Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTÓBER 21., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVJII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János fogadta Erich Mückenbergert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Erich Mückenbergert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, aki delegáció élén hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, a két párt előtt álló időszerű feladatokról. Megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaink, országaitok és népeink kapcsolatai az NDK párt- és kormányküldöttségének múlt évi magyarországi látogatása alkalmával létrejött megállapodások alapján gyümölcsözően fejlődnek. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor megteltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Ott volt a Politikai Bizottság több tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az országgyűlés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: O Az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól. O A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról. Interpelláció. Hazaérkezett a Lázár György vezette magyar küldöttség a KGST berlini ülésszakáról Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — Méhes Lajos ipari miniszter — eleget téve Alkotmányban rögzített kötelezettségének, amely szerint Méhes Lajos egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülméa Minisztertanács tagjai kötelesek tevékenységükről az országgyűlésnek beszámolni — tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól. nyék is módosultak. A ’70- es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföldi fogyasztásra és felhalmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülését, és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980-ban visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983- ban a tervezettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést várunk. A VI. ötéves tervidőszak hátralevő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfontosabb jele az iparban, hogy javul a versenyképesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisége, kisebb az importigényesség ; az ipari munka termelékenységének növekedése felülmúlja a termelését; mindezek együttes hatására jelentős az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem növekedéséhez. A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nélkül. Méhes Lajos ipari miniszter beszámolóját tartja A KGST-országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de jelentős mennyiségben vásárolnak magyar ipari termékeket az USA és Franciaország vállalatai is. Ugyancsak jelen(Folytatás a 3. oldalon) Lázár György miniszterelnök vezetésével csütörtökön hazaérkezett Berlinből a magyar küldöttség, amely részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titA felszabadulás utáni történelem oktatásának feladatai címmel országos elméleti tanácskozás kezdődött csütörtökön az MSZMP Politikai Főiskoláján. A kétnapos konferenciát az MSZMP Központi Bizottságának agi- tációs és propaganda osztálya, a politikai főiskola és a Művelődési Minisztérium rendezte. Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője megnyitójában egyebek között elmondotta: a mostani konferencián a történelem és más tudományok művelői, a munkásmozgalom oktatóival közösen keresnek választ arra. hogyan lehet a marxiskára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képvi- selője és Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke — miniszterelnök-helyettesek —, Nagy János külügyi államtitkár, Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. ta—leninista tudományosság és pártosság követelményei szerint, korszerűen tanítani a pártoktatásban és az állami felsőoktatásban a felszabadulással kezdődött forradalmi átalakulás magyarországi történetét. A tanácskozás ma szekcióüléseken folytatja munkáját. A konferencián jó alkalom kínálkozik az elmúlt négy évtized alatt megtett utunk, a szocializmus építése során szerzett és több tekintetben nemzetközi figyelmet is kiváltó tapasztalataink áttekintésére, elemzésére. Ez nélkülözhetetlen a világnézeti, politikai nevelésben is. Méhes Lajos beszéde Országos elméleti tanácskozás az MSZMP Politikai Főiskoláján Napirenden a társadalmi tulajdon védelme A Békés megyei Rendőrfőkapitányság népgazdasági és társadalmitulajdon-vé- delmi osztálya október 20- án, tegnap délelőtt értekezletet tartott Békéscsabán, a MÁV művelődési házban. A tanácskozáson a megyénkben szolgálatot teljesítő rendészeti és belső ellenőri vezetők vettek részt. Az értekezleten többek között részt vett Elekes Imre rendőr* ezredes, % Békés megyei Rendőr-főkapitányság helyettese, Kovács János tűzoltó őrnagy, a megyei tűzoltóság parancsnoka, Juhász Gyula pénzügyőr hadnagy, a vám- és pénzügyőrség megyei szakaszparancsnok- helyettese. Csicsely György rendőr főhadnagy, levezető elnök megnyitója után Szente István rendőr őrnagy, a megyei főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdon-védelmi osztályának vezetője Békés megye társadalmitulaj don-védelmi helyzetéről tartott beszámolót. Többek között kiemelte: megyénk állambiztonsági helyzetére továbbra is a kiegyensúlyozott, nyugodt közhangulat a jellemző. A bűnüldöző munkában a korábbi évekhez viszonyítva lényeges változás nincs. A bűncselekmények száma évek óta megközelítőleg stagnál. Kiemelt, a köznyugalmat súlyosan veszélyeztető bűncselekmény elkövetője felderítetlen nem maradt. Az ismertté vált bűncselekmények száma az 1981. évi 4373-ról 1982-ben 4269-re csökkent. A gazdasági bűncselekmények tavaly az összbűncselekmé- nyek 2,3 százalékát tették ki. Nőtt a megye idegenforgalma, s a statisztikák adatai szerint a külföldiek által elkövetett' bűncselekmények száma is emelkedett. Sajnos, ezzel párhuzamosan országunkban jelentkeztek még olyan újnak számító bűncselekmények, mint a kábítószerrel való visszaélés és a pénzhamisítás. A beszámoló a továbbiakban részletesen foglalkozott a fogyasztói érdekvédelemmel, az ipari üzemek társadalmitulajdon-védelmével, a mezőgazdasági nagyüzemek ez irányú feladataival, a közlekedési, szállítási és hírközlési ágazat tulaj dón védelmi helyzetével, valamint az állami és szövetkezeti kereskedelemmel és vendéglátóiparral. Befejezésül a legfontosabb teendőkre hívta fel a jelenlevők figyelmét. A szünet után hozzászólások és javaslatok hangzottak el. L. S. II KGST tagállamai kormányfőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányfői, akik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű feladatainak megvitatására, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben szükségesnek tartják, hogy kifejezésre juttassák államaik aggodalmát a fegyverkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek, lépéseket tesznek a politikai konfrontáció további élezésére. Erősödik a katonai-ipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai országban megkezdik az új közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítését. A kormányfők ezért Európa és a világ valamennyi államának kormányához fordulnak, hogy felhívják figyelmüket ezen irányvonal folytatásának súlyos következményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélyének növelése komoly kihatással lenne a népek gazdasági és szociális helyzetére, súlyos teherként nehezedne a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra. Először: a fegyverkezési hajsza fokozódása maga után vonja az államok katonai kiadásainak további jelentős növelését, és még nagyobb anyagi és szellemi erőforrásokat von el improduktív célokra, a népek életszínvonalának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket a világ sok országa él át, újabb akadályokat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: sok országban növekedne az infláció és a munkanélküliség, ami negatívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverkezési hajsza ütemének növelése korlátozza és csökkenti annak lehetőségét, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, amelyekben az emberiség háromnegyede él. Társadalmi-gazdasági fejlődésük során ezek az országok sokkal nagyobb akadályokba ütköznének, mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi feszültség további éleződése, a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberiség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasági kapcsolatok torzulásai és bizonytalanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együttműködni Európa és a világ valamennyi államával, az ösz- szes békeszerető erővel, a fegyverkezési hajsza további eszkalációjának elhárítása céljából. Ez napjaink legfontosabb feladata. Ezért van az, hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, határozottan és következetesen állnak ki a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a leszerelés mellett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép, az egész emberiség igazi boldogulásához. A kormányfők hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatában megfogalmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek a javaslatok a nukleáris háború veszélyének elkerülésére, a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetésére, a leszerelésre és az enyhülésre irányulnak. Kijelentik, hogy a szocialista országok politikája e célok elérését szolgálta és fogja szolgálni a jövőben is. Ugyanakkor készek megvizsgálni más országok olyan javaslatait, amelyek megfelelnek a béke és a népek biztonsága érdekeinek. A kormányfők azzal a nyomatékos felhívással fordulnak az Egyesült Államokhoz és más NATO-tagállamokhoz, hogy a legkomolyabban mérlegeljék azokat a veszélyes következményeket, amelyeket az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták Európába telepítése idézne elő, s hogy törekedjenek az európai és a világbéke érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a meglevő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő csökkentését, miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulni, hozzá kell járulnia a katonai-stratégiai helyzet stabilizálásához és az erők egyensúlyához. A kormányfők kifejezik reményüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a genfi — a nukleáris fegyverek Európában való korlátozásáról folytatott — tárgyalások sikeréhez. Meggyőződésük, hogy még van lehetőség megállapodás elérésére a genfi tárgyalásokon. Ha azonban ez év végéig nem jutnak megegyezésre, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei lemondanak az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben a kormányfők hangsúlyozták, hogy a tárgyalások sikeres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez jelentős hozzájárulás a Szovjetunió készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített középhatótávolságú rakétaeszközei egyoldalú befagyasztását, és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet e befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A józan észnek győzedelmeskednie kell. A világbékét, a népek biztonságát és együttműködését kell választani.
