Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
1983. szeptember 29., csütörtök o Tanácsülés Békéscsabán Tegnap délután együttes ülést tartott Békéscsaba város Tanácsa és a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottsága Sasala János tanácselnök elnökletével, a városi tanács nagytermében. Első napirendi pontként a testület megvitatta és elfogadta a megyeszékhely VI. ötéves tervre szóló szanálási ütemtervéről készült Írásos beszámolót. A terv szerint a Millennium utca és a belvárosi lakótelep a lakásmegszüntetések két fő körzete. A tervidőszak alapvető jellemzője az intenzív szanálás, amit a városrendezési terv. valamint az egyes városrészek avultsága egyaránt indokol. A változásokról a tanács különböző fórumokon folyamatosan tájékoztatja a lakosságot. Második napirendi pontként a testület meghallgatta Vantara János tanácselnökhelyettes szóbeli kiegészítését a Békéscsaba város általános rendezési tervének felülvizsgálatát tartalmazó tervezetéhez. Szólt arról, hogy a rendezési terv sikeres végrehajtása érdekében szükséges az építési tilalmakat két lépcsőben feloldani. Vantara János kiegészítője után többen hozzászóltak a rendezési tervhez, s a határozati javaslatot azzal fogadták el, hogy felmerült javaslatokkal kiegészítve a következő tanácsülésen hagyják jóvá. Ezután az együttes ülés a Volán 8. sz. Vállalatának tájékoztatóját hallgatta meg Békéscsaba és vonzáskörzete autóbusz-közlekedésének helyzetéről. E téma előadója Vándor Pál, a vállalat igazgatója volt. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. Korszerűsítik az AFESZ-ek szervezeti rendszerét Megyénk fogyasztási szövetkezetei néhány mutató kivételével teljesítették, illetve túlszárnyalták a VI. ötéves terv eddigi elképzeléseit — állapították meg a MÉSZÖV elnökségének tegnapi ülésén. Az ÁFÉSZ-ek sokat tettek azért, hogy a lakosság áruellátása kielégítő legyen, a takarék- és lakásszövetkezetek pedig jól képviselték a tagság érdekeit. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdálkodás hatékonysága az elmúlt két és fél évben nem a terveknek megfelelően alakult. Ezen .mindenképpen változtatni kell a tervidőszak második felében. Ezután megvitatták a fogyasztási szövetkezetek belső szervezeti rendszere korszerűsítésének feladatait az országos tanács irányelvei alapján. Hangsúlyozták, hogy az elmúlt 5—6 évben erősödött a szövetkezetek szocialista jellege, a belső irányítási rendszer. Létrehozták a szakmai és a területi ügyvezetőségeket. Ez a folyamat azonban az utóbbi időben lelassult. A szigorúbb gazdasági feltételek és szabályozók új munkastílust követelnek, ehhez azonban a meglevő szervezetek nehezen alkalmazkodnak. A 16 ÁFÉSZ-nál például 48 főosztály, 141 osztály, 185 csoport van, és számos szakmai, területi ügyvezetőség működik. Ennek ellenére sokszor a külső ellenőrzés tárja fel azokat a hibákat, amelyekről jó ideje tudnak a szövetkezetben. Fellelhetők még a direkt irányítás jelei is, hiszen előfordul, hogy az elnök, vagy az osztályvezetők valamelyike foglalkozik részfeladatokkal. Az idei terv 10,3 milliárd forint bevételt, illetve 258 millió forint nyereséget határoz meg. Ezenkívül erőteljesen nő a felvásárlás, az értékesítés azonban korántsem zavartalan. A költségek csökkentése, a takarékosabb gazdálkodás nem erőssége minden szövetkezetnek. Az új üzemeltetési és vállalkozási formák viszont gyorsan elterjedtek. Ma már 324 ilyen üzlet működik. A szervezeti korszerűsítés tehát halaszthatatlan. Alapvető szempont, hogy az új szervezeti rendszer lehetőséget adjon az alkotókészség kibontakoztatására, jobban bevonják a tagság pénzét a gazdálkodásba: Az szükséges : a nagyobb ■ kockázatvállalást, az eredményesebb munkát jobban elismerjék. Az elnökség a szervezeti rendszer továbbfejlesztésétől azt várja, hogy az új irányítás gyorsabb, rugalmasabb legyen, jobban igazodjon a változó körülményekhez. Végül tájékoztatót hallgattak meg az ÁFÉSZ-ek és a megyei ZÖLDÉRT Vállalat együttműködéséről, a . szövetkezeti vendéglátás osztályba sorolásának feltétele;- ről. Tanai Ferenc MESZÖV- elnök bejelentette, hogy a fogyasztási szövetkezetek második félévi megyei kü- döttközgyűlését októberben tartják Szarvason, az Árpád Szálló emeleti tanácstermében. (seres) Eltemették a grazi baleset áldozatait Nagy részvét mellett temették el szerdán délután a nagyerdei köztemetőben a grazi autóbusz-szerencsétlenség tizenkét debreceni áldozatát. Szeptember 14-én a Medicor Művek debreceni orvosiműszer-gyárának dolgozóit és családtagjait szállító autóbusz kétszáz méteres szakadékba zuhant, s a baleset során tizenöten életüket vesztették. A ravatalnál Hajdú-Bihar megye és Debrecen lakossága, politikai, állami és társadalmi szervezeteinek nevében Borbély Miklós, a városi tanács elnökhelyettese búcsúzott a halottaktól. A gyászoló családok és hozzátartozók, munkatársak, barátok, ismerősök nevében pedig Májkut Tibor vett végső búcsút az elhunytaktól. Kedden Gyomacndrődön megnyílt a 320 négyzetméter alap- területű új ABC-áruház. A gyomaendrődi ÁFÉSZ új üzlete a berendezéssel együtt 5 és fél millió forintba került. A szövetkezet vezetői havonta egymillió forintos forgalmat várnak az üzletháztól Fotó: Béla Ottó A BM Békés megyei Rendőr-főkapitányságának párt- és szakmai vezetése rendezésében Tóth Ernő festőművész képeiből nyílt kiállítás szeptember 28-án, tegnap délután a rendőr-főkapitányság épületében. A kiállítást Vámos László, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg Fotó : ■ Kovács Erzsi Közművelődési Díjat kapott a Békési Élet Közművelődési és tudományos foylóiratunk szerkesztősége tegnap délelőtt Békéscsabán, a Fenyves Szállóban ünnepi ülést tartott. Az ülésen dr. Krupa András főszerkesztő köszöntötte a meghívott vendégeket, közöttük Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét. Kiemelte, hogy a 18. évfolyamába lépő Békési Élet — a legkülönbözőbb értékelések szerint — megfelelően sáfárkodott a lehetőségekkel, és országosan ismert folyóirattá vált. A továbbiakban dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztő előterjesztésében a szerkesztőség megvitatta az 1984. évi első számba javasolt tanulmányokat, cikkeket és recenziókat, majd elfogadta a tartalmi összeállítást. Az ülés ünnepi aktusa volt, amikor dr. Krupa András főszerkesztő bemutatta a Békési Életnek adományozott Közművelődési Dijat, a Békés megyei Tanács kitüntetését. Az ünnepi szerkesztőségi ülésen kifejezte jókívánságait Nagy Jenő és dr. Becsei József is, mindketten rámutattak arra, hogy a Békési Élet szellemi műhellyé lett, és betölti a tőle elvárt szerepet a megye -tudományos és közművelődési életében. (s—n) Galériaavatásra készülnek A lakóhelyszerető gondoskodás értéket teremtő erejének szép példája a század eleji formájában helyreállított békési bérház. Mint ismeretes. az épület korábban a városi művelődési háznak adott otthont, de a földrengések során annyira megsérült, hogy statikailag alkalmatlanná vált tömeges programokra. A város vezetői és lakói nem hagyták elveszni a szép épületet és így a helyreállítás után ismét a közművelődést szolgálja. Már a külső megjelenése is arra készteti az arra járót, hogy betérjen. A szép, üveges portálokkal újjávarázsolt kapubejárat kiállítások rendezésére is alkalmas. A földszintet a könyvtár foglalja el, az emeleten pedig a művelődési ház irodáinak és néhány klubjának ideiglenes otthona, valamint a városi múzeum kapott helyet irodáival, kiállítási helyiségekkel és gyűjteményraktárakkal. Október 1-én 11 órakor dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg az új múzeumot. Ezután két kiállítás megnyitására, illetve szakmai bemutatására kerül sor. A hajdani nagy bálok emlékét idéző nagyteremben Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője mutatja be azt a kiállítást. amelyet a Galéria anyagából válogatott és rendezett Borbély László művészettörténész. „A XIX. század remekei" címet viselő állandó kiállítás (hároméves időtartamra) karakterénél figyelemmel voltak a lokális kötődésekre is. A festészeti és szobrászati anyagban a múlt század remekein, Lotz Károly, Madarász Viktor, Than Mór, Munkácsy Mihály, ifjú és idős Markó Károly, Paál László, Barabás Miklós. Szemlér Ferenc, Sterio Károly, Strobl Alajos, Fadrusz János, Kisfaludi Strobl Zsig- mond. Róna József alkotásaival nyomon követhetjük az egész magyar képzőművészet fejlődésvonalát, közöttük ott találjuk a megyei kötődésű művészek: Haán Antal, Orlai Petrics Soma, Jankó János, Jantyik Mátyás és Pásztor János műveit is. A kisteremben dr. Berecz- ky Loránd nyitja meg a békési témájú „Szuronyunkon őszirózsa” című időszakos kiállítást, melyet Czinke Ferenc grafikusművész műveiből Born Miklósné muzeológus rendezett. A lépcsőházban a görög mitológiából ismert istenszobrok gipszmásolatait helyezték el, és képzőművészeti kiállításokat fogad majd a folyosó és a dohányzóelőtér is. „Sport” sorsjegy Ma színes kis céduláikkal ismét megjelennek az utcákon a borítékos sorsjegyárusok. Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint most 34. alkalommal bocsátanak ki borítékos sorsjegyet, ezúttal Sport címmel 16 millió darabot, 4 féle színben, változatlanul 5 forintos áron. A nyeremények a korábbiakhoz hasonlóak : 50 ezer, 20 ezer, 10 ezer, 5 ezer, 1000, 500, 200, 100, 50, 20, illetve 10 forintot lehet nyerni. A legkisebb nyeremény, amely 5 forintnak felel meg, arra jogosítja a játékost, hogy egy újább sorsjegyet húzzon. Az ilyen nyerő sorsjegyre az 5 forint csak akkor fizethető ki, ha újrahúzásra nincs lehetőség. A nyereményeket 500 forintig a bizományosok a helyszínen kifizetik, ennél nagyobb összeget a totó-lottó kirendeltségeken, vagy a takarékpénztári fiókoknál lehet felvenni. Az első borítékos sorsjegyeket 16 évvel ezelőtt, 1967-ben bocsátották ki. Azóta, a mostanival együtt 433 millió darab került forgalomba, és a nyereményekre eddig 837,7 millió forintot fizettek ki. A sorsjegyek bevételét olimpai és sportcélokra, valamint az ifjúsági sport fejlesztésére fordítják. Szeptember 29. a történelmünket ismerő számára nem lehet kétséges, vajon miért is esett a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának választása éppen szeptember 29-re akkor, amikor 1951-ben a néphadsereg, majd később az összes fegyveres erők napjára kerestek megfelelő dátumot a naptárban. Nemzetünk krónikájában aligha találni méltóbbat a haza védelmezőinek ünneplésére ennél a napnál, hiszen 135 esztendővel ezelőtt nem csupán egyetlen csata győzedelmes megvívásáról volt szó Pákozd—Sukorónál, hanem valójában „nemzeti önállásunk első alapköve” megteremtéséről, igazolásáról is. Tudjuk, hogy 1848. szeptember 11-én az ellenség 34 ezer császári katonával, áttörve a Dráván, támadásba indult a forradalmi magyar kormány ellen. Alig két hét múlva már Székesfehérvár alatt készülődik a Pákozdnál táborozó 14 ezer fős magyar sereg ellen. Az országgyűlés — amelynek tagjai Kossuth meggyőző beszédének hatására nemrégiben ajánlják meg a független magyar hadsereg felállításához szükséges pénzügyi fedezetet — úgy határoz, hogy szembe kell szállni a betolakodókkal. A fiatal és időhiány miatt ugyan gyengén fölszerelt, nagyrészt újoncokból álló magyar hadsereg heves, de rövid küzdelemben megfutamítja a Jellasics vezette császári sereget. Ennyi a történelem-csupálta tény, s ezzel illeszkedik a pákozdi esemény hazánk történelmében a szabadságért és függetlenségért vívott harcok, küzdelmek sorába, immár a hon védelmezőinek ünnepévé nemesedve. Elmúlt századok példái bizonyítják, amit Pákozd is igazolt, hogy a társadalmi haladás győzelemre vitele, a nemzeti függetlenség kivívása és a haza védelme elválaszthatatlan a nép soraiból verbuválódott hadseregtől. Mély igazság hordozója tehát az állandó nemzeti hadsereg megteremtésének gondolata, amelyet Zrínyi Miklós így vetett papírra: „Szükséges azért, hogy a magyar nemzet... ha magának, utódjának megmaradást kíván társon fegyvert kezében . . . Az ország tartson egy hadsereget lábon készen, aki mindenfelé. minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron, oda mehessen ahová a szükség kívánja. Ez minden alapja a mi megmaradásunknak . . .” Rákóczi kuruc seregében, a 48-as honvédcsapatok harci szellemében és a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében győzelmek és vereségek közepette élt ez a gondolat, mígnem 1944 telén, az ország fölszabadult részében az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány ismételten megfogalmazta a demokratikus hadsereg létrehozásának eszméjét, s azt meg is valósította. A felszabadulás után a népi hatalom fegyveres erőinek megteremtése a szocializmusért folyó harc része és jelentős eredménye volt. A párt hívó szavára ezrek és ezrek öltötték magukra a népet szolgáló fegyveres testületek egyenruháját. És ma: jó tudni, hogy fiataljaink eredményesen, becsülettel teljesítik alkotmányos kötelességüket, a szocialista haza. a békés alkotómunka védelmét. Dolgoznak az építőmunka különböző frontjain és fegyverrel a kezükben védelmezik békénket is. Ezért a kettős hétköznapi helytállásért tiszteletet és szeretetet érdemelnek, parancsnokaikkal együtt. De szeptember 29. nem csupán a dicső történelmi múlt felidézése, hanem erőink számbavétele is. Ez a nap a dolgozó nép hatalmát védelmező szocialista fegyveres erők és testületek összeforrottságának, érdekazonosságának és közös felelősségvállalásának kifejezője és ünnepe is egyben. Múltunk, haladó és forradalmi katonai hagyományaink a példa erejével serkentenek becsületes helytállásra, elkötelezettségre, nevelnek lelkesedésre és áldozatvállalásra. Fegyveres erőink és testületein'k tagjai méltóak a gazdag örökségre, és nem csupán őrzik, nemcsak továbbadják, hanem azokból a mai kor viszonyai közt végrehajtandó feladataikhoz erőt merítve teljesítik hazát védő, országot őrző hivatásukat,~Tnindezzel gazdagítva, gyarapítva is forradalmi, katonai hagyományainkat. Fegyveres erőink és fegyveres testületeink nagy utat tettek meg az elmúlt évtizedek alatt, mélyreható minőségi változásokon mentek át. Néphadseregünk fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a korszerű követelményeknek, felkészültsége, harci készenléte magas színvonalú. Fegyelmezetten, áldozatkészen látja el békében is harcfeladatát a határőrség, megbízhatóan őrzi a haza határát. Rendőrségünk a kor követelményeihez igazodva védi a rendet, a közbiztonságot, s a munkásőrök lelkesedéssel, hozzáértő ügyszeretettel teljesítik önként vállalt feladataikat. A szocializmus építése és védelme pártunk és kormányunk politikájában elválaszthatatlanul összekapcsolódik, egységet alkot. Kifejezésre jut ez abban, hogy társadalmunk szocialista vonásainak erősödése és gazdasági teljesítőképessége védelmi erőink szilárdulását is szolgálja. Ugyanakkora magas színvonalú honvédelem alapvető feltétele és biztosítéka a békés építőmunka zavartalan folytatásának. Ezért mondjuk, hogy fegyveres erőinkről és testületeinkről gondoskodni — a szocialista vívmányokat védelmező hivatásuk gyakorlásához a szükséges feltételeket biztosítani — az egész társadalom érdeke és kötelessége. Ez az elvi álláspont jutott kifejezésre pártunk XII. kongresszusának határozatában is, amely kimondja: „A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi méltók népünk bizalmára. A dolgozó tömegekre támaszkodva — szövetségi rendszerünk keretében — megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét. Hazánk érdekeivel összhangban, a nemzetközi helyzet követelményeinek megfelelően erősítjük honvédelmünket, korszerűsítjük néphadseregünket.. A szocialista Magyarország mindenkor a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek oldalán állott és áll a jövőben is. Aktív és elkötelezett tagjai vagyunk a Varsói Szerződés szervezetének. Megbonthatatlan barátságunk, szövetségünk, összefogásunk és annak további sokoldalú erősítése a Szovjetunióval elsőrendű nemzeti érdekünk és egyben internacionalista kötelességünk. Ez nélkülözhetetlen feltétele előrehaladásunknak és forrása biztonságunknak. K atonának, határőrnek, rendőrnek, munkásőrnek lenni nem könnyű. Elkötelezettséget, egész embert kíván. De éppen ezért szép és megtisztelő hivatás. Pártunk és népünk az ünneplés óráiban is azt várja a fegyveres erők és testületek tagjaitól, hogy legjobb tudásuk szerint teljesítsék feladataikat a haza, a szocializmus védelmében. A néphadsereg katonái, az államhatár és a közrend őrei, a munkásőrök értik és átérzik, mit jelent a szocialista haza, a dolgozó nép hűséges szolgálata. Ezt a felelősséget és kötelességet éleznünk kell nekünk, mindannyiunknak is, akik az élet más területén dolgozunk. Tudnunk kell, hogy a haza tápláló otthonunk és internacionalizmusunk alapja, hogy a haza és a honvédelem egymást föltételező fogalmak. És nemcsak szeptember 29-én. Cs. J.