Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 1., csütörtök Könyvtáravatás Végegyházán Megkérdeztük a vízmüveket: ­Ambrus Zoltán megnyitó beszédét tartja. (Fotó: Kovács Erzsébet) Végegyházán az elmúlt évben nagy munka kezdő­dött a községi könyvtárban. Az intézmény bővítését tűz­ték ki célul, s kezdték el. Azóta mintegy 400 ezer forint költséggel elkészült az újjáalakított könyvtár, amely nem csupán küllemé­ben, berendezésében — me­lyet a Békés megyei könyv­tár biztosított — született újjá, hanem méreteiben is nőtt, nem kevesebb mint 50 négyzetmétert. Így zenei részleg kialakítása is lehe­tővé vált, melynek bizonyá­ra felnőttek, s gyerekek egyaránt örülnek majd. A helyi termelőszövetkezet mintegy 10 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával segítette a könyvtár mielőb­bi átadását. Az avatóünnepséget teg­nap, augusztus 31-én ren­dezték meg, délelőtt 11 órai kezdettel. Az ünnepség résztvevőit elsőként Mikula Mihály tanácselnök köszön­tötte, majd átadta a szót Ambrus Zoltánnak, a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya helyettes veze­tőjének, aki elismeréssel szólt arról az összefogásról, melynek eredményeként át­adhatták az újjáalakított könyvtárat. A 100 négyzetméter alap- területű, 7 ezer kötetes könyvtárat bizonyára nagy örömmel veszi majd birto­kába a mintegy 230 olvasó. Magyar filmek franciaországi fesztiválon E héten hatodik alkalom­mal rendezik meg a francia­országi Douarhenez városban a Kisebbségek a filmművé­szetben című fesztivált, amelynek témája az idén a cigányok élete. A fesztiválon ötven filmet mutatnak be a világ minden tájáról. Magyarországot Schiffer Pál „Cséplő Gyuri”, Gyön- gyössy Imre „Meztelen vagy”, Gyarmathy Lívia „Koportos”, Sára Sándor „Ci­gányok” és „Feldobott kő” című játékfilmjei, továbbá Balázs János Vagyok című televíziós filmje képviselik. A fesztivál keretében több előadást és vitát rendeznek. Az első vitadélutánon dr. Oláh Tibor, a párizsi magyar intézet munkatársa tartott előadást a magyarországi ci­gányok történetéről, helyze­téről s a cigányok érdekében tett intézkedésekről. GYORSLISTA az 1983. augusztus 30-án meg­tartott augusztus havi lottó ju­talomsorsolásról, melyen a 32. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidíté­seket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft), B Wartburg Lim típ. személy- gépkocsira szóló utalvány, C Polski Fiat 126 P. típ. személy- gépkocsira szóló utalvány, D Videoton Hi-Fi torony I. (39.900 Ft), E Videoton Hi-Fi torony II. (37 900 Ft), F szerencseutalvány (30 000 Ft), G színes tv (30 000 Ft), H iparcikkutalvány (25 000 Ft), I otthon lakberendezési ut. (25 000 Ft), J zenesarok utalvány (20 000 Ft), K televízió (10 000 Ft), L vásárlási utalvány (10 000 Ft), M vásárlási utalvány (9000 Ft), N vásárlási utalvány (7000 Ft), O vásárlási utalvány (5000 Ft), P vásárlási utalvány (4000 Ft), R vásárlási utalvány (3000 Ft), S vásárlási utalvány (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 305 140 S 311 003 F 316 866 G 328 592 S 334 455 L 340 318 O 352 044 G 357 907 S 363 770 S 375 496 S 381 359 S 393 085 I 398 948 M 416 537 K 439 989 P 463 441 E 469 304 H 486 893 N 498 619 O 522 071 O 545 523 H 551 386 F 557 249 H 568 975 N 574 838 S 586 564 S 610 016 J 645 194 N 651 057 R 656 920 I 662 783 M 668 646 N 686 235 O 697 961 K 703 824 S 709 687 S 721 413 K 727 276 R 756 591 N 762 454 K 785 906 F 803 495 H 821 084 M 826 947 N 832 810 P 838 673 R 850 399 L 873 851 L 879 714 N 885 577 K 909 029 H 926 618 G 955 933 I 967 659 O 973 522 L 979 385 S negyvennegymilliö 709 646 M 914 851 H 721 372 J 908 988 F Ötvenötmillió 702 771 P 907 976 R 708 634 S 902 113 R HETVENHATMILLIÓ 164 641 M 170 504 0 188 093 P 193 956 R 205 682 S 211 545 N 217 408 S 223 271 S 229 134 S 234 997 S 252 586 R 264 312 R 281 901 R 299 490 J 305 353 S 311 216 S 322 942 J 328 805 E 334 668 L 340 531 O 346 394 P 352 257 S 358 120 S 363 983 R 369 846 S 375 709 R 381 572 H 387 435 N 393 298 P 399 161 N NYOLCVANEGYMILLIÓ 001 616 F 007 479 L 013 342 P 025 068 I 030 931 F 036 794 L 042 657 F 048 520 G 060 246 M 066 109 N 071 972 O 077 835 L 083 698 P 089 561 J 101 287 N 107 150 N 113 013 G 118 876 M 124 739 P 130 602 J 136 465 R 142 328 J 148 191 N 154 054 K 165 780 N 171 643 N 177 506 R 183 369 O 189 232 R 195 095 S 200 958 S 212 684 N 218 547 S 247 862 N 253 725 J 259 588 P 265 451 O 271 314 N 283 040 L 288 903 P 294 766 N 300 629 S 312 355 N 318 218 E 324 081 L 329 944 S 335 807 S 341 670 S 347 533 L 359 259 N 365 122 L 370 985 F 382 711 M 388 574 G 400 300 M 406 Í63 P 412 026 I 423 752 S 429 615 J 435 478 N 441 341 J 453 067 R 482 382 H 488 245 S 494 108 I 499 971 M 511 697 P 517 560 N 523 423 M 529 286 K 535 149 N 541 012 O 546 875 P 558 601 F 564 464 H 570 327 M 576 190 P 582 053 R 593 779 L 599 642 R A nyertes szelvényeket 1983. szeptember 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Miért nincs víz Békéscsabán? Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen már napok óta szárazon hörögnek a csapok, legfeljebb a föld­szinten sikerült egy kevés vi­zet fogni. De nemcsak itt, hanem a város többi részén is panaszkodnak a lakók, hogy alacsony a víznyomás és ha van is víz, a gázboy- lerek nem gyulladnak be. Mi ennek az oka? Erre kértünk választ a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál Hosszú Szilárd osztályveze­tőtől. — A vízhiánynak, illetve a nyomáscsökkenésnek két oka van, pontosabban szólva az egyik ezek közül már megszűnt. A Lencsési-lakó- telepi vízhiányt az okozta, hogy hétfőn a KEVIÉP hoz­zákezdett a lakótelep vízellá­tását biztosító 400 milliméte­res főnyomóvezeték kiváltá­sához. Ezt egy csatornaépítés tette szükségessé. Ügy ter­vezték, hogy délután 4 órá­ra befejezik a munkát, ezért nem is értesítettük előre a lakosságot a várható vízhi­ányról. Sajnos az újonnan szerelt csőszakasz a késő dél­utáni órákban eltört, emiatt le kellett zárni a vezetéket. A lakótelep csak két 100 milliméteres átmérőjű, meg­kerülő vezetéken át kapott vizet. A KEVIÉP dolgozói egész éjszaka szivattyúzták a munkagödröt, kedden pedig hozzákezdtek a csőtörés ki­javításához. A munkával az esti órákra végeztek és ez­zel helyreállt a normális víz­szolgáltatás. — Sajnos mi azt tapasztal­juk, hogy a vízszolgáltatás még mindig nem normális. — Valóban, de ennek már az a bizonyos másik ok a magyarázata. A békéscsabai vízmű napi kapacitása 26 ezer köbméter, ezzel szem­ben kedden 30 ezer 200 köb­méter vizet nyomtunk a há­lózatba. Minden tartalékun­kat kimerítettük, ennél több vizet nem tudunk adni. — Ez világos, de hogyan lehetséges, hogy a legna­gyobb kánikulában nem volt vízhiány a megyeszékhelyen, csak éppen most, a nyár vé- gán? — Nálunk még mindig nyári nagyüzem van, az élel­miszer-feldolgozó üzemek most fogyasztják a legtöbb vizet. Ettől függetlenül a tegnapi és az esetleges mai nyomásesésnek az az oka, hogy a csőtörés miatt felbo­rult a hálózat egyensúlya. Ennek helyreállásáig kisebb zavarok még előfordulhat­nak, de remélem, hogy a hét végére ismét egyenletes lesz a vízellátás. l. L. Ki minek mestere? A KISZ Központi Bizott­sága, az Ipari Minisztéirum és az Állami Ifjúsági Bizott­ság által meghirdetett Ki minek mestere? felmenő rendszerű vetélkedő megyei döntőjét- az esztergályos szakmában szeptember 2-áh rendezik meg országszerte, így megyénkben is. A ver­seny házigazdája a szeghalmi Csepel Autó gyáregység, ahol — két kategóriában — ősz* szesen 26 fiatal méri össze tudását, ügyességét. A fel­adatok : szakmai elmélet, po­litika, munkavédelem és szakmai gyakorlat. A munkásfiatalok országos találkozójához kapcsolódó verseny megyei győztesei — tehát a kezdő és a gyakorlott kategória első helyezettje — képviselik Békés megyét az országos dörltőn, amely ok­tóberben, Egerben lesz. Import helyett hazai tápanyag Tovább bővíti együttműködé­sét a Debreceni BIOGÁL Gyógy­szergyár és az NSZK-beli Sal- vana cég. A partnerek a MED- IMPEX közvetítésével néhány éve kezdték meg a nagyüzemi sertés- és marhatenyés2!tés kor­szerű tápanyagainak közös gyár­tását. Az NSZK-beli céggel kö­tött együttműködés lehetővé tet­te, hogy a tápanyagok importja helyett megteremtsék a hazai gyártás feltételeit. A magyaror­szági termeléshez szükséges ha­tóanyagokat az NSZK-beli cég szállítja. A tápanyagok — helyes fel- használás esetében — jelentősen hozzájárulnak a takarmányozási költségek csökkentéséhez. A gyártók szakmai tanácsadással is segíteni kívánják a felhasználók munkáját. Szeptember 7-én és 8-án az értékes hozamnövelö anyagok — a BIOGÁL—Salvana tápkeverék és a prenix legha­tékonyabb alkalmazásáról szak­mai tanácsadást rendeznek Bu­dapesten, a Hilton szállóban. Tegnap, augusztus 31-én, a délelőtti órákban tűz ütött ki a békési Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezet festő­műhelyében. A tűz kiterjedt a festőműhely teljes belső te­rületére. Égett a festőtechnológiai soron lerakodott festék­anyag, és kigyulladt három festőfülke is. Az épület erősen megrongálódott, az anyagi kár jelentős. Személyi sérülés nem történt. A kár nagyságának, valamint a tűz okának megállapítását a tűzoltóság szakértők bevonásával meg­kezdte Fotó: Béla Ottó A dráma a nevelésben azánkban még keve­sen tudják, hogy a j dráma szó nemcsak a színházi előadások szöveg­könyvét, esetleg valamelyik színpadi műfajt jelöli. Több európai és Európán kívüli országban- évtizedek óta más értelmét is ismerik. E foga­lom eredeti — görög — je­lentése a cselekvéssel kap­csolatos. Ilyen összefüggés­ben természetesen közeli ro­konságban áll a színpadi dráma azzal, amiről ezúttal szólni akarok. Az embernek vele született tulajdonsága a cselekvési készség. A csecsemő termé­szetes mozdulattal nyúl az emlő, a kisgyerek az élelem, és a számára kívánatos tár­gyak után. Később azonban megtanulja, mi a veszélyes, mi a másé, mi a csúnya, s a szavak, a mondatok sok­szor a szükségesnél is ma­gasabb gátakat emelnek a vágyak és a cselekvés közé. A törvényeket, szabályokat megértő, a társadalomba vi­szonylag könnyen beilleszke­dő emberek mellett a beil­leszkedési zavarokkal küsz­ködök különféle csoportjai­val is találkozunk. E zava­rok lehet természetes élet­kori sajátosságok, mint pél­dául a kamaszkornak ezer gátlása; társadalmi erede­tűek, mint a beszéd- és vi­selkedészavar szokatlan kör- nyeztben; súlyosabb eset­ben mindenfajta hátrány, si­kertelenség neurózisokat és egyéb idegbetegségeket is eredményezhet. Ez utóbbi területen fe­dezték föl a cselekvés „va­rázserejét” Moreno, a ne­ves amerikai ideg-elmeorvos és szociálpszichológus a ’30-as években vezette be terápiás csoportokban az ön­ismereti játékot. A pszicho- drámában eljátszva idézték fel a nyomasztó élményeket, helyzeteket, s a játékos megismétlés enyhítette a lé­lekölő feszültséget. A szo- ciodráma a pszichodrámának a társadalmi konfliktusokra figyelő változata. A szituációs játékoknak a pedagógiában való használ­hatósága angol és csehszlo­vák tapasztalatok nyomán vált ismertté ' Magyarorszá­gon a hetvenes években. A módszer első hívei és ter­jesztői az amatőr színjátszó mozgalomból toborzódtak. A gyermekélet iskolai, családi és társas konfliktusaiból rögtönöztek jeleneteket a nagyobb gyerekkel, a ki­sebbek viszont általában me­sehelyzetek rögtönzött dra- matizálásán keresztül jelení­tették meg élmény- és érze­lemvilágukat. Az improvi­zációs módszer új korszakot nyitott a gyermekszínját­szásban, s hatott a társmfl- vészetekre is. Sikeres kísér­letek bizonyítják, hogy a dramatikus játék felszaba- dítólag hat a képzőművésze­ti alkotókészségre is. Az anyanyelvi oktatásban is kí­sérletek folynak e módszer alkalmazására. Könnyen be­látható, hogy a beszéd ter­mészetes közegét a társas helyzetek, a szándékok és az ellenszándékok képezik, tehát a nyelművelés haté­konyságát erősen növelheti a dramatikus gondolkodás. Az idegen nyelvek oktatása is szép eredményeket mutat fel a dramatikus módsze­rek jóvoltából. Ne tekintsük azonban a drámai nevelés fogalmát teljesen parttalannak, mert szem elől tévesztjük a lé­nyeget. Ha idegen nyelvi órán az egyik gyerek a ke­reskedő, a másik a vásárló szerepét vállalja, s így be­szélnek arról, mennyibe ke­rül egy kiló ananász, az még nem dráma a szónak most tárgyalt értelmében sem. Őrizzük meg a fogalmat az olyan játékok számára, ame­lyek konfliktushelyzetek te­remtésével az önismeret és a személyiség fejlesztését cé­lozzák. Az ilyen játékok módszertana Magyarorszá­gon is ismert. A módszer el­kötelezett és fölkészült hívei néhány éve Drámatanári Műhely néven munkacso­portot alkottak, s 1980 au­gusztusában letették a peda­gógusképző főiskolák aszta­lára azt a tantervet, amely­nek speciálkollégiumi meg­valósításával a leendő taní­tók és tanárok fölkészül­hetnek a drámajáték veze­tésére. Tudásukat tanórán, napköziben, szakkörben, napközis táborban, az úttö­rőéletben stb hasznosíthat­ják. Ahol vállalkoztak a kísér­letre, láthatták annak ered­ményét. Néhány jó fölké- szültségű és föllépésű, a gyerekeket szerető és velük könnyen hangot találó peda­gógus került ezúton a pályá­ra. Jó lenne, ha növekedne a számuk, hisz azt a korsze­rű nevelőtípust testesítik meg, amely korunknak több súlyos nevelési gondját tud­ná megoldani. A cselekvésre épülő, élményszerű ismeret- szerzési módok nélkül egy­re kevésbé lennének képe­sek gyermekeink megemész­teni a növekvő ismeretanya­got. Ennél is lényegesebb azonban nevelésügyünknek az a nyíltan alig bevallott, de igen szorongató gondja, hogy a növekvő tananyagbeli követelmények mellett sem növekednek a motivációs le­hetőségek, és sajnos, csökken a tanári tekintély, s nem egyenes és nyilvánvaló az összefüggés a tanulmányi eredmények és az érvénye­sülés között. m lyen helyzetben legin­kább az a tanár ér­het el eredményt, aki leszáll a katedráról, s mun­katársi viszonyt alakít ki ta­nítványaival. S ha már nem kényszeríthet szigorral, félelemmel, büntetéssel — jutalmazhat az együtt töl­tött órák izgalmával, játé­kosságával, örömével. Trencsényi Imre Változások a tánc- és iparművészképzésben A Magyar Iparművészeti Főiskola képzési rendszeré­nek korszerűsítéséről és az Állami Balettintézet főisko­lává szervezéséről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Művelődési Minisztériumban az intézmények vezetői és a terület irányítói. Nagyszent- péteri Géza, az Egyetemi és Főiskolai Főosztály helyettes vezetője elmondotta: 1981 - ben született meg az a mi­nisztertanácsi rendelet, amelynek értelmében felül kell vizsgálni és korszerűsí­teni kell a felsőoktatási in­tézmények rendszerét. E dön­tés alapján készült el az a 15 éves távlati fejlesztési program, amely a hazai mű­vészeti főiskolák továbbfej­lesztésével foglalkozik. Most a terv megvalósításának első lépéseként került sor a ha­zai iparművész- és táncmű­vészképzés reformjára. Dózsa Imre, a balettinté­zet igazgatója a terveikről, elképzeléseikről egyebek kö­zött elmondotta: a balettin­tézet neve a főiskolai rang ellenére is a régi marad, hi­szen így vált ismertté az egész világon. Az oktatás fő­iskolai színvonala eddig nem volt kétséges senki előtt, s ezen nincs is mit változtatni. Viszont több elméleti, főisko­lai tárgyat kívánnak beik­tatni a tantervbe, hogy a hallgatók szakmai ismeretei­nek és az általános művelt­ségének szintje is emelked­jék. Speciális szakképzésre, táncpedagógusok, koreográ­fusok, táncelméleti szakem­berek oktatására is vállal­koznak a jövőben. Gergely István, a Magyar Iparművészeti Főiskola rek­tora többek között hangsú­lyozta: azért van szükség az intézményi képzés reformjá­ra, mert az oktatás eddigi céljaiban a főiskola’ szerke­zetében az iparművészettel kapcsolatos társadalmi igé­nyek mind ez ideig nem ér­vényesültek megfelelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom