Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
1983. szeptember 21., szerda o Propagandistakonferencia az SZMT-székházban A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa tegnap, szeptember 20-án propagandistakonferenciát rendezett Békéscsabán, az SZMT-szék- ház nagytermében. A konferencia egyben az oktatási évad nyitórendezvénye volt. amelyen dr. Varga Imre SZMT-titkár köszöntötte a mintegy 160 résztvevőt, az alapszervezeti propagandistákat, az SZMT-iskola előadóit, az SZMT- és MB-ta- gokat, valamint a megyei bizottságok apparátusát. A délelőtt fél 9-kor kezdődött konferencia első előadója Virizlay Gyula, a SZOT titkára volt, aki be- veztőjében arról a nemzetközi és hazai helyzetről beszélt. amelynek hatása érezhető a szakszervezetek munkáján is. A szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről szólva hangsúlyozta a dolgozók egyéni megközelítésének fontosságát, hiszen . ,,az egyéntől akarunk jobb munkát, az egyénnek van sérelme, az egyén bizalmára, hitére, józanságára építünk” — mondta. Felhívta hallgatósága figyelmét arra is, hogy fel kell tenni a kérdést: mi történik az egyes döntések előtt? Tanácskoznak-e az érintettekkel? Mint elmondta, a jövőben a szocialista munkaversenyben is szükség van a stílus- váltásra. Meg kell szüntetni e téren is a bürokratizmust. A következő kérdés, amelyet felvetett: „A helyes politikai üzenet, hogyan jut el a dolgozókhoz?” A szak- szervezeti munkában — mint mondta — nagyobb figyelmet kell szentelni az egyéni érdekeknek, s jobban kell élni a nyilvánosság erejével. Ez utóbbiról szólva — a feltett kérdések egyike is ezzel foglalkozott — említést tett azoknak az értekezleteknek a nagy számáról, melyek érdektelenségbe, unalomba fulladnak. A jövőben a szakszervezeti bizalmiak is sokat tehetnek e jelenség, s a formális intézkedések ellen. Végül a hozzá intézett kérdésekre válaszolt Virizlay Gyula, így beszélt többek között a SZOT-kiadvá- nyok sorsáról, a bérpolitikáról és a szakszervezeti könyvtárak helyzetéről. A SZOT titkárának nagy érdeklődést kiváltó előadását követően dr. Pankotai István, a SZOT Társadalom- biztosítási Igazgatóság megyei igazgatója beszélt az időszerű külpolitikai kérdésekről. Végül Szeljak György, az SZMT titkára az 1983— 84-es oktatási év megyei feladatairól tartott előadást. N. Á. Virizlay Gyula előadását tartja Szarvasi ősz Tegnap, szeptember 20-án este 7 órai kezdettel rendezték meg a Szarvasi Egyesített Művelődési Intézmények Vajda Péter Művelődési Központjában a II. szarvasi ősz programsorozatának megnyitó ünnepségét. Ünnepi beszédet Litavszki Mária, a városi pártbizottság munkatársa tartott. A megnyitó ünnepségen közreműködött Csasztvanné Vass Edit énekkel és Lendvainé Sovány Erzsébet brácsán. Fél 8-tól a Vajda Péter Művelődési Központ díszítőművészeti szakköreinek kiállítását láthatták az érdeklődők. A bemutatott anyagot Galáth Andrásné és Skultéti Mi- hályné szakkörvezetők ismertették. A kiállítást szeptember 30- ig tekinthetik meg a látogatók. A Belügyminisztérium Duna művészegyüttesének programjával zárult a szarvasi ősz első napja. Ma. 21-én a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és a Vajda Péter Művelődési központ művészeti csoportjainak közreműködésével szlovák nemzetiségi küldöttgyűlést rendeznek 18 órától az óvónőképző intézetben. A programsorozatot 23-án 22 órakor Meteor disco show-val színesítik, szeptember 26-án délután pedig Zsáky István festőművésznél rendeznek műteremlátogatást. Ugyancsak szeptember 26-án a KPVDSZ kulturális napok keretében műsoros estet tartanak, melyen többek között Sas József, Koós János és Dékány Sarolta lép fel. Másnap, 27-én a Hungaroton Hanglemez Hetek keretében a városi könyvtárban Juhász Előd zenetörténész tart ismertetőt az ünnepi kiadványokból. A szarvasi ősz rendezvényei között szerepel még műsoros divatbemutató. Szarvas város baráti körének találkozója, a Magyar Állami Bábszínház előadása, toronyzene és koncert, valamint rendhagyó rajzóra is. Október 11-én a Plastolus Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Szövetkezet mutatja be termékeit, melyeket október 17-ig láthatnak az érdeklődők, s bizonyára sokan megnézik e napon a Békés megyei Jókai Színház előadását is, melyen Németh László Sámson című drámáját mutatják be. A program- sorozat október 12-én járási-városi nyugdíjastalálkozóval zárul. N. A. Klub a szegedi mozgáskorlátozottaknak Szegeden megnyílt a mozgás- korlátozottak új klubja. A Petőfi Sándor sugárúton mintegy másfél millió forintos költséggel egy régi épületet alakítottak át és rendeztek be erre a célra. A földszinten levő öt helyiség bejárati és átjáró ajtóit úgy alakították ki. hogy azokon tolókocsival is könnyen közlekedhessenek. Az új klub létesítéséhez szocialista brigádok és kisiparosok mintegy 200 000 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Vállalatok és magán- személyek ajándékaival egy könyvtár alapjait is megteremtették. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. SZEPTEMBER 20-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1105 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 71 Trabant Lim. (Bp.) 18 493 Trabant Lim (Debrecen) 13 543 Trabant Lim. (Győr) 17 849 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 458 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 5 838 Wartburg de Luxé (Bp.) 13 870 Wartburg de Luxé (Győr) 7 898 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 5 520 Wartburg Tourist (Győr) 1736 Skoda 105 (Bp.) 7 044 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 796 Skoda 120 (Debrecen) 8 588 Skoda 120 (Győr) 9 891 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 24 506 Lada 1200 (Debrecen) 15 671 Lada 1200 (Győr) 8 464 Lada 1300 (Bp.) 10 267 Lada 1300 (Debrecen) 6 822 Lada 1300 (Győr) 2 662 Lada 1500 (Bp.) 9 413 Lada 1500 (Debrecen) 6 172 Lada 1500 (Győr) 2 812 Lada Combi (Bp.) 4 742 Lada Combi (Debrecen) 2 724 Moszkvics (Bp.) 12 226 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 559 Dácia (Bp.) 15 590 Dácia (Debrecen) 7 157 Zastava 1100 GTL (Bp.) 3 119 Közlekedési szakemberek országos tanácskozása Gyulán (Tudósítónktól) Tegnap délelőtt Gyula adott otthont az Országos Közlekedéstudományi Egyesület soron következő elnökségi ülésének, amely az Erkel Ferenc Művelődési Központban kezdődött délelőtt 11 órakor. A megjelenteket és az elnökséget — melyben többek között helyet foglalt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke. dr. Kerkápoly Endre, a KTE országos főtitkára, a vendéglátók részéről dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyula város pártbizottságának első titkára — Vándor Pál, a megyei KTE elnöke köszöntötte. Első napirendi pontként Gyulavári Pál megyénk főbb társadalmi és gazdasági jellemzőivel ismertette meg a résztvevőket, kiemelve a közlekedési politikánkkal kapcsolatos teendőket, a megyénkre jellemző vasút, közút és vízi út hálózatának főbb adatait. Mint zárszavában mondotta — napjaink legfontosabb tennivalója a személyszállításban az utazás kulturáltságának javítása. A MÁV és a Volán fejlesztéssel, szervezéssel sokat tesz ennek előmozdítására, megoldására. A közlekedéssel szemben mind a személy, mind az áruszállításban folyamatosan növekednek az igények. A megye társadalmi-gazdasági fejlődése — összhangban az országossal — a bővülő nemzetközi gazdasági, kulturális kapcsolatok is egyre nagyobb követelményeket támasztanak a szállítás, a hírközlés iránt. A megye közlekedésének további fejlesztésén az országos szervek, a tanácsok, az érdekelt társadalmi szervek és tudományos intézetek nagy felelősséggel tevékenykednek. Az e területen dolgozók munkájára, kezdeményezéseire a jövőben is számítunk és építünk. Második napirendi pontként Medovarszki János megyei KTE-titkár tartott beszámolót a Békés megyei szervezet munkájáról, azon belül a megyében működő hat szakcsoport tevékenységéről. Ismertette a jelenlevőkkel azt a megállapítást, mely szerint a KTE javas- lattevő munkája egyre inkább szerves részévé válik a döntéselőkészítéseknek, a távlati tervezésnek, a megyei fejlesztési programok előkészítésének. Többek között fontos feladatként említette az 1990-ig terjedő időszakban a hajópark korszerűsítését, a korszerű hajózási formákra való fokozatos áttérést, a Körösökön való hajózást. A tanácskozás befejezéseként dr. Kerkápoly Endre KTE-főtitkár tartott beszámolót, melyben a KTE országos helyzetét ismertette, valamint szólt az aktuális feladatokról. Beszámolója végén megköszönte a társadalmi aktíváknak az eddigi segítséget, számítva munkájukra az elkövetkezendő időkben is. A kétnapos tanácskozás befejezéseként a vendégek üzemlátogatáson vesznek részt ma délelőtt Békéscsabán, a MÁV üzemfőnökségén, az új posta • telefonközpontjában, az autóklub, a közlekedésfelügyelet és a Volán-telepen. Bikfalvi Ferenc Bölcsődei továbbképző ankét Békéscsabán Békés megye bölcsődékben dolgozó irányítói és gondozónői, valamint a bölcsődék egészségügyi felügyeletét ellátó orvosok vettek részt tegnap, szeptember 20-án délelőtt Békéscsabán a megyei bölcsődei továbbképző ankéton. Az elnökség soraiban köszöntötte dr. Horváth Éva megyei főorvos B. Nagy Gyulát, a megyei pártbizottság munkatársát, Csamangó Vilmost, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkárát és Balogh Józsefnét, a megyei KISZ-bizottság munkatársát. A bölcsődei munkaköri csoportban dolgozók továbbképzésének legjobban bevált formája a tegnapihoz hasonló ankét jellegű találkozó. Több mint 500-an vettek részt az Orvostovábbképző Intézet gyermekgyógyászati tanszékeinek, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének és a megyei tanács egészségügyi osztályának rendezvényén a megyei tanács nagytermében. A bölcsődés kor gyakori gyermekorvosi gondjairól tájékoztatta a hallgatóságot professzor dr. Frank Kálmán. Stróbl Mária, a módszertani intézet pedagógusa a bölcsődék folyamatos napirendjéről beszélt, míg dr. Polonyi Erzsébet, a módszertani intézet igazgató főorvosa a 0—3 éves korúak lelki sérüléseinek megelőzéséről szólt. Az elméleti ismeretek sorában a gyakorlatot Vo- zár lmréné, a gyulai 4. sz. bölcsőde vezetője képviselte, aki a városi-járási vezető bölcsőde irányító, ellenőrző tevékenységéről tájékoztatta a résztvevőket. B. Zs. Egészségügyi hét KörösladánYban A Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya és a körösladányi nagyközségi Vöröskereszt-szervezet rendezésében ezen a héten nagy érdeklődésre számot tartható egészségügyi rendezvényeknek ad otthont Körösladány. Az egészségügyi hét keretében szeptember 19-én, hétfőn korunk egyik legveszélyesebb betegségéről, a szív- koszorúér megbetegedéséről hallhattak az érdeklődők dr. Deli László főorvos előadásában. Szeptember 20-án, kedden a fogszúvasodás és a táplálkozás kapcsolatairól tartott tájékoztatót dr. Kovács Gábor. Az egészséges életmód és a szabad idő helyes kihasználása volt ugyanezen a napon az esti beszélgetés témája, ahol a vitát dr. Sarkadi István irányította. Ma, szeptember 21-én 18 órától a Magyar—Vietnami Barátság Mgtsz ebédlőjében dr. Bálint János onkológus főorvos a rákos megbetegedésekről számol be a hallgatóságnak. Szeptember 22- én, csütörtökön délután 2 órától a művelődési ház vendége dr. Czeizel Endre tudományos munkatárs. Egy genetikus etikai problémái címmel megjelent könyvével kapcsolatos kérdéseket tehetnek föl neki az érdeklődők. A serdülőkor és felnőtté válás problémáit ismerteti dr. Farkas Erzsébet gyermekszakorvos szeptember 23-án, pénteken délelőtt 10 órától. Este újra a termelőszövetkezet ebédlője a színtere dr. Bándi Andor főorvos egészséges életmódról és káros szenvedélyekről szóló előadásának. Az egészségügyi hét ideje alatt a művelődési házban kiállítást láthatnak az érdeklődők Az alkohol és a táplálkozás címmel. B. Zs. Áruellátás — érdekvédelem □ eszéljünk az áruellátásról! — indítványoztam az egyik baráti találkozón. Óriási sikerem volt. Most is bebizonyosodott: amikor már érdektelenségbe, unalomba fullad az elején még élénk csevegés, jó ha „kéznél” van a kereskedelem. Erről aztán lehet mesélni napestig. Ismerőseim szinte vég nélkül sorolták a hiánycikkeket, olykor rémtörténetnek is beillő bolti és kocsmai sztorikkal szórakoztattak. Valóban, az áruellátás, illetve -ellátatlanság mindig tartogat valamilyen meglepetést. Állok a pult, vagy a gondola előtt, és ámulok. Ebből és ebből a cikkből nemrégen rengeteg volt. Most pedig ... Az üzletvezető már nem is csodálkozik, inkább az lepi meg, hogy én értetlenkedek. Szidja az ipart. Itt vannak a vegyi áruk. A szappangyártáshoz nincs faggyú, a vattához vis- cosa, a flakonokhoz polietilén, a festékhez csomagolóanyag. Kevés a hűtőszekrény, a barkácsszerszám, a gyerekcipő, a női alsónemű, a felső kötöttáru. És aki építkezik? Megy, rohan a tégla, a cserép, a radiátor, a palaszeg után. Sokszor hiába. A példák meggyőzőek és igazak. Az emberek joggal teszik szóvá a meglevő hiányosságokat. Azt is őszintén be kell vallani: ezek egy részét rövid időn belül nem tudják megszüntetni. Ugyanakkor a termelők és forgalmazók gyengeségei kiküszöbölhetők. Vajon, minden esetben jól mérik-e fel a várható igényeket, az ipar mindig határidőre szállít? Egyet kell érteni azzal a kívánsággal is, hogy legyen elegendő divatos ruha és cipő, feleljen meg a minőségi előírásoknak a bútor, az építőanyag, a lábbeli. Kétségtelen, az áruellátás színvonalának megőrzése nem önmagától érvényesülő objektív dolog. Ezért nagyon sokat kell dolgoznia az iparnak, a kereskedelemnek. Kérdezzük csak meg a szakembereket. Az elmúlt év nagyon nehéz volt. Az iparnak, a kül- és a belkereskedelemnek, az országnak. Mindent alá kellett rendelni a fizetőképesség megőrzésének. Az sem véletlen, hogy importkorlátozásra, megtakarításokra kényszerültünk. A gyártók keresték a nagyobb exportlehetőségeket, korszerűbb, kelendőbb termékek előállítását szorgalmazták. Mindez néhány területen áruhiányt okozott. Az idei népgazdasági terv előírja: meg kell őrizni a kiegyensúlyozott áruellátást, a vásárlóerő és az árualapok összhangját, és lehetőleg jobban igazodjon a kínálat a fizetőképes kereslethez. Nos, ma már tudjuk: a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak a cserearányok, sok fontos ipari és mezőgazdasági cikket a tavalyinál olcsóbban tudunk értékesíteni. Az ipari termelés az egy-két százalékos növekedés helyett stagnált, az aszálykár tetemes kiesést jelent. Mindezek ellenére az áruellátás javításának a feltételei adottak. Lesz viszont néhány termék- csoport, ahol a meglevő hiánycikkek száma nem csökken. Amikor őszintén feltárjuk gondjainkat, abból kell kiindulnunk: az áruellátás, a kereskedelem munkája befolyásolja a lakosság hangulatát, közérdekét. Ezért is fontos a jó együttműködés az ágazatokkal, a különböző iparágakkal, a társadalmi szervezetekkel. Jobban meg kell nézni például, jól sá- fárkodik-e a kereskedelem a tőkés valutával. A hazai ipartól és mezőgazdaságtól is többet szükséges követelni minőségben, korszerűségben és választékban. Persze, ott, ahol ezeknek megvannak a feltételei. Mindenki tudja: 1983-ban csökkent a fogyasztásicikk-import. A belföldi ellátást mégis javítani lehet vállalati, szövetkezeti, kishatármenti, áruházi cserékkel. Mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy a reáljövedelem csökkenése tovább módosítja a lakossági vásárlások összetételét. Jelentős az a réteg, amely az olcsóbb, de jó minőségű árut keresi. Ebben az ösz- szefüggésben nem árt felülvizsgálni a kis települések áruellátásának a javítását. Eddig ugyanis az volt az uralkodó nézet, hogy a tanyasi és falusi boltokban csak a legfontosább napi cikkek legyenek. Ilyen közlekedési költség és benzinár mellett azonban meg kell gondolni: tartható-e a régi gyakorlat, mert a kis települések üzlethálózatának felújítása, műszaki fejlesztése elodázhatatlan. Amikor felszólítottam társaságom tagjait, hogy beszélgessünk az áruellátásról, egyre nagyobb hangsúlyt kapott az igényesség, az érzékenység a minőség és az ár összefüggéseire, a választékra, a vásárlási körülményekre. Tehát észrevétlenül elérkeztünk a fogyasztói érdekvédelemhez. Ezek közül is talán legérzékenyebb pontunk az ár. Aligha érdektelen: a fogyasztási cikkek 57 százaléka a szabadáras kategóriába tartozik. Ezeknél az áruknál nincs árhatósági kényszer, de meg kell tartani az árképzési szabályokat. A vállalati érdekeltség túlzott érvényesítése, és az eladók, a vendéglátóipari alkalmazottak szabálytalansága szakszerű intézkedést feltételez. De ki ellenőrizzen? Természetesen az ellenőrök. Csakhogy a megyei kereskedelmi felügyelőségen hárman dolgoznak, a kisebb tanácsoknál még kevesebben. A fogyasztási szövetkezetekben leginkább leltározással foglalkoznak, alig jut idő a boltok ellenőrzésére. Képzeljük el, van olyan hely. ahol egy embernek 40 üzletet kell megvizsgálnia. A köszönésen kívül aligha csinál valamit. Kevés a fizetés, az erkölcsi megbecsülés, nagy a jövés-menés. Egy év alatt a létszám egyötöde kicserélődik. Csoda-e, hogy ilyen körülmények között nem csökken a visszaélések száma. Egy legutóbbi NEB- vizsgálat megállapította: a sütőipar saját üzleteiben két év alatt (!) egyetlen szabálytalanságot sem tártak fel a belső és a külső ellenőrök. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy senki sem ellenőrzött. Baj van a felelősségrevonás- sal is. A kereskedelmi felügyelőség, a KÖJÁL szakszerűen, következetesen jár el, mindez nem mondható el a községi tanácsokról, a vállalatokról és a szövetkezetekről. Pedig van mit söpörni a porta körül. Sok a helytelen számolás, a hamis mérés, pontatlanok az árkalkulációk. A zöldség -és gyümölcsboltokban nem mindig tüntetik fel az árat, a minőséget sem jelölik megfelelően. Egyes magánkereskedők és szerződéses boltvezetők az állami kiskereskedelemtől szerzik be áruikat, és azokat nem ritkán aránytalanul magas áron értékesítik. Egyrészt jogtalan haszonra tesznek szert, másrészt csökkentik az állami, vagy a szövetkezeti kiskereskedelem árualapját, fokozzák az áruhiányt. Ráadásul többféle cikken nincs kezelési és használati utasítás. |bben a munkában névtelen közkatonák a szakszervezetek választott képviselői: a társadalmi ellenőrök. Megérdemlik az erkölcsi és a munkahelyi elismerést, mert önzetlenül és áldozatkészen dolgoznak a fogyasztókért, gazdaságpolitikai céljainkért. Seres Sándor
