Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

NÉPÚJSÁG 1983. október 18., kedd A gyulai Városi Tanács műszaki osztályával közösen rendeztek kiállítást Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban „Posztmodern építészet” címmel. A kiállítást október 4-én nyitották meg, és október 20-ig láthatják az érdeklődők Fotó: Gál Edit Ivóvíz Biharugrán Múlt hét péntekén Bihar­ugrán falugyűlést tartottak, amelyen a helyi tanács ve­zetői tájékoztatták a lakos­ságot a hatodik ötéves terv­ben előirányzott vízművesí- tési feladatok eddigi elő­munkálatairól. A jogi személyek már be­léptek a vízműtársulatba, a lakosság szervezése a közel­jövőben indul meg. A víztornyot várhatóan ez év november 30-ig fel­állítják. Az utcai vezetékhá­lózat építése ’84 tavaszán kezdődik. 1985-ben a falu minden utcája vizet kap a Biharugra belterületén fúrt pozitív artézi kút vizéből. A biharugrai vízműtársu­lat november 18-án tartja alakuló ülését. Idegenforgalmi mérleg Ülésezett az ÓIT elnöksége átadták a színikritikusok díjait Az elmúlt háromnegyed­évben 8 millió 700 ezer kül­földi vendég fordult meg ha­zánkban, öt százalékkal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában — hangzott el az Országos Idegenforgal­mi Tanács hétfői elnökségi ülésén, melyen az idegenfor­galmi tapasztalatokat érté­kelték. A rubelelszámolású orszá­gokból szeptember végéig 5,8 millió látogató érkezett hoz­zánk, 13 százalékkal többen jöttek, mint az elmúlt év­ben. Főleg Lengyelországból és Csehszlovákiából érkez­tek jóval többen, mint ta­valy, s a Szovjetunióban is fokozódott az érdeklődés a magyarországi utazás iránt. A nem szocialista orszá­gokból összesen 2,3 millió­nyian jöttek Magyarország­ra, ez a szám 8 százalékkal magasabb a tavalyinál. A vendégek több mint fele — 1 millió 200 ezer — Auszt­riából érkezett, másik leg­nagyobb idegenforgalmi partnerünktől, az NSZK-ból 608 ezren látogattak hoz­zánk. Figyelemre méltóan, 17, illetve 13 százalékkal nö­vekedett a vendégforgalom az Egyesült Államokból és Kanadából, a tengerentúlról érkező látogatók száma együttvéve megközelíti a 80 ezret. A tapasztalatok szerint a külföldi vendégek átlagosan kevesebb időt töltöttek ha­zánkban, mint tavaly, s jó­val takarékosabban is köl­tekeznek. Emiatt a forintban számolt bevételek növekedé­sének üteme némileg csök­kent. Az ÓIT elnöksége tájékoz­tatót hallgatott meg arról, mennyire sikerült előrelépni az idegenforgalomhoz kap­csolódó közlekedésben. Ko­rábban legfontosabb tenni­valóként határozták meg a személyszállítás kulturáltsá­gának javítását, ezen belül is elsősorban a tisztaság fo­kozását a MÁV és a Volán járatain és a pályaudvaro­kon. Az elmúlt időszakban mindkét vállalatnál megpró­báltak javítani a helyzeten: alkalmi munkavállalókat, gazdasági munkaközössége­ket foglalkoztatnak, rend­szeressé tették az ellenőrzé­seket, s emelték az érintett dolgozók bérét. Mindezek eredményeként ma valame­lyest kedvezőbb a kép, ám látványos fordulat még nem történt, s ezért — amint az elnökség rámutatott — to­vábbi erőfeszítésekre van szükség. Az eredmények között könyvelték el, hogy a Volán Tröszt és hat megyei ide­genforgalmi hivatal — az ÓIT kezdeményezésére — együttműködési megállapo­dást írt alá a főszezonon kí­vüli belföldi turizmus fellen­dítésére. A felek vállalták, hogy saját szolgáltatásaik árából az átlagosnál na­gyobb — az idegenforgalmi hivatalok 30 százalék, a Vo­lán-vállalatok 15 százalék — kedvezményt nyújtanak. Hétfőn, a Fészek Művész­klubban rendezett ünnepsé­gen adták át az 1982—83-as évad színikritikus díjait. Drámaírói díjat Székely János Vak Béla király című művével nyerte el, a dara­bot a Vígszínház társulata Marton László rendezésében mutatta be; a legjobb elő­adás díját a budapesti Ka­tona József színházbeli a Ma­nó című Csehov-vígjáték rendezőjének Zsámbéki Gá­bornak ítélték; a legjobb női alakítás díját megosztva kap­ta Törőcsik Mari, a József Attila Színház a Régi nyár­előadásában, valamint Tímár Éva a Miskolci Nemzeti Szín­ház Agónia és Peer Gynt előadásaiban nyújtott alakí­tásáért; a legjobb férfi ala­kítás díját Bán János vehet­te át a Szolnoki Szigligeti színházbeli Vonó Ignác meg­formálásáért. A színikritikusok a legjobb A Békés megyei Művelő­dési Központ, valamint — mint bázisintézmény — a sarkadi Bartók Béla Műve­lődési Központ az idén is megrendezi a pávakörök és citerazenekarok megyei ta- > lálkozóját. A résztvevő cso­portok egy része október 22- én, szombaton Mezőberény- ben, a többiek pedig 23-án, vasárnap Szeghalmon mutat­koznak be. Mindkét helyen azonos női mellékszereplő díját Csonka Ibolyának a Manó­ban, a legjobb férfi mellék- szereplő díját öze Lajosnak a Volpone várszínházi elő­adásában nyújtott alakításá­ért ítélték oda. A legjobb díszletért járó díjat Szlávik István nyerte el a Miskolci Nemzeti Színház Peer Gynt előadásaihoz, a legjobb jel­mezért járó díjat Szakács Györgyi, a Kaposvári Csiky Gergely Színház a Revizor és a Búcsúelőadás című pro­dukciókhoz, valamint a mis­kolci Agónia és Peer Gynt előadásokhoz készített ter­veivel. A különdíjat a pesti Kato­na József Színház a Stílus- gyakorlat című előadásáért kapta meg. A díjakat Koltai Tamás, a Magyar Színházművészeti Szövetség színikritikus tago­zatának elnöke adta át. programmal zajlik a talál­kozó: 9 órakor tájékoztatót tartanak a résztvevőknek, majd 9 óra 20 perckor kez­dődik a citerazenekarok mű­sora. Az ebédet követően, 14 órától a pávakörök lép­nek színpadra, majd a cso­portvezetők megbeszélést tartanak. Az eredményhir­detés és az emlékplakettek átadásával ér véget a páva- körök és citerazenekarok találkozója. Pávakörök és citerazenekarok megyei találkozója Nőgyógyászok nemzetközi tanácskozása Madridi béiyegblokk A Posta a madridi találkozó befejezése alkalmából október 21-én 20 forintos bélyegblokkot bocsát forgalomba. A bélyegblokk Vertei József grafikusművész terve alapján. Sikeresek a hulladékgyűj­tési társadalmi akciók, ezek­nek is köszönhető, hogy az idén a lakosságtól begyűjtött különböző, még hasznosítha­tó hulladékok értéke várha­tóan eléri a 30 millió dol­lárt — jelentették be hét­főn a MÉH Tröszt sajtótájé­koztatóján. A csaknem 200 tonna vas-, a 20 ezer tonna színesfém, a 110 ezer tonna papír- és az 5—6 ezer ton­na textilhulladék másod- nyersanyagként jelentős im­portmegtakarítást tesz lehe­tővé, és javítja a hazai ipar nyersanyagellátását is. A la­kosságtól begyűjtött hulla­dékok mennyiségének nö­velésében kiemelkedő sze­repe van a Hazafias Nép­front kezdeményezéseinek, akciói jelenleg már az or­szág több mint egyharmadá- ra kiterjednek. Mátsik György, a MÉH Tröszt vezérigazgatója el­mondotta, hogy az utóbbi években, a melléktermék- és hulladékhasznosítási kor­mányprogram megvalósítá­sa során jelentősen előreha­ladtak a begyűjtőhálózat fej­több színű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készült, 275 300 fogazott, sorszámozott és 16 800 fogazatlan, sorszámozott példányban. A blokk Európa térképét ábrázolja, bal oldalán szivárvánnyal. A bélyegképen a madridi találkozó színhelye lát­ható az eseményre utaló fel­irattal. lesztésében. Jól bevált az átvevőhelyek szerződéses üzemeltetési formája. Je­lenleg egy új típusú átve­vőhely-hálózat megszerve­zésén dolgoznak, amelynek első egységeit a tervek sze­rint Budapesten és Székes- fehérváron építik ki. Javí­tották a papír- és a textil­hulladékok átvételének felté­teleit is, Budapesten és Pest megyében 28 helyen, vala­mint Debrecenben működik már több konténerből álló átvevőhely. A sajtótájékoztatón az MTI munkatársának kérdé­sére elmondották, hogy jó ütemben halad azoknak a beruházásoknak a megvaló­sítása, amellyel számos gé­pet és berendezést állítottak már üzembe, amelyek a vas- és a különböző fémhul­ladékok darabolására, tö­mörítésére alkalmasak. A jö­vő év első negyedévében kezdi meg működését Sze­geden a kábel- és vezeték- hulladék-feldolgozó, s ugyan­csak színesfémek hasznosítá­sára alkalmas gyöngyösi üzem. Harminchárom ország 200 nőgyógyásza három napon át tanácskozik hétfőtől a deb­receni akadémiai bizottság székházában. Az eszmecserét Csapó Árpád, Amerikában élt magyar származású szü­lész-nőgyógyász professzor emlékére rendezi a Magyar Nőorvos Társaság. A meg­nyitón Malcolm E. Symonds angol nőgyógyászt, a nottin- ghami egyetem professzorát a Magyar Nőorvos Társaság tiszteletbeli tagjává válasz­tották. Csapó professzor, mint el mondták, főként a terhes méh élettani működésével foglalkozott. A mostani deb­receni tanácskozáson is az e téren elért legújabb kutatá­si eredményeket, azok gya­korlati alkalmazásának ta­pasztalatait vitatják meg. Az EGYT körmendi Lacta Tápszergyárának új gyógyszer­üzemében évente másfél milliárd tablettát, illetve drazsét gyártanak. A mintegy százféle gyógyszerből itt készülnek azok, amelyekből nagyobb mennyiségre van szükség. Az 5 ezer négyzetméter alapterületű üzemben az automatizálás miatt a dolgozóknak csak mindössze 10 százaléka foglalko­zik a különféle készítmények gyártásával, a többiek felada­ta a csomagolás. A képen: a késztermék csomagolása (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS) Sikeres hulladékgyűjtési akciék A reklám hatékonysága a zt már tudom, hogy a reklámra fordított ki­adások fele kidobott pénz. Csak azt nem tudom, melyik fele. — A reklám- szakmában közhelynek szá­mít már ez a szólás, de az olvasónak, aki befogadója a hirdetéseknek, sokatmondó eligazítást nyújt. A roha­mosan izmosodó magyar reklámipar egyik fő fogyaté­kossága, hogy meg sem kí­sérli lemérni egy-egy rek­lámkampány hatását. Per­sze, ez a mérés nem lehet pontos. Ha történetesen meg­vizsgálnánk, hogy mennyit adtak el egy bizonyos ter­mékből a kampány előtt, és mennyit utána, valós szá­mokat lehetne kimutatni. Azt azonban bajos lenne bizo­nyítani, hogy az értékesítés növekedése egyedül a rek­lámnak köszönhető. Hogy a vásárló mit vesz meg, és mit nem, az függ például attól is, hol árusít­ják, miként helyezik el a boltban a terméket, szem előtt van-e, vagy eldugott helyen, nem is szólva az áráról, ami döntő szempont a vásárláskor. Bár mindez — és sok egyéb felmérhetet­len tényező — zavarhatja a hatásvizsgálat eredményé­nek értékelését, ezeket az utólagos vizsgálatokat még­is el kellene végezni. A ter­melő és a forgalmazó válla­latok igen eltérő összegeket fordítanak reklámra, de már akadnak olyan cégek is — például a Kőbányai Gyógy- szerárugyár —, melyek éves forgalmuk 8—10 százalékát költik termékeik népszerű­sítésére. Ami a nevezett gyárat il­leti, annak reklámtevékeny­sége egyértelműen sikeres­nek nevezhető. A Fabulon kozmetikumokat hirdető pla­kátok, filmek egyfelől szé­pek, ízlésesek, ötletesek, más­felől valóban bevezettek, megismertettek a fogyasztó­közönséggel egy gyártmány- családot. De hogy mennyire nehéz kiszámítani egy-egy reklámszöveg vagy film ha­tásosságát, arra jellemző a következő eset, amely szin­tén a Kőbányai Gyógyszer- árugyárral esett meg. Néhány évvel ezelőtt ki­ötölték a következő jelmon­datot „Minden bőrre Fabu- lont!” És illusztrációként egy vízilovat alkalmaztak. Mi­vel a dolog bizarr, mielőtt bevetették volna, egy pszi­chológussal felmérést végez­tettek. A megkérdezettek 80 százaléka ellenszenvvel fo­gadta a hix-detéstervezetet. Ezek után csak egy kis, ke­vesek által olvasott lapban jelentették meg a hirdetést, amely akkor elnyerte „Az év legjobb hirdetése” címet. A reklámtevékenység ter­mészetesen nem a sajtóhir­detéseknél, a tv-filmeknél kezdődik. Az első lépések közé tartozik a keresztelő: nevet kell adni az új ter­méknek. Hogy a név milyen gondolatokat ' ébreszt, hogy milyen hangzású, könnyen, vagy nehezen mondható-e ki — mindez már sokat nyom a latban. Nem kevesebbet a termék külleme, csomagolá­sa, grafikája, színe, amely lehet figyelemfelkeltő, vagy szürke, vonzó, vagy vissza­taszító, de — a jellegtelen — akár hatástalan is a vásárló­ra. Amit azért érdemes hang­súlyozni, mert ezek az elő­készítő hadműveletek jófor­mán nem is jelentenek több­letkiadást, viszont szakértel­met, ötletességet kívánnak. A magyar reklám jellegze­tes gyermekbetegsége, hogy nem mindig az eladandó árura koncentrál, hanem esetleg egy kimondhatatlanul és megjegyezhetetlenül hosz- szú vállalati nevet akar a befogadóval megjegyeztetni. Előfordul az is, hogy drága pénzen olyan betűtengereket — fél, vagy egész oldalt megtöltő újságszöveget — tesznek közzé, amely a tü­relmes olvasónak sem mond többet, mint általánosságo­kat az adott vállalatról. A rossz és a jó példákat hosszan lehetne sorolni, hi­szen az utóbbi években mind több reklám jelenik meg a hirdetőoszlopokon, a villa­mosokban, a rádióban, a te­levízióban, a mozikban, az üzleti cégtáblákon, sőt ma­gukon az' árukon. Egy-egy sikeresebb szöveg, vagy dal­lam különösen a gyerekek körében népszerű. De ha sokan is fújják az olykor bugyuta reklámnótát, nem biztos, hogy a hirdetés célt ért. Fülbemászó lehet pél­dául az, hogy „Én vagyok a Skála Kópé”, de emiatt még nem okvetlenül megyünk be a hirdetett áruházba. a mint bővül az áruvá­laszték, amint meg­jelenik — vagy egyes szakmákban erősödik — a piaci verseny, úgy kíván mind több pénzt, ötletet, energiát egy-egy termék ér­tékesítése. Meg is fordíthat­juk a gondolatot: a reklám­ipar fellendülése jelzi az árukínálat gazdagodását, az áruhiány szűkülését. A fel­lendülésre pedig — túl azon, amit mindannyian látunk, hallunk — bizonyíték: a reklámszakmában is megje­lentek a kisvállalkozások. Van gazdasági munkaközös­ség, amely divatbemutatók, árubemutatók, szimpozio- nok, kiállítások rendezésé­vel foglalkozik, mások rek­lámfilmek, videokazetták, szakkiadványok, grafikonok készítésére, kirakatrende­zésre, mintatermek kialakí­tására, és más dekorációs feladatokra specializálódtak. Feladatok vannak bőségesen, a termelő és a forgalmazó vállalatok, szövetkezetek többsége ma már ad magára — hirdeti áruit, szolgáltatá­sait. Gál Zsuzsa a Moszkva Rádió hullámhosszán (Tudósítónktól) A szovjetunióbeli Penza megye és Békés megye ba­rátsága több évre tekint visz- sza. Ezt gyakorlatban bizo­nyítja, hogy a két megye pártjai, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Penza me­gyei és az MSZMP Békés megyei bizottsága rendszere­sen találkoznak, kölcsönösen tájékoztatják egymást a vég- zétt munkáról. De nemcsak pártköziek ezek a kapcsola­tok, hanem a megyék, álla­mi szervek, tanácsok, ható­ságok, művelődési és más gazdasági szervek is kapcso­latban állnak egymással. Er­re a célra kölcsönösen az együttműködést elősegítő munkalátogatást tartanak. Békéscsaba Penza váltós testvérvárosa. Kölcsönösen kétévenként küldenek ki Penza megyébe olyan elő­adókat, akik tájékoztatják a testvéri megyét, Penza vá­rost megyéink együttműkö­déséről, sikereiről. Ezek jelentőségéről nyilat­kozott a napokban a Moszk­va Rádió magyar osztályá­nak Moszkvában dr. Ábra­hám Béla, az MSZMP bé­késcsabai városi pártbizott­ság első titkára, aki jelenleg Moszkvában, az SZKP poli­tikai főiskoláján tanfolya­mon van. Ebből az alkalom­ból Ábrahám Béla Békés és Penza megyék sokoldalú kapcsolatát ismertette. A moszkvai Kremlben, Vlagyimir Iljics Lenin dol­gozószobájában látni azokat a kiadványokat is, amelyek Penza—Békés megyék múlt­beli kapcsolatairól íródtak. Az interjút a Moszkva Rá­dió magyar nyelvű adásá­ban a Barátság útjain című műsorban sugározta. Bánfi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom