Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I ^ Ä , A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Ötven év a haladás élvonalában Jubileumi ünnepség az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában ötven évvel ezelőtt, 1933. szeptember 9-én kezdte első évét az orosházi gimnáziumi tanfolyam, a későbbi orosházi evangélikus gimnázium, majd a mostani Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola jogelődje. A fél évszázados jubileumra tegnap, 1983. szeptember 10-én emlékeztek a meghívott vendégek, egykori tanárok és diákok és a tanintézet mostani tanulói. A nevezetes nap az orosházi temetőkben a már eltávozott tanárok és az iskola más dolgozóinak sírjánál koszorúzással kezdődött, majd délelőtt 10 órakor Pet- rovszki István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, orosházi öregdiák nyitotta meg a gimnázium előcsarnokában azt a kiállítást, melyen az intézet volt művésztanárainak és növendékeinek alkotásait gyűjtötték össze. Szólt a fél évszázad emlékeket mozdító eseményeiről, az iskola évtizedeket átfogó, sikeres oktató-nevelő munkájáról, a mostaniak nemes törekvéséről, hogy a jubileumot — többek között — kiállítások rendezésével is méltóképpen ünnepeljék. A képzőművészeti kiállításról az évfordulóra érkezett több mint ötszáz volt tanár és öregdiák ezután megtekintette az első és második emeleti tantermekben berendezett iskolatörténeti, könyvtári, gépészeti, biológiai, sport- és más kiállításokat, majd pontosan 11 órakor az iskola udvarán a gimnázium énekkarának i előadásában felhangzott a Himnusz. Alföldy Albert öregdiák elszavalta Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című versét és Keller József igazgató nyitó szavaival megkezdődött, az emlékünnepély, melynek elnökségében ott volt Pet- rovszki István, Pápai Béla, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Káldy Pápai Béla minisztériumi főosztályvezető mondott ünnepi beszédet Zoltán evangélikus püspök és sokan mások a magye és Orosháza párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviseletében. Az iskola igazgatója emelkedett szavakkal szólt az évfordulóról, az újratalálko- zások szép perceiről, az alma máter három nemzedéket kibocsátó szerepéről, az alapítók áldozatos, tiszteletre méltó munkájáról, hitéről, hogy a harmincas évek Magyarországának legnagyobb falujában megteremtették a gimnáziumi oktatás kezdete-^ it. Az ünnepi szónok, Pápai Béla minisztériumi főosztályvezető, miközben mérlegre tette az orosházi gimnáziumi oktatás fél évszázadát, kijelentette: — A jogelőd intézményeket is mindig a haladás élvonalához igazodó készség jellemezte, ez az a nagy hagyomány, mely az emberré nevelés útjait később kiteljesítette. A továbbiakban az elkövetkező évtizedek távlatait körvonalazta, kiemelve, hogy az orosházi gimnáziumnak és szakközépiskolának tudatos életre kell nevelnie az ifjúságot, hogy eddigi jó hírét tovább növelhesse. Musulin Béla, az ötven évvel ezelőtti gimnáziumi tanfolyam vezető tanára szólt ezután a régi tanárok és diákok nevében, majd dr. Györ- fy Györgyné az öregdiákok baráti körét képviselve köszöntötte az ünneplő ahna mátert. Közben elhangzott az egykori orosházi tanító, Fasang Árpád zeneszerzőnek Keresztury Dezső versére írt Énekelj! című kórusműve, a gimnázium és a 3. számú általános iskola ösz- szevont énekkarát Dinnyés István vezényelte. Az ünnepély végén a kaposvári és a siklósi Táncsics Mihály gimnáziumok igazgatói kötöttek szalagot az orosházi iskola zászlajára, majd a megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. A vendégek és öregdiákok az együttes ebéd után még sokáig együtt maradtak, felelevenítve diákkoruk emlékeit. (sass e.) A jubileumi kiállításokat Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, orosházi öregdiák nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Hagybánhegyesen Jól halad az új óvoda építése. (Községriportunk a 4. oldalon.) — . ... Foto: Lonyai László Egészségügyi fiatalok találkozéja Gyulán Első alkalommal rendezték meg Gyulán, a megyei kórházban a megyében dolgozó egészségügyi fiatalok találkozóját tegnap, szeptember 10-én. Dr. Vincze Gábor, a megyei kórház-rendelőintézet KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket; Pataki Istvánt, a megyei pártbizottság tagját, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, B. Nagy Gyulát, az MSZMP megyei bizottságának munkatársát, Csamangó Vilmost, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkárát, dr. Szentannai Mar- gitot, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetőjét, valamint a békéscsabai, a gyulai és az orosházi kórházak, a gyógyszertár vállalat vezető képviselőit. ,,A rendezvény szervezésének gondolatát az a valós igény adta, hogy az egészségügyben dolgozó fiatalok egymás tevékenységét, munkáját szeretnék jobban megismerni, s az egészségügyi ágazatról teljesebb ismeretekkel rendelkezni — mondotta megnyitó beszédében Pataki István. Szólt a közfigyelem előterében dolgozó egészségügyiek ifjúsági mozgalmi, szakmai feladatairól. Az ünnepi beszédet követően dr. Szentannai Margit vitaindító előadásban ismertette megyénk egészségügyi helyzetét, fejlődésének távlatait, az irányítók tennivalóit. A találkozó érdekes kérdéseket fölvető fórummal folytatódott. Több kérdést írásban nyújtottak be a fiatalok, de a helyszínen is sokan mondták el véleményüket. Leginkább a szakmai fejlődés lehetőségeire, az élet- és munkakörülmények alakulására, a mozgalmi élet várható változásaira, a fiatal orvosok és szakdolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésére, az egészségügy szervezeti alakulására voltak kíváncsiak a jelenlevők. Az elméleti viták után a délutáni órákban játékos sportprogrammal, szanazugi fürdéssel, vetélkedőkkel folytatódott az ifjúsági találkozó. B. Zs. Madrid biztatása Valóságos próbakő lett a madridi külügyminiszteri találkozó, most, hogy az új szovjetellenes kampány napjait éljük. Előzőleg nyilván sokakban felbukkant a kérdés: összeülnek-e egyáltalán a 33 európai és a két észak-amerikai állam magas rangú képviselői, zökkenőmentesen, aláírják-e a hároméves munkával kidolgozott záródokumentumot? Ám végül győzött a politikai józanság. Igaz, a délkoreai repülőgép tragédiája valóban árnyékot vetett e záróaktusra, egy sor nyugati felszólaló folytatta a támadásokat, a vádaskodást a Szovjetunió ellen — de ami a spanyol fővárosban a legfontosabbnak bizonyult: a helsinki folyamat nem szenvedett csorbát. A külügyminiszterek aláírták a záródokumentumot, amely az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada további együttműködésére ajánl utakat a politika, a gazdaság, s más témák vonatkozásában. Legfontosabb közöttük a katonai bizalomerősítésekről szervezendő stockholmi konferencia, számunkra legmeg- tisztelőbb pedig a Budapesten összeülő kulturális fórum. A madridi tanácskozás egyébként is sajátos mérlegkészítés lett, hiszen az a három esztendő — ami alatt a közösen elfogadott szöveg elkészült — a nemzetközi helyzet erős romlásának kora volt. Miközben egyre rosszabbodott a szovjet—amerikai viszony, és forrósodtak az Európa számára sem közömbös távolabbi feszültség- gócok — Madridban senki nem csapta be az ajtót. Ellenkezőleg, két olyan kérdésben, amelyet igen kényesnek tartanak: a katonai biztonság, és az emberi jogok értelmezésében létrejött a megállapodás. Tovább halad tehát a helsinki folyamat — ez a mostani külügyminiszteri megállapodás lényege. Kiderült, hogy minden nehézség, és váratlan, új feszültség ellenére, Európa országai érdekeltek az együttműködésben. Azokat a kötelékeket, amelyek a múlt egy-másfél évtizedben szövődtek — a politikai konzultációk, a látogatások rendszere, a kereskedelmi csere, egymás kultúrájának jobb megismerése és a turzimus — senki nem akarja elvágni. Magyarország egyértelműen tanúsíthatja, milyen értékes a nemzetközi enyhülés, mennyire elősegíti egy ország belső fejlődését is. Nem kell sokat magyaráznunk a nemzetközi kereskedelem kibontakozásának előnyeit, a katonai feszültség csökkenésétől várható javuló légkör jó hatásait, a turizmus örömeit. Szívből üdvözöljük a madridi megállapodást, s erőnkhöz mérten igyekszünk majd hozzájárulni ahhoz, hogy a papírra vetettek valósággá váljanak. Igaz, sok nehéz nemzetközi probléma vár még megoldásra, a sikeresen zárult madridi értekezlet azonban biztatást adhat. Tatár Imre Hagyományápolás, nyelvápolás a nemzetiségi táborokban A már több mint tízesztendős múltra visszatekintő olvasótábori mozgalom keretei között mind jobban kibontakozik a nemzetiségi olvasótáborok tevékenysége. A 10—14 éves gyerekeket foglalkoztató táborok szervezésében kezdeményező és módszertani tanácsadó szerepet vállal az Állami Gorkij Könyvtár. Mint arról az intézmény illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát: az olvasótáborokban a tanulók a nemzetiségek sajátos kultúrájáról, hagyományairól szereznek gazdag is- reteket, de beszélnek az anyaországgal való kapcsolatukról, a többségi nemzethez, a hazához való viszonyukról is. Az utóbbi években a táborok száma folyamatosan emelkedett, az idén a délszláv nemzetiségi gyerekeknek Bár, Herceg- szántó, Tököl és Balatonede- rics, a németeknek Bár, Kárász, Sötétvölgy, a szlovákoknak Balatonszemes, Békéscsaba, Bükkszentkereszt és Szécsény adott otthont, de az NDK-ban és Szlovákiában is szerveztek olvasótáborokat. Színes programjával, ötletes megoldásaival mindenekelőtt a Tolna megyei német báziskönyvtár által a Sötétvölgyben szervezett olvasótábor hívta fel magára a figyelmet. A gyerekek számára nyelvtudásuknak és érdeklődési körüknek megfelelően különböző témakörökkel — nyelvjárással, honismerettel, irodalommal-szín- játszással, riporteri munkával, énekkel-tánccal, képző- művészeti tevékenységekkel — foglalkozó kiscsoportokat alakítottak ki. Az anyanyelven — tájnyelven — előadottakat a tanulók érdeklődéssel hallgatták. A közös éneklések arról győzték meg a tábor vezetőit: az anyanyelvekhez élményszerűbben jutnak el a gyerekek a népdaléneklésen keresztül. A nemzetiségi olvasótáborokban — a nyelvi kultúra ápolásán túl — kiemelkedő szerepe van a hagyományőrzésnek is. Említésre méltó a békéscsabai tanulók „gyökereket” nyomozó szlovákiai kirándulása: a tábor résztvevői végigjárták letelepülő őseik útját, és „szellemi túrákat” is tettek a folklór, a népi hagyományok világába. Az idei olvasótáborok érdekessége volt az is, hogy — új kezdeményezésként — pályázatot írtak ki a résztvevők számára. A dolgozatokat csak nemzetiségi nyelven adhatták be a tanulók, a pályázat meghirdetői a nyelvi, olvasási kultúrával, a nemzetiségi hagyományokkal ösz- szefüggő anyagokat: meséket, verseket, elbeszéléseket, riportokat, műfordításokat, valamint kollektív munkákat: tábori naplókat, újságokat és önálló képzőművészeti alkotásokat vártak a diákoktól. A nagy számú dolgozat értékelése javában tart, de még az idén kihirdetik az eredményt.
