Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II Minisztertanács ülése N É PÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS UPJ1 1983. OKTÓBER 14., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVÜI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott a grenadai népi forradalmi kormány elnökével folytatott megbeszéléseiről, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A Miniszertanács a tájékoztatókat tudomásul vette. A kormány áttekintette azoknak a programoknak teljesítését, amelyek a gazdaságosabb energia- és anyagfelhasználást, a technológiák korszerűsítését, illetve a melléktermékek és a hulladékok eredményesebb hasznosítását szolgálják. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a szállítási szerződések teljesítésének vizsgálata során szerzett tapasztalatokról. Szükségesnek ítélte a szerződések betartásának, főleg az árakra és a minőségre vonatkozó kikötéseknek szigorúbb ellenőrzését, a szállítási feltételek megsértőinek következetesebb, és az okozott kárral arányban álló szankcionálását. (MTI) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről — A Ma'gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagjai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a szak- szervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó állásfoglalás-tervezetet; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a járások megszüntetésére, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás fejlesztésére vonatkozó javaslatot; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi légkör tovább romlott. Az imperializmus szélsőséges köreinek törekvései, a katonai erőfölény megteremtésére irányuló lépései, a különböző helyi konfliktusokba történő beavatkozási kísérletei súlyos veszélyeket jelentenek a. világ békéjére. Fokozódott a Szovjetunió, a szocialista országok, a haladó erők elleni propaganda- kampány. Az imperialista körök minden lehetséges eszközzel el akarják fogadtatni fegyverkezési terveiket. Az egyes államok, államcsoportok együttműködését a világ- gazdaság tartós problémái is nehezítik. Ebben a helyzetben elengedhetetlen a világ sorsáért felelősséget érző kormányok és politikai tényezők megfontolt magatartása a nemzetközi kérdésekben. Az európai országok népei, az egész emberiség abban érdekelt, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol jelenleg nincsenek, és csökkentsék számukat ott, ahol vannak. Országunk, népünk is érdekelt abban, hogy a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly fennmaradjon, kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessék a szovjet-amerikai fegyverkorlátozási tárgyalásokon, különösen a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről Genfben folytatott megbeszéléseken. A Központi Bizottság úgy véli, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra, az új amerikai rakéták európai telepítésének elkerülésére. Ehhez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió ismert jelentős kezdeményezései, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének januári prágai ülésén, valamint a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek júniusi moszkvai találkozóján elfogadott javaslatok. Mindezek az ésszerű kompromisszum érdekében messzemenően figyelembe veszik minden érintett fél jogos biztonsági érdekeit. A szocialista országok a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is folytatják konstruktív békepolitikájukat. Ez nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak szeptemberi moszkvai találkozóján is. E tanácskozás is szorgalmazta a különböző politikai és társadalmi erők együttes fellépését a népek békéjének és biztonságának megszilárdításáért. 2. Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenységével állhatatosan azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysége és együttműködése, aminek a jelenlegi világpolitikai helyzetben növekvő jelentősége van. A magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedően fontos eseménye volt párt- és kormányküldöttségünk júliusi látogatása a Szovjetunióban. A' Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott legfelsőbb szintű tárgyalásoknak, Kádár János és Jurij Andropov elvtárs megbeszéléseinek eredményeit. A tárgyalásokon a szocialista építőmunka alapkérdéseiben, kétoldalú kapcsolataink erősítésében, a nemzetközi helyzet megítélésében teljes volt a nézetazonosság. A látogatás újabb lendületet adott testvéri barátságunk elmélyítésének, internacionalista együttműködésünk fejlesztésének. A magyar—csehszlovák barátság erősítését jól szolgálta Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének prágai látogatása. Megbeszélései Gustáv Husák és Lu- bomir Strougal elvtárssal, valamint más csehszlovák vezetőkkel, hozzájárultak a két ország közötti gazdasági, kulturális és idegenforgalmi együttműködés fejlesztéséhez. A szocialista Kuba iránti szolidaritásunkat fejezte ki a magyar párt- és kormány- küldöttség részvétele a kubai forradalom kezdete 30. évfordulójának ünnepségein. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulóján küldöttségünk kinyilvánította, hogy támogatjuk a koreai nép harcát hazája békés újraegyesítéséért. Internacionalista kapcsolataink, elvtársi együttműködésünk további elmélyítéséhez hasznosan járultak hozzá a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető képviselőivel létrejött találkozók. 3. A Központi Bizottság megelégedéssel fogadta a madridi találkozó eredményes befejezését. Az 1975. évi helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megerősítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi tárgyalásokon az egyenlőség alapján és az érdekek kölcsönös figyelembevételével lehetséges minden résztvevő számára elfogadható megállapodást elérni. A Magyar Népköztársaság a madridi záróokmányban foglalt valamennyi ajánlás megvalósítására törekszik. Kiemelkedően fontos az a megállapodás, hogy 1984 januárjában Stockholmba összehívják az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, a leszereléssel foglalkozó konferenciát. Hazánk számára megtisztelő, hogy 1985 októberében Budapest ad otthont a kulturális fórumnak. 4. A Magyar Népköztársaság továbbra is a békés egymás mellett élés elvei alapján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országokkal. Kádár János elvtárs finnországi látogatása, Mauno Koivisto köztársasági elnökkel, Kalevi Sorsa miniszter(Folytatás a 3. oldalon) Fogyasztási szövetkezetek félidős számvetése Feladataikat csak céltudatosabb és szervezettebb munkával teljesíthetik A küldöttközgyűlés elnöksége (Fotó: Béla Ottó „A megye fogyasztási szövetkezetei 1981 elején készítették el VI. ötéves terveiket, fogalmazták meg üzletpolitikai célkitűzéseiket. E tervek és cékitűzések tartalmazzák az országos irányelvekből a népgazdasági törekvésekből, a szövetkezetekre háruló feladatokat, melyek közül kiemelt tennivaló: az életszínvonal-politika teljesebb szolgálata, a falu népesség- megtartó képességének segítése, a fokozott aktivitás, az exportárualapok bővítésében, a gazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a szövetkezeti tagság anyagi és személyes közreműködésének kiteljesítése e célok megvalósításában.” Az idézet abból az előterjesztésből való, amelyet a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének elnöksége a megyei küldött- közgyűlést megelőzően juttatott el a fogyasztási szövetkezetek küldötteihez. A tegnap, október 13-án megtartott MESZÖV-küldöttköz- gyűlés nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy áttekintse, elemezze a megye ÁFÉSZ- einek, takarék- és lakásszövetkezeteinek eredményeit, a VI. ötéves terv első felének teljesítésében, s meghatározza a soron következő feladatokat. A szarvasi Árpád Szálloda nagytermében tartott tanácskozáson részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Fekete József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Mézes Jánosné, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Varga Imre, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Győrfi Károly, a tsz-szövet- ség titkára és dr. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke is. Az írásos beszámolóhoz — amely részletesen szólt azokról a gazdasági, illetve mozgalmi eredményekről, amelyeket a megye fogyasztási szövetkezetei összesen mintegy 87 ezer, takarékszövetkezetei csaknem 95 ezer, lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetei pedig több mint 9 és fél ezer taggal értek el — Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. A MÉSZÖV elnöke a bevezető szavak után arról szólt, hogy összességében az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek sikerrel teljesítették feladataikat, ellátási területükön kialakították az élet- színvonal megőrzéséhez szükséges feltételeket, emellett a kisgazdaságok termelésének szervezésével jelentős mértékben járultak hozzá az ország fizetési mérlegét javító árualapokhoz. A takarékszövetkezetek tovább bővítették, szélesítették pénzügyi tevékenységüket és egyéb szolgáltatásai(Folytatás az 5. oldalon) A könyv szerepe ma A könyv célja semmiképp sem az, hogy elraktározva, olvasatlanul, a közösség gazdagítása nélkül ringasson el minket a betűk tengerén, vagy úgy tornyosuljon elénk, mint megemészthetetlen, átrághatatlan mesebeli kásahegy. Tiszteljük, de nehéz fölfognunk a lezárt, gyarapíthatatlan kultúrákat. Ezért keresték a nyitott emberek mindig azokat a további eszközöket, amelyek hatásosan fejlesztették a világról az együttes tudást, ezeket az eszközöket pedig hasznukra és boldogulásukra egyaránt alkalmazhatták. Létezni, dolgozni, egymásnak szóval üzenni — írásjel és könyv nélkül is évezredekig tudtak e földön elődeink. Közben a rengeteg időt óhatatlanul is arra fordították, hogy egyszer majd túljussanak a pontatlan és primitív üzengetésen. Modern kifejezéssel: változtassanak időt rabló és félrevezető közlési helyzetükön. Hiszen a szó elszállt (és torzult), amikor nem volt róla írás, ami megmaradjon — hogy hiánytalanul közvetítse azt a múlhatatlan gondolatot, amit egyik ember a másiknak tudomására akar hozni megfontolás végett. A közvetlenség öröme, s az előforduló dolgok széles elterjeszthetőségének tapasztalása indította arra a tévékorszak kitermelődött kutatóit, hogy megkongassák a lélekharangot félezred év könyvszázadai felett. A jövőbe kukucskáló szakférfiak — a macluhisták — úgy vélték, hogy a tévé a maga beláthatatlan kínálatával (ami nem csupán a szórakozást szolgálja) egyhamar ki fogja szorítani pozícióiból a könyvet. Az olvasásra kínálkozó könyvek számának folyamatos emelkedése és a tévéműsorok szakadatlan mennyiségi növekedése azt mutatja a kiszorítósdit játszó elmélke- dőkkel szemben, hogy egyiket sem muszáj az igazi kultúrát és a hasznos ismereteket terjesztő eszközök közül kiiktatni. Nem érdemes az egyiket a másik rovására szeretni vagy előnyben részesíteni. A kulturálódás és a művelődés óhaja volt mindig is a döntő lépés afelé, hogy megérezzük: mennyire nem attól függ e minőség, hogy milyen eszköz hordozza. Aki viszont nem tudja kiválasztani a kínálat áradatából a jót, mert igyekvése ellenére képtelen eldönteni, hogy arányos szellemi gyarapodásához a fölajánlott választékból mire van szüksége, az — sajnos — akkor sem ismerné fel az értékeket, ha csak könyvet forgatna, csak rádiót hallgatna, ha csak tévét bámulna, vagy kizárólag tanítóira és barátaira hagyatkozna önmaga építésében. Régies szóval csinosításában. Azt próbáljuk meg kiszemelni, amihez hajlamunk vezet, s ami majd feltételezhe- tőleg értelmes foglalatosságunk lesz a jövőben. Ennek a választási — elkülönítési tudománynak a megszerzésében pedig, saját józan belátásunk és magasabb érdekünk mellett, a könyvértékelők segítenek bennünket. Szóljanak bárhonnét hozzánk, a tévéből, vagy a rádióból, vagy a tervezetten olvasók és tudatosan mást is értékelők összedugott fejű okos gyülekezeteiben. Iszlai Zoltán
