Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

1983, szeptember 15.. csütörtök o Mire számíthatnak a mezőgazdasági üzemek 1984-ben? Tegnap, szeptember 14-én délelőtt Békéscsabán -a me­gyei tanács nagytermében dr. Kostyál Rezső, a Pénzügy­minisztérium főosztályveze­tője tartott előadást és kon­zultációt megyénk állami gazdasági és termelőszövet­kezeti vezetőinek, közgazda- sági szakembereinek az aszálykárok rendezésével kapcsolatos pénzügyi rendel­kezések értelmezéséről, va­lamint azokról az irányel­vekről, amelyeknek alapján az ágazatra érvényes 1984- es árakat és közgazdasági szabályzást a közeljövőben kialakítják. Az irányelvek közül a leg­fontosabb, hogy a szabály­zás növelje az üzemek ön­állóságát, s egyben a válla­lati döntést hozók felelőssé­gét. Cél továbbá, hogy a gaz­daságok jövedelmi pozíciói ne romoljanak, a kis- és nagyüzemek között kiala­kult arányok semmilyen te­kintetben ne rendeződjenek át, ugyanakkor a mezőgaz­daság és az ipar szabályzá­sa az eddigieknél jobban közelítsen egymáshoz — hangsúlyozta a főosztályve­zető, majd előadását köve­tően kérdésekre válaszolt a délelőtti találkozón. ame­lyen részt vett Csatári Bé­la, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese és Győrfi Ká­roly, a tsz-szövetség titkára is. Délután dr. Kostyál Rezső a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesüléshez lá­togatott el, ahol az egyesü­lések pénzügyi szabályozásá­ról, ennek gondjairól és a megoldásra váró feladatok­ról tárgyalt vendéglátóival. K. E. P. \ KÁDÁR J VSOS Vl./r nI MAGVAK PÁRT- ÍS KOKMÁNYKtlDötrSÉt; látogatása a szovji h müban wx Jüubs (s-y. A Kádár János vezette magyar párt- cs kormányküldöttség július 18—23-i szovjetunióbeli látogatásáról Baráti látoga­tás címmel, szép kivitelű kötetet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. A kötet az indulástól a megérkezésig követi nyomon a látogatás minden mozzanatát, s tartalmazza töb­bek között a látogatásról kiadott közös közleményt, s a leg­fontosabb dokumentumok szövegét. A kiadványt illusztráló gazdag képanyag is dokumentum értékű II kongresszus óta végzett munkát értékelte a textilszakszervezet központi vezetősége A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége szerdai ülésén ér­tékelte a legutóbbi kongresz- szus óta végzett munkát, s megállapította, hogy a hatá­rozatok végrehajtásában kö­vetkezetes, eredményes mun­kát végeztek, a szakszerve­zeti testületek igyekeztek a megnövekedett követelmé­nyeknek eleget tenni, kor­szerű módszereket alkalmaz­ni. Teljesen megszűnt a tex­tiliparban a fiatalkorúak éj­szakai foglalkozása. Csökkent az üzemi balesetek száma, körültekintőbb lett a balese­tek kivizsgálása. Néhány vál­lalatnál korszerűsítették, il­letve bővítették az üzemi ét­kezés lehetőségeit, a gyer­mekintézményekben az igé­nyeknek megfelelően bizto­sították a dolgozók gyerme­keinek elhelyezését. Tovább­fejlesztették a vállalatok a kedvezményes üdültetést is: csaknem 6000-rel több dol­gozó üdülhetett beutalóval. Fejlődött az üzemegészség­ügy, valamennyi textiles üzemben üzemorvosi ellátás­ban részesülnek a dolgozók. A felszólalásokból kitűnt, hogy fokozott erőfeszítéseket igényel a piaci munka ha­tékonyságának javítása, a termelési tényezők gazdasá­gosabb felhasználása, az anyag- és energiatakarékos­ság fokozása, a hatékonyság növelése, az önköltség csök­kentése, valamint a szállítá­si fegyelem erősítése. A mun­kaerőhiány mérséklése érde­kében szükség van a kor­szerű munkaszervezési mód­szerek elterjesztésére, a mun­kakörülmények további ja­vítására. Ugyancsak nagy fi­gyelmet igényel a bérhely­zet javítása, tekintettel arra, hogy a textilipar még ma is a legrosszabbul fizetett ága­zatok közé tartozik. A szo­ciális ellátás színvonalának megőrzése továbbra is fon­tos feladat, elsősorban a klí­maviszonyok javításában, a nehéz fizikai munka meg­szüntetésében, illetve a zaj- csökkentés terén kell keres­ni az előbbrelépés lehetősé­geit. Növényvédelmi előrejelzés Az idén sokfelé okoztak gonjjot, főleg a meggy- és az almafákon, az aknázómo­lyok. Közülük nagyobb mér­tékben károsított a lombosfa fehérmoly, hiszen eddig már három nemzedéke fejlődött ki nagy tömegben. A száraz, meleg időjárás miatt számí­tani kell egy esetleges újabb, tehát negyedik generáció megjelenésére is — figyel­meztet a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központja. Azokban a kertekben, ahol a levelek fertőzöttsége elér­te a 15—20 százalékot, fel­tétlenül figyelemmel kell kí­sérni a molyok rajzását. A kártevő 5-6 mm hosszú, fe­hér bábburkai a fák törzsén, főleg a repedések mentén, illetve az ágzugokban cso­portosan helyezkednek el, ezért jól láthatók. A fertő­zött kertekben az aknázómo­lyok nagy része a fatörzsek és a vázágak megtisztításá­val elpusztítható. Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban hétfőn nyílt meg Várkonyi János festőművész kiállítása. A kiállítást ok­tóber harmadikáig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Gál Edit Nőtt az idegenforgalom Gyulán Hétfőn délután Gyulán, a SZOT-gyógyüdülőben tar­totta ülését az SZMT gyulai szakmaközi bizottsága. Az ülés résztvevői elsőként meghallgatták dr. Bereczky Sándor, a városi tanács ide­genforgalmi bizottsága elnö­kének tájékoztatóját a nyári idegenforgalom gyulai ta­pasztalatairól. A tavalyihoz képest Gyulán tovább nőtt az idegenforgalom. Az év első nyolc hónapjában 735 ezer vendég érkezett a vá­rosba. Ez 30 ezerrel több a tavalyinál. Még dinamiku­sabban emelkedett a gyógyá­szatot igénybevevők száma, amiről az tanúskodik, hogy a gyógyászatból elért bevé­tel nyolc hónap alatt meg­haladta a nyolc és fél mil­lió forintot, míg tavaly ez az összeg egész évben öt és fél millió forint volt. A második napirendi pont­ban Hild György, a városi tanács vb osztályvezetője két tanácsrendelet-tervezetet terjesztett a testület elé. A testület alaposan megvitatta a közterületről és a város­képről, valamint a szemét szállításáról és kezeléséről szóló tanácsi rendeletterve­zetet, amit a vita után elfo­gadásra javasoltak a hónap végén sorra kerülő tanács­ülésnek. Béla Ottó Péntek, október 16: Színházi nap és SZÚR Békésen Másodízben rendez színházi napot Békésen a Jókai Szín­ház és a békési városi művelődési központ. A délelőtti program 9 órakor kezdődik, és folyamatosan tart délután 14 óráig. A színház művészei először az epreskerti, a Kos­suth utcai és a Jantyik utcai óvodákban adnak vidám mű­sort, ezeken Felkai Eszter, Szabó Zsuzsa, Kim Bori, Ko­vács Edit, Barbinek Péter, Tomanek Gábor, Gálfy László, Daridai Róbert és Vidovenyecz László (gitár) szerepelnek. Ezt követően az 1. sz. általános iskolában Barbinek Péter mutatja be József Attila-műsorát, Mészáros Mihály pedig 2. és a 3. sz. általános iskolákban ,,A világ forradalmi da­laiból" címmel zenés műsorral szerepel. A mezőgazdasági és az ipari szakmunkásképzőben rendhagyó irodalomóra lesz, a RUTEX-ben, a BÉKÖT helyi üzemében pedig vidám, al­kalmi műsor. Nagy Attila érdemes művész este 19 órakor, a békési könyvtár vendége lesz. ..Élni az embernek kevés” című önálló estjével. A délutáni program a békési Ifjú Gárda fúvószenekará­nak térzenéjével kezdődik, karnagyuk Bodri János. 16 óra 15 perckor a békési sportpálya MÉTA-divatbemutatót tart az orosházi Csillag Áruház, a Színésznők—Békés női válo­gatott kispályás labdarúgó-mérkőzés 16.30-kor kezdődik, 17 órakor pedig a SZŰR (Színészek—Újságírók rangadók melynek két illusztris vendége a színészeknél Nagy Atilla, az újságíróknál Vass István Zoltán. A félidő szünetében a színház művészei adnak műsort, majd este 19 órakor kez­dődik Dánfokon a színház, a Békés megyei Népújság és a békésiek baráti találkozója. A pályára lépő csapatok keretei: SZÍNÉSZNŐK: Bertalan Erika, Csatlós Viktória, Dénes Piroska, Dóka Andrea, Felkai Eszter, Hídvégi Mária, Kim Bori, Kovács Edit, Kovács Mariann, Mikus Veronika, Nagy Mari, Schrancz Edit, Szabó Zsuzsa, Széplaki Mariann. BÉKÉS: Dr. Bálint Jánosné, Demkó Józsefné, Lakatosné Domokos Ilona, Márkus Katalin, Pataki Lászlóné, Sebes­tyén Sándorné, Varga Gabriella, Varga Imréné, Viczián Ilona, Virág Irén, Zseák Ilona. SZÍNÉSZEK: Bicskei Károly, Dóró János, Hegedűs László, Harkányi János, Hodu József, Keczer András, Nagy Attila, Pleskonics András, Rencz Antal, Simon József, Széplaki Endre, Tomanek Gábor, Török Péter, Vidovenyecz László, Zatykó György. ÚJSÁGÍRÓK: Arpási Zoltán, Bacsa András, Enyedi G. Sándor, Fazekas László, Fábián István, Hankó György, llovszki Béla, Kepenyes János, Kovács Géza, Kovács Ist­ván, Kokavecz István, Kőváry E. Péter, Lovász Sándor, Pénzes Ferenc, Podina Péter, Sarusi Mihály, Sass Ervin, Seleszt Ferenc, Szekeres András, Ungár Tamás. Panel és kultúra Izidjuk és dicsérjük, áhítjuk és ha tehet- : | jük, elhagyjuk a szür­ke panelok lakósejtjeit. Tu­dományos tanácskozások és . társasági csevegések közép­pontjában áll a lakótelep. Hajlamosak vagyunk arra, hogy mint annyi mást, ezt is speciálisan magyar talál­mánynak fogjuk fel. Pedig ezt sem mi fedeztük fel. A lakótelepek az ötvenes évek végén jelentek meg a világ nagy városainak pe­rifériáin. Ez a településfor­ma az emberi szükségletek­nek csak egy szűk körét igyekszik kielégíteni. Nem akar város lenni, annak csak néhány feladatát vál­lalja. A lakásokon kívül csak a legszükségesebb alapellátás feltételeit hozza létre. A lakótelep elválaszt­hatatlanul kötődik a város­hoz. Ebből következik, hogy a lakótelep problémáit sem megérteni, sem megoldani nem lehet önmagában. Magyarországon a hiány- gazdálkodás jegyében indul­tak a nagy lakásépítési prog­ramok. Ennek következtében a tervezők reménytelenül kí­sérelték meg újra .és újra komplex városokat építeni. A beruházási eszközök hiá­nyában minden, ami fölös­leges — az uszoda, a sport­telep, a bevásárlóközpont és a művelődési ház — áldo­zatául esett a takarékosság­nak. Helyükre lakások épül­lek, amelyeket csak a sta­tisztikákban és a tervezési normákban létező átlagál­lampolgárok átlagigényeire méretezték. Szinte egyetlen olyan konkrét család sem létezik, amelynek valóságos igényeit fedné a mozdítha­tatlan betonfalakkal örökre elrendezett házgyári lakás. Itt kell berendezkednie a munkája után fúró-faragó, barkácsoló hivatalnoknak, az otthon dolgozó értelmiségi­nek, és az egész napos zaj és nehéz munka után csend­ben pihenni vágyó munkás­nak, pedagógusnak. ■ Ennek képtelenségét jól példázzák a lépcsőházakban rendszere­sen dúló zajviták. A lakóte­lepi lakás más életformát alakít ki, mint a hagyomá­nyos lakóövezet. Kicsi a für­dőszoba, nincs lehetőség a nagymosásra, szárításra, nincs hely nagyobb élelmi­szerkészletek raktározásá­ra, de hiányoznak a feltéte­lei a társasági életnek is. Ilyen körülmények között sokkal nagyobb szolgáltatási kapacitásra van szükség, mint más területeken. Sok­kal több közösségi létesít­mény kellene, hisz a társa­dalmi kommunikációnak nincs más tere. A liftben vagy a szemétledobónál el­hangzó köszöntéseket és fél­szavakat nem tekinthetjük tényleges kommunikációnak. Azt már a fentiekben emlí­tettük, hogy a takarékosság első áldozatai azok a léte­sítmények. amelyek teret ad­Kertbarátfórum Szeptember 16-án, pénte­ken délelőtt fél 11-kor dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke nyit­ja meg azt a terménybemu­tatót, melyet három napig láthatnak az érdeklődők Orosházán, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottságával kö­zösen szeptember 16-án, 17- én kertbarátklubok részére rendeznek itt fórumot. A mintegy 100 résztvevő, az el­ső napon érdekes előadáso­kat hallgathat meg. így — többek között — dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, a HNF Országos Tanácsának alelnö- ke számol be a hallgatóság előtt a kerbarátmozgalom je­lenlegi helyzetéről. A rendezvény másnapján kertlátogatásra invitálják a résztvevőket. hatnának az emberi kapcso­latoknak. Ezek pedig nem­csak lelki szükségletek, hisz az élő emberi kapcsolatok hiánya negatívan, befolyásol­ja a munkaerő kondícionált- ságát, együttműködési kész­ségét, így végső soron telje­sítményét is. Nem sok esély van arra, hogy a közeljövőben pótol­juk a hiányzó közösségi lé­tesítményeket. Valamilyen megoldást azonban találni kell. A közművelődés mai gyakorlatában erre két le­hetőség van: vagy olyan szervezeteket hozunk létre, amelyek saját épület nélkül, az iskolák. óvodák, nép­front- és párthelyiségek igénybevételével szerveznek közösségi művelődési altcal- makat vagy lehetőséget adunk arra, hogy egy-egy lakóközösség maga alakítsa ki művelődésének, szórako­zásának lehetőségeit és szer­vezeti kereteit. Mindkettőre sok példát látunk már. Bu­dapesten, Kaposváron, Sal­gótarjánban kulturális in­formációs és szervezési egy­ségek alakultak. Katalizáló, összekötő szerepet tölthetnek be az egyes intézmények kö­zött. Ezzel olyan energiákat szabadítanak fel, olyan le­hetőségeket teremthetnek meg, amelyekhez nem kelle­nek nagy beruházások. De gomba módra szaporodnak az alagsori szárítóhelyisé­gekben, kerékpártárolókban és még ki tudja, hol kiala­kított lakóhelyi, lépcsőházi klubok is. Létrehozásuk, működtetésük azonban nem egyszerű feladat. Számtalan bürokratikus előírás, ügy­rendi szabály akadályozza a cselekvést. A közigazgatás és a szakigazgatás még nincs felkészülve ilyen méretű tár­sadalmi öntevékenység tá­mogatására. Sok segítséget jelent az, hogy az Országos Közművelődési Tanács és a Hazafias Népfront idejében felismerte e mozgalom je­lentőségét, és pályázatokkal, szakmai tanácsokkal, jogi segítséggel, és nem utolsó­sorban jelentős pénzeszkö­zökkel támogatja azokat, akik nem akarják ölbe tett kézzel megvárni, míg vala­milyen társadalmi intézmény jóságosán a segítségükre nem siet. Ez a magatartás igen fontos eleme annak, amit úgy szoktunk nevezni, hogy a kultúra demokratizmusa. Ö nmagában sem a lakó­klubok, sem a sza­badidős-szervezetek nem oldhatják meg a lakó­telepek kulturális, közműve­lődési gondjait. Ki kellene alakítani egy olyan szerve­zetet, amelyben mindkét forma a maga eszközeivel, de önálló partnerként venne részt a lakóterület ellátásá­nak megszervezésében. Eh­hez adhatnának aztán nagy segítséget a már meglevő vagy később felépítendő in­tézmények. Pallagi Szabó Ferenc Új szakkörök a TIT-nél Új szakköröket, klubokat indít a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat békéscsa­bai és gyulai szervezete. Akik állatokkal kívánnak foglal­kozni, választhatnak, hogy az akvarista, a macskatenyész­tő és macskakedvelő, a ga­lambász, valamint a terra- rista szakkör vagy a díszma­dárbarát klub foglalkozásain vesznek-e részt. Érdekesnek ígérkeznek az ásványbarátok köre, a gom­bász, a kertbarát szakkör, a térképbarátok köre, valamint a zöldségtermesztés a beto­non szakkör összejövetelei is. Ha a békéscsabai és a gyu­lai szervezetnél elég gyer­mek, illetve felnőtt jelentke­zik, a tervek szerint már az ősszel indítják az új szak­köröket, klubokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom