Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LOPJA 1983. OKTOBER 15., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM BÉKÉS MEGYEI . ll Könyvhéti megnyitó Orosházán Dr. Kovács Sándor megnyitó beszédét tartja Október 14-én, tegnap dél­után Csorváson tartották meg a megyei takarékossági hónap ünnepélyes megnyitó­ját. A Lenin Termelőszövet­kezet, valamint a rendező szervek közreműködésével szervezett összejövetelen — a csorvási, telekgerendási és a gerendás! párt-, állami, társadalmi szervek, továbbá gazdasági egységek képvi­selőin kívül — ott volt: Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője; Hoff­mann József, az OTP vezér­igazgató-helyettese; Mikiié József né, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csának tagja; Csók Sándor, az OTP megyei igazgatója; Bagi Sándor, a MÉSZÖV el­nökhelyettese; valamint Szegfű István, a HNF me­gyei titkárhelyettese is. Az ünnepi megemlékezést Araczki János, a megyei ta­nács elnökhelyettese tartotta, aki egyebek között hangsú­lyozta, hogy a takarékossá­gi világnap a takarékos em­berek nemzetközi ünnepe. A hazánkban is évtizedek óta tartó folyamat állandóan mind gazdagabb tartalom­mal telítődik. Ezután a népgazdaság — s ezen belül Békés megye — ipari, mezőgazdasági ered­ményeinek ismertetése mel­lett szólt azokról a gondok­ról is, amelyeken kellő A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ szervező bizottsága tegnap, október 14-én délután 5 órai kezdettel rendezte meg Orosházán a művelődési központ koncerttermében az őszi megyei könyvhetek or­szágos és megyei megnyitó ünnepségét. A vendégeket, így többek között dr. Kovács Sándort, a SZÖVOSZ elnökhelyette­sét, Fodor András költőt, a Magyar írók Szövetségének alelnökét, Jókai Anna Jó­zsef Attila-díjas írót, Cseres Tibor Kossuth-díjas írót, valamint Sándor Antalt, az MSZMP városi bizottságá­nak titkárát és Pál Rózsát, a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának megbízott vezetőjét dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédet dr. Ko­vács Sándor tartott. Többek A közönség lepüléseken élő lakosság­nak.” Dr. Kovács Sándor szólt arról is, hogy a szövetkeze­tek nagy gondot fordítanak a könyvesbolthálózat fejlesz­tésére, s javult a boltok könyvellátása is. A megnyitó szavakat kö­vetően Fodor András tartott ünnepi beszédet. A könyv­höz fűződő személyes élmé­nyeiről szólt, majd elmond­ta, hogy az országnak azon részén tartják most a könyvheti megnyitót, ahol sokat tettek és tesznek a könyvek előállításáért, nép­szerűsítéséért, ahol a leg­szebbek, legotthonosabbak a könyvtárak, s ahol Darvas József született, aki meghir- tette sok évvel ezelőtt az Olvasó Népért mozgalmat. Az ünnepi szavakat köve­tően kitüntetéseket, pénzju­talmakat adtak át mind­azoknak, akik kiemelkedő­en sokat tettek a könyvek népszerűsítéséért, terjesz­téséért. A rendezvény ünne­pi műsorral zárult, melyben közreműködött Hídvégi Má­ria és Józsa Mihály, a Jó­kai Színház művészei, va­lamint az orosházi madri­gálkórus. N. A. szemléletváltozással, így pél­dául az ésszerű takarékossá­gi követelmények betartásá­val jelentős mértékben lehet enyhíteni az elkövetkezendő időben. Számos tényszerű adat is­mertetése után a szónok vé­gül kiemelte: nőtt a takaré­kossági kedv megyénkben. A világgazdasági korszakvál­tásban — mint mondotta — csak úgy őrizhetjük meg helyzetünket, ha általános normává tesszük a mai ne­hezebb időkhöz illő életvi­telt. Az ünnepi beszédet köve­tően a takarékosság propa­gálásában és népszerűsítésé­ben kiemelkedő eredményt elért csorvási lakótelepi KISZ-alapszervezetet és a tótkomlósi Viharsarok Tsz. Zója brigádja képviselőjé­nek Szabó Béla, a KISZ me­gyei bizottságának titkára jutalmakat nyújtott át az ünnepségen. —y—n Araczki János ünnepi beszédet mond Fotó: Veress Erzsi között szólt arról, hogy „1960-ban, amikor útjára indult az őszi megyei könyv­hetek sok sikert megért rendezvénysorozata, a fo­gyasztási szövetkezetek könyvforgalma alig érte el a 79 milliót. Ebben az év­ben, amikor ez a fontos mű­velődéspolitikai tevékenység éppen a társadalmi össze­fogás révén tömegméretű mozgalommá vált, a 182 szövetkezeti könyvesbolt és több mint 5 ezer bizomá­nyos 600 millió forint érté­kű könyvet juttat el a fal­vakon, a tanyákon, a kiste­Fotó: Gál Edit Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bizottsága 1983. október 13—14-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Herbert Krolikowski államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisz­terének első helyettese, Stefan Andrei, a Románia Szocialista Köztársaság külügy­minisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. A miniszterek a Varsói Szerződés tagál­lamainak politikai tanácskozó testületé prágai ülésén, 1983. január 5-én elfoga­dott politikai nyilatkozatában és a hét szo­cialista állam párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfo­galmazott értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdése­ket, összefüggésben a nemzetközi esemé­nyek általános alakulásával. 1. Az ülés résztvevői meg­állapították, hogy ezek az események teljes mértékben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű találkozón elfogadott doku­mentumok értékeléseit és következtetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatták aggodalmukat és nyugtalan­ságukat amiatt, hogy a hely­zet még feszültebbé és ve­szélyesebbé vált. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszé­lyét növelő lépéseket tesz­nek a fegyverkezési hajsza fokozására. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hangsúlyozza, ők maguk sem titkolják, hogy tevékenysé­gükkel a katonai fölény el­érésére törekszenek. Egyre kíméletlenebbé vá­lik az erőnek és a diktátum­nak, a „befolyási övezetek” megszilárdításának és újra­felosztásának, a katonai erő államok és népek elleni köz­vetlen alkalmazásának az imperialista politikája, kiéle­ződnek a régi fegyveres konfliktusok és új feszült­séggócok keletkeznek. A po­litikai konfrontáció további élezésére irányuló akciókat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok belügyei- be való beavatkozási kísér­letek. Erősödik a katonai­ipari komplexum és a leg- reakciósabb militarista erők befolyása, militarista szelle­met szítanak. Olyan kijelentések hang­zanak el, amelyekben kétség­be vonják a második világ­háború és a háború utáni fejlődés területi-politikai eredményeit. Újabb akadá­lyokat gördítenek az idősze­rű nemzetközi kérdésekben való megállapodások elérése és az egyenjogú, bármilyen diszkriminációs korlátozástól mentes gazdasági kapcsola­tok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasági fejlettsége közötti szakadék, romlik a fejlődő országok gazdasági helyzete. Ugyanakkor az ülés részt­vevői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt a népek, az összes haladó és békeszerető erő harca a nuk­leáris háború veszélyének el­hárításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, vala­mint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését a béke és a biztonság feltételei között és következetesen megtartsák az európai és a világhelyzet békés alakulá­sát meghatározó államközi szerződéseket és egyezmé­nyeket. Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok vala­mennyi állam között a füg­getlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról vagy az erő­vel való fenyegetésről törté­nő lemondáson, a határok sérthetetlenségén, a viták békés rendezésén, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozáson, az egyenjogúságon és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapul­janak. Az ülés résztvevői hangsú­lyozták, hogy a jelenlegi helyzetben különösen idősze­rűek és fontosak azok a ja­vaslatok és kezdeményezé­sek, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek a nukleáris háború megaka­dályozására, az enyhülési fo­lyamat továbbvitelére és el­mélyítésére, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegy­verkezési verseny beszünte­tésére és a leszerelésre való áttérésre, a biztonság meg­szilárdítására és az együtt­működés bővítésére Európá­ban és az egész világon. Ki­nyilvánították államaik eltö­kéltségét, hogy minden erő­feszítést megtesznek e javas­latok és kezdeményezések megvalósításáért. 2. Az ülésen különösen nagy hangsúlyt kapott az új közép-hatótávolságú nukleá­ris rakéták európai telepíté­sének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyve­rektől való teljes megszaba­dítása érdekében teendő to­vábbi erőfeszítések kérdése. Az ülés résztvevői ezzel kap­csolatban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyverkezési verseny új for­dulója, ha azt nem sikerül megakadályozni, elkerülhe­tetlenül az európai és az egész nemzetközi helyzet je­lentős rosszabbodásához, a népekre katasztrofális követ­kezményekkel járó nukleáris háború veszélyének növeke­déséhez vezet. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozták azok­nak a szándékoknak a rend­kívüli veszélyességét, hogy a közeljövőben elkezdik az új amerikai közép-hatótávolsá­gú rakéta-nukleáris rendsze­rek egyes nyugat-európai NATO-tagállamokban törté­nő telepítését, aminek gya­korlati előkészítése már fo­lyik. Ezzel összefüggésben növekvő aggodalmukat fejez­ték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról folyó genfi tárgyaláso­kon. Az ülésen ismét kinyil­vánították: a Varsói Szerző­dés tagállamai határozottan síkraszállnak azért, hogy eze­ken a döntő szakaszba lépett tárgyalásokon mielőbb meg­állapodás jöjjön létre. Meg­erősítve az e kérdés lénye­gével kapcsolatos, az 1983. június 28-i moszkvai talál­(Folytatás a 2. oldalon) Borbély Sándor látogatása Borbély Sándor vezérőr­nagy, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos pa­rancsnoka tegnap, október 14-én Békés megyébe láto­gatott. Délelőtt 10 órakor a megyei pártbizottságon fo­gadta Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára. Borbély Sándor üd­vözölte a Békés megyei párt- bizottság, valamint a mun­kásőrség megyei parancsnok­ságának résztvevőit. Ezek után Frank Ferenc is kö­szöntötte a Békés megyébe látogató országos parancsno­kot és kíséretét. A fogadáson Tóth Pál ez­redes, megyei munkásőrpa- rancsnok beszámolt a Békés megyei munkásőrök ez évi munkájáról, értékelte az ál­lományépítő tevékenységet, a kádermunkát, a kiképzést és a továbbképzések ez évi eredményeit. A parancsnok beszámolt a párt XII. kong­resszusa határozatainak idő­arányos végrehajtásáról. Frank Ferenc méltatta a munkásőrök munkáját, ez évi eredményeit. Borbély Sándor kifejezte elismerését a Békés megyei munkásőrök­nek. A munkásőrség országos parancsnoka délután a gyu­lai egység bázisára, a hús­kombinátba látogatott el, majd ezzel befejeződött egy­napos Békés megyei prog­ramja. Nőtt a takarékossági kedv megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom