Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 27., szombat Selyemzsinór a nyagyvezírnek H török Bécs alatt Háromszáz éve: 16B3 nyarán fordulat következett be Közép- és Délkelet-Európa történetében. Az ozmán haderő döntő csatára készült. A cél: Bécs, a Habsburg-biro- dalom fővárosának elfoglalása volt. Bár a török a XVII. század második felében túlhaladta hatalma tetőpontját, belső nehézségekkel küzdött, ebben az időben még jelentős erőt képviselt. A harmincéves háború (1618— 1648) egy időre az ozmán birodalom hatványára változtatta meg a nemzetközi erőviszonyokat. A Habsburgokkal rivalizáló XIV. Lajos francia király már nem volt annyira érdekelt, hogy a Habsburgokkal szemben a törököket támogassa. A szultán mégis úgy érezte, hogy elérkezett a támadás ideje, mert azt tapasztalta, hogy a magyar feudális urak nagy része szembefordult a Habsburgokkal. IV. Mohammed szultán úgy döntött, hogy térdre kényszeríti Ausztriát. 1683. március 31-én a törökországi Adrianopelből (ma: Edirne) 100 ezer fős ozmán hadsereg indult el nyugatra. A szultán és Kara Musztafa nagyvezír egész háremét is magával vitte. A nagyvezír udvartartása szinte vetekedett a szultánéval. Belgrádban csatlakoztak a hadhoz a szövetséges csapatok Szerbiából, Boszniából, Moldvából és a Havasföldről. Május 13-án Zimonynál IV. Mohammed szultán szemlét tartott egyesített csapatai fölött, s átadta a nagyvezír- nek a próféta szent zászlaját. A mintegy negyedmilliónyi harcost és 60 ezer főnyi kiszolgáló, szállító személyt felölelő fősereg lassan nyomult előre Magyarország területén, közben nagy pusztítást hagyott maga után. A várható török előrenyomulásról értesülve az európai hatalmak 1682 őszén védelmi szövetségi rendszert kezdtek- kiépíteni. 1683 januárjában I. Lipót császár szerződést kötött a bajor Max Emannuellel, aki nyolcezer katonát biztosított számára. A koalícióhoz III. János György szász, és Lajos Vilmos badeni uralkodó is csatlakozott. Lengyelországgal 1682 őszén kölcsönös védelmi szerződést kötöttek 1683. április 21-én Lotharin- giai Károly herceget hadsereg-főparancsnokká nevezték ki. A császári hadsereg gyűjtőhelye Pozsony alatt volt, a mai Burgenland területén: 1683. május 6-án mintegy 22 ezer főnyi gyalogság és 14 ezer főnyi lovasság találkozott. HUMOR — Rég nem láttam a templomban, Strumpf úr. — Nem akarom, hogy miattam kevesebb hívő menjen el a misére, tiszteletes úr. — Gúnyolódik velem? — Egyáltalán nem! Erdő- őr vagyok, és hű engem meglátnak a templomban, a hívők fele, az orgazdák, rögtön rohannak az erdőbe! * * * — Mathilde, miért akarsz elválni Herberttől? — Igen sokáig vásárolja az esti lapokat. — De hiszen ez nem válóok! — Igen ám, de gyakran egész reggelig keresi őket! * * * Családi veszekedés. Az apa kiabál: Röviddel az ellenség megérkezése előtt a tehetősebb bécsi polgárok — mintegy harmincezren — elhagyták a várost, ugyanakkor a környékről és az elővárosokból menekültek tömege özönlött Bécsbe. A városban rekedtek számát mintegy 70 ezer személyre becsünk. Július 16-án Bécs teljesen be volt kerítve. ■ Július végén az ozmán csapatok elérték a külső védelmi árkokat. Minthogy elsősorban aknákkal akarták bevenni a várost, arra törekedtek, hogy minél jobban megközelítsék. Augusztus 3- án a várfalak előtti árok háromszögletű erődítményeiben sikerült megvetniük a lábukat. A városban pánik- hangulat lett úrrá, amit még fokozott, hogy július végén a hiányos egészségügyi ellátás következtében vérhas- járvány tört ki, amely sok áldozatot követelt. A védők rakétajelekkel igyekeztek jelezni a császári csapatok szorongatott helyzetét. Eközben Passau- nál csak lassan gyülekezett a felmentő sereg. Elsőként Max Emannuel választófejedelem érkezett 11 ezer emberével. Augusztus 31-én a morva—osztrák határon. Dümholznál a lengyel csapatok érkeztek Ausztriába. Röviddel ezután megtörtént az első találkozás Oberhol- labrunn mellett a két fő- parancsnok, Lotharingiai Károly és III. Sobeiski János lengyel király között. Szeptember 3-án Stetteldorfban nagy haditanácsot tartottak. Sobeiski lett a főparancsnok, , de minden csapat parancsnoka önállóan vezette saját egységét. A csapatokat a tullni dunai átkelőhelynél vonták össze: szeptember 7- én együtt volt a felmentő sereg. A létszámra vonatkozó adatok eltérnek egymástól: álaltában 65—82 ezer főre becsülik. Kara Musztafa úgy döntött, hogy — a bevett - stratégiai szabályok mellőzésével — két fronton veszi fel a harcot. Bécset ostromló seregét 30 ezer janicsárral erősítette meg. Szeptember 12-én reggel megkezdődött a csata. Délután öt órára a szövetséges seregeknek sikerült benyom múlniuk az ellenséges táborba. Sobieski lovassága döntő áttörést hajtott végre. A védők a keresztény csapatok előrenyomulásáról értesülve úgy döntöttek, hogy a felmentő seregek segítésére megkísérlik a kitörést az ostromgyűrűből. A lengyel lovasok eközben az ozmán tábor szívéig törtek előre. A nagyvezír és Ibrahim pasa főparancsnok-helyettes sietve elhagyta a csatateret, a — Végül is ki a családfő? Mit csináljak, hogy elérjem a célomat? A kétéves André azt javasolja: — Kezdj el bőgni! * * * — Nagyszerű kutyám van. Minden reggel idehozza nekem az újságokat — dicsekszik a skót. — Ugyan, erre akármelyik idomított kutya képes! — Igen, csakhogy én egyetlen újságot sem járatok! * * * — Tegyen valami jót a cégünkért! — javasolja a főnök a beosztottjának. —Szegődjön át a konkurenciához! * * * Az asszony veszekszik a férjével. Lotharingiai Károly, a Habsburg-csapatok altábornagya Kara Musztafa nagyvezír, a török hadak főparancsnoka (Az Osztrák Dokumentáció archív képei — KS) sereg ugyanakkor kelet felé menekült. A csata mérlege: a szövetségesek mintegy kétezer, a törökök tízezer embert vesztettek. Lipót császár, aki az ellenség közeledtekor egy dunai hajón elhagyta Bécset, ünnepélyesen bevonult a városba. A magyarok, akik többet szenvedtek a törököktől, nem vettek részt Bécs ostromában. A Habs- burg-abszolutizmus ellen felkelő Thököly Imre serege Pozsonynál táborozott, készen arra, hogy csatlakozzék Sobieskihez, de a császár a győzelem mámorában elzárkózott a magyarokkal való együttműködés elől. Nem akart az ellene fölkelő magyarokkal osztozni a dicsőségben. Kara Musztafa nagyvezír a Rába mögött vonta össze megtépázott seregét, majd hadbíróságot hívott össze. A hadbíróság a tatár kánt, aki idő előtt hagyta el a csatateret, leváltotta. Ibrahim pasát pedig lefejeztette. A nagyvezír ezután téli főhadiszállására, Belgrádba vonult vissza. Itt érte őt utol 1683 karácsonyán a szultán selyemzsinórja, amellyel a hóhér megfojtotta. — Már megszoktam, hogy rendetlen és szórakozott vagy, hogy a padlóra szórod a hamut, elfelejted leoltani magad után a villanyt. De az, hogy hanglemez helyett palacsintát teszel fel a lemezjátszóra — először fordul elő! * * * — Esténként mindig kétszer is meggondolom, mielőtt elmegyek hazulról — mondja barátjának Kari. — Először tSlálnom kell egy okot, hogy elmehessek, másodszor ürügyet arra, hogy ne kelljen magammal vinni a feleségemet! * * * — Szóval, ti kreatív házasságban éltek? — Ó igen, Claus fest, én főzök, aztán mindig kitaláljuk, mi erről a másik véleménye ! Aláz Testünk állandó hőmérséklete 36—37 Celsius-fok között van. Szabályozásáról az agyalapon, a - dobhártyák szintjében fekvő „hőszem” gondoskodik. Attól függően, hogy a „hőszem”-en át- áramló vér hőmérséklete emelkedik vagy esik, hűtés, illetve fűtés következik be. A hűtést - a bőrereken át- áramlő vérmennyiség és a verejtékezés, az úgynevezett fizikai hőszabályozás révén valósítja meg a szervezet. Testhőmérséklet-csökkenéskor viszont a kémiai hő- szabályozás lép működésbe. Először a belső szervek, és ha szükséges, az izmok anyagcseréje fokozódik (ilyenkor érzünk borzongást), szélsőséges esetben az egész törzs izomzata remeg, „az embert a hideg rázza”. A testidegen fehérjék, például a baktériumok és anyagcseretermékeik a vérpályákba jutva izgatják a hőszabályozó központot. Képletesen azt mondhatnánk, hogy a baktériumok lázkeltő anyagai magasabbra állítják a szervezet hőszabályozó rendszerében a hőmérő higanyszálát. Mindaddig, amíg a kémiai hőszabályozás révén a testhőmérséklet el nem éri a „higanyszálon” beállított magasabb értéket — ha kell, hidegrázás árán is —, tart a fűtés. Az így megemelkedett testhőmérsékletet nevezzük láznak. A lázat sem egyértelműen hasznosnak, sem egyértelműen károsnak nem mondhatjuk. Hasznos, mert gyorsítja a szervezetbe bejutott baktériumok elpusztítására felvonuló fehérvérsejtek vándorlási sebességét, ezáltal megkönnyíti a gyulladásos betegségek elleni védekezést. Fokozza az elölt baktériumokat eltakarító falósejtek tevékenységét is. Lázas állapotban a baktériumokat közömbösítő ellenanyagok mennyisége is nő. Ismerünk egyes idült betegségeket (pl. luesz), amelyeknek gyógyulását a láz elősegíti. A felsorolt jó hatások miatt a láz tehát előnyös. Viszont hátrányos azért, mert megterheli a szívet, és a láztól megnövekedett alapanyagcsere miatt gyorsan emésztődnek fel a szervezet tartalékai. A túl magas láz ezenkívül ködös lelkiállapotot, és könnyebb- súlyosabb betegségtudatot okoz. Nem ritka az étvágytalanság sem. Heveny betegség esetén a túl magas lázat csillapítókkal vagy hideg borogatással körülbelül 38 Celcius-fokra csökkentsük, mert ez a test- hőmérséklet viszonylag elég könnyen elviselhető, s a szervezet védekezőerői még mozgósított állapotban vannak. Nem célszerű viszont a lázat túl gyorsan, tehát nagyfokú verejtékezés árán csillapítani. Ha a láz túl gyorsan szűnik meg, a szervezet nem képes a kórokozókat elpusztítani, aminek az a következménye, hogy a lázcsillapító szerek elbomlása vagy kiválasztódása után a láz újra felszökik, esetleg újabb hidegrázás kíséretében. A régi néphittel ellentétben a gyors izzasztásnak nincs értelme, hiszen nagy folyadékveszteséggel jár, a rákövetkéző újabb hidegrázás és láz pedig nem különösen kellemes. Lázcsillapítás céljára egyszerű hűléseknél Istopirint, Kalmopirint, vagy Amida- zophenumot használunk. Ezekből a szerekből egy-egy tabletta körülbelül 5—8 óra alatt bomlik el a szervezetben, hatásuk tehát 5—6 órán át tart. Ha állandó lázcsillapító hatása alatt akarjuk tartani a szervezetet, hatóránként célszerű bevenni egy-egy tablettát. Gyermeken és felnőttön egyaránt nyugtató és lázcsillapító hatású a mellkasra helyezett hideg borogatás is. Kitűnő lázcsillapító hatást észleltek, ha a lázas beteg egyik vagy mindkét karját jeges vízbe mártották, mindaddig, amíg a testhőmérséklet a kívánt fokra nem süllyedt. Ez az eljárás egyszerűbb, mint a borogatás. Gáti István Életünk és a diéta ■ Talán nincs olyan ember, akinek élete során ne kellene valamilyen betegség miatt diétát tartania. A diéta olyan „egészségügyi mankó”, amely a beteg szervezetet segíti eljuttatni az egészséghez. Ä diéta, vagy más néven gyógytáp- lálék, a hagyományos ételek orvosi előírás szerinti változata. Mivel számos betegség gyógyításához hozzátartozik a táplálkozásváltoztatásokkal történő kiegészítő kezelés, érdemes a helyes diétázás általános szabályaival megismerkednünk. Sokan elkeserednek, ha az prvos diétát ír elő. Félnek tőle. Ügy vélik, vége a jó világnak, most már csak íztelen ételeket fogyaszthatnak, és le kell mondaniuk az étkezés örömeiről. Nem így van. Valójában arról van szó, hogy a diétás ételt hagyományos alapanyagokból kell készíteni, de egyikből- másikból kevesebbet vagy többet kell felhasználni, esetleg némelyik nyersanyagtól eltilt az orvos. Nem szabad arra sem gondolni, hogy ezután ízesítők nélkül kell elfogyaszatni az ételeket, hiszen a diétás étel- készítés nem jelenti a fűszerek, az ízesítő és a színező anyagok szigorú elhagyását. Sőt sokszor éppen azért kell jobban fűszerezni, megengedett aromaanyagokkal ízletessé tenni az ételt, hogy ellensúlyozza a diétára szorított ember idegenkedését az új eljárással készített ételtől és jó étvággyal fogyasz- sza el a gyógytáplálékot. Kapható diétás fűszerkeverék, amely különlegesen finom ízt kölcsönöz az ételeknek. Ismeretes, hogy az egészséges étkezés lényege: napjában többször és keveset együnk. Ez a diétás étkezésnél még nagyobb hangsúlyt kap. A beteg ember számára különösen fontos szabály a kis étkezésekből álló táplálkozási rendszer. Vannak átmeneti időtartamra szóló diéták, melyeket csak a tünetek, panaszok enyhüléséig, vagy a betegség gyógyulásáig kell betartani. Utána vissza lehet térni a hagyományos étkezési formához. De vannak olyan betegségek, amelyekben életre szóló étkezési változtatást, diétát kell tartani, s ez elől nem lehet kitérni (pl. cukorbaj). Ebben az esetben meg kell barátkozni a diétás előírásokkal. A beteg így nem tekinti önmagát „mártírnak”, mert a hagyományostól eltérő ételeket kell fogyasztania, s nem lesz ezért állandóan rossz hangulata, esetleg kisebbségi érzése. A diétás étkezés szabályainak betartásához akaraterőre van szükség. Elsősorban az ételek elkészítéséhez, amelyeket igen sokszor méricskélni kell, tápanyag- és kalóriatartalmukat naponta számítgatni. Ehhez ma már sok segédeszköz áll rendelkezésre (tápanyagr és kalóriatáblázatok). Magunk is készíthetünk otthon táblázatokat, ebben az esetben a nyersanyagokat csak egyszer kell lemérni. Attól kezdve tudni fogjuk, hogy bizonyos nyersanyagmennyiségből, az előírt módon elkészített étel mennyi kalóriát vagy tápanyagot tartalmaz. Az energiát nemzetközi egységes szám- és mértékrendszer (Sí) szerint Joule-egységben (J, dzsul) fejezzük ki — 1 kalória = 4,18 kilojoule. Az élelmiszerüzletek polcain egyre több diétás készítményt találunk, amelyek megkönnyítik a diétázásra kényszerült ember ellátását. Orvosi előírás, a feltüntetett használati utasítás szerint kell fogyasztani, a diétás étrendbe iktatni. Természetesen a kezelőorvos határozza meg, hogy milyen ételekből mennyit fogyaszthat a beteg. Tulajdonképpen a mértékletesség is enyhe diétának tekinthető. Ne fogyasszunk sok sót, kávét, zsíros ételeket, túl sok édességet, alkoholt stb. A visszafogott étkezés olyan ésszerű enyhe diéta, amelynek egészség- megőrző, betegségmegelőző hatása van. S végül: az orvos által előírt diéta be nem tartása egészségünk elleni vétek. Fási Katalin Hazai tájakon Kékedi kirándulások A Zempléni-hegység nyugati szegélyéről, a Hernád- völgyének nevezetességei közül a legtöbben Abaújvárt ismerik. Aba Sámuel nemzetségének legendás erőssége, birtokának középpontja 1976-tól folyamatosan feltárt vára jogosan vozza az érdeklődőket. Tőle mindössze öt kilométernyire, ugyancsak a Hernád völgyében bújik meg Kéked község, mely látnivalókban felveszi a versenyt Abaújvárral is. Először tegyünk rövid sétát a községben, amely Miskolc felől igen könnyen megközelíthető. Szép, rendezett, egyre inkább gyarapodó, ám még csendes, békés üdülőfalu képe tárul elénk, nagy, gyümölcsfákban gazdag kertekkel. A község műemléki látnivalója a gondozott parkban álló, a XV—XVI. században épült, később, a romantika korában átépített, négytornyos, szabálytalan alakú várkastély. Nem mesz- sze tőle megpillantjuk a középkori alapokra épített, 1729-ben barokk stílusban újjávarázsolt katolikus templomot, gazdag belső kiképzéssel. Ennek ellenére Kéked igazi értékét nem elsősorban építészeti emlékei határozzák meg, hanem az elbűvölő, változatos környék. Bárhonnan indulunk el a községből, hegy magasodik elénk, válogatottan szép erdőkoszorúval. növényvilággal. A hegymászást kedvelők nekiindulhatnak a Szurokhegynek; régi és új telepítésű erdőket, gombázóhelyeket szeretők kényelmes sétával a Pál-hegyet járhatják be; a lovaglásért rajongók kanyargós ösvényeken, nyílt réteken keresztülvágva juthatnak el a Gyepű-hegyre; a különféle kőzeteket, köve- ket-kavicsokat gyűjtögetők, ásványmintákat keresők eredményesen barangolhatnak a Nagy-hegyen; a romantikát, a kiugró bérceket, az — egy-egy oldalról — alig-alig megmászható, nyaktörő sziklákat kedvelők némi megpróbáltatások árán juthatnak fel a Hál’Isten- tetőre — melynek neve önmagáért beszél... A Szurok-hegy alatt, a községtől mindössze kétszáz méternyire tör fel a 22 C fokos Mátyás-forrás, melynek vizét a XV. század óta használják fürdésre, sőt bizonyos betegségek ellen gyógyvízként is. Gyógyító hatását ma is egyre jobban és jobban igyekeznek kihasználni, a rendszeres orvosi konzultáció segíti a forrás vizének igazi értékeit feltárni. A strandfürdő 16 négyzetméter alapterületű, patkó alakú medencéjét a közvetlen környék erdőitől kettős fal választja el. Ideális, minden igényt kielégítő kirándulóvidék és a hegyifürdő különlegességét egymásba olvasztó természeti gazdagság: talán ebben összegezhető Kéked nem mindennapi vonzereje. (Révi Eszter)
