Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
198,'i, október 15., szombat NAGYVILÁG Amerikai —japán—dél koreai Katonai háromszög Reagan látogatása előtt A tekintélyes moszkvai külpolitikai hetilap, a No- voje Vremja egyik legutóbbi számában figyelmet felkeltő cikket közölt „A politikai kalandorság bűnös logikája" címmel. A Szovjetunió légterébe szándékosan behatolt és igen fontos hadászati objektumok kikémlelésére vállalkozó dél-koreai repülőgép személyzetének gondosan előkészített akcióját egy átfogó provokáció, egy messzebbre mutató veszélyes terv részének minősíti. A Reagan-kormány célja, hogy a szovjetellenes hisztéria felkorbácsolásával — középpontban Japánnal — még inkább összekovácsolják a Washington—Tokió —Szöul katonai háromszöget, az eddiginél is jobban aktivizálják az Egyesült Államok katonai tevékenységét ebben a térségben, s ezen az alapon kiépítsék a békés jellegűnek egyáltalán nem nevezhető szélesebb csendes-óceáni biztonsági rendszert — állapítja meg a No- voje Vremja. A Reagan-kormány nagyravágyó militarista programjait, birodalmi ábrándjait ismerve, aligha lehet kétséges, hogy a szocialista világrendszer, s ezen belül elsősorban a Szovjetunió bekerítését célzó irányvonalának realizálása új szakaszába lépett. Ahogyan Nyugaton az atlanti tömbbel létrehozták a „harapófogó" egyik szárát, ugyanúgy a Távol-Keleten is ki akarják alakítani a másik szárat képező agresszív államcsoportosulás katonai-szervezeti együttműködésének feltételeit. Már a dél-koreai repülőgép provokatív határsértése előtt is megfigyelhető volt az az amerikai törekvés, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsák. Az Egyesült Államok példát mutatott japán és dél-koreai szövetségeseinek az agresszív előkészületek fokozásában. A Counterspy című jól értesült washingtoni folyóirat szoros összefüggést iát a kémrepülőgép ügye és az amerikai fegyveres erőknek a Csendes-óceán nyugati térségében megélénkült tevékenysége között. Az, hogy a haditengerészeti és a légierők — azaz a 7. flottához tartozó kötelékek — működési körzeteiket egyre közelebb helyezik a Szovjetunió határaihoz, sok mindent elárul a Pentagon szándékairól. Ma már ebben az övezetben, ahol azelőtt csupán egy repülő magasabb egység állomásozott. repülőgép- anvahajókkal megerősített csapásmérő flottacsoportok vannak állandó bevetésre készen. A PACOM (US. Pacific Command), vagyis az Egyesült Államok csendesóceáni parancsnoksága alárendeltségébe tartozó mintegy 474 000 tengerészének, 140 hadihajójának és 1100 harci repülőgépének nagyobb része Dél-Koreában és Japánban települ, közvetlenül a Szovjetunió távolkeleti területeinek szomszédságában. Hogy a szárazföldi harcászati légierő potenciális lehetőségeit megnöveljék. máris 36 darab F—10-os gépet helyeztek el a koreai félsziget déli felében. Két éven belül ugyanebből a géptípusból 46 darabot akarnak állomásoztat- ni a japán Misawa légibázison. A több mint ezer kilométer hatósugarú vadászbombázók atomfegyverek továbbítására is alkalmasak. Ezzel párhuzamosan a Pentagon azt tervezi, hogy a 7. flotta úszó egységeinek fedélzetén robotrepülőgépeket telepítenek, ezenkívül a Dél-Koreában levő 40 000 főnyi amerikai erőket ugyanolyan közepes hatótávolságú nukleáris rakétákkal látják el, mint a Nyugat-Európá- ban tartott csapataikat. A washingtoni adminisztráció most — meglovagolva a mesterségesen szított szovjetellenes kampányt — azt követeli távol-keleti partnereitől, kövessék ők is az USA-t a katonai erőfeszítésekben. Reagan elnök közelgő novemberi látogatása során (aligha véletlen, hogy Japánba és Dél-Koreába most megy el) nyilván első helyen szerepelnek majd az úgynevezett biztonságpolitikai kérdések. Tokióban a Nakaszone-kormány minden bizonnyal ismét hitet tesz a kormányfő ama korábbi elkötelezettsége mellett, hogy Japánt „elsüly- lyeszthetetlen repülőgép- anyahajóvá változtatják, s hogy az „önvédelmi erők" készek az amerikaiak oldalán részt venni a tengeri útvonalak ellenőrzésében,, válság esetén pedig a stratégiai fontosságú szorosok lezárásában. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy egyedül az idén öt nagyméretű amerikai—japán haditengerészeti és légigyakorlatot rendeztek, vagy rendeznek még a hátralevő hónapokban, éppen ennek az elképzelésnek a jegyében. A militanzmus szellemét élesztgető japán vezető körök nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem a délkoreai rezsimmel is „szent szövetségre" léptek. Tokió nagyarányú kölcsönökkel, segélyekkel támogatja a több mint 600 ezer főnyi hadsereget fenntartó szöuli katonai diktatúrát. ' Csőn Tu Hvan, a junta feje, amikor vendégül látja majd Reagan elnököt, az egyre erősödő japán—dél-koreai katonai kooperációról valószínűleg éppúgy számot ad, mint arról, hogy az idei „Team Spirit '83”-as hadgyakorlat — amelyen 70 ezer amerikai és 118 ezer dél-koreai vett részt február 1-től április 15-ig — kitűnően sikerült. De nemcsak erről lesz szó Szöulban, hanem arról is — amint ez a Ryong Hap hír- ügynökség kommentárjából kitűnik —, hogy az amerikai elnök „a partnereket előreláthatóan egy szovjetellenes blokk megalakítására hívja fel”, és ebben a globális stratégiában — Japán mellett — Dél-Koreá- nak „kiemelt szerep jut majd". Nos, hát ilyen háttér motiválja Ronald Reagan jövő hónapi távol-keleti útját. Ezek után könnyebb megérteni, kiknek és miért volt szükségük arra a politikai kalandorságra, amely végül is a dél-koreai Boeing—747- es katasztrófájával végződött . .. Serfőző László alezredes ÍR mokratikus szervezetek képviselői tiltakoznak egy közös japán—amerikai hadgyakorlat ellen Okinawa szigetén (Fotó: JP — MTI — KS) Fa vagy benzin Az indiai átlagember öt- venszer kevesbb áramot fogyaszt. fűtőanyagot tüzel el, mint észak-amerikai társa, és alig van esélye arra, hogy energiafogyasztása közelítsen a legfejlettebbekéhez. A világ húsz legszegényebb országa közé tartozó India kormányzata a hetvenes években még a petróleum elterjesztésével próbálkozott, szubvencionálta a kőolajszármazék fogyasztását, hogy ezzel helyettesítse a fűtésnél, világításnál a fát meg a szárított trágyát. Akkoriban ugyanis pazarlásnak tartották a hagyományos, a mezőgazdaságban, iparban jövedelmezőbben hasznosítható anyagok elégetését. Emellett aggasztotta a hatóságokat az is, hogy az erdőket háromszor-négyszer gyorsabban irtották, mint ahogy az új települések létesültek. A fejlődő világ egésze sem válogathat sok lehetőség között az energiaválság megoldásában — holott a tét nagy. A „harmadik világ” országainak — a világbank szakértői szerint — legalább 5 százalékos gazdasági növekedési ütemet kellene elérniük gazdasági helyzetük érezhető javulásához — energia hiányában azonban még a 3 százalékos fejlődési ütem célkitűzése is megalapozatlan. A mostani „árcsend” az olajpiacon hidegen hagyja a fejlődő világot: milliárdos adósságterhek nyomása alatt alig érzi a hitelben vásárolt olaj, vagy szén olcsóbbodását, a kamatkötelezettség enyhülését. Szakértők amúgy is átmeneti jelenségnek tartják az olajpiac nyugalmát, s nem tartják kizártnak, hogy az évtized második felében újabb árrobbanás következik be. Ennek pedig legfőbb szenvedő alanya ismét a. „harmadik világ” lesz: közülük sok afrikai, délkelet-ázsiai ország már ma sem képes a népszaporulatot meghaladó gazdasági teljesítményre, a fejlődést serkentő erőforrások előteremtésére. A nemrégiben Új-Delhiben tartott energetikai világértekezleten hatvan ország és nemzetközi szervezet tudósai, szakértői kutatták a fejlett „észak” és a fejletlen „dél" közötti energetikai szakadék áthidalásának lehetőségeit. Földünkről nem lehet elmondani, hogy általában hiányzik a növekedést tápláló energia — de a készletek területi megoszlása egyenetlen, és az aránytalanság még fokozódik is a következő fél évszázadban. A világértekezlet (WEC) tanulmánya szerint a fejlett ipari országok a tőke és az új technológia birtokában egyre fokozottabb mértékben önellátóak, sőt az északamerikai kontinens, amely napjaink legfontosabb energiaimportőre, 2020-ban már 135 millió tonna olajjal egyenértékű energiát ad a világnak. A Prága—Pozsony közötti autópálya (Fotó: ctk—mti—ks) Középpontban a műszaki fejlesztés Az idén júliusban érkezett a csehszlovák gazdaság a jelenlegi 1981—85. közötti ötéves terv második félidejéhez. Az eltelt időszakban sikerült csökkenteni a tüzelőanyag- és energiaigényt, miközben az ipari termelés növekedett, igaz lassabb ütemben, mint a hetvenes években. A széntermelés alapjában véve nem változott, viszont 1980-hoz képest a kőolaj- és földgáz- import 3,5 millió tonnával csökkent. Az elektromos áram termelése csak mérsékelten növekedett. Ennek következtében korlátozták az energiaigényes ágazatok fejlesztését. például a vas, az acél, a cement, az aszfalt gyártását. Jelentős a szerepe a csehszlovák—szovjet megállapodásnak, amely szerint a jövőben Csehszlovákia bizonyos vegyipari termékeket — metanolt, ammóniát, nitrogén- és műtrágyákat, stb. — a Szovjetunióból importál és a kevésbé energiaigényes, ún. minőségi vegyi anyagok termelésére áll rá. A gépgyártásban felgyorsul az olyan kevésbé anyag- igényes ágazatok fejlődése, mint például az elektrotechnikáé. A fémmegtakarításból kiveszik a részüket a tervezők, részint a gépek és a berendezések tömegének csökkentésével, részint azzal, hogy a hagyományos anyagokat műanyaggal váltják fel. Intenzívebb a fémn világóceán tisztaságáért A világóceánba évente csaknem 6 millió tonna olaj és olajszármazék kerül a feltárás és szállítás közben. E riasztó adatot Jurij Izrael, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Szovjet Hidro- meteorológiai és Környezetet Ellenőrző Állami Bizottság elnöke említette az APN szovjet sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában. Amint elmondotta, ez az olaj az óceán felszínének több részén összefüggő réteget képez, akadályozván a gázcserét és a párolgást. Ily módon felbillen az óceán és a légkör közötti normális kölcsönhatás, a bioszféra természetes egyensúlya. Ez utóbbitól sokban függ az egész föld klímája, valamint az óceán vizében végbemenő számos biológiai folyamat is. Érthető tehát, hogy a világ tudósait foglalkoztatja a kérdés, amelyről első ízben éppen ezekben a napokban rendeznek nemzetközi szimpóziumot az észtországi Tallinban „A világóceán komplex és globális megfigyelése" címmel. A Szovjetunióban 130 tudományos intézmény több mint 20 ezer szakértője foglalkozik a világóceán problémáinak tanulmányozásával. A „Világóceán” nevet viselő komplex program több mint 30 részprogramból áll. Ezek egyebek között az óceánban, az óceán feletti légkörben, az óceán felszínén végbemenő folyamatokkal foglalkoznak. hulladék és a másodlagos nyersanyagok felhasználása. A népgazdaság mintegy 7,5 millió személyt foglalkoztat. Az ötéves terv első felében a dolgozók száma 100 ezer fővel emelkedett, ami kevesebb az előző időszak növekedésénél. A termelést elsősorban a munka termelékenységének növelésével fejlesztették. Az utóbbi években meggyorsult az innováció. A termelők nagy figyelmet szenteltek termékeik műszaki fejlődésének. A Tatra Autógyár például elkezdte a léghűtéses motorral szerelt új Tatra—815 nehéz teherautó sorozatgyártását. Korszerűsítették a Zetor traktorokat. A hazai és külföldi városok utcáin megjelentek a tirisz- toros vezérlésű csehszlovák trolibuszok. Üj típusú berendezésekkel jelentkeznek a textil- és a szövőgyárak, valamint a mezőgazdasági gépgyárak. Az elmúlt időszakban a beruházásokat visszafogták, de a gazdaságilag fontos építkezéseken nem állt meg a munka. 1983 végén üzembe helyezik a Jaslovské Bo- hunice-i atomerőmű harmadik blokkját. A litvinói kőolajfinomítót korszerűsítették. A nyugat-csehországi Sokolovban akrilkémiai komplexum, a nyugat-szlovákiai Sala városában új agrokémiai üzem épült. Tovább építik az autópályahálózatot. folyamatosan villaIsla de Pinos (a Fenyők- szigete) Havannától mintegy 155 kilométerre délre fekszik, területe alig 2 ezer négyzetkilométer. Területét — nevével ellentétben — mégsem fenyők, hanem ciprusok uralják. 1959 januárja, a kubai forradalom győzelme óta itt is óriásit változott a világ. Megváltozott a táj arculata, az egykor elhagyott és gyéren lakott sziget benépesült, élettel telt meg. Aki manapság Nueva Geronába, a sziget székhelyére látogat, annak aligha juthat eszébe, hogy a kis földdarab valaha rettegett martalócok birodalma volt, a XIX. század elejéig csak úgy emlegették: a kalózok szigete. A világtól távol eső, jó kikötőkben bővelkedő sziget valóban ideális búvóhely lehetett. A spanyol gyarmattartók a múlt században börtönszigetté változtatták. így lett a szigetből a száműzöttek szigete, s e státusa csak a kubai forradalommal ért véget. A sziget talaja és éghajlata különösen kedvező a citrusféléknek. A citrom és narancs mellett világszerte ismert az itt termő grape fruit, vagy ahogyan Kubában nevezik, a „toronja”. A sziget fejlesztésére kidolgozott lépcsőzetes terv első látásra furcsa elemeket is tartalmaz. A mezőgazdasági termelést olyan sikolai nevelési programmal kapcsolták össze, amelynek keretében a szigeten létesült hatalmas oktatási bázis középmosítják a vasútvonalakat. Az ötéves terv első felében sikerült javítani a külkereskedelem mérlegét. Az export tőkés és szocialista viszonylatban egyaránt tartja előnyét az importtal szemben. Csökkent Csehszlovákia keményvaluta-adóssá- gu. gond azonban, hogy ezt az eredményt nem a kivitel növelése, hanem a behozatal korlátozása eredményezte. Az export növelése tehát változatlanul előtérben marad. Az elmúlt években a nehezebb külső gazdasági körülmények ellenére sikerült megtartani az életszínvonalat. A fejlődés lassúbb üteme mellett nincs munkanélküliség. Igaz, 1981—83 között emelkedett némely termék és szolgáltatás ára, a húsé és hústermékeké, de a havi átlagbér 2642 koronáról 2800 koronára emelkedett. Felemelték a nyugdíjat és a gyermekpótlékot. Az ötéves terv első felében folytatódott az iskola- rendszer átszervezése, amelynek révén az iskolakötelezettség 9 évről 10 évre nőtt. Bevezették az ingyenes, kötelező rubeola- (rózsahimlö) oltást. A lakásépítkezés ugyan valamelyest lelassult, de még így is több mint százezer új lakás készül el évente. Az állam a helyi szervekkel együtt jelentős beruházásba kezdett a levegő és a víz tisztaságának védelmére. (CSKTK—KS) iskolásai a tanulás mellett a citrusültetvényeken ismerkednek a fizikai munkával. A diákok, váltott turnusokban, napi három órát töltenek a földeken. A szigeten ma már több mint negyven iskola működik, s a 25 ezer diák — agrárszakemberek felügyelete mellett — 23 ezer hektár ültetvényt gondoz. Az „új népesség” név- változtatásra ösztökélte a sziget gazdáit: 1978-tól Isla de Pinost az Ifjúság-szigetévé keresztelték. Az iskolák és a gyerekek számával együtt nő az ültetvények száma is. 1980- ban a szigetről már 100 ezer tonna citrust szüreteltek, a tervek szerint ez a mennyiség 1985-ig megduplázódik. A teendők megvalósításához persze elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. Nagy segítséget jelentenek az itt dolgozó szocialista országbeli szakemberek. Az együttműködési program keretében szovjet szakemberek szerelték fel a sziget energiaellátását biztosító áram- fejlesztő központot. Az NDK segítségével épült meg rekordidő alatt a szigetet az ország többi részével összekötő automata telefonközpont. Bolgár szakemberek segédkeztek az új víztárolók és öntözőrendszerek megépítésénél, magyar szakemberek pedig nagy teljesítményű magyar permetezőgépek alkalmazásával járultak hozzá a bő termés eléréséhez. Nagy Csaba Hz ifjúság szigete
