Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

pinorAmi

1983. szeptember 24., szombat

o

flz érelmeszesedésről

Keresztrejtvény ^

’ Vízszintes 1. Paul Verlaine Őszi dal című versének első négy sorát idézzük. (Zárt betűk: ö, A, N, A, S.) Folytatás a függőleges 16. és a vízszintes 59. számú sorokban.

VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. 13. Havasszépe, örökzöld díszcserje. 14. IV. László Árpád-házi király előneve. 15. Fontos innivaló. 16. Az osztrák és a japán autók jele. 17. Mű- veltetőképző, -tét párja. 19. Lehetőség. 20. Háziállat. 21. Nagy edény. 23. A jókedv jele. 26. Mázol. 27. Másol. 29. Kiporol. 30. Zeng, visszhangzik. 31. Jövendőt mond. 32. Félig rostos! 33. Üldözésre betanított vadászkutya. 34. Számtani műveletet végez. 35. Üzemi étkezőhely. 37. Lakatosszerszám. 38. Szervíroz. 40. Citálja. 42. A svéd és az osztrák gépkocsik jele, 44. Va- ká . . . 46. Azon a helyen. 47. Állóvíz. 48. Dől. 50. Ügy. dolog latinul. 52. Gáz alakú szénhidrogén. 54. Görög szóösszetétel jelentése: kor, betegség. 55.

Nagy . . . , romániai város. 57. Keserves nehézségek között él. 58. Három, oroszul. 59. Az dié- zet befejező része. (Zárt betűk: É, N.) 60. Aktinium. 61. Molib- dén. 63. Midőn egynemű betűi. 65. Motívum. 67. Porciózó, 70. Római 52. 71. Somogy megyei község lakója.

FÜGGŐLEGES: 2. Egyéni. 3.

Egyforma betűk. 4. Testrész. 5.

. . . bátor .6. Konyhakerti növény. 7. Német helyeslés. 8. Zakó egynemű betűi. 9. Mezopotámia elgrégibb ismert népe. 10. Ilyen eső is van. 11. Lokomotív .. . 12. Ramazuri. 16. Az idézet folytatása. (Zárt betűk: N, N. B, O.) 18. Például: tanulságot. 22. Őrölt gabona. 24. . . .díj: menetdíj. 25. Rakja. 26. Elsietett dolőg. 28. Körforgás. 30. ösztökél. 35. Kína első embere volt."' 36. Állami bevétel. 39. Lyuk, népies szóval. 41. É, T, M. 43. Hősszerelmes. 45. Ütburkoló anyag (—ék). 47. Zenére lejtő. 49. L, S, I. 50. Vaspánt. 51. ... Ferenc, ismert karikaturista. 53. Aromás ital. 55. Vasal páratlan betűi. 56. Folyó a SZU-ban. 62. Győri futballcsapat. 64. Én, latinul. 66. Szenvedés. 68. A zambiai és a thaiföldi autók jele. 69. Vegyjele: Sn. 70. Patás állat népies neve. 71. Izomkötő. 72. Akadni kezd!- Beküldendő: a vízszintes 1., a függőleges 16. és a vízszintes 59 számú sorok megfejtése.

F. I.

A civilizált állandókban — így hazánkban is — az érelmeszesedés (arterioszk- lerózis) következményei szerepelnek a halálokok listáján az első helyen. Régebben az érelmeszesedést a korral együtt járó természetes jelenségnek, ma betegségnek tartják. Lényégében különbözik tőle a valóban életkorral párhuzamosan haladó természetes érkemé- nyedés, a fizioklerózis. Az érelmeszesedés miatt beszűkült vagy elzáródott érpálya ronthatja az agy, a szív, a vesék és más szervek, továbbá a végtagok (elsősorban az alsó végtagok) keringését. Attól függően, hogy a vérkeringés romlása élet- fontosságú vagy kevésbé fontos szervben következik-e be. súlyosak vagy enyhébbek a következmények.

Az érelmeszesedés pontos okát mindmáig nem tudjuk. Sokat tudunk azonban az érfalban végbemenő, az érelmeszesedést létrehozó kémiai folyamatokról és azokról a tényezőkről is, amelyek ezekhez vezetnek. Bár számos tényező segítheti elő az érelmeszesedést, kettőnek: a táplálkozásnak és az életmódnak feltétlenül jelentős szerepe van. Az érelmeszesedést laboratóriumi vizsgálatokkal egyelőre nem tudjuk megbízhatóan diagnosztizálni. Az orvos az agy, a szív. a vese vagy a végtagok károsodásából (például agyvérzésből, agylágyulásból, szívizom-elfajulásból, angina pektoriszból, szívtrombózisból, lábérszűkületből stb.), tehát az érelváltozás következményeiből következtet az- érelmeszesedésre. Magának az érelmeszesedésnek a gyógyítására vagy visszafejlesztésére nem rendelkezünk alkalmas gyógyszerrel.

Az érelmeszesedés megelőzése szempontjából a táplálkozásnak és az életmódnak van perdöntő jelentősége. A megelőzésnek tulajdonképpen már a korai gyermekévekben kellene kezdődnie, de a „jobb későn, mint soha” elv alapján 40 éves korban, vagy azután is hasznos lehet még. Annál is inkább, mert az ésszerű táplálkozás és életmód nem jelent különleges lemondást és nem kíván súlyos áldozatot. Táplálkozás szempontjából a mértékletesség a döntő. A ritka, de bőséges étkezések helyett az orvosok gyakoribb, de kisebb étkezéseket javasolnak. Különösen az esti lefekvés előtti bőséges lakomát tartják károsnak. Kívánatos, hogy a 40 év feletti ember

étrendjében a napi zsírmeny- nyiség ne haladja meg az 50—70 grammot. A főzéshez használt zsiradéknak legalább a felét növényi olaj tegye ki. Annak ellenére, hogy idősebb korban, 40— 50 éves kor felett, a kalória- szükséglet általában csökken már, ez a csökkenés ne nyilvánuljon meg a napi étrend fehérjetartalmának csökkenésében. Különösen ebben az életkorban fontos, hogy tej, tojás, nem zsíros hús, hal. túró formájában a napi 100—120 gramm fehérjét elfogyasszuk. A napi

összkalória-mennyiséghez szükséges szénhidrátot a testsúlytól és a végzett fizikai munkától kell függővé tenni.

Űjabban bizonyítást nyert, hogy a mindennapos táplálék növényi rosttartalma is befolyásolja az érelmeszesedést. Ahol az étrend bőségesen tartalmaz növényi rostot, főzeléket, gyümölcsöt, nyers salátákat, korpatartalmú lisztből készült kenyeret, ott az érelmeszesedés ritka. Hazai étrendünkben, különösen az üzemi és a vendéglátóipari étkezdékben a konzerviparunk által bőségesen rendelkezésre álló főzelékfélék, saláták még egyáltalán nem vagy alig szerepelnek. Fogyasztásuk pedig egyéni és társadalmi érdek.

Még talán az étrendnél is fontosabb az érelmeszesedés megelőzése szempontjából a 40 éves kor feletti ember életmódja. Aki mindennap rendszeresen végez fizikai munkát (például kertészkedik, fát vág, sportol, sétál stb.), a legtöbbet tette érrendszere épségéért. Hasznos volna, ha — az iskolás korú gyermekekhez hasonlóan — a felnőttek rendszeresen tornásznának. A fizikai munka vagy torna — ahogy ezt a tapasztalat igazolja — "még bő zsírfogyasztás esetén is kivédi az érelmeszesedést. Nem célszerű, ha az érelmeszesedésben szenvedő ember a következményektől való félelmében túl nagy lelki erőfeszítést igénylő étkezési vagy életmódbeli tilalmakat vállal. A dohányzást feltétlenül érdemes elhagyni vagy -legalábbis számottevően mérsékelni, de 1-2 pohárka borról vagy sörről felesleges lemondania. Vonatkozik ez lényegében a feketekávéra is. Kávét csak este, lefekvés előtt 4-5 órával nem célszerű inni. Élénkítőszerek szedése, túlzott szellemi vagy fizikai megterhelés árt az idős embernek.

Beküldési határidő: 1983. október 4. Helye: Békés megyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba, Pf. 111. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el.

A szeptember 10-i rejtvény helyes megfejtése: — Sokkal jcbb szépnek lenni, mint jónak. — De jobb jónak lenni, mint rútnak.

Nyertesek: Szilágyi Tiborné, Battonya; Világosi András- né, Medgyesegyháza; Szlovák Zsolt, Mezőkovácsháza; dr. Vá- radi Géza, Gyula; Szarka Gyuláné, Dévaványa; Szilvási György, Békéscsaba.

Hazai tájakon

Harangtornyos Lónya

Egészen északon, ott, ahol Tiszánk nevezetes, nagy kanyarját veti, éli szerény életét egy kis magyar település, Lónya. Ma legföljebb ha a neve tűnik ismerősnek — az is nyilván a híres-neves Ló- nyai család kapcsán —, noha egykor jeles helység volt, és még ma is van egy olyan látnivalója, amelyre bizony büszke lehetne nem egy városunk is: a harangtorony.

Lássuk előbb, mi adott rangot ennek a beregi síkon megtelepült lakhelynek! Nos, Lónya egykor, a XIII. században Bánk bán birtoka volt. S ő nemcsak uralta, de alkalmankint ott is lakott. Ezt egyébként egy máig élő legenda is alátámasztja, amely azt hirdeti, hogy ott, Lónya közelében, a Tiszában lelte szomorú halálát a menekülő Melinda.

A falu jeles birtokosának elhunyta után hamarosan átvették a birtokolás jogát a föntebb említett Lónyaiak. Tehát az a család, amely oly sok neves politikust, közéleti embert adott a magyar történelemnek.

Ismereteink szerint akkor is egy Lónyai-utód parancsnokolt a községben, amikor a román és a gót stílusú öreg templom mellé azt a máig biztosan álló remekmívű harangtornyot felépítették. Pontosan tudjuk építésének idejét a torony bejáratával szemközti gerendán ugyanis ott a felirat: „Ka- kuk Imre átsmester tsinálta Bán Péter legényével 1781”. Tehát akkor, amikor II-. József császár közismert türelmi rendelete megengedte, hogy a református egyházak mellé, vagy fölé is épülhessenek tornyok.

Hozzáértő építészettörténészek azt is kinyomozták, honnan szerzett jóféle tölgyfát Kakuk mester e művének elkészítéséhez. Mint kiderült, nem messze Lónyá- tól akadt rá a faragásra, ácsolásra oly kiváló derekakra, mégpedig abban az erdőben, amelynek maradványai máig állnak.

Ami pedig az építmény stílusát illeti, azt igazán mindenki megállapíthatja, aki egyszer is látott erdélyi — pontosabban erdélyi szász — templomtornyokat. Ahogy Segesváron, Nagyszebenben, vagy másutt törnek az ég felé a kúpszerű sisakok, négy sarkukon egy- egy ún. fiatoronnyal, Ló- nyán sincs ez másként. Ez a beregi építmény mégis más, mint égy átlagosan szép erdélyi torony, hiszen — képünk ezt jól mutatja — rendkívül erőteljes, robosztus építmény; szinte középkori erődítményhez hasonlatos. Ezt a hatalmas famonstrumot olyan — 35ször 35 cm-nyi vastag — talpgerendák tartják, amelyekben egy fia vasszög, vagy fémkapocs sincs. És mégis szolgálnak immár több, mint kétszáz esztendeje!

Aki megcsodálja ezt a fiatornyos remeket, s véle együtt az öreg templom festett, kazettás mennyezetét, az nyilván arra is kíváncsi, hogy kapcsolódik-e valami monda, legenda ehhez a fel- ső-tiszavidéki látványossághoz.

Nos, nem sokat kell kérdezősködni, a község öregebb lakói szívesen elmondják, hogy tornyuk öregharangja hajdan beszélgetni is tudott. Ha megfordították, ezt panaszolta: „Lónyán nincsen kenyér! Ló- nyán nincsen kenyér!” Bús- lakodásra válasz is érkezett, mégpedig a folyó túlpartjáról, Ben'kről. Onnan ez hallatszott: „Benken sincsen!

?

1

Benken sincsen!” Társalko- dásukat a mezőkaszonyi társuk toldotta meg emígyen: „Bódog isten, mivel élünk? Csíkkal, hallal! Csíkkal, hallal!”

Ma persze már bőven van kenyér Lónyán, és a mező- kaszonyiak is inkább hallal élnek, mint csíkkal, de azért emlékeztető gyanánt érdemes meghallgatni ezt a harangok eszmecseréjével kapcsolatos mesét. S ugyanígy feltétlenül érdemes útba ejteni Bánk bánnak ezt az ősi birtokát, hiszen rendkívülien szép építményben gyönyörködhet a látogató.

Szfnek és formák az őszi divatban

Az ősz divatja megannyi újdonságot, meglepetést tartogat. Megújulnak a színek, a formák. Üj vonalak jelennek meg a divatbemutatók dobogóin és a kirakatokban.

Az ősz a határozott színeket részesíti előnyben. A legdivatosabb a szürke — annak minden árnyalata —, a galambszürkétől az acélszürkén át a grafitszürkéig, sőt, a feketéig. De a szürkét mindig kiegészíti valamilyen erős szín, például a paprikupi- ros, a napsárga, a búzakók, s még mindig kedvelt a fekete- fehér összeállítás is. E fő színek mellett természetesen jelen vannak az őszi kollekciókban a természet színei — a Yiádsárga. a levélzöld, az őszi avar bágyadt, fanyar árnyalatai.

Ami a formákat illeti, bőséges a választék és a változás a korábbi vonalakhoz képest. A ruhák, a kabátok a test vonalát követik, inkább szűkek, mint bővek. A szoknyák egyenesek vagy lefelé szűkülnek, a lépésbőséget mély slicc adja. A ruhák, kabátok széles vállúak. Válltömő, hajtás, húzás, berakás növeli a váll szélességét. A gallérok nagyok, hangsúlyozottak. A kosztümkabátok gyakran derékban elvágottak, s deréktól lefelé hullámzóan bővülnek. (Csak magas, nádszáltermetű hölgyeknek ajánlott!) A blúzok természetes anyagból készülnek, lágyak, a szoknya vagy kosztüm színeivel azonosak, semmi csipke, semmi zsabó. Inkább az egyszerű, elkerekített nyakú ingblúz hódít. A nadrágok mintha kissé visszaszorulnának. A spprthoz ajánlott nadrágok egyenesek vagy szűkülő szárúak.

A legnagyobb változás az ujja- szabásokban történt. Blúzok, puDivatos ruha, érdekes, csípőt hangsúlyozó megoldással

lóverek, ruhák, kabátok készülnek igen bő, gyakran a deréktól indított szabással. A japán vagy denevérujjak, olykor külön pánttal, szegővel hangsúlyozottak.

A szoknyák hossza igen vál-. tozatos. Fiatal lányok bátran vehetnek combközépig érő szoknyát, de a harmincon felüliek elégedjenek meg a térd kivil- lantásával.

A kabátok hosszúak vagy rövidek, a szoknyából húsz centit mutatók. Sok a féloldalas gombolás és gallérmegoldás. A bőséget öv fogja össze, a fejre kalap, vagy fülre húzott svájci sapka kerül.

A cipők sarka ismét növekszik. A 4-5 centiméteres vékony sarok a módi. A csizmák bokáig érnek, a kabát és a csizma között vastag kötött harisnya biztosítja a meleget.

A kendőt, sálat az egyik vállra vetve viselik a manökenek. Praktikusabb megoldás az egyik kar alatt átkötött kendő.

s. e.

Bővülő ujjú pulóver

Kelt mint fent

Mindig nehezemre esett a jelentésírás. Maga az a tény is idegesített, hogy minden kutyafüléröl jelentést kell írni. Egyszer „hivatalos helyiségemben” meglátogatott egy barátom, s amíg várakozott rám — mert akkor is valami jelentéssel lőtottam-futottam —, belelapozgatott az asztalomon tornyosuló iratkötegekbe. Jelentések voltak, mondanom sem kell, illetve azok másodpéldányai. Szépen kiadjusztálva, ahogy kell. Felül: kelt itt és itt, ekkor meg akkor, utána a szöveg, alul: kelt, mint fent, aláírás, beosztás. Namármost ez az egész a bal felső sarokban gémkapoccsal összetűzve, hosszában függőlegesen kettéhajtva, hogy beleférjen a kék gatyamadzaggal megköthető ún. iratrendezőbe.

(Valamikor kocsis szerettem volna lenni, aki két szép csillagos homlokú lovat hajt, mellettük futtatva a borzas kis- c&ikót, később, mint minden fiúgyerek, tengerész, harangozó, mélyvízi búvár vagy oroszlánvadász. A tűzoltót, a katonát, és a vadakat terelő juhászt csak azért nem írom ide, mert amikor ezeket a szép foglalkozásokat először olvastam így egymás mellett, egy verssorban, akkor már költő szerettem volna lenni.)

De a barátomnál hagytuk abba, aki — mikönben rám várakozott — olvasgatta a jelentéseket.

— Te ilyesmivel töltőd az időd? — kérdezte, amikor előkerültem. — Mi értelme van ennek?

— Nagyon fontos — mondtam neki. — Ez dokumentálja a munkát.

— Mennyi időd megy el erre az oktalan szószaporításra?

— Sok. Sajnos, nagyon sok — válaszoltam. — Pedig igyekszem, de néha egyszerűen nem találom a szavakat.

— És mikor dolgozol?

— Hát, tudod — mondtam —, talán majd ha jobban belejövök a hivatali fogalmazásba, arra is marad valamennyi időm.

Később, miután a barátom távozott, elszunyókáltam egy sürgős jelentés fölött. Azt álmodtam, hogy Hamletet játsz- szom egy nagy, fényes színpadon. Már éppen leszúrtak, mindjárt jön a négy százados — gondoltam —, és vállra véve kivisz, de nem történt semmi. Fortinbras, akinek ki kellene adnia a parancsot, a királyi asztal mellett ül és ír. Észrevétlenül odalopózok, és belepislogok a papírba. Ezt olvasom:

„Mai napon (itt az előadás dátuma következik) intézkedést foganatosítottam, hogy hadseregem négy századirányító középvezetője Hamletet (anyja neve: Gertrud, szül: H~élsin- gór) a szóig. szab. VÁLLRA VÉVE kezdetű rendkívüli utasításának alkalmazásával, a helyszínről ünnepélyes külsőségek között távolítsa el. Jelen intézkedés kiadását azért tartottam szükségesnek és méltányosnak, mert korábbi kapcsolataink, valamint a róla elhangzott vélemények ismeretében meggyőződést szereztem arról, hogy nevezettből jelentős király vált volna. Ezzel egy időben utasítottam a zenész szakasz tagjait, hogy szólaltassák meg fúvós hangszereiket. Kelt mint fent. Fortinbras."

— És velem mi lesz? — kérdeztem kétségbeesve.

— Mássz ki magad? — sziszegte. — Ez a jelentés határidős.

Mester Attila