Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II Minisztertanács ülése N É PÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS UPJ1 1983. OKTÓBER 14., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVÜI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott a grenadai népi forradalmi kormány elnö­kével folytatott megbeszéléseiről, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatá­sáról. A Miniszertanács a tájékoztatókat tudomásul vette. A kormány áttekintette azoknak a programoknak teljesí­tését, amelyek a gazdaságosabb energia- és anyagfelhasz­nálást, a technológiák korszerűsítését, illetve a mellékter­mékek és a hulladékok eredményesebb hasznosítását szol­gálják. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a szállítási szer­ződések teljesítésének vizsgálata során szerzett tapasztala­tokról. Szükségesnek ítélte a szerződések betartásának, fő­leg az árakra és a minőségre vonatkozó kikötéseknek szigo­rúbb ellenőrzését, a szállítási feltételek megsértőinek kö­vetkezetesebb, és az okozott kárral arányban álló szank­cionálását. (MTI) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről — A Ma'gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbi­zottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa Elnökségének tag­jai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a szak- szervezeti munka fejlesztésével, a párt fel­adataival foglalkozó állásfoglalás-terveze­tet; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a járások megszüntetésére, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás fejlesztésére vonatko­zó javaslatot; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szervek­nek a legutóbbi ülés óta vég­zett külpolitikai tevékenysé­gét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi légkör tovább rom­lott. Az imperializmus szél­sőséges köreinek törekvései, a katonai erőfölény megte­remtésére irányuló lépései, a különböző helyi konfliktu­sokba történő beavatkozási kísérletei súlyos veszélyeket jelentenek a. világ békéjére. Fokozódott a Szovjetunió, a szocialista országok, a ha­ladó erők elleni propaganda- kampány. Az imperialista körök minden lehetséges esz­közzel el akarják fogadtatni fegyverkezési terveiket. Az egyes államok, államcsopor­tok együttműködését a világ- gazdaság tartós problémái is nehezítik. Ebben a helyzetben elen­gedhetetlen a világ sorsáért felelősséget érző kormányok és politikai tényezők meg­fontolt magatartása a nem­zetközi kérdésekben. Az eu­rópai országok népei, az egész emberiség abban ér­dekelt, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azok­ba az országokba, ahol jelen­leg nincsenek, és csökkent­sék számukat ott, ahol van­nak. Országunk, népünk is ér­dekelt abban, hogy a törté­nelmileg kialakult katonai erőegyensúly fennmaradjon, kölcsönösen elfogadható meg­állapodás szülessék a szov­jet-amerikai fegyverkorlá­tozási tárgyalásokon, külö­nösen a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközökről Genfben folytatott megbe­széléseken. A Központi Bizottság úgy véli, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra, az új amerikai rakéták eu­rópai telepítésének elkerülé­sére. Ehhez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió ismert jelentős kezdeményezései, a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének januá­ri prágai ülésén, valamint a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek júniusi moszkvai találkozóján elfo­gadott javaslatok. Mindezek az ésszerű kompromisszum érdekében messzemenően fi­gyelembe veszik minden érintett fél jogos biztonsági érdekeit. A szocialista országok a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is folytatják konstruktív békepolitikáju­kat. Ez nyilvánult meg a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak szep­temberi moszkvai találkozó­ján is. E tanácskozás is szor­galmazta a különböző poli­tikai és társadalmi erők együttes fellépését a népek békéjének és biztonságának megszilárdításáért. 2. Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenységével állhatatosan azon munkálko­dik, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysé­ge és együttműködése, ami­nek a jelenlegi világpolitikai helyzetben növekvő jelentő­sége van. A magyar—szovjet kapcso­latok kiemelkedően fontos eseménye volt párt- és kor­mányküldöttségünk júliusi látogatása a Szovjetunióban. A' Központi Bizottság nagy­ra értékelte a szívélyes, elv­társi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott legfelsőbb szintű tár­gyalásoknak, Kádár János és Jurij Andropov elvtárs meg­beszéléseinek eredményeit. A tárgyalásokon a szocialista építőmunka alapkérdéseiben, kétoldalú kapcsolataink erő­sítésében, a nemzetközi hely­zet megítélésében teljes volt a nézetazonosság. A látoga­tás újabb lendületet adott testvéri barátságunk elmé­lyítésének, internacionalista együttműködésünk fejleszté­sének. A magyar—csehszlovák ba­rátság erősítését jól szolgál­ta Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének prágai látogatása. Megbeszé­lései Gustáv Husák és Lu- bomir Strougal elvtárssal, valamint más csehszlovák vezetőkkel, hozzájárultak a két ország közötti gazdasági, kulturális és idegenforgalmi együttműködés fejlesztésé­hez. A szocialista Kuba iránti szolidaritásunkat fejezte ki a magyar párt- és kormány- küldöttség részvétele a kubai forradalom kezdete 30. évfor­dulójának ünnepségein. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 35. évfordulóján küldött­ségünk kinyilvánította, hogy támogatjuk a koreai nép harcát hazája békés újra­egyesítéséért. Internacionalista kapcsola­taink, elvtársi együttműkö­désünk további elmélyítésé­hez hasznosan járultak hoz­zá a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető képvi­selőivel létrejött találkozók. 3. A Központi Bizottság megelégedéssel fogadta a madridi találkozó eredmé­nyes befejezését. Az 1975. évi helsinki záróokmányban fog­lalt elvek és ajánlások meg­erősítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi tárgyalá­sokon az egyenlőség alapján és az érdekek kölcsönös fi­gyelembevételével lehetséges minden résztvevő számára elfogadható megállapodást elérni. A Magyar Népköztár­saság a madridi záróok­mányban foglalt valamennyi ajánlás megvalósítására tö­rekszik. Kiemelkedően fon­tos az a megállapodás, hogy 1984 januárjában Stockholm­ba összehívják az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, a leszerelés­sel foglalkozó konferenciát. Hazánk számára megtisztelő, hogy 1985 októberében Bu­dapest ad otthont a kulturá­lis fórumnak. 4. A Magyar Népköztársa­ság továbbra is a békés egy­más mellett élés elvei alap­ján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országokkal. Kádár János elvtárs finn­országi látogatása, Mauno Koivisto köztársasági elnök­kel, Kalevi Sorsa miniszter­(Folytatás a 3. oldalon) Fogyasztási szövetkezetek félidős számvetése Feladataikat csak céltudatosabb és szervezettebb munkával teljesíthetik A küldöttközgyűlés elnöksége (Fotó: Béla Ottó „A megye fogyasztási szö­vetkezetei 1981 elején ké­szítették el VI. ötéves ter­veiket, fogalmazták meg üz­letpolitikai célkitűzéseiket. E tervek és cékitűzések tartalmazzák az országos irányelvekből a népgazda­sági törekvésekből, a szö­vetkezetekre háruló fel­adatokat, melyek közül ki­emelt tennivaló: az életszín­vonal-politika teljesebb szolgálata, a falu népesség- megtartó képességének se­gítése, a fokozott aktivitás, az exportárualapok bővíté­sében, a gazdálkodás haté­konyságának növelése, va­lamint a szövetkezeti tagság anyagi és személyes közre­működésének kiteljesítése e célok megvalósításában.” Az idézet abból az előter­jesztésből való, amelyet a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének elnöksége a megyei küldött- közgyűlést megelőzően jutta­tott el a fogyasztási szövet­kezetek küldötteihez. A teg­nap, október 13-án megtar­tott MESZÖV-küldöttköz- gyűlés nem kisebb felada­tot tűzött maga elé, mint azt, hogy áttekintse, ele­mezze a megye ÁFÉSZ- einek, takarék- és lakásszö­vetkezeteinek eredményeit, a VI. ötéves terv első felé­nek teljesítésében, s meg­határozza a soron következő feladatokat. A szarvasi Ár­pád Szálloda nagytermében tartott tanácskozáson részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, dr. Fekete József, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője, Mézes Jánosné, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Varga Im­re, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának titkára, Győrfi Károly, a tsz-szövet- ség titkára és dr. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke is. Az írásos beszámolóhoz — amely részletesen szólt azok­ról a gazdasági, illetve moz­galmi eredményekről, ame­lyeket a megye fogyasztási szövetkezetei összesen mint­egy 87 ezer, takarékszövet­kezetei csaknem 95 ezer, lakás-, üdülő- és garázs­szövetkezetei pedig több mint 9 és fél ezer taggal ér­tek el — Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke fűzött szó­beli kiegészítőt. A MÉSZÖV elnöke a be­vezető szavak után arról szólt, hogy összességében az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek sikerrel teljesítették fel­adataikat, ellátási területü­kön kialakították az élet- színvonal megőrzéséhez szükséges feltételeket, emel­lett a kisgazdaságok terme­lésének szervezésével jelen­tős mértékben járultak hoz­zá az ország fizetési mérle­gét javító árualapokhoz. A takarékszövetkezetek to­vább bővítették, szélesítet­ték pénzügyi tevékenységü­ket és egyéb szolgáltatásai­(Folytatás az 5. oldalon) A könyv szerepe ma A könyv célja semmiképp sem az, hogy elraktározva, olvasatlanul, a közösség gaz­dagítása nélkül ringasson el minket a be­tűk tengerén, vagy úgy tornyosuljon elénk, mint megemészthetetlen, átrághatatlan mesebeli kásahegy. Tiszteljük, de nehéz fölfognunk a lezárt, gyarapíthatatlan kul­túrákat. Ezért keresték a nyitott emberek mindig azokat a további eszközöket, ame­lyek hatásosan fejlesztették a világról az együttes tudást, ezeket az eszközöket pe­dig hasznukra és boldogulásukra egyaránt alkalmazhatták. Létezni, dolgozni, egymásnak szóval üzenni — írásjel és könyv nélkül is évez­redekig tudtak e földön elődeink. Közben a rengeteg időt óhatatlanul is arra fordí­tották, hogy egyszer majd túljussanak a pontatlan és primitív üzengetésen. Modern kifejezéssel: változtassanak időt rabló és félrevezető közlési helyzetükön. Hiszen a szó elszállt (és torzult), amikor nem volt róla írás, ami megmaradjon — hogy hi­ánytalanul közvetítse azt a múlhatatlan gondolatot, amit egyik ember a másiknak tudomására akar hozni megfontolás vé­gett. A közvetlenség öröme, s az előforduló dolgok széles elterjeszthetőségének ta­pasztalása indította arra a tévékorszak ki­termelődött kutatóit, hogy megkongassák a lélekharangot félezred év könyvszázadai felett. A jövőbe kukucskáló szakférfiak — a macluhisták — úgy vélték, hogy a tévé a maga beláthatatlan kínálatával (ami nem csupán a szórakozást szolgálja) egy­hamar ki fogja szorítani pozícióiból a könyvet. Az olvasásra kínálkozó könyvek számá­nak folyamatos emelkedése és a tévémű­sorok szakadatlan mennyiségi növekedése azt mutatja a kiszorítósdit játszó elmélke- dőkkel szemben, hogy egyiket sem mu­száj az igazi kultúrát és a hasznos isme­reteket terjesztő eszközök közül kiiktatni. Nem érdemes az egyiket a másik rovására szeretni vagy előnyben részesíteni. A kulturálódás és a művelődés óhaja volt mindig is a döntő lépés afelé, hogy megérezzük: mennyire nem attól függ e minőség, hogy milyen eszköz hordozza. Aki viszont nem tudja kiválasztani a kí­nálat áradatából a jót, mert igyekvése el­lenére képtelen eldönteni, hogy arányos szellemi gyarapodásához a fölajánlott vá­lasztékból mire van szüksége, az — saj­nos — akkor sem ismerné fel az értéke­ket, ha csak könyvet forgatna, csak rádiót hallgatna, ha csak tévét bámulna, vagy kizárólag tanítóira és barátaira hagyatkoz­na önmaga építésében. Régies szóval csi­nosításában. Azt próbáljuk meg kiszemelni, amihez hajlamunk vezet, s ami majd feltételezhe- tőleg értelmes foglalatosságunk lesz a jö­vőben. Ennek a választási — elkülönítési tudománynak a megszerzésében pedig, saját józan belátásunk és magasabb érde­künk mellett, a könyvértékelők segítenek bennünket. Szóljanak bárhonnét hozzánk, a tévéből, vagy a rádióból, vagy a terve­zetten olvasók és tudatosan mást is érté­kelők összedugott fejű okos gyülekezetei­ben. Iszlai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom