Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

Losonczi Pál felszólalása az ENSZ-ben BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTÓBER 1, SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök délutá­ni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — szólalt fel Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állásfog­lalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogad­ták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állásfoglalását emel­ték ki. A délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador el­nöke, valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ-palotában fogadást tartottak, amelyet Javier Pe­rez de Cuellar, az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon és az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívott csúcstalálkozón részt vevő állam- és kormányfők tiszte­letére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a Magyar ENSZ-képviselet ideiglenes ügyvivője. Elnök Üt! Két világégés szörnyű ta­pasztalata nyomán szerveze­tünket éppen az a nagy el­határozás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavaival — „megmentsük a jövő nem­zedékét a háború borzalmai­tól”. E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vés­ték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a há­ború”. De vajon elmondhatjuk-e. hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy cél­nak? Ügy érzem, a kérdés ma­ga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban, amelyet sajnos a nemzetközi feszültség kiéleződése jelle­mez”. Fokozódik a konfron­táció, kísérletek történnek a világbéke fenntartását bizto­sító erőegyensúly megbontá­sára, katonai fölényszerzésre, a népek nemzeti és társadal­mi felszabadulási folyama­tának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kiala­kulásának fő okát a fegyver­kezési hajsza fokozódásában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak köz­vetlenül, a nukleáris ka­tasztrófa eshetőségével fe­nyegeti civilizációnkat, ha­nem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberi­ség anyagi és szellemi erő­forrásait, megfosztja a né­peket a munkájuk által lét­rehozott javak jelentős ré­szétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika Kitüntették a Vöröskereszt megyei titkárát A Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége tegnap, szeptember 30-án délelőtt ülésezett. Elsőként a vendégeket köszöntötték: Frank Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Hantos Jánost, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárát, Nagy Jenőt, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkárát és dr. Forrai Józsefet, a KISZ megyei bi­zottságának titkárát. Ezután az 1982—83-as oktatási év ifjúsági vöröskeresztes mun­kájának tapasztalatait, a kö­vetkező tanév feladatait tár­gyalták dr. Sarnyai Ferenc elnökletével. Vizsnyiczai László, a me­gyei Vöröskereszt titkárhe­lyettese terjesztette elő a je­lentést, amely szerint me­gyénk vöröskeresztes moz­galmának jelentős bázisát képezi az általános iskolák­ban működő ifjúsági vörös­keresztes csoportok és a kö­zépfokú tanintézetekben mű­ködő ifjúsági alapszerveze­tek. Az általános iskolákban több mint hétezer taggal dol­gozik ,106 kisegészségőr cso­port és 111 úttörő egészség­őr csoport. A vöröskeresz­tes munka tartalmában szer­ves részét alkotja az isko­lai nevelő-, oktató és az út­törőmozgalmi munkának. Eredményesek a tanfolya­mok, a mozgalmak és ver­senyek. Országos elismerést szerzett például a Békési 3. számú Általános Iskola csa­pata a tavalyi elsősegély­nyújtó-versenyen. A „tiszta iskola” cím meghirdetésével a Vöröskereszt a gyerekek tisztaságigényét szeretné ala­kítani, fejleszteni. A közép­fokú tanintézetekben az if­jú vöröskeresztes csoportok helyett ma már alapszerve­zetek dolgoznak, közel 2 ezer 500 taggal. A jövőben jobban kell ügyelni a vöröskeresz­tes tanfolyamok szervezésé­re, tartalmasságára és lá­togatottságára. A téma számos hozzászó­lót biztatott véleményének óz Ferencet köszöntik elmondására. Hárs Györgyné értékelte az ifjúság körében végzett vöröskeresztes mun­ka hatékonyságát. Az első­segélynyújtó tanfolyamok fontosságát hangsúlyozta a kampányszerű vetélkedőkkel szemben. Dr. Jakubecz Sán­dor felhívta a figyelmet a családi életre nevelés elő­adássorozat fontosságára. A diákság körében is népszerű­ek a kényes kérdésekre vá­laszt adó „cetlikonferenciák”, amelyeket az életkori sajá­tosságok szerint rendeznek. Dr. Baly Hermina és mun­kacsoportja három járás fia­taljai körében végzett pszi­chiátriai felmérést. Tapasz­talatairól beszélt, s arról, hogy a megyénkben dolgozó fiatal orvosok a KISZ-en belül nagyobb részt tudná­nak vállalni a vöröskeresz­tes munkában, például az elsősegélynyújtás oktatásá­ban. Dr. Forrai József me­gyei KISZ-titkár az ifjúsá­századában? Akkor, amikor kézzel fogható közelségbe került az olyan globális problémák megoldási lehető­sége, mint az új energiafor­rások feltárása, az óceánok kincseinek kiaknázása, a vi­lágűr békés meghódítása, az éhínség és a pusztító népbe­tegségek felszámolása, a ro- j hamosan romló természeti környezet megmentése. Va­jon elképzelhető-e globális együttműködés nélkül e va­lóban nagyszerű lehetőségek valóra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadásá­val erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szom­szédként békességben élünk együtt, és előmozdítjuk a szociális haladást s az élet- feltételek javítását. A Magyar Népköztársaság­nak, ha szabad így monda­nom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs há­ború, bár az sem kevés! Szá­munkra a koegzisztencia: a (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a KNEB A népi ellenőri hálózat ' összetételéről és a fizikai ’ dolgozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tár- \ gyalt pénteki ülésén a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy j 30 ezer népi ellenőr több "mint egynegyede fiatal. Fi­gyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők és a nagy tapasztalattal rendel­kező nyugdíjasok aránya. Továbbra is fontos feladat, hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben. A vállalt határidő 1981 novembere volt. Azóta eltelt két év, s a magyar fél még mindig nem vette át az acélöntődéi Orosházán, az Alföldi Kőolajipari Gépgyárnál... Írásunk a lap 5. oldalán olvasható Fotó: Fazekas László Dekoratőrök találkozója öt megye — Hajdú-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés — deko­ratőreinek kétnapos szakmai tanácskozása kezdődött pén­teken délelőtt Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A Magyar Rek­lámszövetség dekoratőr szak­osztályának, valamint Békés megyei szervezetének rende­zésében megtartott találko­zón a kirakatrendezőket, a kereskedelemben dolgozó, reklámmal és propagandával foglalkozó szakembereket Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyán®' vezetője köszöntötte. Ezután Csepregi Miklós, a Magyar Reklámszövetség ok­tatási bizottságának vezető­je, a Magyar Hirdető keres­kedelmi vezérigazgató-he­lyettese tartott előadást a magyar reklámról, gondjai­ról. Kifejtette többek között, hogy a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen je­lenségek kihatnak a reklám­ra is, amelynek az a felada­ta, hogy felgyorsítsa a gaz­dasági folyamatokat. Csak­hogy ma még nem minden­ki gondolkodik hasonlókép­pen. A gazdaságosság növe­lését úgy értelmezik, hogy a reklámköltségeket alapo­san megnyirbálják. Pedig most nagyobb szükség van hatékony reklámra, mint va­laha. Igaz, kevés a tudomá­nyos alapossággal kidolgo­zott munka, nincs elegendő szakember, csupán egy éve folyik felsőfokú oktatás. Beszédének további részé­ben gyakorlati példákkal bi­zonyította a tervezés szüksé­gességét. Részletesen szólt a továbbképzésről, az összeha­sonlító reklám szerepéről, a gazdálkodó szervezetek és a reklámszakemberek együtt­működéséről. Fontosnak tar­totta a versenyszellem foko­zását, viszont az értékelés komplexebbé tételét sürget­te. A program Tolvaly Ernő­nek, a kirakatrendező-iskola tanárának előadásával foly­tatódott, amely a reklámmű­vészet és a kortárs művészet kölcsönhatásáról szólt. Dél­után András Vera pszicho­lógus, egyetemi tanár a ki­rakat kialakításának pszi­chológiai szempontjairól, Kiss Sándorné, a Szivárvány Áruház dekorációs osztályá­nak vezetője a versenykira­katokról tartott értékes elő­adást, majd megnézték a gyulai versenykirakatokat. Ma délelőtt megtekintik a békéscsabai dekoratőrök munkáját, és kiosztják a dí­jakat. Végül konzultációra kerül sor, amelyet Merena Sándor, a szakosztály titkára vezet. (Seres) Október — takarékossági hónap Fotó: Fazekas László gi mozgalom és a Vöröske­reszt-fiatalok körében vég­zett tevékenységének egymás­ra gyakorolt jó hatásáról számolt be. A vitához hoz­zászólt Hantos János, a Vö­röskereszt főtitkára is. Üd­vözölte a jelenlevők eredeti gondolatait és javaslatait. A vezetőségi ülésen máso­dik napirendi pontként sze­repelt az angolai és mozam­biki testvérszervezet támo­gatására meghirdetett ruha­gyűjtési akció szervezése. A vezetőségi ülés megható mozzanata volt. amikor Han­tos János köszöntötte 60. születésnapján öz Ferenc megyei titkárt, majd átnyúj­totta neki a Munka Érdem­rend arany fokozatát mun­kája elismeréseként. Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára gratulált az ünnepeltnek és megemlékezett mozgalmi 1 múltjáról. Bede Zsóka Október első napjaiban mindenütt az országban szóban és írásban méltatják a takarékosság gondolatát, gyakorlatának hasznát, előnyét és célját. A gondolkodó embernek mindig is az ösztönében volt a takarékosság, a „gondolj a holnapra, te­gyél valamit félre” jelmondat. Amikor ki­alakult az árutermelés, belépett az életbe a mai értelemben használt pénz, a hol­napra, a jövőre a pénzt tették félre. Tar­talékolták — természetesen azok, akik te­hették. Bőrzacskóban, kincsesládában, vagy földbe süllyesztve, ide-oda dugdosva — de az otthon tartott „takarékbetét” nem volt veszélytelen. Az igények így hozták magukkal a bankári, majd banki, pénzin­tézeti vállalkozások kialakulását. A bankok eleinte csak őrizték a pénzt, megfelelő díj ellenében, de rövid idő alatt nyilvánvaló lett a gazdasági fejlődés kí­vánalma, hogy a pénz visszatérjen a vér­keringésbe, befektetést nyerjen. Kamat fe­jében kihelyezték hitelként, a betételhe­lyezőknek pedig kamatot nyújtottak. Az egyéni megtakarítás szolgálta mások, a társadalom hasznát is; utólagos, rendsze­res takarékosságra késztette azokat, akik a hitelt igénybe vették. A bankok, pénzintézetek néhány évtize­de a pénztakarékosság iránti figyelemfel­keltés céljából az egész világon október hónapban jelentős ismeretterjesztő akció­kat folytatnak, és a hónap utolsó napja, OKTÓBER 31-E TAKARÉKOSSÁGI VI­LÁGNAP. Ez történik októberben nálunk is, orszá­gos, megyei méretekben egyaránt. Békés megyében valamennyi postahivatal, a tíz takarékszövetkezet 46 kirendeltségével és a 21 OTP-fiók együttesen arra készül, hogy minél szélesebb körben adjon tájékozta­tást a különböző takarékbetét-formák elő­nyeiről, hasznosságáról, s tapasztalatot sze­rezzen az igényekről. Amikor az egyéni pénztakarékosságra, ezen keresztül a ta­karékos szemléletre orientálunk, mindig biztosra vesszük, hogy ez széles társadalmi ügyet is szolgál. Bizonyos, hogy a beosztó életmód, felfogás érvényesül az otthon fa­lain kívül is, munkahelyen, közéletben egyaránt; ha engedik. Ahol a családban „helye van minden forintnak”, ott a gyer­mekek sem tanulnak pazarlást. Amelyik munkahelyen hiányként mu­tatják ki az eltűnt szerszámokat, tönkre­ment anyagokat, az ellazsált időt, a hibás teljesítményt és megkeresik a valós okait, ott van, és lesz tekintélye a spórolásnak. Tulajdonképpen a takarékosság, a belülről jövő, erre irányuló igény a „számítottnál” nagyobb horderővel bír napjainkban. Kulcskérdés. Gazdasági eredményeink ja­vításának nélkülözhetetlen eleme. Békés megye felnőtt lakosságának nagy része takarékos, beosztó. Igazolja ezt töb­bek között az, hogy a betétek együttes összege az év végére túlhaladja a 6,8 mil­liárd forintot. Az évi növekedés a 440 milliós tervezettet jelentősen felülmúlja. Megvan és meg lesz az alapja annak, hogy a takarékos szemlélet tovább szélesedjen, az eredményes gazdálkodás a termelőüze­mekben, gazdaságokban is javuljon. A takarékos szemlélet ugyanis nem alkalmi igény, hanem folyamatosan növekvő köve­telmény. Bakos Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom