Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

A mellék nem mellékes Divatos a steppelt kárpit A Skála-raktárban számítógép könyvel cs számláz Bútorok Berlinbe Stílbútort az országban mindössze öt helyen készíte­nek, és egyre kevesebben vállalkoznak erre a régi ko­rok ízlését idéző, nem ép­pen könnyű feladatra, A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezt évtizedes tapasz­talatokkal rendelkezik a stílbútorgyártás területén. — Vétek lenne — véleke­dik Szikszay Antal, a szö­vetkezet elnöke — nem ki­használni az itt csaknem húsz esztendő alatt össze­gyűlő szaktudást. Stílbútort csak az tud készíteni, aki igen jártas a szakmában, is­meri annak minden titkát. A legkomolyabb munka, a szövetkezet asztalosai sze­rint is a Csaba-garnitúra előállítása. Petri György 23 éve, tanulókörétől asztalos, s mint mondja, a legnehe­zebb ezekkel a fényes felü­letű, intarziás bútorokkal dolgozni. — Magasan veri a me­zőnyt a Csaba — erősíti meg társai szavait Schwetner Bé­la asztalos, aki a családi ha­gyományokat követve vá­lasztotta ezt a szakmát. — Nagy figyelemmel, vigyázva kell készítenünk darabjait, mivel rendkívül sérüléke­nyek és munkaigényesek. A termelés fele a Csaba- garnitúra, s ez szinte teljes egészében szocialista piacok­ra. elsősorban a Szovjetunió­ba kerül. A hazai lakásvi­szonyok nemigen kedveznek a régies fazonú, 28 bútorda­rabból álló, nem éppen ol­csó berendezésnek, ezért belföldön viszonylag kevés az értékesítés. A szövetkezet azonban ter­mészetesen a belföldi vevők­nek is igyekszik a kedvében járni, ezért a Csabából „ki­vonatot” készítettek. — Nappali garnitúrát kí­náltunk a most oly divatos steppelt, plüss kárpittal, és mondhatom, sikerrel. — Fo­tókat mutat az elnök, való­ban tetszetős darabok. — Száz garnitúrát rendeltek be­lőle a negyedik negyedévre, nem panaszkodhatunk, van kereslet belföldön is. — És a dollárpiacokon? — Az az igazság, hogy Nyugat-Európa nemigen vesz tőlünk stílbútorokat. Inkább az olaszoktól, és ezt meg lehet érteni, hisz ott nagyobb hagyományai van­nak ennek a mesterségnek. Most azonban lehet, hogy változik a helyzet. Igen nagy rendelési készséget mutat ugyanis az USA, egy min­Megkezdték a salgótarjáni Karancshús Szövetkezeti Vállalat tízvagonos, konté­ner rendszerű hűtőházának kipróbálását. A freongáz hű­tőközeggel működő létesít­mény a berakodást követően rövidesen elérte a szavatolt 0—5 fok hőmérsékletet. A hűtőház speciális csukló­rendszer segítségével sza­bályszerűen öszecsukható, vontatóra emelhető és tet­szés szerinti helyre átszál - lítható, s ott egy hét alatt összeszerelhető és üzembe helyezhető. A több mint száz négyzetméter alapterü­letű, tíz vagon befogadóké­pességű „kockából” szükség esetén több is egymás mellé telepíthető, s akár össze is nyitható. A konténer — hű­tőház — nagyobb teljesítmé­nyű aggregét felszerelésével — képes a belső hőmérsék­let minusz 25 fokon tartá­sára. ­A salgótarjáni vállalat a berendezést a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron fedezte fel az Energia­gazdálkodási Intézet bemu­tatóján. A beruházás a cö­Magasan veri a mezőnyt a Csaba Fotó: Lónyai László takollekciót a Csabából ki­állításon mutatnak be az államokban. Ha a közönség­nek is tetszik — bízunk benne —. üzletet köthetünk. Persze, nem ez lenne az első valutás üzletük, mivel Nyugat-Európa országaiba, ha nem is stílbútort, de rég­óta szállítanak. A hollan­doknak rusztikus tölgyfaasz­talokat, fiókos szekrényeket, a nyugatnémeteknek ágy­kompozíciókat, a franciák­nak asztalcsaládokat. A gond az, hogy ezek többnyi­re kis tételek, nem köthetik le a szövetkezet teljes ka­löpalapok megépítésével, a hűtőház helyszínre szállítá­sával és felszerelésével ösz- szesen hárommillió forintiá­ba került a húsfeldolgozó üzemnek, amelyet azonban új szerzeménye már az idén megszabadít sok százezer forintos bértárolási és szál­lítási költségtől. Az Energia­gazdálkodási Intézet által kifejlesztett praktikus, ener­giatakarékos és más, jelen­leg ismert, hasonló jellegű hűtőházrendszereknél lénye­gesen olcsóbb berendezés elsőként a salgótarjáni Ka- rancshúsnál valósult meg; távolabbi elképzelések sze­rint segítségével megvalósít­ható a szakosított hűtőházi tárolás Salgótarjánban. A konténerhűtőház nemcsak hús- és élelmiszeripari cé­lokra alkalmas, de a mező- gazdaság sok területén is használható. Ezt figyelembe véve — előreláthatólag az őszi Nógrád megyei műszaki hónapok alkalmából — or­szágos bemutatót rendeznek, amelyen ismertetik a beren­dezést és a működtetése so­rán szerzett tapasztalatokat. I A legnehezebb ezekkel a fé­nyes felületű, intarziás búto­rokkal dolgozni paritását. A dolgozók pedig — érthetően — a nagy szé­riákat kedvelik. — Azt kedvelnénk mi is — mosolyodik el Horváth János, a termelési osztály vezetője —, de ha piaca a kis tételeknek van, nem te­hetünk mást, ehhez kell al­kalmazkodnunk. Nehéz jó üzleteket kötni manapság a bútorszakmában, nem túl­zottan válogathatunk az ajánlatok között. Most éppen egy nyugat­berlini szállodába készítenek bútorokat, kis tétel, nem vitás, de hátha nagy ren­deléssé válik egyszer. Ki kell használni minden lehe­tőséget. Csak így lehet tar­tani és növelni a nyeresé­get, a béreket, ami előfelté­tele annak, hogy a nagy szakmai tudással bíró szak­munkások a szövetkezetben maradjanak, és továbbra is készítsék az igényes mun­kát megkövetelő stíl- és egyéb bútorokat. —szatmári— Díszgyertyák Mosonmagyaróvárról Bővíti a díszgyertyák válasz­tékát a mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat. A különböző méretű, ceruza alakú gyertyákon kivül már a csavart formájúakat is gyártják nyolc­féle színárnyalatban. A hagyo­mányos gyertyaformák mellett speciális sablonok segítségével készítenek figurákat, egyebek között férfi- és női fejeket Is parafinból. Fedeles mécses ké­szítését is megkezdték. A mű­anyag pohárba helyezett gyer­tya fölé kilyukasztott oldalú fémkupakot erősítenek. A lyu­kakon keresztül a pohárba jut az égéshez szükséges oxigén, a tető viszont megakadályozza, hogy a széljárás eloltsa a mé­cses lángját. A választék bővítését a nem­rég lezajlott technológiai kor­szerűsítés tette lehetővé. A vál­lalat tervezői saját erőből konstruáltak egy gyártó be­rendezést, amelyet a helybeli szakemberek szereltek össze. Az ügyes masina emberi kéz be­avatkozása nélkül olvasztja a parafint, elvégzi a mártást és a hűtést'- is. A gép naponta mint­egy 20 ezer szál gyertya előál­lítására képes. Évtizedeken át csak me­zőgazdasági termeléséről volt ismert a Békéscsabai Állami Gazdaság, az utóbbi két év­ben azok is megismerhették nevüket, akiknek semmi kö­zük sincs ehhez az ágazat­hoz. Először a Skála-Coop nagykereskedelmi raktárt nyitották meg, utána egy fogadót, majd a saját nagy­kereskedelmi ágazatukat fej­lesztették. Ma már termelő üzemeket működtetnek és megkezdték saját kiskereske­delmi bolthálózatuk kialakí­tását is. Alaposan fellendült tehát a melléktevékenység az állami gazdaságban. Csökkenti a veszteséget e — Ne nevezzük ezt mel­léktevékenységnek — mond­ja Bacsa Vendel igazgató. — A mellék mindig olyan gon­dolatot ébreszt bennem, hogy az egy kicsit mellékes is. Márpedig erről szó sincs. Mi nagyon komolyan vesszük ezeket az általunk kiegészí­tőnek nevezett tevékenysége­ket, mert valóban kiegészítik fő tevékenységünket, a me­zőgazdasági termelést. Az idei aszály például legalább harmincmillió forintos ered­ménykiesést okoz gazdasá­gunknak, e veszteséget je­lentősen csökkenti az ipari és a kereskedelmi tevékeny­ség bevétele. Mi már csak ezért sem kezelhetjük mellé­kesen ezeket az ágazatokat. A fogalmakat tehát mind­járt az elején tisztáztuk, de van még egy kérdés: miért éppen az utóbbi két évben lendült fel ez a kiegészítő te­vékenység? Nos, a válasz egyszerű; amikor a Békés­csabai Állami Gazdaság élé­re új vezetés került, a leg­fontosabb feladatuk az volt, hogy rendbe tegyék a dolgo­kat. A veszteséges nagyüze­met először nullára hozták fel, a következő évben már nyereséget produkáltak, ta­valy már több tízmillió fo­rintos eredményt mutathat­tak ki. A növénytermesztés és az állattenyésztés kitűnő ered­ményeket produkált, meg­nyerték az országos tejter­melési versenyt, az ágazatve­zetők, szakemberek jól irá­nyították munkaterületüket. Volt már idő arra, hogy új ötleteken törjék a fejüket. Az igazgató és közgazdasági helyettese, Megyeri Zsolt ke­Megkezdte a bányászko­dás miatt a mezőgazdasági termelésből kivont kör­nyékbeli területek újrahasz­nosítását a várpalotai Jó­szerencsét Termelőszövetke­zet. Első lépésben 500 hektár ma még használatlan föld talaj munkáit végzik el, az­tán — a részletes laborató­riumi vizsgálat alapján — talajerő-visszapótlással, majd fűmagtermesztéssel, végül pedig szántóföldi kul­rültek kapcsolatba a Skála- Cooppal, amely akkor éppen nagykereskedelmi raktárhá­lózatának kialakításán fára­dozott. A Skála által szor­galmazott rendszer akkori­ban még újdonságnak szá­mított, sokan féltek tőle és ezért nem vállalták az egyéb­ként jó jövedelemmel ke­csegtető tevékenységet. A csabaiak belevágtak és az eredmény igazolta: megérte a kockázatvállalás. Számláz a számítógép A Skála-rendszer újdonsá­ga abban rejlett, hogy az üzemeltetést teljesen az álla­mi gazdaságra bízta, de az árukészlet a Skála tulajdo­nában marad. Az árrésen tisztességgel megosztoznak. Egyszerre 55—60 millió fo­rintos árukészlet van a rak­tárakban, és hogy a mérete­ket érzékelni lehessen: 14 ezer féle árut tartanak rak­táron a televíziótól a tré­ningruháig. A könyvelést szá­mítógép végzi, a készlet for­gási sebessége 40—42 nap. Az idén 500 millió forintos forgalomra számítanak. A Skála-üzlet sikere nyo­mán létrehozták saját nagy­kereskedelmi ágazatukat is. Ebben különböző vasárukat, idomacélokat, síküvegeket, italárut és a sportos divat­cikkekre specializálódott „plusz egy szezon” termékeit forgalmazzák. A készletet itt is számítógép tartja nyilván, és a március óta működő ágazat máris sikéresen dol­gozik. ' A Skálához még új épüle­tet emeltek, saját raktárukat már egy használaton kívüli istállóból alakították ki. A túrák vetésével és erdőtele­pítéssel folytatják a mun­kát. A cél az, hogy vissza­szerezzék a mezőgazdaság­nak az alábányászott földe­ket. E rekultivációs munká­ra ez év tavaszán együtt­működési szerződést kötött a várpalotai Jószerencsét Ter­melőszövetkezet a Veszprémi Szénbányák, a veszprémi földhivatal és az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal közép-dunán­túli felügyelősége. Megálla­termelés fejlesztésére, átcso­portosításának következté­ben, több épület szabadult fel a gazdaság területén és ezeket átalakítás után igye­keznek hasznosítani. így jött létre a benedeki fogadó, mely már nyereséggel dol­gozik. Nemrég elkészült a konyha, a jövő évtől már nemcsak a- szállóvendégek, hanem az útról betérők is ét­kezhetnek. Nemcsak a kereskedelem Régi épületbe került a drótfonó üzem is. Építőrész­legüktől kapták a jelzést, hogy nagyon nehezen lehet kerítésfonathoz jutni. Ebből már adódott az ötlet: ha hi­ánycikk, akkor gyártani kell. Saját vasasüzemük elkészí­tette a szükséges gépeket, át­alakították az épületet, és azóta két műszakban megy a gyártás. A vasasüzem nemcsak drótfonó gépeket' gyártott, hanem textilipari préseket is. Ezeket a Temaforggal közö­sen üzemeltetett textilfeldol­gozó üzem hasznosítja. Ebbe az üzembe érkeznek a külön­böző helyekről vásárolt tex­tilhulladékok, rongyok, eze­ket válogatják, bálákká pré­selik és dollárért eladják. Ez mindenkinek jó üzlet, de még jobb is lehetne, ha si­kerülne megoldani, hogy itt­hon kártolják és dolgozzák fel fonallá a textilhulladé­kot. Amiről eddig szóltunk, az a jelen, de dinamikusan fej­lődik a jövőben is a kiegé­szítő tevékenység. A kiske­reskedelmi üzletág most van kialakulóban, Telekgerendá­son, Békéscsabán és Gyulán már működnek üzletek. Gyu­lán átveszik az új helyre költöző, híres Aranykereszt patika régi épületét és a felújítás, átalakítás után I. osztályú éttermet létesítenek benne. — Vannak még elképzelé­seink — mondja az igazgató —, de azok ^maradjanak egyelőre titokban, nehogy mások lelőjék. Azt viszont szívesen elmondom, hogy ná­lunk nem számít, ki hozza az ötletet, csak az a fontos, hogy hasznos, jövedelmező legyen. Kiegészítő ágazata­ink sikere azt bizonyítja, hogy ez sem rossz módszer. Lónyai László podásuknak s megvalósítá­sának Veszprém megyében különös jelentősége van, hi­szen a megye területének jelenleg csupán az 50 száza­léka hasznosítható mezőgaz­dasági termeléssel. Az ipa­rosítás Várpalota környékén igényelte a legnagyobb te­rületet. Ott az utóbbi húsz esztendőben csak a bányász­kodás következtében több mint ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület. Összecsukható, áttelepíthető konténerhűtőház A nagyszénás! üzletnek készítik össze az árut Megkezdték a bányák környékének mezőgazdasági újrahasznosítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom