Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
NÉPÚJSÁG PINORÍMI 1983. szeptember 17., szombat Keresztrejtvény Álom A Margit-sziget messziről ragyog. A Margit-sziget szélén halk habok .. . Andrej Tarhanov szovjet-orosz költő „Álom” című verséből idézünk Bede Anna fordításában. Az idézet folytatását rejtvényünk megfejtése adja. VÍZSZINTES: 2. Az idézet első folytatása; zárt betűk: A, L, A. V, N. 7 ...............élete” (Maeterl inck). 13. Okos. 14. Részben ráemel! 16. Évenként újra termő. 17. Játszma (a teniszben). 18. Nagy erővel keresztülüt. 20. Liza egynemű betűi. 21. ír gépkocsik jelzése. 22. Nagyobb étkezés cse- megeszerü utolsó fogása. 23. Község Tokod közelében. 24. A stroncium vegyjele. 25. Régi aprópénzünk rövidítése. 26. Egyforma betűk. 27. A bányászott ásvány alatt levő kőzet. 28. Nedves helyet kedvelő növény. 30. Hajlandóságból ráfordítja valamely célra. 33. Tüstént. 35. Tarka. 36. Kilociklus rövidítése (ford.). 37. Gépkocsitípus. 38. Alsó rész! 40. Minden konyhában megtalálható. 41. Kassa része! 42. A tantál vegyjele. 43. Vulkáni eredetű kőzet. 46. Kalapanyag. 48. Szokatlan voltával feltűnik. 49...................megvénülünk.” (Jókai.) 50. Nemes ital. 52. Előd. 53. Továbbá. 54. Kiejtett betű. 55. Építészeti stílus. 56. Neves bizánci hadvezér (505—565). 59. Kalibere. 60. Fordított kettős betű. 62. Egyfajta brikett. 63. Eket ver bele. 64. Neves svéd Azsia- kutató. (Sven Anders. 1865— 1952.) 67. Petőfi egynemű betűi. 68. A haladás irányába. FÜGGŐLEGES: 1 ...............Szaltan c árról” (Puskin). 2. Virág. 3. Orvosság. 4. A német ábécé utolsó betűjének neve. 5. A jód és a kén vegyjele. 6. Másra hárítás. 8. Méregben van! 9. Le- hár-operett. 10. A hélium vegyjele. 11. Attila legidősebb fia. 12. A versidézet harmadik, befejező része. 15. A New York-i opera népszerű neve. 18. Keresztül. 19. Viszonzás. 22. Megszólítás. 23. Üdítő ital. 24. Az idézet második része, zárt betűk: H. A. A. 25. Ezen a ,,hegy”-en adótorony áll. 27. A fluor, a jód és a kén vegyjele. 29. Tetszelgő. 31. Kettőzve: cukorka. 32. Nagyvárosi fény. 34. Izraeli légitársaság. 36. Dolgok váltogatása. 39. Ruhaanyag. 41. Vonatkozó névmás. 43. Négy hónap nevének végződése. 44. Hatnak több mint a fele! 45. Lapos tűlevelű, piros termésű fenyőféle. 47. Folyó az NSZK-ban. 48. Itt írta Vörösmarty legszebb bordalát. 51. Bolgár költő. 53. Kis folyóvíz. 57. Üjság. 58. Sári egynemű betűi. 59. összeszorított kézfej. 61. .........Blas. Lesage kalandregénye. 63. Szatírának és késnek van. 65. Szolmizációs hang. 66. Az ismeretlen névjele. 68. Levegő része! B eküldendő: az idézet. E. B. Beküldési határidő: 1983. szeptember 27. Helye: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, pf. 111. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. A szeptember 3-i rejtvény helyes megfejtése: Szülőnk és testvérünk a béke, — Apánk, anyánk is harcol érte, — Hogy bántódás többé ne érje. Nyertesek: Martyin Mária, Méhkerék; Hoffmann Szabolcs, Lökösháza; Hankó Györgyné, Békéscsaba. Jakab József. Körösladány; Bartyik Imréné, Vésztő: Biró Csaba, Mezőberény. Az erdélyi fejedelem ételei A szakácskönyvek ma népszerűbbek, mind eddig bármikor. Nemrég jelent meg a Kritériön kiadásában az a 300 éves szakácskönyv, amelyben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségének, Bornemissza Annának a szakácstudománya van leírva. Ezeket a recepteket használták az erdélyi fejedelmi udvarban. Apor Péter, a híres történetíró e könyvet „új módi”-nak nevezte, mert az erdélyi konyha megújulását indította el. Nemcsak sok százféle étel elkészítési módját írja le ez a könyv, hanem foglalkozik az italok kezelésével, tárolásával is. Apor Péter írja. hogy az erdélyi urak csak új bort ittak, mert a rossz tárolás, a hozzá nem értő kezelés miatt a borok megnyú- lósodtak, megromlottak, és az ilyen bor már csak a cselédségnek jutott. A pohárnok, szakács, étekfogó, udvari kapitány, konyhamester, ételkóstoló stb. feladatait és felelősségét is leírja a könyv. (Érdekességként említhetjük meg, hogy II. Rákóczi Ferenc udvari rendtartásában is megtalálhatjuk az 1700-as évek elején ezeket: esküvel kellett megfogadni az alkalmazottaknak, hogy megtartják az előírt rendelkezéseket, és hogy a fejedelem életét minden eszközzel védik a meg- mérgezéstől.) Meglepő az ételreceptek bősége. Csak salátából 50-fé- lét sorol fel, de 83 ételt ajánl ökörhúsból, 59-et borjúból, 40-et vadkanból stb. Megtaláljuk benne a madarakat, csigát, rákot, zöldbékát, igen sokféle halat, és tésztából 76- félét! Olyan állatok húsa is szerepel az ételválasztékban, amelyek ma már szokatlanoknak tűnnek nekünk, és viszolyognánk elkészítésüktől, például sas, daru, hód, mókus, gém, rigó, pacsirta stb. Az ételeket jellemzi a változatosság, sok a léféle. (Más lében főtt a hús, és más levet használtak alá, ha tálalták.) Szerették az erős fűszereket, sokféle természetes növényi fűszerező anyagot használtak. Kedvelték a főzésnél a bort, de szívesen használtak levesekhez, besűrítéshez kenyeret is. Sok disznóhúst és valamilyen házi tésztát minden étkezésnél tálaltak. Házilag készítették az ecetet is. Nem volt ismeretlen a tartósítás, a befőzés. A sört is maguk főzték, mindenki büszke volt a saját főzésű söre jó minőségére. A paradicsomot, kukoricát, paprikát, burgonyát a receptkönyvben nem találjuk meg. R. J. Miért kapirgálnak mindenütt a tyúkok? n földgáz karrierje (NYUGAT-AFRIKAI MESE) Egyszer a tyúk és a kutya egy tálban kaptak ebédet. Az ételüket olajjal is megöntözték, de az olaj mind lefutott a tányér mélyebb részeire. Az étel teteje száraz maradt. Az okos kutya hamar észrevette ezt, és nem várta meg, hogy megegyék azt, ami felül volt. Orrával szépen felturkálta a tál alját, és abból lakott jól, ami jó zsíros volt. A buta tyúk viszont a száraz darabkákat csipkedte a tetejéről. Mikor mindketten jóllaktak, kihúzta a kutya az orrát a tálból és azt mondta a tyúknak: — Ó, de buta vagy! Azt csipkeded, ami felül van. mielőtt meggyőződnél arról, mi is van az alján. Látod, az én ételem jó zsíros volt, míg te a szárazát kaptad. A buta tyúk nagyon szívére vette ezt a tanítást: azóta is mindenütt kaparászik, hogy hátha talál valamit. Meg akar bizonyosodni arról, hogy nincs-e odalent valami jó. (Mezey Katalin fordítása) A világ bizonyított földgáztartalékai 3 százalékkal (103 milliárd torma kőszén- egyenértékre) nőttek a múlt évben. A Szovjetunió bizonyított tartalékai az év végén — a KGST-országokkal és Kínával együtt számítva — 43,6 milliárd tonnára, az USA-éi 7 milliárd tonnára rúgtak. A múlt évben a világ energiafogyasztásának kereken ötödrészét fedezték földgázból. A fogyasztás ösz- szesen 1,58 milliárd tonna kőszénegyenértékre rúgott, valamelyest kevesebbre, mint 1981-ben. Ezen belül az USA fogyasztása és termelése egyaránt 8 százalékkal esett vissza, az utóbbi 625 millió tonna kőszénegyenér- téknek felelt meg. Ezzel az USA 34 százalékos részaránynyal még a világ legnagyobb földgázkitermelője maradt. A Szovjetunió aránya a világ termelésében 32 százalékos, a kitermelés a múlt évben mintegy 8 százalékkal nőtt. 600 millió tonna kőszénegyenértékre emelkedett. A világ földgáz-kereskedelme 220 millió tonna kő- szénegyenérték volt, 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A világkereskedelemben 13 termelő és 21 fogyasztó vett részt. A Szovjetunió az NSZK-ba 11.4, Olaszországba 9,9, Franciaországba 0,9, a KGST-or- szágokba pedig 37,8 millió tonna kőszénegyenértéknek megfelelő mennyiségű földgázt szállított, Afganisztánba pedig 3 millió tonnának megfelelő mennyiséget exportált. Az NSZK 1982-ben 40 millió tonna kőszénegyen- értókű földgázt importált, s ezzel a világ legnagyobb importőre volt. De ez még csak a kezdet, hiszen a többszörösére fog felfutni a Szovjetunióból a nyugati országokba — többek között az NSZK- ba — szállított földgáz meny- nyisége. Már nagyban építik az ehhez szükséges csővezetékeket. Képünkön egy vízbe merülő csőszakasz fektetési munkáit láthatjuk. Csavdar Sinov: Kellemes úlitárs Plovdiv felé utaztam. Már esteledett, s hűvösre fordult az idő. Az úton nem volt nagy forgalom, a környező táj felett pedig megpihent az őszi csöndesség. Unatkoztam. Ihtiman után fölvettem valakit. Magas, sovány ember volt, vékony keretes szemüveget viselt, s ádámcsutkája mozdulatlanságba meredt. Ö volt az ország leghallgatagabb autóstoposa. Vagy tizenöt kilométert utaztunk így együtt nagy-nagy csöndességben. Egyre sötétebb lett. Az út mellett felzúgott egy gyorsvonat, s az egyik világló ablak mögül egy gyermek integetett felénk .. . — Mostanában nem szívesen veszik föl a stoposokat — szólalt meg végre-valahára az utas. — De miért... Ha van hely, én mindig megállók — mondtam a hallgatásra kényszerült fecsegők hevével. — Pedig mi minden meg nem esik! Az utas felém fordult, hosszasan rám nézett, és folytatta: — Akár fejbe is üthetném valamivel, és ellophatnám a kocsiját. — Persze, hogy fejbe üthetne, de még mennyire! Mi az hogy! Elővesz a táskájából valami súlyos dolgot, puff a fejemre, és kész! Térdén tömött aktatáska feküdt. Ilyen táskát főleg a tévéműszerészek és a vízvezeték-szerelők hordanak magukkal. — Na, nem fogok azért annyira sietni a fejbevágással — ellenkezett az utas. — Könnyű azt mondani: puff a fejére és kész . . . Kilencvennel megyünk . . . Puff, a fejére, és fölmászunk a legelső fára! — Milyen igaz! Veszélyes dolog ilyen sebesség mellett a vezetőre támadni! — mondtam. Utasom ismét elhallgatott. Egy idő után levette szemüvegét, megtörölte fehér zsebkendőjével, visszatetfe az orrára, és szemügyre vett : — Kivárom, míg nem lesz a közelben autó, megkérem, álljon meg egy kicsit, mert rosszul vagyok, vagy csak egyszerűen könnyíteni szeretnék magamon, maga leáll, én pedig: durr, fejbe verem ... — Milyen igaz, durrr, fejbe ver! — örvendeztem rekedt hangon. Időközben az út üres lett. Fényszóróim rávilágítottak az út menti táblákra és fákra, hol az elsárgult levelek kétségbeesetten próbáltak az ágakba kapaszkodni. — Ezután persze, még néhányszor lesújtok! — folytatta az utas. — Teljesen biztos vagyok benne: maga elvesztette az eszméletét, és úgy elaltattam, hogy legalább reggelig nyugtom lesz a rendőrségtől! Ránéztem. Így profilból volt benne valami ijesztő. — Humánusabb lenne, persze, ha csak megkötözném! Félrehúzom, és jól összekötözöm, a szájába pedig ... — A számba pedig zsupsz, egy törülközőt! Ahogy a filmekben szokás! — szakítottam félbe, és hisztérikusan fölkacagtam. — Milyen igaz! Törülközőt, vagy ami éppen kéznél van! Csak az a fontos, hogy ne tudjon kiabálni:.. Hosszú szünet következett. Zúgott a motor, peregtek a kilométerek. — Aztán elszedem a pénzét, az óráját, az értékeit! Eszembe jutott, hogy nyolcvan leva van a zsebemben. — Szép a gyűrűje! Szemüvegén megcsillant egy közeledő autó fénye. — Nem csúnya! Drága családi örökség, ahogy mondani szokás. Az autó elhaladt mellettünk, sofőrje pedig hosszasan dudált, mérgelődve azon, hogy nem kapcsoltam lejjebb a fényszórót. — Van, aki öl is — mondta szabatosan az utas. — Buta dolog gyilkolni. — Világos, hogy az. Megöli, aztán jön a maximális büntetés. — Néha, persze szükség van rá. Főleg akkor, ha az áldozat ellenkezni kezd, de csak úgy véletlenül is előfordul, hisz az ember végül már nem tud pontosan ütni. Üt, hogy az áldozat elveszítse az eszméletét, de a koponyáját találja el, amely puhának bizonyul ... Durr! — és neki már minden mindegy... Hűvös volt az este. Fölöttünk kékes hold függött, kopasz fák, homályos titkok fontak körül bennünket, s minduntalan előtűntek a kéken és sárgán viliódzó közúti táblák . . . — Legjobb a klasszikus módszer! Oda kell kötni egy fához, el kell lopni az autóját, szét kell szedni, és alkatrészenként eladni... A maga kocsija nem is lenne rossz erre a célra, ilyen alkatrészhiány mellett egy halom pénzt össze lehetne szedni... — Ne legyen kicsinyes! Ilyen alkatrész- hiány mellett az én kocsim valóságos aranybánya! — válaszoltam. Valahol Pazardzsik körül útitársam kinyitotta a táskáját, és elővett egy kalapácsot. Nem olyan kisebbfajta szerszámot, hanem egy igazi ötkilós jószágot. — Mindenesetre még kalapácsot is tartok a táskámban. Durrr! — és kész! — mondta tűnődve. — Bár törülköző éppen nincs nálam, de mindig lehet találni egy rongydarabot... Hamarosan Plovdivba értünk. Igazi jóbarátokként váltunk el. (Fordította: Adamecz Kálmán) Dohányosok bőrápolása Sokan tudják, mégis kevesen veszik figyelembe, hogy a ciga- rettázás árt a bőrnek, ráncosit- ja. öregíti. Még a haj minősége és a körmök is megsínylik ezt a szenvedélyt. Dr. Mary Daniels a kaliforniai egyetemen közel ezer dohányost vizsgált meg. Az eredmények: a cigarettázók ráncai mélyebbek, bőrük fakó. és a korai öregedés jeleit mutatja. Minél inkább a cigaretta rabja valaki, a jelek annál szembetűnőbbek. a bőr sárgás-szürkévé válik és veszít rugalmasságából. A nikotin szűkíti a véredényeket, minek folytán lassul a vérkeringés. Emellett a karbon- dioxid, melyet a füsttel együtt szívunk be. bekerül a vérkeringésbe, és csökkenti a vörös vérsejtekben levő oxigént. A bőr öregedése a kötőszövetben kezdődik. A fiatal kötőszövet rugalmas és kemény. & az öregedés folyamán mindinkább ernyed. és elveszti elasztikussá- gét. A dohányzóknál ez a folyamat meggyorsul, a bőr öregedésének tünetei már fiatalabb korban, feltűnnek. Mivel a dohányzás következtében csökken a vér ásvány-, vitamin- és kalciumháztartása, a dohányzóknak ajánlatos minél gyakrabban narancsot, túrót, zöldségfélét, citromot, joghurtot és tejet fogyasztani. A dohányosoknak a következő bőrápolást ajánljuk. Normális és száraz bőrre: Arctejjef tisztítsa a bőrét. Hetente kétszer 10—15 percig gyógynövénygőzölés, ily módon: kis lavórba vagy porcelán tálba beleteszünk egy-egy csomag kamillavirág, levendulavirág, bors- mentalevél és somkórófű keverékéből 2-3 evőkanálnyit. Leöntjük egy liter forrásban levő vízzel, megkevergetjük, és azonnal fölébe hajolunk. Fejünket letakarjuk nylonterítővei, hogy a gőz ne tudjon távozni. Arcunkat 8—10 percig tartjuk a gőz fölött, majd puha kendővel ineg- töröljük. Ezután félzsíros, illetve zsíros krémet masszíroznunk vékonyan, könnyedén a bőrbe. Zsíros bőrre: Boraxos szappannal mossa az arcát. Hetente egyszer 10—15 perces gyógynövénygőzölést alkalmazzon a fentiek szerint a következő keverék forrázatával: egy-egy csomag zsályalevél, apróbojtor- jánfű, cickafarkfű, somkórófű. A bőr sárgás-szürke elszíneződése ellen a következő arcpakolást ajánljuk: egy kisebb almát lereszelünk, hozzákeverjük egy fél citrom lereszelt héját és összevagdalt húsát. Ha nagyon híg, kis hintőporral besűrítjük. Ezt a keveréket rákenjük az arcunkra, és 15 percig hagyjuk rajta állni. B. K.
