Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

A Jászkun Fotóklub Békéscsabán A Szolnok megyei napok keretében érkezett el Bé­késcsabára. a Jókai Színház előcsarnokába a Jászkun Fotóklub félszáznál több fo­tográfiával. Az első, ami a szemlélődőnek feltűnik: a kiállítók nagyon szeretik azt a Tisza menti tájat, ahol él­nek, szeretik a városokat, a falvakat, az embereket, akik ugyan a legtöbb képen nin­csenek jelen, de ottlétük, melegségük. bölcsességük, vidámságuk, örömük a leg­több alkotáson könnyedén felfedezhető. Tehát a természetszeretet, mint r ezérszólam zengi át ezt a kiállítást, melynek egy-két képe elbújik ugyan az ajtó-ablak drapériák mö­gött. azért a berendezésre mégsem róhatunk kiáltó hi­bákat. Szépen csoportosítják élesen el nem határolt blokk­ba a mintegy hatvan képet, biztosítva ezzel a képnézők hangulati váltásait, az átme­neteket egyik témakörből a másikba. Az indító mű. Hat­kai Barnabás: ..S'zolnok" című fotográfiája maga a technikai tökély, ilyen gyö­nyörű felhőket ritkán látni, és derűsen fényes a szolno­ki városrész, az. ahol a régi az. újjal találkozik. Hasonló hangulatot idéz. csak téli párába-hóba transzponálva dr. Garay Tamás: „Az első hó" című képe. mely — kis­sé másabb látószögből — ugyanazt a városrészt hozza elénk. A jászkun táj és a Tisza: el választ ha talanok. Baran­golhatunk is a Tisza-párton erre is. arra is. szinte áram­lik felénk a képekről a víz üde lehelete. susognak a fűzfák, csobban a hullám a csónakok oldalán: elragadó­an szép ez a vízi világ, és érezni a büszkeséget (habár szerényen fogalmazva): itt elünk, ez a mi földünk, szü­lőhazánk ez a táj. Csík Fe­renc: „Kikötőben" című ké­pén egv nagy hajó és egy kis hajó. és a víz opáltükre, dr. Garay Tamás fotográfiája Katkai Barnabás: ÍVIcsc pedig „A Tiszánál" címmel pengefényű napsugárban mutatja fel a szép folyót, a kis belső szigetet, a csóna­kot. ahonnan talán éppen egy perce szállt ki az em­ber: a halász, a horgász, a kiránduló... Romantikusan megragadó Ratkai Barna­bás: „Mese" című fotográ­fiája. kellően lírai színében archaikus, a füzesekkel és egy szép. hosszúruhás nő­vel felragyogó Tisza-part a kiállítás egyik legjelentősebb darabjává emeli a képet. A természet egy-egy - sze­letén túl ott vannak a fa­lakon a munka képei. Csík Ferenc: „Konverterszerelés”, „Silók" és Bathó László: „Duó" című lapja, melyen hegesztőpisztolyok lángja, szikrája, épít fel emelkedett hagulatot. Lehetne sorolni hosszabban is a hatvanegy- néhányból kiemelkedőket, habár a választás igen ne­héz. mert a fotóklub tagjai általában azonosan magas színvonalon rögzítik az élet jellemző pillanatait. való­sítják meg képi elképzelései­ket. Az mindenesetre igen hasznosnak tűnik, hogy aki­ket illet, összehasonlíthatják a szolnokiak munkáját sa­ját közösségük munkájával, színvonalával. Azt hiszem, ösztönző erő lehet ez a be­mutatkozás arra. hogy a Kö­rös menti fotóklubok fel­mérjék: hol tartanak, mer­re kell ösztönözni a kibon­takozást. Végül: kitűnő ötlet volta Jókai Színház előcsarnokába hozni a Jászkun Fotóklub kiállítását, hiszen most kö­vetkeznek az őszi színházi premierek és előadások: so­kan látják majd az északi megyeszomszéd fotográfu­sainak képi üzeneteit. Sass Ervin Katkai Barnabas: Szolnok Elkészült a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési javaslata A Művelődési Minisztérium elkészítette javaslatait a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésére. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982. áp­rilisában határozatot hozott a közoktatás fejlesztéséről, ennek alapján kezdődött meg az a majd másfél éves előkészítő szakmai munka, amelynek során a most köz­zé' ett részletes javaslatokat kidolgozták. A javaslat ké­szítői figyelembe vették a népgazdaság távlati tervezé­sének előkészítő dokumentu­mait, a tudományos kutatá­sok és kísérletek eredménye­it. a korábbi társadalmi és szakmai viták megállapítá­sait. és a nemzetközi tapasz­talatokat. A minisztériumi i.-.'at a közoktatás fej­lesztésének több kérdésében két megoldási változatot is­mertet. Az előkészítő szak­mai viták bizonyították, hogy szükség van. az eltérő állás­pontok bemutatására. még akkor is, ha azok sok ponton megegyeznek. Az eltérések ugyanis a gazdasági-társa­dalmi fejlődés és az iskola átalakíthatóságának lehető­ségei megítélésében mutat­koznak, ezért elvi jelentősé­gűek. A közoktatás fejlesztésére vonatkozó javaslatot — amely megjelent a Közneve­lés című oktatáspolitikai he­tilap szeptember lö-i számá­ban, és könyvalakban is megküldték az érintettek­nek — a minisztérium vitá­ra ajánlja a nevelőtestüle­tekben, a pedagógusok szak­mai közösségeiben, a tudo­mányos intézetekben, a tár­sadalmi szervezetekben. s mindenünnen szakmai vé­leményeket kérnek. Szívesen veszik a pedagógusok szemé­lyes hozzászólásait is, ame­lyeket javasolnak eljuttatni a Köznevelés szerkesztőségébe. Ezzel a javaslattal párhu­zamosan készült a felsőok­tatás fejlesztésére vonatkozó dokumentum is. amely vár­hatóan a Felsőoktatási Szem­le szeptemberi számának mellékleteként jelenik meg. és könyvformában ugyan­csak megküldték valamennyi felsőoktatási intézménynek, valamint az illetékes szak­mai, társadalmi szerveknek. A javaslat célja: egy, a mainál rugalmasabb, haté­konyabb, a változó társadal­mi és gazdasági szükségle­tekhez folyamatosan alkal­mazkodni képes, korszerű felsőoktatás kialakítása, olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi verseny­ben, és a hazai feladatok tel­jesítésében helyt tudnak áll­ni. E dokumentum részeként adják közre a pedagógusok képzéséről és továbbképzésé­ről szóló vitairatot, amely megjelenik a Köznevelés kö­vetkező számában is. Á Művelődési "Minisztéri­um a szakmai-testületi vitá­kon elhangzó, a szerkesztő­ségekbe, minisztériumokba érkező véleményeket érté­keli, és azokat is figyelem­be véve készíti el, és ter­jeszti a közeljövőben a Mi­nisztertanács elé a közokta­tás. valamint felsőoktatás fejlesztésének programját. KÉPERNYŐ n magyar kultúra ünnepe Az elmúlt tévéhét több műsorral is megemlékezett Ma­dách Imre Az ember tragédiája című színművének Paulay Ede rendezte, száz esztendővel ezelőtti. Nemzeti Színház- beli bemutatójáról. Szerdán a Nemzeti Színházból ünnepi műsort közvetítettek, amelynek — a megemlékezésen túl — az egész magyarságot érintő, fontos bejelentés, felhívás állt a középpontjában: egy évszázados terv megvalósításához, az új Nemzeti Színház felépítéséhez kérték a magyar nép se­gítségét, támogatását. Az ünnepi pillanatokat követően a televízió ..Hétre ma várom a Nemzetinél” címmel dokumentumfilmet sugárzott, amely történelmi összefoglalását adta a Nemzeti Színház sorsának. Az elkötelezetten kérdező Gobbi Hilda, Benedek István riporter, s a rendező. Fazekas Lajos szépítés nélküli, mégis, nem csak az észhez, de az érzelmekhez is szóló ké­pet festett a nemzet színházának jelentőségéről, múltjáról, különös figyelmet szentelve az 1888-ban épült Nemzeti Szín­ház felrobbantásához vezető döntésekre, vívódásokra, s máig érvényes kérdésekre. A műsorból is kiderült: az ország első színházának sorsa mindig is közügy volt, s kulturális szere­pén túl szimbolikus, társadalmi jelentőséggel bírt a külön­böző történelmi korok folyamán. E múltidéző műsor jól szolgálta a Nemzeti Színház 1989 re tervezett felépítéséhez a tévénézők sok milliós táborá­nak mozgósítását. S talán éppen azzal a kritikai hangnem­mel érte ezt el. amellyel számonkérte a régi, akkor is köz­adakozásból épített Nemzeti lerombolását. S bár Szecskő Tamás, a Tömegkommunikációs Kutató- központ igazgatója, a tévésorozatok közepes mennyiségét su­gárzó televíziók közé sorolta a kedd esti Tv-tükörben a Ma­gyar Televíziót, az elmúlt hetekre is bőven jutott a nézők­nek sorozat. Mindet nem is számoltam össze, de így is leg­alább hat futott az elmúlt héten. (Ebbe az ismétlések is be­letartoznak.) Mert izgalommal varjuk keddenként újra a Kórház a város szélén című sorozatot, aztán ott vannak A tengerpart hölgyei. Leopárd és társai, sőt. A kegyelmes úr szárnysegédje is. Hogy a két neves filmrendező, a francia René Clair és a japán Midzogucsi munkáit bemutató re­mek sorozatokat ki ne felejtsem! René Clair munkáinak többségét kétszer, vagy többször is láttam, s láthatta bárki a mozik' és a televízió műsorá­ban. De a japán filmművészet klasszikusának, Midzogucsi Kendzsinek a filmjei újdonságként hatnak, tekintve, hogy 20—40 évvel ezelőtti születésükkor nem vásároltunk meg egyetlen egyet sem munkáiból. Az 1898-ban született Midzogucsi a némafilmek korában került a filmstúdiók világába, amikor még — s ez az 1947- ben született filmjének, a Szumako színésznő szerelmének központi témája — a színházi hagyomány erősen rányomja bélyegét a filmekre is. Midzogucsi mint rendező költői ih­letéssel szól a társadalmi igazságtalanságok, az elmaradott­ság és kiszolgáltatottság ellen. Eddig bemutatott filmjeinek igazi hősei tulajdonképpen a nők, akiket erősebbnek, har­cosabbnak és önfeláldozóbbnak ábrázol, mint a férfiakat. Midzogucsi minden filmje kiáltás. (Gondoljunk csak Az éj­szaka asszonyaira, vagy a Szansó tiszttartóra.) A környeze­tet is jól „játszatva” építi fel a drámát, hol objektiven, hol túlzott szenvedélyességgel fogalmazva meg a mondanivalót. Filmjeiben különösen ez a rendkívüli hatást elérő, tudatos építkezés egyéni és nagyszerű. Megrázó erejű alkotásai — a japán történelem ismereté­nek hiányában is — a ma embere számára is hordoz erköl­csi, társadalmi tanulságokat. A Magyar Televízió, munkái­nak műsorra tűzésével nagy hiányt pótol, s ezért elisme­rés illeti. Az egyre szaporodó magazinműsorok közül nem is a leg­újabb a Módi '82. S hogy mégsem szóltunk eddig róla. lehet véletlen is. De gyanítom, az igazi ok inkább abban ke­reshető, hogy a „könnyű", vagy inkáb könnyed műsorok­kal szemben kicsit mostoha a kritika. Pedig jó volt kikap­csolódásnak is a múlt heti. Novák Henriette vezette zenés divatkalauz. Ha a pénztárca nem is engedi, de legalább jó ■látni, mi a legújabb divat, s mindehhez andalító zenét hall­gatni. csinos fiúkat és lányokat gusztalni. Ez a műsor fel­vállalt céljánál nem akar se többnek, se másabbnak látsza­ni. S ez a szerénység, következetesség mindenképpen fi­gyelmet érdemel. Az elmúlt, viszonylag tartalmasra, sokszínűre sikeredett tévéhétből még feltétlenül ki kell emelni a Gyurkovics Ti­bor színművéből készült Nagyvizitet. Málnay Levente ren­dező kitűnő színészeket „hagyott játszani” a tévéjátékban. A képernyőn ritkán látható Benkő Gyula minden mozdulafá élmény volt. De Tábori Nóra. Mensáros László. Szilágyi Ti­bor is kitűnő színészi teljesítményt nyújtott. Persze, könnyű volt nekik. Ha ezúttal a darab is jó volt . . . B. Sajti Kmr>r Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: ..Aranyláz” a biológiában. 8.57: Nótacsokor. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: Vonós kamarazene. 11.27: Fúvószene. 11.39: irodalmunk a felszabadu­lás után. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Az udvari kalap. (Zenés játék.) 14.29: Lakatos Tibor: Rapszódia hegedűre és népi zenekar­ra. 14.39: Meng-ji diák csodálatos kedvese. (Elbeszélés-gyűj­temény.) 15.05: Régi híres énekesek mű­sorából. 15.28: N.vitnikék. 1(5.00: Délutáni Rádiszínház. 17.05: Mozgásterek. 17.30: Csángó dalok és táncok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Operaáriák. 20.01: Kutatók beszámolója az immunológiai világkong­resszusról. 20.31 : A King's Singers es , a könnyűzene. 21.15: Nezsai szőttes. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Dr. Ujpétery: Egy ma­gyar diplomata emléke­zéseiből. 23.00: Kamarazene. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ % 8.05: Népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt, 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Bartók Béla zongorada­rabjaiból. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 18.00: A köítő: Babits Mihály. 18.35: ..Nők a Metropolban". (Operett.) 18.45: Zenei Tükör — Újvidék­ről. 19.15: Tudósítás a szabadfogású birkózó EB-ről. 19.25: Termékeink a trópusokon. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A Tündérlaki lányok. (Rádióváltozat.) 21.42: Sanzonműscrr. 22.30: Deseő Csaba szerzemé­nyeiből. 23.20: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: Az I Musici di Roma ka­in a r a zenekar játszik. 10.04: Dvorzsák: Ruszalka. 12.45: Gesualdo-madrigálok. 13.07: Kamarazene. 14.00: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 14.20: Haydn-müvek. 15.40: Hangverseny orosz zene­szerzők műveiből. 10.45: Labirintus. 17.00: Operafelvételekből. 17.30: Harminc perc alatt a föld körül. 18.00: Beethoven: G-dúr vonós­négyes. 18.24: A Poptarisznya dalaiból. 19.35: Kapcsoljuk a Zenekadé- mia nagytermét. Közben: kb. 20.35: Negyedszázada egy szín­padon. Kb. 20.55: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Brahms: Német népdalok. 21.50: Barokk szonáták. 22.30: Operaest. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal. egy előadó. Stevie Wonder énekel. 17.15: Leégtünk. Riporter: Kar­dos Ernő. . 17.25: Ennio Morricone zenekara játszik. 17.35: Tízéves a kecskeméti Ko­dály Intézet. Szerkesztő: Kutas János. 17.35: Musicalmelódiák. 18.15: Eric Clapton felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fiizka. 8.40: Magyar irodalom. 9.00: Francia nyelv. 9.15: Osztályfőnöki óra. 9.25: Ajánlóműsor gyerekek­nek. (ism.) 9.50: Hajnalig nem késő. (ism.) 11.25: Lee Lyon története (ism.) (Rövid film.) 15.00: Iskolatévé. Rajz. 15.35: Deltácska. 15.55: Orosz nyelvgyakorlás. 16.10: Kreatív foglalkozások. 16.35: Nagybátyám. Benjamin. (“Film.) 18.15: Módszerek az érsebészet­ben. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kórház a város szélén. (Filmsorozat.) XX/17. 21.05: Stúdió 83. 22.05: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Händel: Vízizene. (Film.) 20.50: Az Országos Egészségne­velési intézet tájékozta­tója. 21.00: Tv-híradó .. 21.20: Nyomozás az élet után. (Dokumentumfilm.) 22.15: Nena a Westphalenhalle- ban. BUKAREST 16.25: Diákfórum. 17.05: Nőkről nőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Nemzetközi tv-hírek. 21.00: A nap eseményei. 21.25: Díjnyertes alkotók művei­ből: Stoma Caragiu művei. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Az én iskolám. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: India. 17.35: Érdekes utazás. 17.40: Hírek. 17.45: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről — adás gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zene. idő. emberek — könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00". Jelzések — belpolitikai adás. 20.50: Plutónium — játékfilm 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45 : Tv-napló. 19.00: A világ titkai — tudomá­nyos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A Ljubljana '83 nemzet­közi nyári fesztivál. 20.45: A mi embereink — do- kumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Fényjel a hídnál, 6 és 8-kor: öld meg a sogunt! Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Tengerszem, 6 és 8-kor: Kémek a lokálban. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Kis darázs, fél 8-kor: Jelene­tek a bábuk életéből. Gyulai Erkel: A karatézó Cobra. Gyu­lai Petőfi: 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6-kor: Ben Hur I—II. Orosházi Partizán: Elcserélt sze­relem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom