Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
1983, augusztus 4,, csütörtök Dz úton társak vagyunk (I.) .................................................................................... A mikor a helyszínre érkeztem, már akkora volt a tömeg, hogy a két sérültet és a két összetört gépkocsit egyaránt eltakarta az újonnan jött bámészkodók elől. Pedig az önkéntes rendőr — aki a helyszínt biztosította — egyre hangosabban ismételte: „Induljanak tovább! Jön a mentő!” Senki sem mozdult. Ekkor jegyezte meg egy középkorú férfi: „Bár akkor lennénk ennyien, amikor a bajt kell megelőzni!” Bajtársak Van egy szép hangzású, meleg tartalmú szavunk: bajtárs! Igaz, mostanában nemigen használjuk, kiment a divatból, pedig éppen a közlekedésben lehetne helye, van ma is mondandója mindenkinek — gépkocsivezetőnek és gyalogosnak —, aki csak részt Vesz a forgalomban. Társak vagyunk a bajban — jelenti egyrészt a szó, tehát mindent meg kell tennünk együtt és egyenként, hogy a bajt megelőzzük. Amíg a mindennapi életünkben az egymásra muto- atás legfeljebb nevetséges s értelmetlen, addig ugyanez a közlekedésben már veszélyt jelent, sérülést, sőt. súlyosabb esetekben halált! Gondoljuk csak meg. hányszor találkozunk az utakon gépkocsivezetővel, aki még baleset árán is kikényszeríti az elsőbbségét. „Jöjjön belém, majd viseli a következményeket!” Az ilyen ember nem bajtárs, nem is társ az utakon. Számára csak egy van: az előny, a fölény! Más nem érdekli. Ö a közlekedés egoistája! Vizsgálták és megállapították, hogy az ilyen emberek munkahelyükön, családjukban, baráti körükben és kollégáikkal szemben is hasonlóan viselkednek. Nem véletlenül kerül annyiszor szóba közlekedési szakemberek körében a személyiség vizsgálatának a fontossága. Mert lehet KRESZ-t módosítani, táblákat kihelyezni, tilalmakat elrendelni, de még a közúti ellenőrzést is lehet fokozni. Mindez azonban keveset ér, amíg az egoistákat „ki nem vonják” a forgalomból. Gépkocsin belül! Megfeledkezünk arról a fontos tényről is, hogy a gépkocsiban utazók egymás között is társak. Ha például ittasan okoz balesetet a gépkocsivezető, akkor vizsgálják a vele együtt utazó, vagy utazók felelősségét is. Nem arról van szó, hogy lépten- nyomon beleszólunk a vezetésbe, de igenis arról, hogy megakadályozzuk, megelőzzük a balesetet. A példánk régen történt, de ma is elgondolkodtató. Az ivócimborák, hajnal felé az egyik baranyai falu pincesorán felültették társukat a motorkerékpárra. Beindították azt és útjára engedték az ittas embert, aki néhány száz méter után bukott, meghalt, miközben két kerékpárost is megsebesített. Betolták a halálba! Ahelyett. hogy vigyáztak volna rá. Pedig társak voltak ők is, de nem bajtársak ... Ezért széles értelemben kell használnunk a ma annyiszor elhangzó, leírt jelmondatot: „Járművel, vagy gyalog, az úton társak vagyunk!” És nemcsak az ittas vezetőnek illik, sőt kell szólnunk, hanem mindenkinek, aki szabálytalanul közlekedik, vagy hibás gépkocsival, kerékpárral indul útjára. A zebránál piroson átszaladó, sőt, a gyermekét magával rángató édesanyára is. Egy alkalommal tanúja voltam, hogy egy úttörő megfogta az idős asszony kezét, aki már lelépett volna a tilosba. Köszönetét kapott érte. A jó szót, a segítőkészséget meg is kell fogadni, el is kell fogadtatni. Ezt jelenti ebben a cselekvési körben az „úton társak vagyunk” jelmondat. Mindenki szólhat! A visszakérdezés szinte be- rögzött szokás lett: „Mi köze hozzá?” — Így kérdeznek azok, akiknek a figyelmeztető szó csak kényelmetlenséget jelent az utca nyilvánossága előtt. De inkább ezt viseljék el, mint a balesetnél bámészkodó tömeg megoszló véleményét, miszerint „úgy száguldott, mint egy őrült, most majd lesz ideje gondolkodni a kórházi ágyon!” Gáldonyi Béla (Folytatjuk) . Mozgássérültek intézete A belső szerelési munkálatokat végzik a Középületépítő Vállalat dolgozói a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelő Intézetének épületeiben Budapesten, a Kútvölgyi úton. Az intézmény, amelyet decemberben adnak át műszakilag, 1984 második negyedévében fogadja az arra rászoruló mozgássérülteket. Az országos hatáskörű intézet feladata lesz, hogy felkutassa és nyilvántartsa a mozgássérülteket, s végigkísérje őket életpályájukon. Ennek érdekében a szülészetekkel és más egészségügyi szervekkel együttműködve adatbankot hoznak létre. A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló intézményben egyszerre háromszáznyolcvanöt bentlakó beteget fogadhatnak. A különböző korú gyermekekkel 220 úgynevezett konduktor foglalkozik majd: feladatuk lesz, hogy a mozgássérült fiatalokat már a legkoraibb életszakaszban megtanítsák önmaguk ellátására, felkészítsék az állapotuknak megfelelő önálló életvitelre. A felkészítésen túl az intézmény a legteljesebb körű egészségügyi ellátásban részesíti a mozgássérülteket, a fogászattól a lel ki betegségek gyógyításáig. így ki lehet bírni... (Fotó: MTI — KS) Kevesebb kereskedelmi szabálysértés a Balaton-parton A Balaton-parti megyék tanácsainak kereskedelmi felügyelőségei július végével összesítették az üdülővidéken tartott kereskedelmi ellenőrzés tapasztalatait. Megállapították, hogy az ellátás kiegyensúlyozott. Az alapvető élelmiszercikkekben nincs hiány, azonban főleg hét végeken, amikor megkétszereződik az előre számítható forgalom, a kenyér- és tej- pótszállítmányokra órákat, fél napokat kell várni. A Balatonnál — mint arról az MTI tudósítóit tájékoztatták — a kereskedelmi és a vendéglátóipari egységek sok ezer dolgozója jól bírja az idegenforgalom megsokszorozódott terheit. Túlnyomó többségük becsülettel dolgozik, és vállalja a napi 12—16 órás szolgálatot is. A szerződéses egységek dolgozói és a magánvállalkozók — anyagi érdekeltségüktől is ösztönözve — enyhítettek a főidény csúcsforgalmi napjaiban szokásos gondokon. Előfordult azonban, például Keszthely és Hévíz térségében, hogy a szerződéses vendéglátóhelyen nem fordítottak kellő gondot a déli étkeztetésre, s inkább a kevesebb munkával több jövedelmet hozó esti szórakoztatásra készültek föl. A zalai parton azt is megállapították, hogy a kereskedők egy része kevésbé bírja a túlterhelést, ingerülten viselkedik a vendégekkel. A kereskedelmi felügyelőségek szakemberei a szak- szervezeti társadalmi ellenőrökkel és az alsóbb fokú tanácsok előadóival együtt az előszezonban és a főidény első felében több száz bolt, étterem működését vizsgálták felül. Veszprém megyében például a közelmúltban egy összpontosított, néhány napos ellenőrzés során 60 helyen 16 embert sújtottak 48 ezer forint bírsággal. A somogyi parton, ahol legutóbb 48 élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó egységet ellenőriztek, mindössze 35 ezer forint bírságot szabtak ki, a zalai parton pedig 16 vizsgálat alkalmával 12 600 forint helyszíni bírságot vetettek ki, néhány súlyosabb esetben pedig jegyzőkönyvet vettek fel, és megindítják a szabálysértési eljárást. A déli parton figyeltek fel az ellenőrök arra — például a szerződéses fenntartású fo- nyódi Présház étteremben is —, hogy több vendéglőben a szolgáltatás színvonala nem éri el az osztályba sorolást. Elmarasztalták a balaton- földvári Neptun étterem vezetőjét, mert a panziós vacsoránál súlycsonkítást észleltek, továbbá a balaton- földvári Kemping étterem szerződéses vezetőjét, mert egy-egy adag sertésflekken- nél 5 forint 70 fillérrel számoltak többet. Az északi parton, ahol a három egymás utáni kont- rollellenőrzés egységes megállapításra vezetett, súlyosabb szankciókhoz is folyamodtak. Ringhoffer Ferencet, a tihanyi Rege büfé szerződéses vezetőjét — főleg árdrágításért és súlycsonkításért — 12 000 forint bírsággal sújtották, és felszólították a Hungarhoteís vállalatot, hogy függessze fel boltvezetői tevékenységében. Kustos Lajosnéra, a badacsonyi büfé-falatozó szerződéses vezetőjére árdrágításért és minőségrontásért ugyancsak három ellenőrzés egyértelmű tapasztalatai után 9000 forint bírságot róttak ki. Barácsi Pált, a veszprémi Fenyves eszpresz- szó szerződéses vezetőjét a fogyasztók rendszeres megkárosításáért a Veszprém megyei Tanács kéreskedelmi felügyelősége 8000, a városi tanács termelési-ellátási osztálya 4000, a bíróság pedig további 8000 forint bírság fizetésére kötelezte. Az ellenőrök az esetek. többségében árdrágításért, súlycsonkításért, a kötelező kalkuláció elmulasztásáért, idegen áru értékesítéséért, minőségrontásért és egészségügyi gondokért, például romlandó étel későbbi értékesítéséért, néhol pedig — a szabad árak esetében — tisztességtelen haszonszerzésért marasztalták el a szabály- sértőket. Lapozás a „Nyitott Aktában fl nyolcvanadik évforduló Hz SZKP forrásainál „A megyei tanácsnál működő Alkotó Ifjúság munka- közösség ez évben is pályázatot hirdet a fiatal tanácsi dolgozók részére. Az elmúlt évekhez hasonlóan azt szeretnénk elérni, hogy olyan pályaművek készüljenek, amelyeket a tanácsi testületek, a bizottságok, a szak- igazgatási szervek munkájuk során hasznosítani tudnak. Széles körű igényfelmérést végeztünk, amelynek során a tanácsi bizottságok elnökeitől, a szakigazgatási szervek vezetőitől témajavaslatokat kértünk. A pályázat tekintélyét, az eddigi munka elismerését tükrözi, hogy igen sok javaslat érkezett. Külön örülünk annak, hogy a megyei tanács tervgazdálkodási bizottsága is megtisztelt bennünket ajánlásával. A megyei tanács végrehajtó bizottsága jó néhány felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodást. Csaknem mindegyikben megfogalmazódott az az igény, hogy a tanácsnál dolgozó fiatal szakemberek kapcsolódjanak be az egyetemeken, főiskolákon folyó kutató munkába. Ezt az igényt is szeretnénk a jövőben valóra váltani, összekapcsolva a pályaművek több irányú hasznosítására vonatkozó elképzeléseinket. Ennek első lépéseként témákat kértünk és kaptunk a szegedi állam- és jogtudományi kartól, amelyeket elsősorban a fiatal jogászok figyelmébe ajánlunk ...” — Ezzel a felhívással kezdődik a „Nyitott Akta”, a Békés megyei Tanács apparátusi KlSZ-bizott- ság most megjelent, tartalmában és külsejében is igen színvonalas kiadványa. Az első oldalon, az Alkotó Ifjúság munkabizottság által közzétett felhívás után az ez évi pályázatra kiírt ösz- szesen 48 témajavaslat kapott helyet. Olvashatunk továbbá a „Nyitott Aktában” — dr. Szabó Ferenc tollából — „Hagyomány és jelen megyénk életében” címmel egy érdekes írást, bemutatja a lap a megyei tanács apparátusának új pártmunkásait, szó esik szakmai kérdésekről. Békés város ünnepi évfordulójáról. Dr. Bereczki Elemér írása „Az ifjúság és szocialista társadalmi fejlődésünk” címmel a ma ifjúságával foglalkozik. Helyet kapott a megyei tanács apparátusi KISZ-bizottság küldöttgyűléséről szóló beszámoló, bemutatkozik a lapban a II. sz. KISZ-alapszervezet. Hevesi József írásában a cigánylakosság beilleszkedésével foglalkozik. Bolsevikok és mensevikek A program elfogadásával a II. kongresszus lerakta az OSZDMP eszmei egységének alapjait. Ezt az egységet azonban meg kellett erősíteni szervezetileg, mert enélkül összeforrott párt létezése elképzelhetetlen. Lenin azt tanította, hogy a munkásosztály pártjának a centralizmus és a fegyelem szilárd alapjaira kell támaszkodnia, amelyek a belső pártélet demokratikus normáival párosulnak. A kongresszus elé terjesztették a Lenin által kidolgozott szervezeti szabályzattervezetet, amely megszabja a pártba való felvétel rendjét, a kongresszusok összehívását, a pártszervezetek teljes képviseletének elveit, a vezetés testületi voltát, a határozatok megvitatását és egyszerű többségi elfogadását, a helyi szervezetek autonómiáját a helyi ügyekben. A terv a centralizmus eszméjén alapult, amely meghatározta valamennyi szervezeti kérdés megoldásának módját. Milyen legyen a párt ? Különösen heves viták lángoltak fel a szervezeti szabályzat első paragrafusának megvitatásakor, amely a párttagság feltételeit határozta meg. Lényegében arról volt szó, hogy milyen legyen a párt: eszmeileg és szervezetileg összeforrott proletárpárt vagy eszmeileg ingatag és szervezetileg laza kispolgári, opportunista. Az első paragrafus Lenin által indítványozott megfogalmazása a párttagtól megkövetelte a pártszervezetek egyikében való személyes részvételt. Ezt megindokolva Lenin rámutatott, hogy a csakis ez a követelmény biztosíthatja a párt sorainak tisztaságát és szilárdságát, á párt összeforrottságát, a párttag rangjának és jelentőségének növelését. Az a megfogalmazás, amelyet L. Martov javasolt, nem tette kötelezővé a párttag részvételét pártszervezet munkájában, hanem csupán a személyes közreműködést követelte meg. Ennek a megfogalmazásnak az volt az alapvető hibája, hogy lehetővé tette mindazok bekapcsolódását a pártba, akik ezt óhajtják, megkönnyítette a bejutást a pártba, az ingatag, nem szilárd, a pártfegyelem kötöttségét nem óhajtó személyek számára, elmosta a párt szabatos szervezeti elveit. Ez különösen bonyolulttá tette az OSZDMP helyzetét, amelynek illegalitásban, a teljes konspiráció feltételei között kellett működnie. fl lenini tételek győzelme Martov álláspontját bírálva Lenin a következőket mondta: „Ez a fogalmazás feltétlenül arra törekszik, hogy akárkiből és mindenkiből párttagot csináljon, magának Martov elvtársnak is el kellett ismernie, ezt, ezzel a megjegyzéssel — „ha úgy akarják, igen” — mondotta. Mi éppen ezt nem akarjuk! Éppen ezért harcolunk ilyen határozottan Martov fogalmazása ellen. Jobb, ha 10 olyan ember, aki ténylegesen dolgozik, nem nevezheti magát párttagnak (akik valóban dolgoznak, nem haj- hásznak címeket!), mintha egyetlen fecsegőnek joga és lehetősége van arra, hogy párttag legyen”. A lenini fogalmazást támogatta Pleha- nov is. „Nem volt elfogult nézetem a szervezeti szabályzat megvitatás alatt álló pontját illetően — mondotta — ... minél többet beszéltek azonban erről és minél figyelmesebben mélyed- tem bele a szónokok beszédeibe, annál szilárdabbá vált bennem az a meggyőződés, hogy Lenin oldalán van az igazság... A pártba belépni szándékozó munkások nem félnek attól, hogy egy szervezetbe kerülnek. Nem riasztja őket el a fegyelem. A pártba az a sok értelmiségi fél belépni, akiket teljesen áthatott a burzsoá individualizmus. De éppen ez a jó. Ezek a burzsoá individualisták rendszerint a mindenféle-fajta opportunizmus képviselői is. Távol kell tartanunk őket magunktól. Lenin tervezete bástyául szolgálhat a pártba való behatolásuk ellen, s már egyedül ezért is az opportunizmus minden ellenzőjének reá kell szavaznia”.
