Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám
1983, szeptember 28-, szerda Zeneművészeink a nagyvilágban leszabó Károlyné Debreceni I.ajosné Szabó Gáborné Varga Tóth Józsefné Ibolya A brigád neve: „Előre” i V Huszár Gyuláné „Mindig csináltam valamit” Illetlen dolog, ha kulissza- titkokat árul el az ember. Ám ha az alábbi, rövidke bevezető jellemző vonását mutatja az adott kollektívának, talán megbocsátható ez az illetlenség is. Képeket készítettünk a brigád tagjairól. Előbb a brigádvezetőről, aztán a többi- ékről. Igen ám, de csak két egyensapka volt éppen az üzletben, s ha már a brigádvezető felteszi a fotó tiszteletére, miért ne kövessék — ebben is — példáját a többiek? * * * Szabó Károlyné a többiek nevében is kénytelen beszélni, hiszen a dobozi ABC-ben — bár csendes időszakban jöttünk — azért vásárolnak néhányan. A kezdetre emlékszik a brigád vezetője: — Hat éve, 1977-ben alakultunk, „Előre” néven, hogy mindig előre haladjunk. Mindenben benne volt az a kis csapat . . . Volt, hogy elmentünk makkot szedni, a pénzt, amit kaptunk, óvodák pat- ronálására használtuk fel. A munkásbrigádok megyei vetélkedőjén majd minden évben elhoztunk valami helyezést . . . A brigádnaplókat hívja seBékéscsaba nincs gazdagon ellátva kiállítási termekkel, így különösen meg kell becsülni az ingatlankezelő vállalat székházában rendezett időnkénti kiállításokat. Jelenleg a képzőművészeti világhét tiszteletére Koszta Rozália SZOT-díjas festőművész tárlata tekinthető meg október 1-ig. Ma is elfogadott szokása művészeti életünknek, hogy jeles festőink munkásságát szívesen jellemezzük egy városhoz, egy tájhoz fűződő érzelmeivel. Jogosan illeti meg Koszta Rozáliát a „Körösök mellyékének" festője cím. Alakja évtizedek óta hozzátartozik a hétköznapok forgatagához, miként a házak, a tanyák, a mezők és a folyók. Életútja példája a hűségnek, a sorsvállalásnak, a szenvedélyektől fűtött munkának. Számára ez a táj. Békés megye olyan szellemi töltést ad. amely a világhoz való emberi, művészi kötőMai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A könnyűzenéről Dévényi Tiborral. 8.57: Híres temetők. 9.12: Zenekari muzsika. 9.48: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: A lepecsételt lakás. 11.25: Ránki György: Fekete szőlő. 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. 15.28: MR 10—14. 16.05: Bende Zsolt dalfelvételeiből. 16.41: Könnyűzene — hangszer- szólók. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Versenytársak lesznek? II. 17.30: Reflektorfényben egy operaária. 18.04: Filmzene. gítségüj az emlékezéshez, részben, mert az apróbb részletek megkoptak, részben pedig, mert közben gyermekgondozási segélyen volt . . . — Három éve jöttem visz- sza a gyesről*. 1982 áprilisában választottak meg brigádvezetőnek, s nem bánom, hogy így történt. Nincs gondom a lányokkal, bármire megkérhetem őket, csak annyit mondok: ,,Ha ráérsz, csináld meg!” És nyugodt lehetek a dolog felől. Az Előre brigád immár harmadszor nyerte el az idén az aranykoszorús címet. Az elismerésben bizonyára nem csupán a boltban végzett lelkiismeretes munka, hanem az önművelésben elért eredmények is szerepet játszottak. Most e téren is van mivel dicsekedniük. Az idén, a megyei közművelődési mozgalomban feladatlapok kitöltését vállalták, s nem is egyet-egyet, hanem jóval többet annál — Az igazság az, hogy itt, falusi viszonylatban nem sok lehetőségünk van a művelődésre. Moziba még csak- csak eljárunk, de a 6 órai zárás, s az otthoni teendők szinte lehetetlenné teszik a dését szilárd alapként nyújtja a festészeti és emberi törekvések megvalósításához. Kötődése a Körösök vidékéhez nem egyszerűen ro- konszenven alapul. Ö a legegyszerűbb módon alföldi: e táj szülötte. Eredendően és mélyen kötődik, ahogy a paraszt ember tud csak összenőni földjével. Hűsége is azé a paraszté. Nem fogadott és szerzett, de magától értetődő; természetes és egyszerű. A képek is így hordják magukban, a lényegükben. Belőlük nyugalom és állandóság árad. Nem is találhatott volna kifejezésére alkalmasabb festői nyelvet, a szikár, sallangmentes, kevés beszédű, konstruktív elemekre épülő stílusnál. Szerencsés és adekvát ez a nyelv a hozzá kapcsolt színvilággal. A leningrádi Rjepin-inté- zet iskoláján nevelkedett, de ki tudta küzdeni saját vonalait, belőlük megteremtette a maga kemény kötésű világát. 19.15: Bemutatjuk az MRT énekkarának új Kodály-lemc- zét. 20.08: világirodalmi Dekameron. 20.50: Operaáriák. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30:’ Népzene. 22.45: Szükség van-e háziorvosra? 23.00: Régi híres előadóművészek felvételeiből. 00.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Living Strings zenekar játszik. 8.35: Idősebbek hullámhossíán. 9.45: Cígánydalok. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Nóták. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. Kb. 16.20: Délutáni hangulatban. Kb. 17.50: Dzsesszfelvételek. Kb. 18.35: Népzene. 18.45: Michael Jackson felvételeiből. színházlátogatást. Azzal, hogy a közművelődési mozgalomban részt veszünk, némileg pótoljuk ezt a hiányt. A brigádpénzből megveszik a könyveket, bárki leemelheti a polcról — mutatja, akár haza is viheti, ha szüksége van valamelyikre. — A témaköröket nem határoljuk el, és azt sem, ki hány feladatlapot tölt ki. Ha a kolléganőm beteg vagy szabadságon van, megcsinálom helyette én vagy más. Különösen a szépirodalmat szeretjük. A szocialista életmód témakörrel már nehezebben birkózunk meg. Sok minden szóba kerül még. Hogy egy munkatársnőjük beteg, s mennyire aggódnak érte. hogy egy másik kolléganőnek nemrég született kisbabája, és ezért most nagyon boldog a brigád . . . — Tudja, az a szép ebben az egészben, hogy nem csak a munkában vagyunk együtt, az ember a magánéletben sincs magára hagyva. S ha ehhez még hozzáadjuk az eredményeket, máris bizonyítottuk, jó, hogy van ez a kis kollektíva . . . Nagy Ágnes Fotó: Gál Edit Az újabb kori alföldi nemzedék egyik markáns alakja lett, összetéveszthetetlen, ami csak a legjobbak jellemzője. Festői nyelve alkalmasnak bizonyult, hogy a dolgok lecsontozott lényegéig jusson el, a változóban megtalálja az állandót, az összefüggések sarkpontjait, így jelenik meg az ő képein az alföldi táj és benne az ember. A rendet keresi a maga szigorú eszközeivel. Mintha megállna képein az idő, mégis valami hallatlan dinamizmus feszíti a teret. Mozdulatlan alakjaiban ott az indulat lendülete, különös ritmusát, lüktetését érezzük a szigorú rendnek. Akár a vonalak, akár a színek keltik, nincs homályos beszéd képein. Nagy gonddal válogatta e kiállítás anyagát a művész. Bemutatásra kerülnek a ’60- as, '70-es és a '80-as évek munkái, amelyek közül több Kb. 20.20: Nepdalcsokor. 21.00: Kapcsoljuk a gödöllői művelődési központot. 22.00: Egy énekes — több szerep. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: A fegyverkovács. 9.51: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 11.05: Tájak zenéje. 12.53: Erzsébet korabeli táncok. 13.07: Bach: Musikalisches Opfer. 13.59: Zenekari muzsika. 15.52: Beszélgetés Bernd Weikl operaénekessel. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb. 18.00: Giovanni Gabrielli: Sacrae Symphoniae. 18.20: Turandot. (opera) 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Kb. 22.00: Szimfonikus táncok. 22.30: Népzene. 22.51: Napjaink zenéje. A Liszt Ferenc kamarazenekar a közelmúltban tért vissza európai turnéjáról. Augusztus 30-án nagy sikerű koncertet adtak a luzerni fesztiválon, szeptember 3-án és 5-én az edinburghi fesztiválon léptek fel, ugyanitt Kocsis Zoltán közreműködésével is koncerteztek. A következő állomásukon, Londonban arattak közös nagy sikert a BBC Promenade hangversenyén. Idei leghosz- szabb turnéjukat október 4-én Latin-Amerikában kezdik, fellépnek Sao Paulóban. Bogotában, Mexikóvárosban, majd az Egyesült Államokba és Kanadába utaznak, ahol harmincöt hangversenyt adnak december elejéig. Kocsis Zoltán a londoni Wigmore Hallban óriási visszhangot kiváltó önálló koncertet is adott. Sikeréről meleg hangú kritikákban emlékeztek meg a londoni lapok. Ránki Dezső, aki a nyár közepén Mozart utolsó zongorahangversenyét -játszotta Genfben. a svájci kritikák szerint a legnagyobbakhoz méltó mély átéléssel, október közepén a hollandiai Nijmegenbe utazik, s visz- szatérése után Beethoven c-moll zongoraversenyét játssza a Zeneakadémián. Japánban járt Fischer Annié, tízszer lépett föl a távoli országban, hat alkalommal a fővárosban, Tokióban vendégszerepeit. Fischer Annié a következő hónapban Angliában vendégszerepei, a londoni és a liverpooli zenerajongók előtt lép fel. A Szovjetunióba hívták októberi koncertkörútra Szenthelyi Miklós hegedű- művészt, aki Volgográdban. Ufában és Uljanovszkban lép fel, s szovjetunióbeli turnéra indul Onczay Csaba gordonkaművész is. _____ t a Munkácsy, valamint az Érkel Múzeum tulajdonában van, és a különböző korszakok reprezentánsai. A húsz. évvel ezelőtti alkotásokhoz viszonyítva, újabb festményein megmozdult valami. Mintha odalopakodott volna képeire az élet játékossága. Merészebb színeket kever ki. a korábban váratlanabb, nyugtalanabb vonalak lehiggadtak. Mértékkel és módjával persze, hiszen kiküzdött formanyelvéhez továbbra sem maradt hűtlen. Most, miközben engedményeket tesz az élet szépségének: teret enged az életöröm harsogó színeinek. Nem lehet ennek ára a kemény őszinteség, a szókimondás, az igazság szenvedélyes keresése, mely koszta Rozália életét és művészetét jellemzi. ■ Kellemes meglepetés a több mint 20 év alkotásaiból válogatott kiállítás, egy röpke keresztmetszet Koszta Rozália munkásságából. Kívánjuk, hogy további tevékeny munkakedvet adjon művészetéhez ez a tárlat. Cs. Tóth János SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Cliff Richard felvételeiből. 17.15: Noteszlap. 17.20: A jászberényi Palotási-kó- rus énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. (A tartalomból: Híradás az utakról — Hangképek a „Száz- lábú-híd” felújításáról — Aszfaltmozaik — KRESZ- vetélkedő.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. Orosz nyelv. 8.30: Környezetismeret. 8.45: Éneklő Ifjúság. 8.55: Angol nyelv. 9.10: Földrajz. 9.20: Delta, (ism.) 9.45: A tengerpart hölgyei (filmsorozat). V/3. (ism.) 15.00: Nyelvtanárok figyelem! 15.30: Szórakaténusz. 15.50: Családi munkamegosztás. 16.15: Technika alsó tagozatnak. 17.00: Ahol a földkéreg születik (rövidfilm). 17.35: A zöld erdő meséi (rajzfilmsorozat) . XIII/7. — Több generációs családban nevelkedtem, ahol volt földművelő és diplomás ember egyaránt. Gádoroson laktunk, a természetet, a jószágokat igen szerettem. Mindent természetesnek, és olyannak fogadtam el. amilyen. Gyerekkoromtól kezdve szétszereltem a játékokat, majd összeraktam, később az iskolában rádióama- tőrködtem: a tranzisztor, a villamosság’ érdekelt, modelleztem. a gimnáziumban meg már „lógyógyító” szerettem volna lenni. Eközben jöttem rá, hogy csak akkor tanulhatok a jövőben, ha gimisként is ezt teszem. Valahogy így szegődtem aztán el a műszaki pályára jármű gépészmérnöknek. Kishonti Pál az Orosházi Kazángyártó és Építő Szövetkezet mérnöke. A húszas éveinek végén járó fiatalember kazánokat tervez. A róla rajzolt képhez viszont, hozzátartozik a hobbija is . . . — ... Ha lovat láttam, mindig meg szerettem volna ülni. Egyetemista koromban, téli szünidőben, vizsgaidőszakban sokszor lovagoltam. Mindig szívesen jöttem haza. mentem ki a tsz- be. mert a pesti, zajos élet tőlem távol áll. Még egyetemista éveim alatt történt, hogy egy kisiparos-kiállitá-: són lószerszámokat, sallangokat láttam. Megtetszett. Azt is megnéztem, hogy ki csinálja ezeket. Vettem egy bőrdarabot, formákat csináltam. aztán kimentem a vásári kisiparoshoz Újpestre. Ott Pánczél Miklós bácsi, és a fia fogadtak, megnézték, amit csináltam. Adtak bőrt. amiből megcsinálhattam az első sallangot. Néhány ajándék névnapra, születésnapra. és készültek egymás után a különböző lószerszámok. Közben rájöttem, hogy a bőr milyen finom tapintású, plasztikus anyag. Az egyetem véget ért, új életforma kezdődött Kishonti Pál életében. Elment dolgozni az ÁFÉSZ-hez. — Éreztem, hogy csinálni kell valamit. Újra felkerestem Pánczél Attilát, a mesteremet. elégedett volt a munkámmal, és arra biztatott. hogy mind több fajta lószerszámot készítsek. A katonaságnál szabad időmben dolgoztam. kitanultam új formákat, összeállítottam kis tárlatokat, s miután sikerem volt, néhány pályázaton is elindultam. Rá kellett jönnöm, hogy az embereket nagyon foglalkoztatja a népművészet, arra is, hogy milyen kevesen művelik. Honfoglaláskori lószerszámok. nyergek formáit, mintáit éleszti fel Kishonti Pál. A néprajz által feltárt, zömében rátétes motívumokat jeleníti meg a zablán, a kengyelen. a veseszíjon, a pásztortáskákon, akárcsak a nyergen. Nem sajnálta a fáradságot arra sem, hogy a Néprajzi Múzeumban fellel18.25: UEFA Kupa labdarugómér- kőzés. A szünetben: Esti mese. 20.15: Tv-híradó. 20.45: önök kérték. 23.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Történetek az első gó/vas- útról (rövidfilm). 21.00: Szabadfogású birkózó VB. Döntők. 21.50: Tv-híradó 2. 22.10: A falu bolondja és a kötéltáncosnő (film). BUKAREST 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A béke védelmében. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.40: Előadóművészek. 20.50: Politikai fórum. 21.05: Az út kezdetén. Játékfilm. 22.15: Diszkó. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videóoldalak. 17.40: Hírek. A közös munkában készült nyereg már csiszolás közben jól mutatja a szép motívumot (A szerző felvétele) hető néprajzi anyagot tanulmányozza, kijegyzetelje a számára fontos motívumokat. Régi mestereket, nyeregkészítőket keresett fel, hogy átvehesse az általuk őrzött hagyományokat, s megelevenítse azt a saját munkáiban. — Leszerelésem után nem sokkal munkahelyet változtattam. ahol, amikor megtudta a szövetkezet elnöke, hogy mit csinálok, elengedett táborokba, kiállításokra, tehát támogatott. Aztán egyszer megkérdezte: — Miért nem pályázom meg a Népművészet Ifjú Mestere címet? Soha nem gondolkoztam rajta, csak csináltam a magam kedvére, és a mesterem elismeréséért. Kishonti Pál munkái formagazdagok. szépek, precízek. Megoldott egy olyan nveregkészitési feladatot, amelyre a hazánkban élő nyeregkészítők nem vállalkoztak. Nevezetesen azt. hogy több darab csontból kifaragta a honfoglaláskor! nyeregdíszítést, s magát a nyerget mesterével közösen készíti egy múzeumi megrendelésre. — Először — több tucat kiállítás után — 1982-ben pályáztam meg a Népművészet Ifjú Mestere címet, akkor oklevelet kaptam. Bírálóim. a zsűri biztatott, hogy pályázzam az idén is. Azt a pillanatot nem felejti él az ember, amikor bevezetik a Parlamentbe, és a Népművészet Ifjú Mesterei között felolvassák a nevét. Orosházán az 50 éves jubileumát a közelmúltban ünneplő Táncsics Mihály Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola szívesen adott otthont Kishonti Pál munkáinak, lévén a gimnázium egykori diákja. Ugyanakkor az 1984-es évben az orosházi városi múzeum tervez tárlatot munkáiból. Számadó Julianna 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám * 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-naplo. 19.55: Reklám. 20.00: Moziszem — játékfilm. MOZI Békési Bástya: Fényjel a hídnál. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Tengerszem. 6 és 8-kor: Kémek a lokálban. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Kis darázs, fél 8-kor: Jelenetek a bábuk életéből. Gyulai Erkel: A karatézó Cobra. Gyulai Petőfi: 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6-kor: Ben Hur I—II. Orosházi Partizán: Elcserélt szerelem. Szarvasi Táncsics: Aki mer. a/, nyer. A „Körösök mellyékének” festője Koszta Rozália tárlata Békéscsabán
