Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám
1983. október 14., péntek Egészségnevelés a szülészeten Az ultrahang-laboratóriumban figyelik a magzat fejlődését. A képernyőn a baba koponyája látható Az élelmiszer-szállítás eredményeiről és gondjairól Békés megye szaküzleteiben és vegyesboltjaiban tavaly mintegy 4,5 milliárd forint értékű élelmiszer talált gazdára, ez a szám az idén eléri a 4,7 milliárdot. Sokszor mégis úgy érezzük, hogy nincs megfelelő választék, több-kevesebb áru hiányzik a polcokról. A fogyasztók megyei tanácsának legutóbbi ülésén elemezték a szállítók az ipari és a nagykereskedelmi vállalatok munkáját, magatartását. Abból indultak ki, miszerint szű- kebb hazánk jelentősen hozzájárul az ország élelmiszerrel való ellátásához. Kíváncsiak voltak arra is: vajon emiatt nem szorul-e háttérbe a megye? Kérdőíveket küldtek a kereskedőknek, munkacsoportot alakítottak, amelynek tagjai alapos vizsgálódás után összegezték a tapasztalatokat. Megyénk egészségügyi szakemberei 16 esztendővel ezelőtt úttörő szerepet vállaltak a fiatalok családi életre nevelésének megszervezésében. Rendszeresen továbbképzéseket tartottak és tartanak e témakörből a pedagógusoknak. Az idén már a családi életre nevelésben elkövetett hibákat, s azok pedagógiai, egészségnevelési okait próbálták feltárni. A városokban, járási székhelyeken a tanítók és a tanárok nagy érdeklődéssel hallgatták ezeket az előadásokat, csak úgy, mint a diákok a számukra szervezett kényes témákra választ adó cetlikonferenciákat. A felvilágosító munka, a pedagógusok és egészségnevelők tevékenységének fő célja a harmonikus családi életre nevelés, az, hogy a majdan megszülető gyermekek egészségesen, megfelelő környezetben jöjjenek a világra és váljanak felnőtté. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ebben az ösz- szesített témakörben pályázatot hirdetett orvosoknak, egészségnevelőknek. Egy esztendeje már, hogy Gyulán, a megyei kórház szülészetinőgyógyászati osztályán a pályázattal megnyert anyagi segítéssel valósítják meg elgondolásukat a családorientált szülészet megteremtéséről. A megyei kórház dolgozói és betegei évek óta nagyméretű rekonstrukciót élnek át. A sebészet épületeiben építő-, átalakító tevékenység folyik, a kórház irányítói az osztályokat, a betegeket zsúfoltabban kényszerültek elhelyezni. Az egy évvel ezelőtt átadott 80 ágyas átmeneti pavilonban még a szülészet és nőgyógyászat kapott átmenetileg legkorszerűbb elhelyezést. Amit ebben az épületben ki lehetett alakítani, azt megvalósították: két csecsemőosztály, két szülőszoba, két vizsgálóhelyiség, három műtő, kórtermek, s a zártláncú tévérendszer stúdiója fért el itt. ötven ágyon még a szemészeti osztályon is kénytelenek elhelyezni betegeket. A televízió alkalmazása a szülészeti osztályon már hagyománynak számít, hiszen még a régi helyen, 1968. őszén is így pillantották meg először az újszülötteket a hozzátartozók. 1969-ben már az egészség- nevelés, a felvilágosítás céljaira is hasznosították ezt a lehetőséget. — Az anya és nővédelmi gondozási folyamat rendkívül összetett, s tulajdonképpen az emberi életszakaszokat átfogó, követő tudatos hatás — magyarázza dr. Ja- kubecz Sándor megyei szak- felügyelő és osztályvezető főorvos. — A családi és nővédelmi tanácsadás, a lánykagondozás, a házasság előtti, a genetikai tanácsadás, a terhesgondozás, a gyermek születés előtti, utáni gondozása, a nővédelem, az időskorú gondozás, s a többi forma is mind legnagyobb részt a nővel, az anyával foglalkozik. A családorientált szülészet az apát is szeretné teljesen bekapcsolni a gyermekvárás, születés, gondozás örömébe. Ne csak akkor érezze igazán magáénak a babát, ha már otthon kézbe foghatja, etetheti, fürdetheti! Fonódjon szorosan az anya—gyermek kapcsolathoz az édesapa is. Ez a gondolat adta az ösztönzést, hogy kinyissuk a szülőszobát az apa előtt a tévékamera segítségével. Ha akar ott lehet a szülésnél, látja a feleségét, beszélgethetnek egymással. A zártláncú televíziós rendszer alkalmazása nem csak az előbb elmondottakhoz nyújt segítséget. Ottjártunk- kor éppen egészségnevelő kisfilmet sugároztak a kórtermekben (mindegyikben helyet kapott egy-egy készülék), arról, hogyan szoptasson helyesen a kismama. Naponta félórás műsoridőben a gyermekgondozásról, a testi higiénia tudnivalóiról tájékoztatják így a nőket, de szórakoztató műsorokat, kis- filmeket is közvetítenek. A jó kórházi légkör kialakításában az épp úgy segítség lehet, mint a megfelelő bánásmód, a tiszta hálóing, kórterem, fehérnemű, a változatos étrend és a minél kevesebb látogató. Megkérdeztünk egy fiatal nőt is a témáról, s véleménye találkozott ezzel. Fárasztó, veszélyes és szükségtelen, hogy egy-egy beteget elárasszon a rokonok, szomszédok, ismerősök, falubeliek tömege. Elég a legközvetlenebb hozzátartozó; a férj, a gyermek, vagy a szülő látogatása. Az Egészségügyi Világszervezet nyújtotta segítség, a megyei pénzeszközökkel kiegészítve biztosít lehetőséget e program megvalósítására. A jövő egészségügyi dolgozóinak oktatásában máris fontos szerepet vállal ez a tévé, például műtétek rögzítésével, ismételt lejátszásával. Egészségnevelő hatékonyságát egyelőre még csak az osztályra kerülők és a látogatók körében fejthetik ki. A terv az, hogy az egész kórház területén alkalmazzák majd kábeltelevíziós programozással, sokcsatornás program közvetítésével a zártláncú tévérendszert. A hazánkban tanuló külföldi orvosok is érdeklődnek e módszer iránt, amelyet most már a pécsi megyei kórház szülészeti osztályán is kidolgoztak és alkalmaznak. Ez a gyulai szülészeti-nőgyógyászati osztály technikai adottságaival, szakmai elgondolásaival a jövő, remélhetően a közeli jövő képét hozza elénk. Sajnos, ma még nem minden szülő édesanya kerül ilyen körülmények közé, élvezi a gondoskodásnak ezt a formáját. Mindenesetre jó, hogy a megye veszélyeztetett terheseinek 68 százaléka itt kap helyet, sürgős esetben mindig várja őket üres ágy. A koraszülött, vagy sérült csecsemőket intenzív életmentő felszerelések fogadják, s az egészégesen születők minden életműködését is korszerű műszerparkkal ellenőrzik. Ha a szakorvos indokoltnak tartja, a megye minden rászoruló kismamája eljuthat az itteni gondozó és ultrahang laboratóriumba. Környezetünkben közvéleménykutatást rögtönöztünk arról, ki, hogyan vélekedik a televízió ilyenfajta alkalmazásáról. A vélemények megoszlottak. Többen nem vállalkoznának arra, hogy férj és feleség vizuális kapcsolatban legyen a szülésnél. „A végeredmény, a gyermek és nem a szenvedés látványa a fontos” — mondták. Kiszolgáltatottságnak éreznék, ha más is látná, az orvosokon és szakszemélyzeten kívül gyermekük világrajövetelét. Mások szívesen vennék e módszer alkalmazását, többnek, teljesebbnek, köny- nyebbnek éreznék a nagy családi eseményt. Nyilvánvalóan összetett érzelmek, emberi kapcsolatok, szokás- rendszerek függvénye egy- egy ilyen véleményalkotás, s mindenkinek szívejoga, mit választ igaznak. A helyes megoldásról, a legmegfelelőbb út kiválasztásáról, a nyitott szülőszoba módszereiről szerte a világban orvos- professzorok vitáznak. Mi a döntésre nem, csupán a gyulai példa bemutatására vállalkoztunk. Bede Zsóka Nos, megyénk élelmiszert termelő állami és szövetkezeti vállalatai mindenekelőtt a helyi igényeket igyekeznek kielégíteni. Természetesen ez csak általában igaz, hiszen például a Gyulai Húskombinátnak export- és országos kötelezettségei is vannak. Persze, mindez nem azt jelenti, hogy ne javítsák a munkájukat, elhanyagolják a választékbővítést. Ugyanis a hazai termékeiknek az íze nem mindig igazodik a fogyasztók ízléséhez, kevés a füstölt áru. A kereskedelmi igazgató őszintén elmondta gondjaikat és nem ígért gyors javulást. Az viszont tény: növelik a hosszabb el- tarthatóságú termékek arányát, korszerűsítik a csomagolást és kisegítő túrajáratokat indítanak. A tej és tejtermékek forgalmazása megoldott. Az elmúlt évben elkészült a Sárréti Tej Közös Vállalat békéscsabai üzeme. Az új termékek bevezetése azonban nehézkes. Erről a vállalat igazgatója panaszkodott. Elmondotta, hogy a szendvics- túrót Szeged, Budapest üzleteiben régen árusítják, a 10 dekás gomolyát a Dunántúlon úgy keresik, mint a cukrot. És mit tartanak a sütőiparról? Az 1-es számú vállalatról nem a legjobbakat. Annak ellenére, hogy minőségi prémiummal ösztönzik a jobb kenyér előállítását, gyakori a sületlen, a deformált cipó és vekni, a sütemények súlya olykor köny- nyűnek találtatik. Érdekes a Megyénkben az OTP kezelésében, a június végi adatok szerint összesen 7 milliárd forint a lakosság hitelállománya, s ebből 6,6 milliárd a hosszú és 400 millió forint a rövidlejáratú hitel. Ezen belül milyen célokra vették fel az ügyfelek a kisebb-nagyobb kölcsönt a pénzintézettől, és vajon megbízható, pontosan fizető adósok-e az OTP ügyfelei? — erről beszélgettünk Bakos Jánossal, az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága hitelosztályának vezetőjével. — Hozzávetőlegesen menynyi adóst jelent ez a 7 milliárd forintos összeg? — Ez összesen 80 ezer hosszú, és 50 ezer rövidlejáratú hitelt jelent — válaszolta az osztályvezető. — A hosszú lejáratú kölcsönt lakásépítésre, -vásárlásra, vagy helyreállításra, tatarozásra vették fel ügyfeleink. — Számottevő-e a hátralék, sok-e az olyan adós, aki nem fizeti pontosan a havi részletet? — A 6,6 milliárd forinthoz képest az elmaradás 15 millió forint, ami így kimondva nagy szám, de ha az egész állományt tekintjük, annak csupán 2,3 ezreléke a hátralék. Nagyobb összegű, 30—50 ezer forintos lemaradása úgy 3—400 ügyfelünknek van. Ilyen esetben a tartozást természetesen rátáblázzák az ingatlanra. termékváltás is. A békéscsabaiak megszüntették az alföldi és a burgonyás kenyér gyártását, az orosháziak pedig új termékként reklámozzák az alföldi kenyeret. ( !) A megyeszékhelyen és környékén árulnak ugyan ezek helyett vázsonyi kenyeret, amelyből képtelenek eleget gyártani, mert saját bevallásuk szerint nincs hozzá rozsliszt. Évek óta vajúdik az 5-6 napos fogyaszthatósági idejű tartós kenyér gyártása. De minek kockáztatni? A március 18-i áremelés sem erősítette a partneri kapcsolatot. Az úgynevezett töltelé- kes és dúsított sütőipari termékek 12—13 százalékkal drágultak. Erről 2-3 nappal előbb értesítették a kereskedőket. Így megfelelő előkészítés és áralku nélkül kellett rendezni az árakat. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat munkáján is lehet javítani. A megkédezett boltosok többsége szerint a szállítások hiányosak, pontatlanok, baj van a zöldség és a gyümölcs minőségével, a göngyölegeket későn viszik el az üzletekből. Kevés a vállalat által forgalmazott primőr és nyári áru, így semmiféle ármérséklő szerepet nem vállalnak a piacon. Erre mondotta az igazgató, hogy voltaképpen nem is tudnak. A téli tárolású zöldség és gyümölcs kétharmada, a primőröknek pedig csupán 10 százaléka származik a ZÖLDÉRT-től. Ilyen körülmények között egyértelmű, hogy a piac szabályozza az — Mi a „menetrendje” a hátralékok behajtásának? — Ha ügyfelünk kéthó- napi részletfizetéssel elmarad, levélben hívjuk fel erre a figyelmét, és Ha ezek után sem rendezi, akkor 15—20 nap után letiltják a jövedelméből. A hosszú lejáratú hitelek esetében persze a dolog nem mindig ilyen egyszerű, hiszen sokan közülük már rég nem ott dolgoznak, ahol annak idején, a kölcsön felvételekor. Mi pedig az első letiltást az általunk ismert egykori munkahelyre küldjük. A keresgélés sokszor hetekig, hónapokig is eltarthat. Külön gond, ha a házasfelek külön élnek, ha a közös gazdálkodás megszűnt, de jogilag még nem rendezték a válást, a vagyonközösség megszüntetését. Márpedig addig minkét fél egyformán felelős anyagilag is. Persze, akkor sem mindig pontos a részletfizetés, ha eldől a lakáshasználat, rendeződik a tulajdonjog. Aki ugyanis a házban, lakásban marad — főleg, ha a volt házastárs részét is kifizeti —, nem tudja törleszteni a hitelt, és fenntartani a lakást. Békéscsabán például több ezren tartoznak így a lakás- szövetkezetnek, a fenntartási költségekkel, a fűtéssel. Ilyen esetben végrehajtást lehet kérni, erre már volt példa. — Említette, hogy rövid lejáratú hitelt 400 millió főárakat. A 30 százalékos átlagos árrésből egységként is nagyon nehéz megélni. A gazdaságos szállítást figyelembe kell venniük, így is előfordul, hogy 20 kiló áruval mennek Gyomára. Itt van tehát a bökkenő. Mert senki sem állíthatja, hogy jó szervezéssel, a kapcsolatok erősítésével, megfelelő ellenőrzéssel ne lehetne elejét venni a felsorolt hibáknak. És még valami. Dicséretes, mindenki örül annak, hogy a vállalat sajátos, tájjellegű és diétás húskészítményeit nemcsak megyénkben, hanem az ország más vidékein is kedvelik. Valóban, több kellene belőlük. De, némi túlzással élve, nem szeretnénk, ha egy szép napon a ZÖLDÉRT-boltokból eltűnne a zöldség. Nincs irigylésre méltó helyzetben a Kunság Kereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókja. Egyre csökkenő létszámmal kell a nagyobb forgalmat lebonyolítani. Nem lehet csodálkozni azon, hogy sok a túlóra, a hiányos szállítás, a túrakésés. A túratervet még a városokban és a kisebb településeken sem képesek mindig megtartani. A késedelmes szállításokat nem jelzik előre a boltokkal, sem a központokkal. A részletes tájékozódás után az a vélemény alakult ki, hogy az árubeszerzésben, a kereskedelmi munkában nagyobb önállóságot kellene adni a fiók vezetőjének és munkatársainak. Miért? Többek között azért, mert megyénkben ' is megjelent a konkurrencia, versenyezni pedig csak rugalmasan, a piachoz alkalmazkodva, a gyors helyi döntések révén lehetséges. A vitaszellem erősödését és újszerűségét tükrözte, hogy a szállító vállalatok képviselői a meglevő gondokon kívül elsősorban a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva, a jó megoldásokat keresték és számot adtak elképzeléseikről is. Seres Sándor rint összegben vett fel a lakosság. Ez hogyan oszlik meg? — A legtöbb, 200 millió forint az áruvásárlási hitel, amit 12—18 hónapra lehet felvenni. Ez tehát körülbelül annyit jelent, hogy a kölcsön segítségével mintegy 400 millió forint értékű tartós fogyasztási cikket vásároltak. Itt nem sok a hátralékos, összesen 1,7 millió forint az elmaradás, ami 4 ezreléknek felel meg. A legtöbben bútort, háztartási gépet, járművet és híradás- technikai berendezéseket vásárolnak így. Komoly segítség a fiatal házasoknak a kedvezményes áruhitel, hiszen ehhez nem kell saját erő. Ezt évente 2 ezer család veszi igénybe. — Számottevő-e a mezőgazdasági hitel, amely a kisárutermelést hivatott segíteni? — Az áruvásárlási kölcsön után nagyságrendben a mezőgazdasági következik, ezt hozzávetőlegesen 8 ezren veszik igénybe évente. A hitelállomány meghaladja a 150 millió forintot. A megyében főként sertéshizlalásra, ólak építésére, ta- kormány- és állatvásárlásra igényelnek hitelt. Az utóbbi években sok az új kiskert is, gazdáik gyümölcstelepítésre, kútfúrásra, szer- számoskamra létesítésére vesznek fel kölcsönt. S végül, mintegy 50 millió forint a személyi és egyéb hitel összege, ebben szerepel többek között a kisipari, a szolgáltatási, az utazási, a lakásrenoválási kölcsön. Tóth Ibolya A szüléseket így figyelhetik az apák Fotó: Veress Erzsi „Adós, fizess!” Hitel, törlesztés
