Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
A mellék nem mellékes Divatos a steppelt kárpit A Skála-raktárban számítógép könyvel cs számláz Bútorok Berlinbe Stílbútort az országban mindössze öt helyen készítenek, és egyre kevesebben vállalkoznak erre a régi korok ízlését idéző, nem éppen könnyű feladatra, A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezt évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a stílbútorgyártás területén. — Vétek lenne — vélekedik Szikszay Antal, a szövetkezet elnöke — nem kihasználni az itt csaknem húsz esztendő alatt összegyűlő szaktudást. Stílbútort csak az tud készíteni, aki igen jártas a szakmában, ismeri annak minden titkát. A legkomolyabb munka, a szövetkezet asztalosai szerint is a Csaba-garnitúra előállítása. Petri György 23 éve, tanulókörétől asztalos, s mint mondja, a legnehezebb ezekkel a fényes felületű, intarziás bútorokkal dolgozni. — Magasan veri a mezőnyt a Csaba — erősíti meg társai szavait Schwetner Béla asztalos, aki a családi hagyományokat követve választotta ezt a szakmát. — Nagy figyelemmel, vigyázva kell készítenünk darabjait, mivel rendkívül sérülékenyek és munkaigényesek. A termelés fele a Csaba- garnitúra, s ez szinte teljes egészében szocialista piacokra. elsősorban a Szovjetunióba kerül. A hazai lakásviszonyok nemigen kedveznek a régies fazonú, 28 bútordarabból álló, nem éppen olcsó berendezésnek, ezért belföldön viszonylag kevés az értékesítés. A szövetkezet azonban természetesen a belföldi vevőknek is igyekszik a kedvében járni, ezért a Csabából „kivonatot” készítettek. — Nappali garnitúrát kínáltunk a most oly divatos steppelt, plüss kárpittal, és mondhatom, sikerrel. — Fotókat mutat az elnök, valóban tetszetős darabok. — Száz garnitúrát rendeltek belőle a negyedik negyedévre, nem panaszkodhatunk, van kereslet belföldön is. — És a dollárpiacokon? — Az az igazság, hogy Nyugat-Európa nemigen vesz tőlünk stílbútorokat. Inkább az olaszoktól, és ezt meg lehet érteni, hisz ott nagyobb hagyományai vannak ennek a mesterségnek. Most azonban lehet, hogy változik a helyzet. Igen nagy rendelési készséget mutat ugyanis az USA, egy minMegkezdték a salgótarjáni Karancshús Szövetkezeti Vállalat tízvagonos, konténer rendszerű hűtőházának kipróbálását. A freongáz hűtőközeggel működő létesítmény a berakodást követően rövidesen elérte a szavatolt 0—5 fok hőmérsékletet. A hűtőház speciális csuklórendszer segítségével szabályszerűen öszecsukható, vontatóra emelhető és tetszés szerinti helyre átszál - lítható, s ott egy hét alatt összeszerelhető és üzembe helyezhető. A több mint száz négyzetméter alapterületű, tíz vagon befogadóképességű „kockából” szükség esetén több is egymás mellé telepíthető, s akár össze is nyitható. A konténer — hűtőház — nagyobb teljesítményű aggregét felszerelésével — képes a belső hőmérséklet minusz 25 fokon tartására. A salgótarjáni vállalat a berendezést a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron fedezte fel az Energiagazdálkodási Intézet bemutatóján. A beruházás a cöMagasan veri a mezőnyt a Csaba Fotó: Lónyai László takollekciót a Csabából kiállításon mutatnak be az államokban. Ha a közönségnek is tetszik — bízunk benne —. üzletet köthetünk. Persze, nem ez lenne az első valutás üzletük, mivel Nyugat-Európa országaiba, ha nem is stílbútort, de régóta szállítanak. A hollandoknak rusztikus tölgyfaasztalokat, fiókos szekrényeket, a nyugatnémeteknek ágykompozíciókat, a franciáknak asztalcsaládokat. A gond az, hogy ezek többnyire kis tételek, nem köthetik le a szövetkezet teljes kalöpalapok megépítésével, a hűtőház helyszínre szállításával és felszerelésével ösz- szesen hárommillió forintiába került a húsfeldolgozó üzemnek, amelyet azonban új szerzeménye már az idén megszabadít sok százezer forintos bértárolási és szállítási költségtől. Az Energiagazdálkodási Intézet által kifejlesztett praktikus, energiatakarékos és más, jelenleg ismert, hasonló jellegű hűtőházrendszereknél lényegesen olcsóbb berendezés elsőként a salgótarjáni Ka- rancshúsnál valósult meg; távolabbi elképzelések szerint segítségével megvalósítható a szakosított hűtőházi tárolás Salgótarjánban. A konténerhűtőház nemcsak hús- és élelmiszeripari célokra alkalmas, de a mező- gazdaság sok területén is használható. Ezt figyelembe véve — előreláthatólag az őszi Nógrád megyei műszaki hónapok alkalmából — országos bemutatót rendeznek, amelyen ismertetik a berendezést és a működtetése során szerzett tapasztalatokat. I A legnehezebb ezekkel a fényes felületű, intarziás bútorokkal dolgozni paritását. A dolgozók pedig — érthetően — a nagy szériákat kedvelik. — Azt kedvelnénk mi is — mosolyodik el Horváth János, a termelési osztály vezetője —, de ha piaca a kis tételeknek van, nem tehetünk mást, ehhez kell alkalmazkodnunk. Nehéz jó üzleteket kötni manapság a bútorszakmában, nem túlzottan válogathatunk az ajánlatok között. Most éppen egy nyugatberlini szállodába készítenek bútorokat, kis tétel, nem vitás, de hátha nagy rendeléssé válik egyszer. Ki kell használni minden lehetőséget. Csak így lehet tartani és növelni a nyereséget, a béreket, ami előfeltétele annak, hogy a nagy szakmai tudással bíró szakmunkások a szövetkezetben maradjanak, és továbbra is készítsék az igényes munkát megkövetelő stíl- és egyéb bútorokat. —szatmári— Díszgyertyák Mosonmagyaróvárról Bővíti a díszgyertyák választékát a mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat. A különböző méretű, ceruza alakú gyertyákon kivül már a csavart formájúakat is gyártják nyolcféle színárnyalatban. A hagyományos gyertyaformák mellett speciális sablonok segítségével készítenek figurákat, egyebek között férfi- és női fejeket Is parafinból. Fedeles mécses készítését is megkezdték. A műanyag pohárba helyezett gyertya fölé kilyukasztott oldalú fémkupakot erősítenek. A lyukakon keresztül a pohárba jut az égéshez szükséges oxigén, a tető viszont megakadályozza, hogy a széljárás eloltsa a mécses lángját. A választék bővítését a nemrég lezajlott technológiai korszerűsítés tette lehetővé. A vállalat tervezői saját erőből konstruáltak egy gyártó berendezést, amelyet a helybeli szakemberek szereltek össze. Az ügyes masina emberi kéz beavatkozása nélkül olvasztja a parafint, elvégzi a mártást és a hűtést'- is. A gép naponta mintegy 20 ezer szál gyertya előállítására képes. Évtizedeken át csak mezőgazdasági termeléséről volt ismert a Békéscsabai Állami Gazdaság, az utóbbi két évben azok is megismerhették nevüket, akiknek semmi közük sincs ehhez az ágazathoz. Először a Skála-Coop nagykereskedelmi raktárt nyitották meg, utána egy fogadót, majd a saját nagykereskedelmi ágazatukat fejlesztették. Ma már termelő üzemeket működtetnek és megkezdték saját kiskereskedelmi bolthálózatuk kialakítását is. Alaposan fellendült tehát a melléktevékenység az állami gazdaságban. Csökkenti a veszteséget e — Ne nevezzük ezt melléktevékenységnek — mondja Bacsa Vendel igazgató. — A mellék mindig olyan gondolatot ébreszt bennem, hogy az egy kicsit mellékes is. Márpedig erről szó sincs. Mi nagyon komolyan vesszük ezeket az általunk kiegészítőnek nevezett tevékenységeket, mert valóban kiegészítik fő tevékenységünket, a mezőgazdasági termelést. Az idei aszály például legalább harmincmillió forintos eredménykiesést okoz gazdaságunknak, e veszteséget jelentősen csökkenti az ipari és a kereskedelmi tevékenység bevétele. Mi már csak ezért sem kezelhetjük mellékesen ezeket az ágazatokat. A fogalmakat tehát mindjárt az elején tisztáztuk, de van még egy kérdés: miért éppen az utóbbi két évben lendült fel ez a kiegészítő tevékenység? Nos, a válasz egyszerű; amikor a Békéscsabai Állami Gazdaság élére új vezetés került, a legfontosabb feladatuk az volt, hogy rendbe tegyék a dolgokat. A veszteséges nagyüzemet először nullára hozták fel, a következő évben már nyereséget produkáltak, tavaly már több tízmillió forintos eredményt mutathattak ki. A növénytermesztés és az állattenyésztés kitűnő eredményeket produkált, megnyerték az országos tejtermelési versenyt, az ágazatvezetők, szakemberek jól irányították munkaterületüket. Volt már idő arra, hogy új ötleteken törjék a fejüket. Az igazgató és közgazdasági helyettese, Megyeri Zsolt keMegkezdte a bányászkodás miatt a mezőgazdasági termelésből kivont környékbeli területek újrahasznosítását a várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezet. Első lépésben 500 hektár ma még használatlan föld talaj munkáit végzik el, aztán — a részletes laboratóriumi vizsgálat alapján — talajerő-visszapótlással, majd fűmagtermesztéssel, végül pedig szántóföldi kulrültek kapcsolatba a Skála- Cooppal, amely akkor éppen nagykereskedelmi raktárhálózatának kialakításán fáradozott. A Skála által szorgalmazott rendszer akkoriban még újdonságnak számított, sokan féltek tőle és ezért nem vállalták az egyébként jó jövedelemmel kecsegtető tevékenységet. A csabaiak belevágtak és az eredmény igazolta: megérte a kockázatvállalás. Számláz a számítógép A Skála-rendszer újdonsága abban rejlett, hogy az üzemeltetést teljesen az állami gazdaságra bízta, de az árukészlet a Skála tulajdonában marad. Az árrésen tisztességgel megosztoznak. Egyszerre 55—60 millió forintos árukészlet van a raktárakban, és hogy a méreteket érzékelni lehessen: 14 ezer féle árut tartanak raktáron a televíziótól a tréningruháig. A könyvelést számítógép végzi, a készlet forgási sebessége 40—42 nap. Az idén 500 millió forintos forgalomra számítanak. A Skála-üzlet sikere nyomán létrehozták saját nagykereskedelmi ágazatukat is. Ebben különböző vasárukat, idomacélokat, síküvegeket, italárut és a sportos divatcikkekre specializálódott „plusz egy szezon” termékeit forgalmazzák. A készletet itt is számítógép tartja nyilván, és a március óta működő ágazat máris sikéresen dolgozik. ' A Skálához még új épületet emeltek, saját raktárukat már egy használaton kívüli istállóból alakították ki. A túrák vetésével és erdőtelepítéssel folytatják a munkát. A cél az, hogy visszaszerezzék a mezőgazdaságnak az alábányászott földeket. E rekultivációs munkára ez év tavaszán együttműködési szerződést kötött a várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezet a Veszprémi Szénbányák, a veszprémi földhivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közép-dunántúli felügyelősége. Megállatermelés fejlesztésére, átcsoportosításának következtében, több épület szabadult fel a gazdaság területén és ezeket átalakítás után igyekeznek hasznosítani. így jött létre a benedeki fogadó, mely már nyereséggel dolgozik. Nemrég elkészült a konyha, a jövő évtől már nemcsak a- szállóvendégek, hanem az útról betérők is étkezhetnek. Nemcsak a kereskedelem Régi épületbe került a drótfonó üzem is. Építőrészlegüktől kapták a jelzést, hogy nagyon nehezen lehet kerítésfonathoz jutni. Ebből már adódott az ötlet: ha hiánycikk, akkor gyártani kell. Saját vasasüzemük elkészítette a szükséges gépeket, átalakították az épületet, és azóta két műszakban megy a gyártás. A vasasüzem nemcsak drótfonó gépeket' gyártott, hanem textilipari préseket is. Ezeket a Temaforggal közösen üzemeltetett textilfeldolgozó üzem hasznosítja. Ebbe az üzembe érkeznek a különböző helyekről vásárolt textilhulladékok, rongyok, ezeket válogatják, bálákká préselik és dollárért eladják. Ez mindenkinek jó üzlet, de még jobb is lehetne, ha sikerülne megoldani, hogy itthon kártolják és dolgozzák fel fonallá a textilhulladékot. Amiről eddig szóltunk, az a jelen, de dinamikusan fejlődik a jövőben is a kiegészítő tevékenység. A kiskereskedelmi üzletág most van kialakulóban, Telekgerendáson, Békéscsabán és Gyulán már működnek üzletek. Gyulán átveszik az új helyre költöző, híres Aranykereszt patika régi épületét és a felújítás, átalakítás után I. osztályú éttermet létesítenek benne. — Vannak még elképzeléseink — mondja az igazgató —, de azok ^maradjanak egyelőre titokban, nehogy mások lelőjék. Azt viszont szívesen elmondom, hogy nálunk nem számít, ki hozza az ötletet, csak az a fontos, hogy hasznos, jövedelmező legyen. Kiegészítő ágazataink sikere azt bizonyítja, hogy ez sem rossz módszer. Lónyai László podásuknak s megvalósításának Veszprém megyében különös jelentősége van, hiszen a megye területének jelenleg csupán az 50 százaléka hasznosítható mezőgazdasági termeléssel. Az iparosítás Várpalota környékén igényelte a legnagyobb területet. Ott az utóbbi húsz esztendőben csak a bányászkodás következtében több mint ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület. Összecsukható, áttelepíthető konténerhűtőház A nagyszénás! üzletnek készítik össze az árut Megkezdték a bányák környékének mezőgazdasági újrahasznosítását
