Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Vasárnap Losonczi Pál New Yorkba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szeptember 25- én, vasárnap New Yorkba utazik, ahol részt vesz Indira Gandhi indiai miniszterelnök, az el nem kötelezett országok mozgalma soros elnöke kezdeményezésére összehívott állam- és kormányfői találkozón. Losonczi Pál New York-i tartózkodása idején részt vesz az ENSZ-köz- gyűlés 38. ülésszakának munkájában is. (MTI) Kádár János hazaérkezett Finnországból Védnökség az új Nemzeti Színház felépítésére Tájékoztató az adományozás módjáról A Minisztertanács — a párt vezető testületéinek korábbi állásfoglalása és a társadalom széles köreiből kiinduló kezdeményezés alapján — határozatot hozott az új Nemzeti Színház felépítésére. A kormány egyetértett azzal, hogy — a központi keretek biztosítása mellett — az építkezés széles körű társadalmi összefogással valósuljon meg. A Hazafias Népfront, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös felhívással fordult a hazai és a külföldön élő magyarsághoz: mindenki tehetsége szerint járuljon hozzá a felépítéshez. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki — feleségével — hivatalos látogatáson tartózkodott Finnországban, tegnap délelőtt a finn földművelést és állattenyésztést meghatározó kisparaszti gazdaságok egyikével ismerkedett. (Finnországban a megmunkálható földnek két százaléka az államé, körülbelül nyolc százaléka különféle egyesüléseké, a többi magántulajdon.) Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát Jaakko Maisi látta vendégül családi gazdaságában, a Helsinkitől 30 km-re lévő Nur- mijárviben. A magasrangú látogatót s a társaságában levő Mauno Koivisto köztársasági elnököt a gazda tájékoztatta: 49 hektár saját, és 8 hektár bérelt szántóföldjükön zömmel a fejőstehén-állomány takarmányát termelik meg. Tejtermelésre szakosodtak, ennek megfelelően jól felszerelt fejőláncuk. tejtároló- és feldolgozó berendezésük van. Az átlagos tejhozam — 31 tehenük van — évi 6000 liter teheneként. Kádár János nagy érdeklődéssel hallgatta Jaakko Maisit, s elmondta, hogy már tájékozódott, a gazdaságról, arra azonban kiváncsi, hogy rászorulnak-e idegen munkaerő foglalkoztatására. — Nem — válaszolta a gazda —, a birtok teljesen családi kezelésben van, feleségével mindent ellátnak, igaz, fiuk, a nyári munkacsúcs idején „besegít”. (A család 20 év körüli fia a helsinki mező- gazdasági egyetemen tanul.) A hallottakról személyesen is meggyőződve a Központi Bizottság első titkára körbejárta a gazdaságot. A gabonaszárítónál — kérdésére — elmondták, hogy tavaszi árpából 30 q felett takarít tottak be hektáronként. Magyarországon — válaszolt Kádár János — a termésátlagok alaposan megsínylették az aszályos időjárást, különösen a kukorica fizet a vártnál kevesebbet. — Mi nem vetünk kukoricát — felelte a gazda —. éghajlati és talajviszonyaink nem kedveznek ennek a növénynek. — Miről folyik a beszélgetés? — kérdezte a hozzájuk lépő Koivisto elnök. „Tapasztalatcserét folytatunk” — mondta mosolyogva a Központi Bizottság első titkára. Délben — már Helsinkiben — Kalevi Sorsa miniszterelnök és felesége adott ebédet Kádár János és felesége tiszteletére. A Központi Bizottság első titkára kora délután szálláshelyén, a Kalastajatorppa Hotelben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel, Jouko Kajanoja elnökkel. Arvo Aalto főtitkárral. Veikko Saarto-val. a parlamenti csoport elnökével, valamint a politikai bizottság más tagjaival. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János a finn rádió és televízió kérésére rövid nyilatkozatban összegezte látogatásának tapasztalatait, majd a vendégeket szállító gépkocsisor Finnország központi repülőterére indult. A finn lobogókkal díszített légikikötőben elsőként Mauno Koivisto és felesége búcsúzott Kádár Jánostól és feleségétől. a kíséret tagjaitól, majd a Központi Bizottság első titkára elköszönt a megjelent finn közéleti személyiségektől. Erkki Pystynentől. a nemzetgyűlés elnökétől. Kalevi Sorsa miniszterelnöktől. Paavo Vüivinen külügyminisztertől. s a kormány más tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatáson megjelent Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti és Matusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete is. (Folytatás a 2. oldalon) A minden bizonnyal sok támogatót, ötletet, felajánlást eredményező nemes akció összefogására, elvi irányítására tegnap védnökség és operatív bizottság alakult a Parlamentben. A 75 tagú testület elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; al- elnöke Köpeczi Béla művelődési miniszter; titkára, és az operatív bizottság vezetője Drecin József művelődési államtitkár. Losonczi Pál az alakuló ülést megnyitó beszédében egyebek között elmondotta: — Fejlett kultúrával, színházművészettel rendelkező országoknak többnyire van olyan színháza, amely művészi munkája, társulata, de épülete, működési feltételei alapján is a jobbak között a legjobb szerepét tölti be. Közép-Kelet-Európában túlnyomórészt nemzeti színháznak hívják az ilyen műhelyeket, utalva ezzel a nemzeti kultúrában vállalt szerepükre. Feladatuk, hivatásuk a nemzeti nyelv művelése. a nemzeti drámairodalom felkarolása, a világirodalom nagy értékeinek felmutatása, a legjobb színművészek alkotói közösséggé szervezése. Ezért a nemzeti színházakat a létrehozó társadalmak, államok előjogokkal és rangos feladatokkal ruházzák fel. megkülönböztetett épületeket emelnek és működtetnek számukra. A védnökség elnöke ezután arról szólt, hogy mióta az első világháború előtt, egy spekuláció miatt, lebontották a nemzet első színházát, azóta az intézmény csak ideiglenes otthonokra talált, melyekben nem valósulhatott meg egészében a nemzeti színházi gondolat. Ezután Köpeczi Béla ismertette a védnökséggel az új Nemzeti Színház főbb építészeti jellemzőit. * * * A Nemzeti Színház részletes beruházási programja az év végéig készül el. Az építkezés, amelynek 1989-re kell befejeződnie, az előzetes számítások szerint mintegy 2.5 milliárd forintba kerül. A színház a Dózsa György úton. a Gorkij fasor tengelyében épül. homlokzata a Dózsa György útra néz majd. A színház — a korszerű közművelődési elvek szellemében — egész nap nyitott lesz a kulturális rendezvények előtt. Az épületnek a közönség látogatta részeit modern elvek alapján alakítják ki. olyan alaprajzi megoldással, amely a Városliget és a Dózsa György út felé is megnyitja a színház nagy tereit. A színpadot karéjban körülölelő nézőtér — amely az előcsarnok központjában lesz — befogadóképessége változtatható, maximálisan ezeregyszázan foglalhatnak helyet a széksorokban. Kialakítanak egy stúdiószínpadot is. amely kétszáz nézőt fogadhat. A színház nemes anyagok felhasználásával készül, reprezentatív megjelenésű lesz. homlokzatának formája a tervezés során válik majd véglegessé. A tanácskozáson Drecin József az adományozás módjáról tájékoztatta a védnökséget. * * * A védnökség biztosítja, hogy a lakosságtól a gyűjtés révén befolyt összegeket a Nemzeti Színház építésére fordítsák. A színház építésének költségeihez a munka időtartama alatt folyamatosan lehet hozzájárulni. Az adományozás történhet készpénzben, vagy kollektíváknak a munkateljesítményeikért kifizetett jövedelem-felajánlásaival. Állami. szövetkezeti, vagy más, hasonló közpénzek az építkezés támogatására nem fizethetők be. Magyarországon, a hazai és külföldi állampolgárok pénzadományaikat az OTP 218-98220—546-621 számú előre nyomtatott csekk-űrlapjaira, vagy ugyanerre a számlaszámra postai utalványon fizethetik be. A csekkűrlapok postai és OTP-fió- kokban, valamint a takarék- szövetkezetek fiókjainál kaphatók.) Külföldről a konvertibilis devizaadományok az Országos Takarékpénztárnál ugyanazon a számlaszámon vezetett „Nemzeti Színház” folyószámlára utalhatók át. A részletekről a külképviseletek, illetve a Magyarok Világszövetsége ad tájékoztatást. A pénzügyi jogszabályok kedvezményeket biztosítanak azok számára, akik saját anyagi eszközeikkel segítik a közösségi célok megvalósítását. Ezek a kedvezmények megilletik a Nemzeti Színház céljaira adományozókat is: az általános jövedelem- adó és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelem- adójának fizetésére kötelezettek az adomány összegével az adóalapot csökkenthetik; az adományokat ajándékozási illeték nem terheli; a külföldről érkező adományok vámmentesek. Az építés költségeit támogató pénzadományok adatainak központi nyilvántartó helye az OTP XXII. kerületi fiókja. A gyűjtéssel kapcsolatos pénzbefizetési eljárásokról az érdeklődők részére az itt szervezett információs csoport ad tájékoztatást, a 386-330-as telefonszámon. Kisebb összegű adományozás 20, 50 és 100 forintos emlékbélyegek vásárlásával is történhet, ezekhez üzemekben. szövetkezetekben, hivatalokban és más intézményekben a szakszervezetek segítségével: az iskolákban az ifjúsági szervezetek közreműködésével lehet hozzájutni. (A bélyegekhez — elsőként a munkahelyen — ez év novemberében juthatnak hozzá az adományozók.) Különböző rendezvények felajánlott bevételét az ismertetett OTP-csekkszámlán lehet befizetni. Az adományozás esetleges nem pénzbeli formáival kapcsolatos felvilágosítást a védnökség titkársága a Művelődési Minisztérium 114-480-as telefonszámán ad. A védnökség gondoskodik arról, hogy a sajtóban, a rádióban, televízióban időszakos tájékoztatások jelenjenek meg a gyűjtésről, a munka előkészületeiről és később az építésről is. Az OTP vezérigazgatója időközönként elszámol a védnökségnek az adományozás eredményeiről. A védnökség később határoz arról, hogy az előreláthatólag 1988 év végéig tartó gyűjtés legkiemelkedőbb egyéni és kollektív adományozóiról milyen formában emlékezik meg maradandó módon. * * * A tájékoztatókhoz Bognár József, Maróthy László, Ke- resztury Dezső, Marosán György, Boldizsár Iván, Hu- bay Miklós, Major Máté, Kállai Ferenc, Bartha Tibor, Gáspár Sándor és Gob- bi Hilda fűzött javaslatokat, észrevételeket. Ezekkel — ahogy Losonczi Pál zárszavában kifejtette — az operatív bizottság foglalkozik majd. Ezt a testületet a Művelődési Minisztérium koordinatív feladatkörrel, a színház megvalósításával kapcsolatos irányítási teendők segítésére szervezte. Őszi remények A magvető ember mindig is a bizakodás, a jövőbe vetett hit jelképe volt. Aki a jövő évi termést hordozó magot a földbe juttatja, az hisz is a magba gyűlt ígéret valóra váltásában. Igaz, legfontosabb növényünk, a búza vetésének legkedvezőbb időszaka október második-harmadik hete még odébb van, de hetek óta tart már az a nem kevés erőösszpontosítást követelő munka is, amit egybevonva a jövő évi termés megalapozásaként szoktunk emlegetni. A vetőmagtermesztés szakemberei szerint megyénkben minden eddig megszokottnál apróbb szemű a vetni való búza magja. A természet azonban az apróbb szemekbe az átlagosnál nagyobb életerőt- lehelt, növelve reményeinket, hogy az 1984-es aratás és kukoricatörés vigaszt nyújt majd idei keserű csalatkozásainkra. Nem tagadhatjuk ugyanis, hogy erre a reményre, s még inkább annak beteljesülésére talán mindennél nagyobb szükségünk van most. Az emberemlékezet óta nem tapasztalt csapadékhiány és szárazság több mint tíz mezőgazdasági üzemünket hozta olyan helyzetbe, amelyből saját erőből képtelenek lesznek kilábalni. És bizony kilenc számjegyű a megye mező- gazdaságának várható vesztesége ugyanezen okból, ami csak valamennyi, ugyancsak több milliós tartalék megmozgatásával csökken nyolc számjegyűre majd. De beszéljünk a reményeinkről! Az igazi esőzések még mindig késnek, kínlódnak a magágykészítő gépek, de mégsem hallani reményvesztettségtől táplált panaszszót. Tsz-elnökök. állami gazdaságok termelésirányítói, kik közül többen tették szóvá korábban a munkafegyelem lazulását. most „embereik” helytállásáról számolnak be. Most mindenki összeszorított foggal dolgozik, s nem kell senkinek semmit se kétszer mondani. Tsz-tagok. állami gazdasági dolgozók, ha nem is beszélnek róla. nagyon jól tudják: mi függ ettől az ősztől! A korábbi esztendőkben elő-előfordult. hogy a vetésre félretett mag megdohoso- dott, mert október elejéig elfelejtettek „ránézni”. Ez most aligha fordul elő. Aki a magtár felé jár, ha nem is tiszte, belefúrja kezét a szunnyadó halomba, kiemel belőle egy marékkai, szagolja, ízleli. méregeti, dédelgeti — a jövőt tartja a kezében. De nemcsak képletesen, valójában is. a dolgozó ember kezében a jövő. Tudniillik csodákra hiába várunk — a vetőmagban csak a lehetőség testesült meg, a természeten csak részben múlik a siker, meg a kudarc. A mérlegben azonban legalább ekkora súlya van a hozzáértő, fegyelmezett munkának, a technológiai előírások szigorú betartásának. A termelő- munkát magasabb szintre emelő' vezérlő programjaink, céljaink komolyanvételé- nek — amelybe a mezőgazdasági mellék- termékek fokozottabb hasznosítása, az okszerű takarékosság éppúgy beletartozik, mint jelenlegi öntözési gyakorlatunk átértékelése. Egyszóval a magvető ember sem eget kémlelő, áldást váró tekintetével vált a bizakodás, a jövőbe vetett hit jelképévé, hanem azzal a mozdulattal, amellyel a jövő magját a már megmunkált földön elhintette! Kőváry E. Péter Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a védnökség elnöke beszél (Telefotó) Kadar János Koivisto köztársasági elnök tarsasagaban megtekinti Jaakko Maisi gazdaságát a Helsinkitől 30 kilométerre levő Nurmijärviben (Telefotó)
