Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Bányászokat köszöntöttek az Ipari Minisztériumban A 33. bányásznap alkalmából pénteken ünnepséget tar­tottak az Ipari Minisztériumban. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizott­ság tagjai. Ott volt Fejti György, a KISZ KB első titká­ra, jelen voltak a SZOT és különböző ágazati szakszer­vezetek vezetői, képviselői. Az ünnepséget Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyi­totta meg, majd Havasi Ferenc a párt Központi Bizott­sága és a kormány nevében köszöntötte a bányászokat. Havasi Ferenc beszéde után Méhes Lajos kitüntetése­ket adott át. Havasi Ferenc beszéde — Ezen a napon azok fe­lé fordul az ország figyelme, akik áldozatos munkával a fejlődés szolgálatába állítják hazánk ásványi kincseit — mondotta a Központi Bizott­ság titkára. Ez az ünnep ki­fejezi a bányászok társadal­mi megbecsülését, a mély tiszteletet, amely bányásza­inkat övezi. Társadalmunk a bányászok múlt és jelenbeni helytállásáról, áldozatválla­lásáról is emlékezik ezen a napon. A bányászat dolgo­zóinak erőfeszítésein nagy­mértékben múlik népgazda­ságunk további fejlődése is. Nálunk is számolni kell a kitermelési feltételek rosz- szabbodásával, ezen azonban úrrá lehetünk a fejlett tech­nika eszközeinek mind szé­lesebb körű alkalmazásával — mondotta. — A föld alatti szénbányákban a termelés 60 százalékát már teljesen gé­pesítették, fokozatosan ter­jed az automatizált terme­lésirányítás is. — Az új gépek, berende­zések, technológiai eljárások folyamatosan megváltoztat­ják a bányamunka jellegét és új követelményeket tá­masztanak a dolgozó embe­rekkel szemben, nagyobb sze­rephez jut az emberi ténye­ző. A korszerű gépek keze­léséhez szélesebb ismeretek szükségesek. Az elmúlt idő­szak tragikus eseményei is arra figyelmeztetnek, hogy a legkorszerűbb technika is valójában csak akkor ered­ményes, a munka csak ak­kor biztonságos, ha mindenki fegyelmezetten teljesíti fel­adatait, és a munka egész folyamatát ellenőrzik. — Nagy a jelentősége an­nak — folytatta —, hogy az ásványi nyersanyagok kiter­melése és felhasználása mi­nél kisebb környezetkárosító hatással járjon. Fokozni kell azokat a dicséretes eredmé­nyeket, amelyeket a bányá­szat egyes területein azzal értek el, hogy a mező- és erdőgazdasági művelésből korábban elvont területeket tájrendezéssel ismét alkal­massá tettek a hasznosításra. Az energia- és nyei*anyag- gazdálkodás korszerűsítésé­ről szólva rámutatott, hogy fokozni kell a gazdaságosan igénybe vehető hazai ener­giahordozók kitermelését, másrészt teljesebben ki kell használni a KGST-országok- kal kiépített és tovább bő­víthető együttműködés lehe­tőségeit. Nagyon fontos, hogy a hazai kitermelést ne csu­pán az energiahordozók vi­lágpiaci árának emelkedése, s ezzel a behozatal megdrá­gulása tegye versenyképes­sé. A gazdaságosság legfon­tosabb feltétele, hogy mér­sékeljük a kitermelés költ­ségeit, fokozzuk a munka hatékonyságát, termelékeny­ségét. Az ország energiaigényé­nek biztosításában a szén­bányászat mellett egyre na­gyobb szerepet kap az urán­bányászat, amelynek nagy ünnepe volt a Paksi Atom­erőmű első blokkjának be­kapcsolása. — Szénhidrogén-bányásza­tunknak erőfeszítéseket kell tennie arra, hogy geológiai adottságainkhoz igazodva nö­vekedjék a földgáz kiterme­lése. A kőolajtermelésben a következő évtizedben csak az elért szint tartása tűzhető ki célul. — Energiafelhasználásunk szerkezetének átalakítása is nagymértékben hozzájárul­hat a természeti kincseink­kel való eredményesebb gaz­dálkodáshoz. Lehetséges és egyben szükségszerű is a ha­gyományos energiahordozók, különösen a szén eddigieknél nagyobb arányú hasznosítá­sa. Legalább ilyen fontos az energiatakarékos termelési eljárások kidolgozása és alkalmazása. Nagyon fontos, hogy a bá­nyászatban is jobban ki­használjuk a berendezéseket hatékonyabbá váljék a mun­ka, de ennél is fontosabb, hogy mindenütt tovább fo­kozzák a munka biztonsá­gát, könnyítsék a bányász munkát. Az ötödik és a ha­todik ötéves terv időszaká­ban is igen jelentős összege­ket — összesen három mil­liárd forintot — fordítottak illetve fordítanak erre a célra. Végül arról szólt, hogy a párt és a kormány továbbra is minden támogatást meg­ad ahhoz, hogy a bányászok sikeresen és biztonsággal vé­gezhessék munkájukat. * * * Több szénbányában és szénbánya vállalatnál már pénteken megkezdődtek a 33. bányásznapot köszöntő ünnepségek. Komárom me­gye bányászai először a hősi halált halt bányászok em­lékműve előtt tisztelegtek. Virággal borították a mun­kásmozgalom harcosainak síremlékeit és azokét. akik a munka frontján estek el. A tatabányai szénbányameden­ce dolgozóinak képviselői lerótták kegyeletüket az 1919-es esendőrsortűz már­tírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. Nógrádban ugyancsak ko- szorúzási ünnepséggel kez­dődtek a 33. bányásznap eseményei. Az ünneplő bá­nyászok a népelnyomó Hor- thy-rendszer ellen vívott harc, valamint a második világháború antifasiszta el­lenállási mozgalom bányász mártírjainak emléke előtt tisztelegve megkoszorúzták a salgótarjáni felszabadulási emlékművet, az 1944. évi karancslejtősi bányászfelke­lés Gusztáv-aknai emlékmű­vét és salgótarjáni emlék­tábláját. A karancssági, pásztói és nagybátonyi te­metőben elhelyezték a ke­gyelet virágait azoknak a bányászhősöknek sírján, akik a közelmúltban kötelességük teljesítése közben lelték ha­lálukat. Ugyanezen a napon, Ivá- nyi Ödön festőművész sal­gótarjáni tárlatának meg­nyitásával bányász kulturá­lis és sporthetek is kezdőd­tek Nógrádban. Talajtani vándorgyűlés Pénteken Kecskeméten megkezdődött a Talajtani Társaság kétnapos vándor- gyűlése. A téma a hazánk termőterületének egynegye­dét eSfoglaló laza szerkezetű homoktalajok hasznosításá­nak kérdése. Mint Láng István akadé­mikus, a társaság elnöke vitaindító előadásában hang­súlyozta, az ilyen típusú ta­lajok termőben tartása Ma­gyarországon nem csak jelentős részarányuk miatt nélkülözhetetlen, szükség van rájuk azért is, mert döntő szerepük van egyes területek népességmegtartó képességében, s nem mond­hatunk le a hasznosításuk­kal termelt, illetve termel­hető nagy tömegű áruról sem. Tudósaink bebizonyí­tották a laza szerkezetű ho­moktalajok hasznosíthatósá­gát, s a gyakorlat is kielé­gítő módon igazolta, hogy például az állattenyésztés­ben keletkező melléktermé­kek, hulladékok visszajutta­tásával is messzemenően ja­vítható fizikai állapotuk és termőképességük. Gazdasá­gaink — sajnos — az el­múlt „gazdag” években le­szoktak az ilyen viszonylag egyszerű és olcsó talajerő­javításról, pótlásról. Erről, a hasonló célra szolgáló egyéb módszerekről, s ál­talában a homoktalajok fo­kozott hasznosításáról együt­tesen 25 előadás hangzik el a kétnapos vándorgyűlésen, amelynek munkájában oszt­rák és szovjet szakemberek is részt vesznek. Nivódíjat kapott a Győri Balett A Művelődési Minisztéri­um nívódíját nyerte el a Győri Balett Izzó planéták című produkciója. A magas művészi színvo­nalú produkcióért járó ní­vódíjat Tóth Dezső művelő­dési miniszterhelyettes adta át Markó Iván művészeti vezetőnek, Vajda János ze? neszerzőnek, Kovács László karmesternek, Gombár Ju­dit díszlettervezőnek, továb­bá a Győri Balett és a ma­gyar néphadsereg művész- együttese táncosainak. A díjak átadása után Fej­ti György, a KISZ KB első titkára köszöntötte a mű­vészeket. Czóbel Béla emlékkiállítás Pénteken a Vigadó Ga­lériában megnyílt Czóbel Béla Kossuth-díjas festőmű­vész emlékkiállítása. A centenáriumi tárlat a magyar festészet európai hí­rű mesterének állít emléket. A művész 1976-ban halt meg; s hosszú élete, művészi munkássága egyben a XX. századi magyar képzőművé­szet egyik jelentős fejezete is. A festményeken és met­szeteken kívül fotókiállítás mutatja be a gazdag életút eseményeit. A tárlat október 2-ig tekinthető meg. Olajbányászok Méhkeréken. (Képes riport az 5. oldalon) vető: Fazekas László Diplomakiosztó ünnepség Békéscsabán Bensőséges ünnepség szín­helye volt szeptember 2-án, tegnap Békéscsabán az MSZMP oktatási igazgatósá­gának nagyterme. Ekkor ad­ták át a felsőfokú politikai végzettséget tanúsító bizo­nyítványt a marxizmus—le- ninizmus esti egyetem szako­sító tagozatain az 1982/83-as tanévben végzett 127 hallga­tónak. Dr. Herczegh Ferenc igazgató átadja a bizonyítványt dr. Ré- dci József eleki körzeti főorvosnak Fotó: Fazekas László A megjelenteket'— köztük Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét — Beraczka István igaz­gatóhelyettes köszöntötte. Ezt követően dr. Pirityi Károly- né tanszékvezető méltatta az elmúlt évek munkáját, szólt a most végzettek előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a szerzett ismeretek hasznosítására napjainkban különösen nagy szükség van. Beszélt arról a megkülön­böztetett figyelemről, amely az ideológiai, propaganda- munkát kíséri. Befejezésül sok sikert, eredményes mun­kát kívánt a hallgatóknak. Az ünnepi beszéd után dr. Herczegh Ferenc igazgató adta át a végzetteknek a bi­zonyítványt, majd a hallga­tók nevében Szakái János mondott köszönetét a taná­roknak. flz őszi feladatokról tárgyaltak Középpontban a mezőgazdasági termékek szállítása Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán tartotta első ülését az újjászervezett Bé­kés megyei szállítási bizott­ság. Mint ismeretes, a köz­lekedési ágazat átszervezése a bizottságot is érintette. A jövőben a megyei szállítási bizottság elnöki tisztét Araczki János, a megyei ta­nács elnökhelyettese tölti be, a szállítási bizottság elnök- helyettese Vándor Pál, a Vo­lán 8-as sz. Vállalat igazga­tója, a szállítási bizottság tit­kára pedig Sprőber József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője. A szál­lítási bizottság új tagjait az ülésen elnöklő Araczki János köszöntötte, majd Sprőber József tájékoztatta a jelen­levőket az átszervezés után létrejött 21 fős közlekedési osztály feladatáról, összeté­teléről. Ezt követően az őszi szál­lítási programtervek, főbb feladatok meghatározására került Sor. A korábbi évek­hez hasonlóan ezen az őszön is a mezőgazdasági termé­kek fuvarozása jelenti a leg­nagyobb feladatokat. Az üze­mek a jövő héten megkez­dik a cukorrépa szedését, és a sarkadi, valamint a Mező- hegyesi Cukorgyárba való fuvarozását. Mindkét feldol­gozó üzem egy időpontban kezdi a kampányt. A termés nagyobb hányada vasúton jut a feldolgozóhelyre, ki­sebb részét közúton szállít­ják feldolgozásra. A MÁV Szegedi Igazgatósága terüle­téről mintegy 963 ezer ton­na cukorrépát szállít öt fel- dolgozási helyre. Az igazga­tóság az országos egyeztetés keretében tizennyolc irány­vonatot igényelt, s tizenné­gyet kapott. A hiányzó mennyiséget a szabad kocsi­parkkal kell megoldaniuk. Az idén előrelépést jelent, hogy a termés beszállítása után a vagonok szelettel rakva kerülnek vissza a fel­adó állomásokra. A szegedi igazgatóságnak az év hátra­levő részében még mintegy 4,3 millió tonna árut kell to­vábbítania. Békés megye másik nagy fuvarozója a Volán 8-as szá­mú Vállalata. A korábbi évekhez képest a vállalat­nak — az alacsonyabb me­zőgazdasági termésátlagok miatt — a tömegáruk szállí­tására szabad kapacitása van. A második napirendi pont keretében a korszerű szállí­tási módok, szállítótartályos és raklapos forgalom rész­aránya az áruszállításban, a gépesített rakodási technoló­giák alkalmazása és fejlesz­tésének lehetőségeit vitatta meg a bizottság. Ebből ki­tűnt; az utóbbi években me­gyénkben nőtt a konténeres áruszállítás aránya. Az év első hat hónapjában, az elő­ző esztendő azonos időszaká­hoz viszonyítva, 11,5 száza­lékkal több konténert adtak fel, s csaknem ugyanilyen arányban nőtt a leadás is. A konténerfuvarozás segítésére a békéscsabai vasúti csomó­pontra telepítettek egy 26 megapondos autódarut, így 1984-től a megyeszékhelyen is megindulhat a nagy, vagy­is a 20 tonnás konténerfor­galom. A szállítási bizott­ság ülése bejelentésekkel ért véget. — szekeres —

Next

/
Oldalképek
Tartalom