Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
o1983. szeptember 1., csütörtök 1 iTH HONGSZÚRÚ Olympia Gyula, Dürer-tcrem: Székely Aladár országos fotókiállítás Tizenhét esztendő egy országos fotókiállítás életében már nem tinédzserkor. A gyulai Székely Aladár országos fotókiállítás esetében is igaz, hogy tizenhét év már olyan távlat, mely alkalmat ad a felmérésre: ho- zott-e újat, mást, figyelemre méltót ez a rendszeres találkozás és megmérettetés a magyar fotográfia történetében? Emlékezve a kezdetekre, a későbbi időszakra, és úgy általában is: a tizenhét kiállítás jó alkalom volt arra, hogy kiderüljön, mire képesek a már törzskiállítók, és mire az újak? Hogy kiderüljön: ez a gyulai igazán jó alkalom arra, hogy ezen a mi vidékünkön is — a békéscsabai Kulich Gyula premfotó és a Termő ékes ág ... című évenkénti összejövetel mellett — jelen lehessenek a környék és a távolabbi környék, az ország legjelentősebb fotgoráfusai, hogy a kiállítást látogató százak (és talán ezrek) évről évre láthassák, mi az, ami a fotográfiában divatos, és mi az, ami maradandó. Meggyőződésem, hogy a jó fotográfia a maradandó, és az is, hogy a divatot felszínesen utánzók és kiszolgálók csak ideig-óráig élő művekkel vonlhatnak be — legfeljebb — egy-egy kiállítás eseménykrónikájába. Ez a mostani, a tizenhetedik Székely Aladár országos fotókiállítás igen nagy anyagot — 129 fotográfia — vonultat fel a gyulai Dürer - terem földszintjén, hiszen a beázási malőr remélhetőleg nem sokáig, de a tárlat megnyitásának idején lehetetlenné tette az emeleti rész használatát. A 129 kép változatos, és úgy tűnik, sokkal élénkebb, frissebb, derűsebb is a tavalyinál. Meg talán a tavalyelőttinél is, amikor különösen sok lehangoló, reménytelen, szomorú fotográfiát küldtek a kiállítók, és a zsűri nem válogathatott másból. Ez a mostani, az 1983-as már újra felvillantja" a jókedvet, a Új sorozat Lapunk 6. oldalán új sorozat közlését kezdjük meg holnaptól. A Pénteki beszélgetések cím alatt jelentkező írások olyan személyiségeket igyekeznek szóra bírni, akiknek tevékenysége a könyv- és a lemezkiadás által, a moziból és a tévéből közismert. Megszólaltatásuk indoka éppúgy lehet a hosszú évek óta tapasztalható folyamatos alkotó jelenlét, mint az újrajelentkezésüktől felélénkülő érdeklődés személyük és aktuális munkájuk iránt. A hetenként olvasható párbeszédek első szereplői: Szörényi Levente, Sajdik Ferenc és dr. Erőss Pál. humort, a szellemességet, habár pontosan az első díjas Baricz Katalin Portré ’83 című műve döbbenetesen elkeserítő, hiszen — nem tudni miért, de — a Portré ’83 egy kiélt, feketekávés poharat szorongató, szomorúan esett idős hölgy, míg a Portré ’82 egy jóarcú férfi, igaz, az ő kezében dobozos sör látható. Hogy az első díjas sorozat másik két képe, a tetovált hátú, leányt ölelő fiú és a William című élet-széli, kissé torz figurája miért a legjobb a 129 közül, azt megintcsak a tisztelt zsűri tudná megmagyarázni. Különös dolog, hogy évek sora óta a díjazott képek, sorozatok roppant ritkán nyerik el a közönség tetszését; hogy a zsűri számára viszont miért kiemel- kedőek, arra nyilván nincsen írásos utalás. Végül is nem arról van itt szó, hogy ,,kinek a papné, kinek a lánya”, hiszen aki díjat oszt, vagy bírál, valami meghatározható esztétikai alapértékből indul ki, és azt kell a többi fölé helyezni, amely képek vagy sorozatok ezt Herbst Rudolf: Halima A Képző- és Iparművészeti Főiskola restaurátor tanszéke megkezdte Esztergomban a Babits-villa „autogramfalának” felújítását. A megyei tanács anyagi támogatásával restaurálják a muzeális értékű „vendégkönyvet”. Köztudomású, hogy Babits Mihály élete utolsó 17 esztendejében a nyarakat Esztergomban töltötte az Előhegyen álló kis házában. Ide látogattak el hozzá baaz esztétikaialap-értéket a legmagasabban szárnyalják túl. Abban lehet „kinek ez, kinek az”, ha árnyalatnyi különbségek között kell választani, de az ilyen már- már rendszeres ellenérzés a díjazás és a közvélemény között, megkérdőjelezi a döntések valóságos értékét. Feltehető, hogy kissé bővebben fejtegettem a kiválasztással kapcsolatos (immár hagyományos) ellenérzéseimet, nem tenném, ha nem ismerném a velem egy véleményen levők sokszor még erőteljesebb kifa- kadásait ez ügyben. A második díjas Bóta Judit Életképek című sorozata is csak egyetlen kompozícióval (két kép egy lapon) szárnyalja túl az átlagot, az öreg, hegedűtokkal botorkáló zenész, és a szemétre dobott zongora asszociációs töltése kétségtelen; míg a / másik második díjas, Benkő Imre Ikrek című sorozata sem nem sorozat, sem nem figyelemkeltő: ebben igencsak nagyot tévedtek az ítélkezők. Még a harmadik díjas Koncz Dezső képei a legkvalitásosabbak, a gyermeki élet kedves-szép pillanatait biztos látással rögzíti három fotográfiáján, melyek közül az Utcakép és a Hű, de nagyok a jobbak. Érdemesen kapta Gyula város tanácsának különdíját Újhelyi István Tanya a közösben című képével, melynek túlzott arányeltolódását (a felszántott föld és a tanya között) is Vnegbocsájt- hatjuk a világos, tiszta fogalmazás láttán. Lehet sorolni a jobbakat, az egészen jókat, és azokat is, melyek kritikára ingerelnek, közben azonban nem könnyű választani a közel másfél száz fotográfiábólr Kitűnőnek érzem Balogh Ferenc technikailag is profi színvonalú Léná-ját és Salgótarján című képét, Kot- nyek István Liget-ét, Csík Ferenc kapuban című alkotásán a nyűtt kertajtóban álló öregasszony többet elmond az élet lényegéről. rátái, munkatársai, tisztelői, s a látogatás emlékére a tornác falát névaláírásukkal díszítették. A többi között Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós neve olvasható a tor- riácfalon. Az ősz végére befejezik az „aláírásfal” restaurálását, majd megkezdik a villa felújítását is, hogy a Babits-centenáriumra elkészüljenek vele mint némelyik kimódolt sorozat vagy egyedi felvétel; finom vonalvezetésű és lelke vart Herbst Rudolf Hali- má-jának, vagy Kereskedő Sándorné megrendítő képének, melynek Százéves asz- szony lányával címet adta. Érdekes, hogy a megszokottnál sokkal kevesebb aktot hoztak a szerzők, a kevésből azonban messze kiemelkedik Flesch Bálint sorozata, melynek hosszú címe: „Érzelmes és nosztalgikus gondolatok a női szépségről a századforduló fényképészetében egy tematikus feladat kapcsán”. Mosolyt fakasztó szellemesség és ízléses-groteszk erotika jellemzik Flesch archaizáló felvételeit, melyek — remélhető — nem a témájuk miatt kerülték el a díjazást. Akkor viszont miért? Ami zavart vált ki a szemlélőből, csak ízelítőnek: Germán Péter Hétköznapok című három képből moTáncoktatás A Békés megyei Művelődési Központ szeptembertől több kiscsoportos foglalkozást indít az idén is. A balettiskolába augusztus 30- án és 31-én iratkoztak be a tánchoz kedvet érző növendékek. Újdonság az idén, hogy a balett-tanfolyamot aerobikkal teszik színesebbé. A társastáncszakkör szeptember 19-én délután 3 órától tartja foglalkozásait. A társastáncklub előkészítő csoportja szeptember 17-én délután 5 órakor kezdi a munkát. zaikizált lapja lehangolóan üres; A. Horváth Péter sorozatának szürke és sematizált életpillanatai; Bánkuti András Klub ’83 című felvétele, mely még alacsonyabbra és reménytelenebbre szállítja a hangulatot, amit sugall; kissé ízléstelen fintor Kozák Albert Cím nélkül-i felvétele: ezen a Báró Eötvös József szobrának szánt kőalapzaton egy mai férfi áll terpeszben. De minek? összegzésként: a végeredmény mégiscsak az, hogy ez a mostani kiállítás jobb mint a tavalyi, de a tizenhét év vonulatának egykori csúcsait nem éri el. A huszadik felé közeledve pedig ideje érkezhetne már egy sokkal színvonalasabb bemutatkozásnak. Bár lehet, hogy most ennyi telik fotográfusaink erejéből, művészetéből. Szívesen várakozunk. Sass Ervin Új diáktánctanfolyam is indul kezdők részére. Jelentkezni szeptember 18-án és 25-én délután 3 órától lehet a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Házaspárok és egyedüállók egyaránt jelentkezhetnek arra a felnőttek részére meghirdetett társastánctanfolyamra, melyre szeptember 27-én, illetve október 4-én iratkozhatnak be az érdeklődők. A Rábai Úttörő Táncegyüttes ^szeptember 5-én kezdi meg rendszeres próbáit, s hamarosan indul a néptánciskola is. Mielőtt elkezdődött a híres Molnár-darab nem kevésbé híres Madách színházi, 1965- ös előadása, lehetetlen volt nem gondolni a rádió régi színházi estjeire. Amikor még nem létezett a televízió, vagy ha igen, csak kevesek rendelkeztek készülékkel. Abban az időben rendszeresek voltak a színházi és operaközvetítések, s majd oly áhítattal ültünk le a rádió mellé, mint be a színházba. Csupán a hangokra hagyatkozva, minden látvány nélkül. A „csupán” nem kisebbít, csak a tényre vonatkozik, mert ha jó volt a darab és az előadás, teljes élményt nyújtott. De hol van ez már, azóta képben is el lettünk kényeztetve. Ezeken tűnődve vártam az Olympiát, s kicsit félve is, hogy milyen lesz, kielégít-e az éter hullámain érkező régi előadás? A félelem alaptalan volt. A közel hatvanéves mű, amelyben a vérig sértett huszárkapitány huszáros csínnyel bünteti meg a gőgös hercegnőt és az egész főúri brancsot, s a majd húszéves előadás: most is pompás szórakozás volt. Nem csoda, hiszen a szerzőn kívül olyan nevek fémjelzik, mint a rendező Lengyel György és a rangos színészek sora, a szinte testre szabott kisebb-nagyobb szerepekben. Bár a kisebb szó csak a terjedelemre vonatkozik, mert itt minden szerep ragyogó. Ezt igazolja Kiss Manyi alattomosan csicsergő, csipkedő, szurkáló Linája, Garas Dezső dohogom sértődött Albert je és Márkus László túlzás nélkül is kacagtató alezredese. Elég csak hallani őket, és előttünk áll mindhárom figura. Psota Irén kiválóan alakítja Olympiát, a szép és „kötelességtudásban” kegyet^ len udvarhölgyet, aki a kapitány által kizsarolt szerelmi kóstoló után hoppon marad. Az igazi nagy szerep mégis az anyahercegnőé, s ezt ezer színnel Darvas Lili játssza. Hangja hol fáradtan közömbös, hol kemény, hol mindent tudó. Máskor egy halaskofáé. S amikor a botránytól fél, ijedtsége a közönséges polgárasszonyé. És hol van még minden rezdülése . .. Greguss Zoltán igazi tábornok, Lőte Attila igazi huszárkapitány. S igazi volt az élmény, akár a színházban. Titka a hangok varázsában rejlik, a hangokéban, melyekkel mindent maradéktalanul ki lehet fejezni. Kifogás mégis van, de ez már a műsorszerkesztést illeti. Ha figyelmesebbek a hallgatók iránt, a sugárzás idejét a televízió főműsorához igazítják. Vass Márta Restaurálják az esztergomi Babits-villát Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Haydn: A patikus. 9.44: Ablakmosó egy toronyhá- zon. 10.05: Gyermekeknek. 10.41: Az Állami Népi Együttes műsorából. 11.34: Irodalmunk a felszabadulás után. 12.45: Gáli Ernő: A sajátosság méltósága. 12.55: Eemezmúzeum. 13.35: Szabad fény árad. 13.55: Az MRT énekkara énekel. 14.29: Irodalmunk a felszabadulás után. 15.05: Zenekari muzsika. 16.00: Kagylózene. 16.30: Új nótafelvételeinkből. 17.05: Ami a számok mögött van. 17.20: Brahms: G-dúr szextett. • 17.51: Zorba, a görög. 19.15: -Rádiószínház. 20.04: Nóták. 20.28: Nagy siker volt! 22.20: Portrésor és interjúlánc. 22.30: Népzenekedvelőknek. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Faust. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. " 13.33: Francia gyermekmuzsika. 14.00: Részletek Fényes Szabolcs műveiből. 14.35: Fúvószenekari hangver- - seny. , 15.00: Népdalok, néptáncok. 15.35: A kőleves. 16.00: Népszerű slágeregyvelegek. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.35: Meseautóban. 19.20: Tájékozódási futó VB. 19.25: Lengyel vér. 19.55: Slágerlista. 20.35: Az utolsó beszélgetés. 21.29: Térképpel, tájolóval. 22.00: Nóták. 22.30: Gyöngy Pál szerzeményeiből. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 11.37: Bach-művek. 12.40: A 13. drezdai nemzetközi dixielandfesztivál. 13.07: A bolygó hollandi. 14.00: Irodalmunk a felszabadulás után. 14.20: Csajkovszkij: II. szimfónia. 15.00: Francia sanzonparádé. 16.00: Zenei Lexikon. 16.26: Magyar muzsikusmódszer Finnországban. 16.56: Pophullám. 18.00: Szobrász zöld frakkban. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Üj lemezeinkből. 20.17: Operaest. 21.21: A rocktörténet nagy előadói. 22.21: Palestrina: Marcell pápa miséje. 22.49: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Fórum a felsőoktatásról. Szerkesztő műsorveztő: Pálréti Ágoston (tel.: 11- 088). 17.35: Nóta és dzsessz. Kovács Andor gitározik. (Közben: Közelít az ősz. Braun Ágoston jegyzete.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.10: Vándorbot. 16.45: Kórház a város szélén. XX/12. (ism.) 17.35: Tévébörze. 17.50: Telesport. 18.20: Sasagi hétköznapok. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Rablótámadás. 21.30: Népzene zenekarra. 21.40: Hatvanhat. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hitler titkos fegyvere. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Kinek mondjam el? BUKAREST 16.00: Szünidei matiné. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.40: Politikai képek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Népszerű dallamok. 21.00: Ifjúság az építkezéseken. 21.15: 5 milliárd ember. 21.40: Mamaia 1983. Könnyűzenei fesztivál. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Májusi játékok. 18.45: YU-rock-arckép. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város, (ism.) 22.25: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A fiatalok szava. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ruzzante. 21.00: Reklám. 21.05: Ismerjük-e egymást eléggé? 21.50: Hírek. MOZI Békési Bástya: Gyilkos bolygó. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 4-kor: A festő felesége, 6-kor: Georgia barátai, 8-kor: Villanás a víz felett. Békéscsabai Terv: A profi. Békéscsabai Kert: Georgia barátai. Gyulai Erkel: Akit Bulldózernek hívtak. Gyulai Petőfi: 4-kor: Névtelen vár, 6 és 8-kor: Eltűntek az élők között. Gyulai Kert: Kóma. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Hófehérke és a hét törpe, fél 6 és-fél 8-kor: Tűtorony. Orosházi Béke: A karatézó Cob- ra. Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Seriff és az Idegenek, 22-kor: Villanás a víz felett. Koncz Dezső: Utcakép veress Erzsi reprodukciói