Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

1983. szeptember 30., péntek NÉPÚJSÁG A brigád ereje A patronál szónak hason­ló, de többféle meghatározá­sa van az értelmező szótár­ban. Témánkhoz leginkább az első illik: „...segít, párt­fogol, erkölcsi vagy anyagi támogatásban részesít vala­kit, pályáját egyengeti.” összetett fogalom tehát, s emlékeztet a régi keresztszü­lői és a mai névadószülői kötelességekre. S ez jellem­zi a békéscsabai 104-es ABC Kulich Gyula Szocia­lista Brigádjának a tényke­dését is. A brigád a havi 4 millión felül forgalmazó bolt 32 sze­mélyes kollektívája, s a pat­ronáltak a tanulók közül ke­rülnek ki. A tavalyi 19 vég­zett közt volt az állami gon­dozott Rocskár József is, akit azóta sem hagytak ma­gára. S így vették pártfo­gásba a 13 másodéves egyi­két, Nyilas Sándort is, ahogy elkezdte a tanulmányait. — A többiek is kapnak se­gítséget — mondja Wallfisch Sándor boltvezető — hiszen itt tanulják gyakorlatban a szakmát minden második héten. Foglalkozni velük ne­kem, aki 11 gyerekes csa­ládban nőtt fel — termé­szetes egyébként is. De a Sanyival nem éppen könnyű a dolog, bár van már válto­zás nála. — Vékony és szinte gye­rek ez a 16 éves fiú — foly­tatja Kovács Judit brigád­vezető —, sokszor a gondol­kozása is ilyen. Talán épp ezért lehet formálni rajta, s azért is oly segítőkész az egész brigád. Mindenki a gyerekének érzi. Sanyi tényleg olyan, ami­lyennek jellemezték, látszik, hogy még kevés az önbizal­ma. Pici korától több inté­zetben megfordult, az élet­korának megfelelően, és so­kat hallhatta, hogy „már megint rossz vagy”, mert a beszélgetést is ezzel kezdi, a természetére vonatkoztatva: — És ez mit jelent? — Hát, hogy nem figye­lek, vagy visszabeszélek az iskolában. De itt is előfor­dult. — Még most is? — Nem. Az utóbbi időben első szóra megcsinálom ami kell. A gondolára kirakni, a zöldségosztályra bevinni az árút, meg más ilyesmit. A miértre azt válaszolja azért, mert most már nem csak érzi, de tudja is, hogy szeretik. A kettő közt azon­ban idő telt el. A szeretet említésével lesz bőbeszédűbb. Kimossák az asszonyok a köpenyeit, az uzsonnáját és az ebédhozzá­járulást is a brigádtól kapja, a névnapjára egy szép pu­lóverrel lepték meg, visel­kedni tanítják és még sok másra. Olyanok mint az édesanya vagy egy nagyobb testvér. Otthonra talált köz­tük. — Ezért is bántott, hogy magyarból pótvizsgáznom kellett. Egy kicsit megbolygatjuk ezt a kellemetlen kérdést. Hogy lehet megbukni annak, aki a többi tárgyból hármas- négyes volt? Miért az érdek­telenség? S nála is az a helyzet, mint oly sok eset­ben, hogy a tanárnak tanul a gyerek. Vagy nem tanul. De az is igaz, hogy nem mindig érdekelték a köny­vek. — Mióta Jutkáékhoz já­rok, azóta nagyon is. ö a brigádvezető és már sokszor voltam náluk. Rengeteg jó könyvük van és ő, meg az anyukája sokat olvasnak, így szoktam rá én is. És sorolja, mennyi min­dent tanult még náluk; a kevéske pénzt beosztani, Fotó: Gál Edit Sanyi megsütni a tükörtojást és más hasonló praktikus dol­gokat, amik fokozatosan ön­állóvá teszik. Amiket az in­tézet képtelen nyújtani, de oly nagy szükség van rá, ha majd végleg kikerül az élet­be. — Kovalcsik Erzsiké néni is meghívott már hétvégére, nála is jó volt, a fiával sak­koztunk, kártyáztunk és té­vét néztünk. — És a szakma? Válasz­totta, vagy csak irányítot­ták? — A barátaim, akik szin­tén állami gondozottak, csi­náltak kedvet hozzá. És ér­dekel is. Aztán újból a brigádról beszél. Ha megdicsérik, jól esik, amikor korholják, be­húzza a nyakát, mert igazuk van. — Nevelnek. Ezt az egy szót úgy mond­ja, hogy minden benne van, még egy kis büszkeség is. És az igyekezet a viszonzásra. Ezért is örül, hogy bár még csak egy jegyet kapott, de az ötös. Történelemből. S re­méli, hogy félévkor egyet­len kettese sem lesz. Vass Márta Kereskedelem, vendéglátás Október elsején: Érdekeltség a jövedelmek alakításában A bérpolitika a gazdálko­dás egyik legfontosabb része, ezért nagy gondot kell for­dítani a bérek, a jövedel­mek elosztására. Ezt hang­súlyozták többek között a KPVDSZ megyei bizottságá­nak csütörtöki ülésén. Részt vett a testület munkájában Forró Andor, a KPVDSZ Központi Vezetőség szerve­zési és káderosztályának ve­zetője, dr. Varga Imre, az SZMT titkára és dr. Rotyis János, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának munkatársa. A bérbizottság jelentése szerint a gazdálkodó szer­vezetek első félévi összes bevétele mérsékeltnek mondható, a fogyasztási szö­vetkezetekben például 4,4 százalékkal nőtt. A bérfej­lesztést meghatározó jöve­delmezőségi mutató az álla­mi vállalatoknál és a 16 ÁFÉSZ-nél átlagosan emel­kedett. A létszám azonban lényegesen csökkent. En­nék alapján 3—6 százalékos bérfejlesztésre került sor, amely nagy szóródást mutat. A kis települések ÁFÉSZ- boltosai 1982 decemberétől pótlékot kapnak. A vitában többen hangoz­tatták: a bérpolitika komoly elemzést kíván. A gazdál­kodást, a szabályozókat, a dolgozók érdekeit figyelem- bevéve szükséges dönteni. Az új üzemeltetési formák bevezetése lehetőséget te­remt a jövedelmek emelé­sére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben az egységekben a bérfejlesz­tés mértéke azonos a ha­gyományos üzletekével. Az itt dolgozók átlagbéréről, jö­vedelméről viszont nincs megbízható információ. A vezetők ugyanis nem kőj­ük, hogy mennyi különpénzt adnak a beosztottaknak. Ez­zel összefüggésben szó volta jövedelemérdekeltségű üz­letekről. Az ellentmondás feloldása mindenképpen in­dokolt, mert általában csak a vezetők és helyetteseik ér- dekltek a költségek csök­kentésében, a takarékos gazdálkodásban, míg a töb­bi dolgozó csupán a forga­lom növelését tartja elsődle­gesnek. A nehézségek ellenére a második félévi keresetek kedvezőbben alakulnak, mint az első hat hónapban. A nyereség várhatóan 15— 20 százalékkal nő, amely kedvezően hat a bérgazdál­kodásra. Gondot jelent vi­szont, hogy a jutalékos bér­rendszer és a jövedelmező­ségi mutatóhoz kötött bér­rendszer nincs összhangban. Ezért egyre inkább arra kell törekedni, hogy a jöve­delemérdekeltségű bérrend­szer széles körben elterjed­jen. A megyei bizottság úgy foglalt állást, miszerint a vállalatok és szövetkezetek vizsgálják meg a bérfelhasz­nálást, és ezt egyeztessék a szakszervezeti bizottsággal. S. S. Gyógyszálló épül Sárváron A Danubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat, a Komplex Nagyberendezések Export-Im­port Vállalat és a Kereskedelmi Beruházási Vállalat vezetői új termálszálloda építésére írtak alá szerződést az osztrák Bau- ges. H. Rella And. Co. Nieder­lassung Eisenstadt cég képvise­lőivel. Az új szállodát Sárvá­ron fogják felépíteni, 1985. jú­nius 15-ig. A Kereskedelmi Ter­vező Vállalat tervezésében lé­tesülő szállodában 136 szoba lesz, s 272 vendég részére nyúj­tanak a szállodai szolgáltatások mellett komplett gyógyászati ke­zelést. A sárvári thermál szálloda gyógyvize elsősorban reumati­kus betegségek kezelésére al­kalmas, de gyógyítani lehet ve­le egyes légzőszervi és nőgyó­gyászati bántalmakat is. Baráti kör közgyűlése Szarvas város barátainak köre október elsején, szom­baton tartja közgyűlését amely délután 3 órakor kez­dődik a Vajda Péter Műve­lődési Központban. Ezt meg­előzően délután 2 órakor ke­rül sor az emlékkő avatásá­ra az Erzsébet ligetben, ahol dr. Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke mond avatóbeszédet. Az ün­nepség ezután a kulturális intézményben folytatódik. Vajda Péter születésének 175. évfordulója alkalmából dr. Tóth Lajos társelnök tart megemlékezést, majd dr. Kö­rösfalvi Pál elnök beszámol a baráti kör eddigi tevé­kenységéről. A szünetben Mladonyiczky Béla szobrászművész meg­nyitja Majoros Hédy kera­mikusművész alkotásait be­mutató kamarakiállítást a művelődési központ galériá­jában. A közgyűlés befejezését követően délután fél 5-től Kiss Anna énekművész, 5 órától pedig a szarvasi folk­lóregyüttes ad műsort a ren­dezvényen. A kör tagjai és hozzátartozóik este 7 órai kezdettel baráti vacsorán vesznek részt az Árpád Szálló dísztermében. B. I. Hajdúszoboszlón 1925-ben rendkívüli gyógyhatású vizet ta­láltak, ide épült hazánk legmodernebb és legkorszerűbb gyógyfürdője. Évente mintegy kétmillió ember gyógyulását, pihenését szolgálja. Idegenforgalmi jelentősége a folyama­tos fejlesztéssel állandóan növekszik (MTI-fo.o: Kürti Ákos felvétele - KS) „Örömmel láttam el teendőimet...” Tar Jánosné, a békési vá­rosi népfrontbizottság nyug­díjas adminisztrátora a kö­zelmúltban kapta meg a HNF Országos Tanácsának kitüntető jelvényét. Immár 36 éve cselekvő részese a tömegmozgalomnak és a köz­életnek. Ebben szerepet ját­szott szüleinek baloldali gon­dolkozása is, akik rögtön a megalakuláskor léptek be a pártba. Lányuk 1947-ben többedmagával létrehozta a parasztfiatalokból álló kö­zösséget (EPOSZ) Békésen. Két évre rá a Soványháti Állami Gazdaságba ment dolgozni és az új ifjúsági szervezet megalapításában — kellő tapasztalatokkal rendelkezve — szintén köz­reműködött. Nagy élményt jelentett számára, hogy részt vehetett a VIT-en . . Mindemellett a szakmai ismeretek megszerzésére és bővítésére is gondolnia kel­lett. Akkori munkahelye el­küldte Fehérgyarmatra, hogy a növénytermesztési brigádvezetői tanfolyamot elvégezze. Visszakerülve munkába állt, majd újabb tanulás következett. Bábol­nára került, ahol a norma­felvétellel kapcsolatos isme­reteket sajátította el. Akko­riban természetes dolognak számított, hogy a legaktí­vabb, legmegbízhatóbb em­bereket azokba a gazdasági egységekbe irányították át, ahol legnagyobb szükség volt munkájukra. Tar Jánosné is sok helyen megfordult, míg végül a községi, majd a já­rási pártbizottság adminiszt­rátora lett. Szülési szabadsá­gáról visszatérve 1958 októ­berében a NEB-hez került és ez év júniusában ment rokkantsági nyugdíjba. Mint mondotta: „Örömmel láttam el teendőimet és nagyon megszerettem ezt a munka­kört. Jóleső érzés még ma is visszagondolni azokra a kollégáimra, akikkel annak idején a népi ellenőrzésben együtt dolgoztam ...” Később azonban kissé más jellegű feladatokkal bővült napi tevékenysége, s ezáltal így még több embert ismer­hetett meg. Ugyanis 1978-tól napi négy órát — ügyviteli alkalmazottként — a NEB- nél, a másik négy órát a HNF városi bizottságán — mint adminisztrátor — dol­gozott. Abban az időben vá­lasztották meg a városi szak­maközi bizottság tagjává és jó néhány esztendőn keresz­tül népfronttitkár is volt a II. kerületben. Sőt még ma is hathatós segítséget nyújt a körzeti HNF elnökségé­nek. Ugyancsak emlékezetes maradt számára a jelölő Termálprogram Szarvason Ha a Békés megyében já­ratlan utazó Békéscsaba irá­nyában hagyja el Szarvast, kíváncsian figyeli a város felé csúszó csőkígyópárt. A környékbeliek azonban jól tudják, e szembetűnő épít­kezés a termálprogram meg­valósulásának jó] látható bi­zonyítéka. Az országosan meghirde­tett energiaracionalizálási programba a Szarvasi Álla­mi Tangazdaság és a Dózsa Tsz elsőként kapcsolódott be. Elnyertek egy pályázatot, ami alapján modellüzemnek nyilvánították a létesítendő beruházást. Ez 18 milliós állami támogatást jelentett volna, ám a gazdasági ne­hézségek keresztülhúzták a két üzem és a kormány szá­mításait. A SZÁT és a Dó­zsa Tsz nem adta fel elkép­zeléseit, és belevágott a be­ruházás megvalósításába sa­ját erőből és állami kölcsön­ből. Kedvezőnek tűnt, hogy az állami fejlesztési kölcsön visszafizetése az adózatlan nyereség terhére történik. Azonban ennek a kockázata óriási, hiszen például ebben az évben az aszály elvitte a mezőgazdasági üzemek nye­reségét. A program mégis tö­Tar Jánosné, a békési HNF városi bizottságának nyug­díjas adminisztrátora gyűlések, valamint a válasz­tások előkészítése. Sajnál­kozva jegyezte meg: „An­nak idején megsértődtünk, ha valamelyik tanácskozásra nem hívtak meg.” Mostaná­ban szerinte mintha nehe­zebb lenne „mozgatni” az embereket, különösen a fia­talokat. Közülük többen el­foglaltságukra hivatkoznak, amikor arra kérik fel őket, hogy vállalják el az utcabi­zottságok munkájának irá­nyítását. Más a helyzet ak­kor, ha a körzeti népfront­testület társadalmi összefo­gást kezdeményez. Például ilyen akciót szerveztek a Keserű soron, a Katona és a Bánát utcában, ahol kikö­vezték az utat és rendbe hozták a csapadékvíz-elve­zető árkokat. Sok haszon származik abból is, hogy a népfrontbizottság a tanács­tagi csoporttal szorosan együttműködik. Hürkecz Já­nosné körzetében több mint hatvanan vállaltak kötele­zettséget az új nevelési köz­pont létesítésének támoga­tására. A lakosok nagy ré­sze már be is fizette önkén­tes felajánlását. Az emberi kapcsolatok ki­alakítását, elmélyítését elő­segítette az is, hogy a ’70-es évek végén hímzőszakkör alakult a körzetben, s a ké­zimunkákból pedig jól sike­rült kiállítást rendeztek a téeszben. Mint már jeleztük, Tar Jánosné régóta kulcsszere­pet tölt be a lakóterület közr- életében. Nyugdíjba vonulá­sa nem jelentette azt, hogy végérvényesen abbahagyta azt a tevékenységet, ame­lyet évtizedeken keresztül példás ambícióval, kellő hozzáértéssel kifejtett. Már több alkalommal kapott ki­váló népi ellenőri és társa­dalmi munkájáért oklevelet, emlékplakettet és egyéb el­ismerést. —y—n retlenül halad, s várhatóan '84. július 30-án befejezik az építkezést. A két üzem bízik abban, hogy az állami dotá­ció kérdése még nem dőlt el véglegesen, hiszen népgaz­daságig fontos koncepció­ba simul bele ez a beruhá­zás. Célja: a jelenleg fel­használt folyékony energia kiváltása, mintegy évi 18 millió forint költséggel. A beruházás alig három év alatt térül meg. S hol hasznosul a termál­víz energiája? A Dózsa Tsz ebből bizto­sítja meglévő műhelyeinek, szociális létesítményeinek, állattenyésztési telepeinek és szárítójának energiaigényét. A SZÁT a meliorációs fő­mérnökség gépjavító üzeme, a gépjavító gyáregység, a húsüzem, a rizsfeldolgozó, a rizselőfőző és a gabonaszárí­tó üzem hőenergia és tech­nológiai melegvízszükségle­tét, az üzemekhez tartozó szociális létesítmények ener­giaigényét elégíti ki. Következő lépés lehet az iparvágány tranzitraktárá­hoz temperált hő biztosítása és az agrokémiai központ hőenergia ellátása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom