Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

1983, szeptember 7., szerda Mwjktiw Történelem, legenda, művészet Pillantás a kulisszák mögé Ruzicskay György kiállítása Szabadkígyóson Mindenképpen figyelem­felkeltő vállalkozás Ruzics­kay György festőművész „Gyula ■ várának krónikája” 'címmel kiállított rajzsoroza­ta. A megyében élő és alko­tó Munkácsy-díjas, érde­mes és kiváló művész köl­tői szavakkal fogalmazza meg emlékező szándékát: „A történelem a népek sorsa, a teremtő munka, a mindig újrakezdés gyönyörű láncolata, a megtámadottak önfelálodzó küzdelme. A történelemnéző századok múltán csodálja és átéli a letűnt nemzedék harcait. Én rajzos »regőse« akarok len­ni a várnak, Vég-Gyula vá­rának, amely megyénk, Bé­kés megye, és egyben az egész ország egyetlen épen maradt téglavára. Ahogy a történész, én is szeretném a történelem tágas tarlóján el­szórtan heverő események emlékeit az enyészet örvé­nyéből kimenteni.” A terv sikerült. A meg- elevenülő történelem és le­genda a sokszor hallott ese­mények- sajátos, művészi újragondolása és ábrázolása nemcsak láttatja az évszá­mok és tulajdonnevek mögé rejtőző titkait, de kimozdít­ja szívesen szunnyadó fan­táziánkat pihenő helyzetéből. Ruzicskay György lenyű­göző tárgyi ismerettel, ám ettől egy pillanatig sem fog­lyul ejtett, egyéni látásmód­dal lapoz át az ezredévnyi történelmen. .Karakteres ar­cok, szemek, végtagok, pózok és mozdulatok mesélnek a régmúltról. Aprólékos mű- vesség, a grafikák minden négyzetcentijének gondolati, hangulati és dinamikai ki­dolgozottsága egységesíti a sok témájú anyagot. Leköt­nek bennünket a természet csodás formái: megriadt, és nyugodt állatok idomai, iz­mai egészítik ki a világok, társadalmak,, emberek küz­delmét. S bár a művész keze nyo­ma minden rajzon fellel­hető, az illusztratív szándék néha nem képes önmaga ár­nyékát átlépni. Ruzicskay György akkor alkot maradót és felejthetetlent, amikor megszabadul a tematikus kötődéstől. Furcsa és örök igazság: a konkrét esemé­nyekre építő, de azoktól a művész kifejező eszközeivel bátran elrugaszkodó alkotó nemcsak az emberi érzel­mek, akaratok, vágyak és történések egyetemes örvé­nyét mutatja be hitelesen, de a konkrét kiindulópontot is. A foga közt karddal vág­tató tatár harcos végletekig fokozott expresszív látvá­nya egyszerre válik az álla­ti ösztön és a kulturált-ke­gyetlen emberi pusztítás re­ménytelenül meggyőzhetet- len, csak pusztítás árán megállítható, legyőzhető jel­képévé és a „tatárjárássá”. (Felső kép.) A tatárok nyomán tűzbe- füstbe-vasba fulladt ország dermesztő látomása nem csupán 1241—42 emléke, de a jövőért aggódó figyelmez­tetés. A művész e lapja ki­használta a pitt-kréta techni­ka által kínált minden lehető­séget: lágyan tónusozott fe­lületek és éles vonalak szü­lik meg a kép Turner-fest- ményekre emlékeztető at­moszféráját. (Középső kép.) Az Anjou-kor visszatele- pülőí az élen lépkedő bárá­nyokkal, az asszony aggódó, távolba tekintő figyelmével, és a szoknyája mögé bújó gyerkőccel, s az öregedő fér­fi minden munkára elszánt fizikális jelenlétével — túl­mutatnak az ország akkori újjáépítésén, és örök emberi értékekről beszélnek. (Alsó kép.) _ A kiállítás a szabadkígyó- si szakmunkásképző intézet­ben látható. Szerencsés kez­deményezésnek érzem, hogy a diákok ilyen szuggesztív előadásmóddal ismerhetik meg a történelmet. S jó vol­na, ha nemcsak Szabadkí­gyóson, de másutt is meg­történhetne ugyanez. Ungár Tamás Az ember természetes kíváncsiságának következmé­nye, hogy szívesen hall, olvas olyan dolgokról, amelyek nem közvetlen részvételével zajlanak. A színház varázs­latosnak tűnő világából is — ó, emberi gyarlóság 4-, kü­lönösen a háttérben, a műhelyekben, a színfalak mögött történő események izgatóak. Ilyen „színfalak” frögött zajló eseménynek számít — a pedagógusberkekben já­ratlanok számára — egy tantestületi értekezlet. Vajon, miről beszélgethetnek mondjuk egy estébe nyúló tanév­nyitó értekezlet alkalmával? Mi újat tudnak egymásnak mondani a nap mint nap együtt dolgozó kollégák? Ter­mészetesen annyit sejt a kívülálló is, hogy egy-egy ilyen értekezlet tartalma, hangulata szinte iskolánként válto­zik. Van, ahol kevesen, van, ahol csak a felkért hozzá­szólók, s van, ahol mindenki lehetőséget kap gondjai, kérdései megfogalmazására. Ez utóbbi forma megvaló­sulásának részese lehettem nemrég, a kis iskolának szá­mító gyulavári általános is­kola tanévnyitó értekezletén. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy elsősorban ar­ra voltam kíváncsi, vajon az igazgató hogyan adja át a tantestületnek a megyei igazgatói értekezleten el­hangzott útravalót. Az igazgató — az iskola éves munkatervének előre kiosztott példányaival — sok időt takarított meg. Jól ösz- szefogott bevezetőjében az előbb említett útravaló leg­fontosabb gondolatait is si­kerrel fűzte össze a 27 fős tantestületre váró konkrét feladatokkal. S tette mind­ezt azért is, hogy minél több ideje maradjon a kezdéssel, a munkatervvel kapcsolatban felmerülő gondolatok kifej­tésére a tantestületnek. S ekkor érte meglepetés az értekezleten részt vevő vendégeket. Szinte mindenki megfogalmazta legkisebb agályait is, kértek és szá­mon kértek. Egymástól és az iskolavezetéstől is. Az érte­kezlet elvesztette megszokott jellegét, lassan beszélgetéssé, közös meditációvá, töpren­géssé alakult. * A munkatervvel kapcsola­tos szakmai véleményekről most nem szólnék. Inkább arról, hogy mi is izgatja a gyulavári pedagógusokat a „színfalak mögött” folyó vi­tában. A napközis munkakö­zösség vezetője arról panasz­kodott, hogy több évre ké­szített oktatási, nevelési ter­vüknek akadályává válik, hogy új és új kollégákat osz­tanak be munkaközösségük­be. Hogy a gyakorlat ma is azt bizonyítja: átmeneti és nem túl kedvező állomásnak tekintik a napközis munkát a pedagógusok, s így nem is lehet igazi, eredményesen dolgozó közösséget kialakíta­ni. Pedig szép, bár nehéz Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő hetilap augusz­tusi számaiból a szervezők a következő cikkek elolvasását és tanulmányozását javasolják a Világunk témakörben is részt­vevő brigádoknak: — A beteg ember és a beteg­ség (31. szám, 981—982. o.) — A Balaton szabályozása (32. szám. * 1000—1001. o.) munka az övék, amit igenis lehet eredményesen csinálni. És sorolta — a jtollégák segítségét is kérve hozzá — legújabb terveiket. Szenve­délyes hozzászólásában külö­nösen az tetszett, hogy nem siránkozott a 40—60 :fős nap­közis csoportok miatt. A további hozzáállások­ból kiderült: gyerm^kcentri- kus tantestületről van szó. Amelynek tagjai már az év elején azon törték a fejüket, hogyan érezhetnék még job­ban az iskolában magukat a gyerekek, milyen pedagógusi magatartással, milyífn mód­szerekkel lehetne az osztály- közösséget és rajokat: úgy ve­zetni, hogy mindem gyerek fontosnak, odatartozónak érezze magát. És sorolták a pedagógiai szituációkat, a megtörtént eseteket, $ miköz­ben beszéltek a gyerekekről, látszott, mindenki tudja, ki­ről van szó. (Ez bizony be­hozhatatlan előnye á kis is­koláknak!) S akkor megszólalt egy hamarosan nyugdíjba menő kolléga, aki már ezt a tan­évet nem is fejezi be. Ügy érezte, itt az alkalom, hogy több évtizedes tapasztalatai­ból a legfontosabbakat át­nyújtsa. Mint testnevelő, s a honvédelmi nevelés — nem is akármilyen — irányítója, megelőzve a nevelési érte­kezlet témájának későbbi megszavazását, a hazaszere­tetre nevelésről mondott mé­lyen elgondolkodtató, fi­gyelmeztető szavakat. Arról, hogy miért tudják olyan gyatrán a Himnuszt a gyerekek, s miért rossz le­mezjátszóról nyikorogtatják le évek óta az ünnepségeken, s a Szózatot miért nem ta­nítják. Hogy minden peda­gógusnak, s ennek a kis kö­zösségnek is elsődleges fel­adata kialakítani a gyerekek­ben a kötődést a hazához, megismertetni a történelmi múltat, s jeles ünnepeinket — „Másfél tonna gabona sze­mélyenként” (33. szám, 1030— 1031. o.) — Milyenek a felhők? (34. szám, 1069—1071. o.) A Politika témakör iránt ér­deklődőknek pedig a következő cikkeket ajánlják a mozgalom szervezői: Magyarország: — Olaszország (32. szám, 9. o.) cselekvőén, méltóan megtar­tani. Aki évtizedek óta dolgo­zott a pályán, a fél lábbal már nyugdíjban levő peda­gógus ezt tartotta a legfon­tosabb üzenetnek. Megható percek voltak ezek. S a mondottak feladattá formá­lásának jelentőségét az sem csökkentette, hogy az alsós munkaközösség vezetője megjegyezte: a kicsinyek minden hétfőn a Himnusz eléneklésével kezdik meg a hetet. A szocialista hazafiságra nevelés azonban — mind­nyájan tudjuk — népi merül ki a Himnusz és a Szózat felemelő gondolatainak elsa­játíttatásában. Jóval több annál. S tudta ezt az is, aki mondta. Javasolta, hogy ren­dezzenek a magyar néptán­cok megismerésére az isko­lában táncházat, készítsék fel a tanulókat az aradi vérta­núk, Gyula felszabadulásá­nak és a néphadsereg napjá­nak közös megünneplésére. (Talán ez a hozzászólás is hozzájárult, hogy a tavaszi nevelési értekezlet témájául újra a szocialista hazafiság­ra nevelést szavazták meg.) Az értekezleten sokat töp­rengtek azon, mit lehet még tenni a gyengébb képességű gyerekekért, a szülők meg­nyeréséért, s az iskolai sport- mozgalom továbbfejleszté­séért. (Nagyon fájlalták a testnevelők, hogy ebben a tanévben sincs kilátás egy ugródomb beszerzésére, s csak újabb társadalmi mun­kaakciók árán fejleszthetik — a sportra még mindig ke­véssé alkalmas — udvart.) A tantestület tagjai nem szántak időt az udvariasko­dásra. Mindenki határozot­tan, keményen fogalmazta meg elvárásait, kéréseit. S mindezt a gyerekek érdeké­ben. Az igazgató is szépítés nélkül, a realitások figye­lembevételével válaszolt. Jó volt hallgatni. Abban a tantestületben, ahol ilyen őszinte, alkotó légkörben fo­lyik a feladatok megbeszélé­se, bizonyára könnyebb, örömtelibb a munka. Peda­gógusnak, gyereknek egy­aránt. Pedig azt el is felej­tettem megemlíteni, hogy ezt a kis iskolát, körülményeit tekintve, hátrányos helyze­tűnek is nevezhetnénk. Hogy mégsem azok, arról a pedagógusok, az iskolave­zetés gondoskodik. S hogy ezt felismerhessük, ahhoz kellett a kulisszák mögé be­pillantani. B. Sajti Emese — Kína (33. szám, 5. o.) — Szovjetunió (34. szám, 5. o.) — Afrika (34. szám, 9. o.) — Chile (35. szám, 9. o.) Népszabadság: — Craxi kockázata (aug. 6., 2. o.) — Nagy horderejű szovjet kez­deményezés . . . (aug. 19., 1—2. o.) — Az atomzsarolás történeté­ből (aug. 20., 9. o.) — A fejlődő világ adósságai (aug. 25., 4. o.) — Jurij Andropov nyilatkoza­ta a Pravdának (aug. 27., 1—2. o.) — Begin kitart lemondási szán­déka mellett (aug. 31., 2. o.) Munkahelyi művelődés Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Riportműsor. 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.46: Kis magyar néprajz. 9.51: Tarka mese, kis mese. 10.05: Szállásmesterek. 10.50: Régi híres énekesek mű­sorából. 11.14: Szimfonikus zene. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.19: Kritikusok fóruma. 14.29: Képek és jelképek. 15.05: Oj lemezeinkből. 15.29: MR 10—14. 16.04: Juliette Greco énekel. 16.17: Délutáni Rádiószínház. 17.05: Nem az igazi, de... 17.30: Olasz áriák. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat. 20.00: Csaba Péter hegedül. 20.44: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 20.59: Nóták. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Lipcsei Rádió énekkara énekel. 22.50: Zenekari muzsika. 0.10: Táncdalokból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Spirituálék. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Operettfelvételekből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Háry János. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Muzeális nótalemezekből. 14.35: Slágermúzeum. 15.28: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. 16.00: A tanár. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Operettfelvételekből. 17.00: Budapest—Hanoi- Budapest. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Félóra népzene. 19.05: Közvetítés a Magyaror­szág—Szovjetunió olimpiai selejtező labdarúgó-mérkő­zésről. 20.10: Közvetítés a Magyaror­szág—NSZK válogatott labdarúgó-mérkőzésről. Közben: Kb. 21.00: Könnyűzene — hangszer- szólók. Kb. 21.10: A II. félidő közvetítése. 22.05: Nótacsokor. 22.15: A Little River Band fel­vételeiből. 23.20: Périchole. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.17: Magyar zeneszerzők. 11.05: Szovjet fúvószene. 11.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 12.30: Romantikus kórusok. 13.07: A Budapesti vonósok ját­szanak. 13.55: Cár és ács. 15.05: Régi magyar dalok és tán­cok. 15.30: A zeneirodalom remekmű­veiből. 16.25: öt földrész zenéje. 17.05: Moszkvai Csajkovszkij- verseny. 18.15: Magnósok figyelem! 19.05: Tájak zenéje. 20.11: Eric Burdon és a War együttes. 20.54: Kertmüvész. 21.09: Nagy siker volt! 22.30: Irodalmunk a felszabadu­lás után. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazinműsor. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Delta, (ism.) 9.30: Hamis macska. 11.20: Montreux-i dzsesszfeszti- vál. (ism.) 15.00: Nyelvtanárok, figyelem! 15.40: Ablak. 15.55: pFirenze és a Mediciek. 16.40: Utazz velünk! (ism.) 17.10: Hatvanon túl. 17.40: Apimondia ’83. 18.05: A nyelv világa. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Magyarország—NSZK lab­darúgó-mérkőzés. A szünetben: reklám. 22.00: A Tubés együttes. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Magyarország—Szovjet­unió olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés. 20.00: Tudósklub ’83. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: A rajzfilmek kedvelőinek. 22.05: Oroszlánbarlang. BUKAREST 16.05: Szünidei matiné. 16.40: Kulturális híradó. 17.10: Zeneszó. 17.20: A Vöröskereszt az embe­riségért. 17.30: Brazíliai képek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Modern világ. 20.35: Híres előadóművészek. 20.55: Stop egy percre. 21.10: Gyökértelen fák. Játék­film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Lúcia. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Kamarazene. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Az alkony túlsó felén. 21.00: Reklám. 21.05: Komoly zenei adás. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színes fény. MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Bű­nös életem, 8-kor: Gyilkos boly­gó. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor: Oktalan áldozatok I—II., du. 4 és 6-kor: Amerikai nagy­bácsim, 8-kor: Canterbury me­sék. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Rohanj velem, fél 8-kor: Míg a halál el nem választ. Gyulai Erkel: Dutyi-dili. Gyulai Petőfi: 4 és 6-kor: Szegény Dzsoni és Arnika, 8-kor: Egy elvált férfi ballépései. Orosházi Partizán: Tűtorony. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Névtelen vár, 8-kor: Solo Sunny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom