Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

1983, szeptember 7., szerda

Mwjktiw

Történelem, legenda, művészet

Pillantás a kulisszák mögé

Ruzicskay György kiállítása Szabadkígyóson

Mindenképpen figyelemfelkeltő vállalkozás Ruzicskay György festőművész „Gyula ■ várának krónikája” 'címmel kiállított rajzsorozata. A megyében élő és alkotó Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész költői szavakkal fogalmazza meg emlékező szándékát:

„A történelem a népek sorsa, a teremtő munka, a mindig újrakezdés gyönyörű láncolata, a megtámadottak önfelálodzó küzdelme. A történelemnéző századok múltán csodálja és átéli a letűnt nemzedék harcait. Én rajzos »regőse« akarok lenni a várnak, Vég-Gyula várának, amely megyénk, Békés megye, és egyben az egész ország egyetlen épen maradt téglavára. Ahogy a történész, én is szeretném a történelem tágas tarlóján elszórtan heverő események emlékeit az enyészet örvényéből kimenteni.”

A terv sikerült. A meg- elevenülő történelem és legenda a sokszor hallott események- sajátos, művészi újragondolása és ábrázolása nemcsak láttatja az évszámok és tulajdonnevek mögé rejtőző titkait, de kimozdítja szívesen szunnyadó fantáziánkat pihenő helyzetéből.

Ruzicskay György lenyűgöző tárgyi ismerettel, ám ettől egy pillanatig sem foglyul ejtett, egyéni látásmóddal lapoz át az ezredévnyi történelmen. .Karakteres arcok, szemek, végtagok, pózok és mozdulatok mesélnek a régmúltról. Aprólékos mű- vesség, a grafikák minden négyzetcentijének gondolati, hangulati és dinamikai kidolgozottsága egységesíti a sok témájú anyagot. Lekötnek bennünket a természet csodás formái: megriadt, és nyugodt állatok idomai, izmai egészítik ki a világok, társadalmak,, emberek küzdelmét.

S bár a művész keze nyoma minden rajzon fellelhető, az illusztratív szándék néha nem képes önmaga árnyékát átlépni. Ruzicskay György akkor alkot maradót és felejthetetlent, amikor megszabadul a tematikus kötődéstől. Furcsa és örök igazság: a konkrét eseményekre építő, de azoktól a művész kifejező eszközeivel bátran elrugaszkodó alkotó nemcsak az emberi érzelmek, akaratok, vágyak és történések egyetemes örvényét mutatja be hitelesen, de a konkrét kiindulópontot is.

A foga közt karddal vágtató tatár harcos végletekig fokozott expresszív látványa egyszerre válik az állati ösztön és a kulturált-kegyetlen emberi pusztítás reménytelenül meggyőzhetet- len, csak pusztítás árán megállítható, legyőzhető jelképévé és a „tatárjárássá”. (Felső kép.)

A tatárok nyomán tűzbe- füstbe-vasba fulladt ország dermesztő látomása nem

csupán 1241—42 emléke, de a jövőért aggódó figyelmeztetés. A művész e lapja kihasználta a pitt-kréta technika által kínált minden lehetőséget: lágyan tónusozott felületek és éles vonalak szülik meg a kép Turner-fest- ményekre emlékeztető atmoszféráját. (Középső kép.)

Az Anjou-kor visszatele- pülőí az élen lépkedő bárányokkal, az asszony aggódó, távolba tekintő figyelmével, és a szoknyája mögé bújó gyerkőccel, s az öregedő férfi minden munkára elszánt

fizikális jelenlétével — túlmutatnak az ország akkori újjáépítésén, és örök emberi értékekről beszélnek. (Alsó kép.) _

A kiállítás a szabadkígyó- si szakmunkásképző intézetben látható. Szerencsés kezdeményezésnek érzem, hogy a diákok ilyen szuggesztív előadásmóddal ismerhetik meg a történelmet. S jó volna, ha nemcsak Szabadkígyóson, de másutt is megtörténhetne ugyanez.

Ungár Tamás

Az ember természetes kíváncsiságának következménye, hogy szívesen hall, olvas olyan dolgokról, amelyek nem közvetlen részvételével zajlanak. A színház varázslatosnak tűnő világából is — ó, emberi gyarlóság 4-, különösen a háttérben, a műhelyekben, a színfalak mögött történő események izgatóak. Ilyen „színfalak” frögött zajló eseménynek számít — a pedagógusberkekben járatlanok számára — egy tantestületi értekezlet. Vajon, miről beszélgethetnek mondjuk egy estébe nyúló tanévnyitó értekezlet alkalmával? Mi újat tudnak egymásnak mondani a nap mint nap együtt dolgozó kollégák? Természetesen annyit sejt a kívülálló is, hogy egy-egy ilyen értekezlet tartalma, hangulata szinte iskolánként változik. Van, ahol kevesen, van, ahol csak a felkért hozzászólók, s van, ahol mindenki lehetőséget kap gondjai, kérdései megfogalmazására.

Ez utóbbi forma megvalósulásának részese lehettem nemrég, a kis iskolának számító gyulavári általános iskola tanévnyitó értekezletén. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy elsősorban arra voltam kíváncsi, vajon az igazgató hogyan adja át a tantestületnek a megyei igazgatói értekezleten elhangzott útravalót.

Az igazgató — az iskola éves munkatervének előre kiosztott példányaival — sok időt takarított meg. Jól ösz- szefogott bevezetőjében az előbb említett útravaló legfontosabb gondolatait is sikerrel fűzte össze a 27 fős tantestületre váró konkrét feladatokkal. S tette mindezt azért is, hogy minél több ideje maradjon a kezdéssel, a munkatervvel kapcsolatban felmerülő gondolatok kifejtésére a tantestületnek.

S ekkor érte meglepetés az értekezleten részt vevő vendégeket. Szinte mindenki megfogalmazta legkisebb agályait is, kértek és számon kértek. Egymástól és az iskolavezetéstől is. Az értekezlet elvesztette megszokott jellegét, lassan beszélgetéssé, közös meditációvá, töprengéssé alakult. *

A munkatervvel kapcsolatos szakmai véleményekről most nem szólnék. Inkább arról, hogy mi is izgatja a gyulavári pedagógusokat a „színfalak mögött” folyó vitában. A napközis munkaközösség vezetője arról panaszkodott, hogy több évre készített oktatási, nevelési tervüknek akadályává válik, hogy új és új kollégákat osztanak be munkaközösségükbe. Hogy a gyakorlat ma is azt bizonyítja: átmeneti és nem túl kedvező állomásnak tekintik a napközis munkát a pedagógusok, s így nem is lehet igazi, eredményesen dolgozó közösséget kialakítani. Pedig szép, bár nehéz

Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő hetilap augusztusi számaiból a szervezők a következő cikkek elolvasását és tanulmányozását javasolják a Világunk témakörben is résztvevő brigádoknak:

— A beteg ember és a betegség (31. szám, 981—982. o.)

— A Balaton szabályozása (32. szám. * 1000—1001. o.)

munka az övék, amit igenis lehet eredményesen csinálni.

És sorolta — a jtollégák segítségét is kérve hozzá — legújabb terveiket. Szenvedélyes hozzászólásában különösen az tetszett, hogy nem siránkozott a 40—60 :fős napközis csoportok miatt.

A további hozzáállásokból kiderült: gyerm^kcentri- kus tantestületről van szó. Amelynek tagjai már az év elején azon törték a fejüket, hogyan érezhetnék még jobban az iskolában magukat a gyerekek, milyen pedagógusi magatartással, milyífn módszerekkel lehetne az osztály- közösséget és rajokat: úgy vezetni, hogy mindem gyerek fontosnak, odatartozónak érezze magát. És sorolták a pedagógiai szituációkat, a megtörtént eseteket, $ miközben beszéltek a gyerekekről, látszott, mindenki tudja, kiről van szó. (Ez bizony behozhatatlan előnye á kis iskoláknak!)

S akkor megszólalt egy hamarosan nyugdíjba menő kolléga, aki már ezt a tanévet nem is fejezi be. Ügy érezte, itt az alkalom, hogy több évtizedes tapasztalataiból a legfontosabbakat átnyújtsa. Mint testnevelő, s a honvédelmi nevelés — nem is akármilyen — irányítója, megelőzve a nevelési értekezlet témájának későbbi megszavazását, a hazaszeretetre nevelésről mondott mélyen elgondolkodtató, figyelmeztető szavakat.

Arról, hogy miért tudják olyan gyatrán a Himnuszt a gyerekek, s miért rossz lemezjátszóról nyikorogtatják le évek óta az ünnepségeken, s a Szózatot miért nem tanítják. Hogy minden pedagógusnak, s ennek a kis közösségnek is elsődleges feladata kialakítani a gyerekekben a kötődést a hazához, megismertetni a történelmi múltat, s jeles ünnepeinket

— „Másfél tonna gabona személyenként” (33. szám, 1030— 1031. o.)

— Milyenek a felhők? (34. szám, 1069—1071. o.)

A Politika témakör iránt érdeklődőknek pedig a következő cikkeket ajánlják a mozgalom szervezői:

Magyarország:

— Olaszország (32. szám, 9. o.)

cselekvőén, méltóan megtartani.

Aki évtizedek óta dolgozott a pályán, a fél lábbal már nyugdíjban levő pedagógus ezt tartotta a legfontosabb üzenetnek. Megható percek voltak ezek. S a mondottak feladattá formálásának jelentőségét az sem csökkentette, hogy az alsós munkaközösség vezetője megjegyezte: a kicsinyek

minden hétfőn a Himnusz eléneklésével kezdik meg a hetet.

A szocialista hazafiságra nevelés azonban — mindnyájan tudjuk — népi merül ki a Himnusz és a Szózat felemelő gondolatainak elsajátíttatásában. Jóval több annál. S tudta ezt az is, aki mondta. Javasolta, hogy rendezzenek a magyar néptáncok megismerésére az iskolában táncházat, készítsék fel a tanulókat az aradi vértanúk, Gyula felszabadulásának és a néphadsereg napjának közös megünneplésére. (Talán ez a hozzászólás is hozzájárult, hogy a tavaszi nevelési értekezlet témájául újra a szocialista hazafiságra nevelést szavazták meg.)

Az értekezleten sokat töprengtek azon, mit lehet még tenni a gyengébb képességű gyerekekért, a szülők megnyeréséért, s az iskolai sport- mozgalom továbbfejlesztéséért. (Nagyon fájlalták a testnevelők, hogy ebben a tanévben sincs kilátás egy ugródomb beszerzésére, s csak újabb társadalmi munkaakciók árán fejleszthetik — a sportra még mindig kevéssé alkalmas — udvart.)

A tantestület tagjai nem szántak időt az udvariaskodásra. Mindenki határozottan, keményen fogalmazta meg elvárásait, kéréseit. S mindezt a gyerekek érdekében. Az igazgató is szépítés nélkül, a realitások figyelembevételével válaszolt.

Jó volt hallgatni. Abban a tantestületben, ahol ilyen őszinte, alkotó légkörben folyik a feladatok megbeszélése, bizonyára könnyebb, örömtelibb a munka. Pedagógusnak, gyereknek egyaránt. Pedig azt el is felejtettem megemlíteni, hogy ezt a kis iskolát, körülményeit tekintve, hátrányos helyzetűnek is nevezhetnénk.

Hogy mégsem azok, arról a pedagógusok, az iskolavezetés gondoskodik. S hogy ezt felismerhessük, ahhoz kellett a kulisszák mögé bepillantani.

B. Sajti Emese

— Kína (33. szám, 5. o.)

— Szovjetunió (34. szám, 5. o.)

— Afrika (34. szám, 9. o.)

— Chile (35. szám, 9. o.)

Népszabadság:

— Craxi kockázata (aug. 6., 2. o.)

— Nagy horderejű szovjet kezdeményezés . . . (aug. 19., 1—2. o.)

— Az atomzsarolás történetéből (aug. 20., 9. o.)

— A fejlődő világ adósságai (aug. 25., 4. o.)

— Jurij Andropov nyilatkozata a Pravdának (aug. 27., 1—2. o.)

— Begin kitart lemondási szándéka mellett (aug. 31., 2. o.)

Munkahelyi művelődés

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Riportműsor.

8.54: Beszélni nehéz.

9.06: Az Állami Népi Együttes felvételeiből.

9.46: Kis magyar néprajz.

9.51: Tarka mese, kis mese. 10.05: Szállásmesterek.

10.50: Régi híres énekesek műsorából.

11.14: Szimfonikus zene.

12.45: Házunk tája.

13.00: Operaslágerek.

13.30: Dzsesszmelódiák.

14.19: Kritikusok fóruma.

14.29: Képek és jelképek.

15.05: Oj lemezeinkből.

15.29: MR 10—14.

16.04: Juliette Greco énekel. 16.17: Délutáni Rádiószínház. 17.05: Nem az igazi, de...

17.30: Olasz áriák.

18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat.

20.00: Csaba Péter hegedül.

20.44: Irodalmunk a felszabadulás után.

20.59: Nóták.

21.30: Háttérbeszélgetés.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: A Lipcsei Rádió énekkara énekel.

22.50: Zenekari muzsika.

0.10: Táncdalokból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Spirituálék.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Idősebbek hullámhosszán.

9.30: Operettfelvételekből.

10.00: Zenedélelőtt.

11.35: A Szabó család.

12.05: Cigánydalok, csárdások.

12.35: Tánczenei koktél.

13.30: Háry János.

14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót.

14.15: Muzeális nótalemezekből.

14.35: Slágermúzeum.

15.28: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban.

16.00: A tanár.

16.35: Néhány perc tudomány.

16.40: Operettfelvételekből.

17.00: Budapest—Hanoi- Budapest.

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Félóra népzene.

19.05: Közvetítés a Magyarország—Szovjetunió olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzésről.

20.10: Közvetítés a Magyarország—NSZK válogatott labdarúgó-mérkőzésről.

Közben:

Kb.

21.00: Könnyűzene — hangszer- szólók.

Kb.

21.10: A II. félidő közvetítése. 22.05: Nótacsokor.

22.15: A Little River Band felvételeiből.

23.20: Périchole.

III. MŰSOR

9.00: Zenekari muzsika.

10.17: Magyar zeneszerzők.

11.05: Szovjet fúvószene.

11.30: Töltsön egy órát kedvenceivel.

12.30: Romantikus kórusok.

13.07: A Budapesti vonósok játszanak.

13.55: Cár és ács.

15.05: Régi magyar dalok és táncok.

15.30: A zeneirodalom remekműveiből.

16.25: öt földrész zenéje.

17.05: Moszkvai Csajkovszkij- verseny.

18.15: Magnósok figyelem!

19.05: Tájak zenéje.

20.11: Eric Burdon és a War együttes.

20.54: Kertmüvész.

21.09: Nagy siker volt!

22.30: Irodalmunk a felszabadulás után.

SZOLNOKISTÜDIÖ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor.

Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.00: Tévétorna, (ism.)

9.05: Delta, (ism.)

9.30: Hamis macska.

11.20: Montreux-i dzsesszfeszti- vál. (ism.)

15.00: Nyelvtanárok, figyelem! 15.40: Ablak.

15.55: pFirenze és a Mediciek. 16.40: Utazz velünk! (ism.)

17.10: Hatvanon túl.

17.40: Apimondia ’83.

18.05: A nyelv világa.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.05: Magyarország—NSZK labdarúgó-mérkőzés.

A szünetben: reklám.

22.00: A Tubés együttes.

22.35: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.05: Magyarország—Szovjetunió olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés.

20.00: Tudósklub ’83.

21.20: Tv-híradó 2.

21.40: A rajzfilmek kedvelőinek. 22.05: Oroszlánbarlang.

BUKAREST

16.05: Szünidei matiné.

16.40: Kulturális híradó.

17.10: Zeneszó.

17.20: A Vöröskereszt az emberiségért.

17.30: Brazíliai képek.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Modern világ.

20.35: Híres előadóművészek. 20.55: Stop egy percre.

21.10: Gyökértelen fák. Játékfilm.

22.30: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek.

17.45: Lúcia.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Kamarazene.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Az alkony túlsó felén. 21.00: Reklám.

21.05: Komoly zenei adás.

21.50: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Művelődési adás.

18.45: Szerdai körkép.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Színes fény.

MOZI

Békési Bástya: 4 és 6-kor: Bűnös életem, 8-kor: Gyilkos bolygó. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor: Oktalan áldozatok I—II., du. 4 és 6-kor: Amerikai nagybácsim, 8-kor: Canterbury mesék. Békéscsabai Terv: fél

6-kor: Rohanj velem, fél 8-kor: Míg a halál el nem választ. Gyulai Erkel: Dutyi-dili. Gyulai Petőfi: 4 és 6-kor: Szegény

Dzsoni és Arnika, 8-kor: Egy

elvált férfi ballépései. Orosházi Partizán: Tűtorony. Szarvasi

Táncsics: 6-kor: Névtelen vár, 8-kor: Solo Sunny.