Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 2., kedd Békefórum a KIQSZ-nál Kitüntették a „Népek barátsága” nyári egyetemet Hétfőn Pécsett ezúttal immár 25. alkalommal meg­nyitotta kapuit a TIT „Né­pek barátsága” nyári egye­teme. Nyolcvan hallgatójá­nak mindegyike külföldi. A megnyitón Soós Gábor nyu­galmazott államtitkár, a TIT országos alelnöke ne­gyedszázados munkájának elismeréséül átadta a jubi­láló nyári egyetemnek a társulat aranykoszorús em­lékplakettjét. A pécsi nyári egyetemnek nincsen szűkén vett szakmai profilja; a nevéhez híven a békét és a barátságot, a né­pek közötti megértést és kö­zeledést szolgálja a tudo­mányos ismeretterjesztés eszközeivel. Békemozgalmi munkájáért két ízben tün­tette ki a nyári egyetemet az országos béketanács. Az universitás első előadá­sát Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtit­kára tartotta a Magyar Nép- köztársaság békepolitikájá­ról. Most először eszmecseré­ket szerveznek a különböző állampolgárságú, világnézetű és politikai meggyőződésű emberek között a békéről, nevezetesen a béke és a kultúra kapcsolatáról, vala­mint a prágai békekonfe­renciáról és a madridi össz­európai találkozóról. A kül­földi vendégek előzetes kí­vánságának megfelelően mi­ni magyar nyelvtanfolyamot szerveznek. A KIOSZ megyei szövetsé­gének székházában a mind­annyiunkat érintő legfonto­sabb kérdésről, a békéről szólt tegnap este 6 órakor dr. Pankotai István, a SZOT Társadalombiztosítási Igaz­gatóság megyei igazgatója, a HNF aktivistája. A nagygyűlés előadója be­szédében hangsúlyozta, hogy talán még sohasem volt olyan fontos a békeharc. mint napjainkban, a jelenle­gi feszült nemzetközi hely­zetben. A békemozgalmak­nak minden erejüket latba kell vetni azért, hogy ne romoljon tovább a nemzet­közi helyzet, ne növekedjék a háborús feszültség. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy egy új, atom­bombákkal vívott háború az egész emberiség pusztulását jelentené. Tisztában vannak ezzel az imperialista körök is, de üzleti számításból mégis élezik a feszültséget. A NATO rakétatelepítési ter­veinek végrehajtásával újabb fegyverkezési versenyre kész­tetik a Szovjetuniót és a szocialista országokat. És közben visszautasítják a Szovjetunió leszerelési aján­latait, javaslatait. A magyar nép teljes szív­vel támogatja a leszerelést, a kölcsönös fegyverzetcsökken­tést, és erőnkhöz mérten a továbbiakban is mindent megteszünk a békeharcért. Az előadó szólt arról is, hogy a legtöbb ember becsületes munkájával támogathatja ezt a békeharcot. A békefórumon a résztve­vők táviratot fogalmaztak meg az Országos Béketanács elnökségének, a HNF kerüle­ti elnökségeinek, amelyben támogatják az enyhülés, a békés egymás mellett élés érdekében tett erőfeszítése­ket. Sz. J. Erdő- és avartüzek Az iskolaccntrum egyik épületének bejárata fölött most a tiszthelyettesi fogadalom szövegé­ből vett idézet olvasható. Tegnap érkeztek Békéscsabára azok a fiatalok, akik tanulmányai­kat az ország különböző tiszthelyettesi iskoláin ez év júliusában fejezték be. Avatásukra 7-én Békéscsabán kerül sor. Ezt a hetet a díszzászlóalj összekovácsolására, valamint a tiszt- helyettesek alaki felkészítésére fordítják Fotó: Veress Erzsi Új szolgáltatás az OTP-nél Augusztus 1-től új szolgál­tatást vezettek be az Orszá­gos Takarékpénztárnál. Az ingatlanközvetítéssel szemé­lyi tulajdonú lakóingatlanok forgalmát kívánják segíteni. Az ingatlanközvetítői felada­tokat vidéken a megyei igaz­gatóságok, a fővárosban a budapesti ingatlankezelő iroda látja el. Mi tette szük­ségessé a szolgáltatás beve­zetését? — Nem. utolsósorban az igények növekedése. Az OTP Békés megyei Igazgató­sága tavaly több m‘nt 400 társasházat és 30 családi há­zat vásárolt vissza a tulaj­donosoktól további értékesí­tésre. Ugyanakkor nagyon sokan kerestek fel bennün­ket használtlakás-vásárlási szándékkal. Ezzel az új szol­gáltatással az OTP eddigi tevékenysége mintegy kiegé­szül — válaszol Csók Sán­dor, az OTP Békés megyei igazgatója. A takarékpénztár tehát eddig is foglalkozott társas­házak és korlátozott mér­tékben családi házak visz- szavásárlásával. értékesítés vagy tartós használatba adás céljával. Ez a tevé­kenység a jövőben módosul. Lehetőségünk van ugyanis minden személyi tulajdon­ban levő lakóingatlan visz- szavásárlására, illetve érté­kesítésére. Az eddig alkal­mazott gyakorlat során az ingatlan árát is az OTP ál­lapította meg. A Pénzügy­minisztériumtól kapott fel­hatalmazás alapján azonban a jövőben bizományosi szer­ződést köthetünk, s ebben az esetben már a tulajdonos által meghatározott áron kí­séreljük meg az adás-vétel lebonyolítását. — Kik és hogyan vehetik igénybe a szolgáltatást? — Talán nem árt megje­gyezni, hogy személyi hasz­nálatban levő állami ingat­lanok adás-vételével nem foglalkozunk. Az ingatlantu­lajdonosok a takarékpénztá­ri egységeket kereshetik fel, a hálózati egységeket felha­talmaztuk a megbízás elfo­gadására. Az ügyek intézését pedig a megyei igazgatóság értékesítési csoportja végzi. Mint már említettem, nemcsak a tulajdonosokkal mint megbízókkal tartunk kapcsolatot, de az igénylőket Az utóbbi öt napon nyolc esetben riasztották Bács-Kis- kun és a szomszédos megyék tűzoltóságait erdő-, illetve avartüzek miatt. Hétfőn is­mét fellobbant a láng Bu- gacon: ezúttal egy 55 éves feketefenyö-erdő gyulladt ki. A tüzet repülőgépről észlel­ték, és azonnal riasztottak. A helyszínre érkezett tűzol­tóknak és az önkéntes segí­tőknek sikerült megelőzniük a nagyobb pusztítást. Ugyan­ezen a napon Szalkszent- márton határában is erdőtűz keletkezett. Megfékezésére a környékből és Dunaújváros­ból érkeztek tűzoltók, akik több órás, megfeszített mun­kával fojtották el a lángo­kat. így is öt hektár vegyes erdő égett le. Baján avartűz- höz riasztották a tűzoltókat. A tapasztalatok szerint a gyakori tűzeseteket a tila­lom ellenére végzett ávar- égetés, a szalonnasütés és az eldobott cigarettavégek okoz­zák. \ is nyilvántartjuk. A kínála­ton, a keresleten, és termé­szetesen a 'közvetítői tevé­kenység eredményességén múlik munkánk sikere. Az OTP mindenesetre segíteni szeretne azoknak, akik va­lamilyen oknál fogva terhes­nek érzik a lakás adás-véte- lével kapcsolatos ügyinté­zést. A megbízást követően a takarékpénztár' gondosko­dik a hirdetésről, tárgyal a vevővel, vállalkozik az adás­vételi szerződés megkötésé­re, s az ezzel kapcsolatos jo­gi problémák rendezésére. — Mennyit kér az OTP a szol­gáltatások végzéséért? — Amennyiben a közvetí­tés sikerrel jár, az OTP szol­gáltatási díjként az ingatlan értékének 2 százalékát szá­molja fel. —nyes— Hatodszor rendezik meg a nemzetközi gitárfesztivált Esztergomban Vadkacsaszezon Tegnap megkezdődött a vad- kacsavadászat szezonja: már az első napon 100—120 külföldi ven­dég kereste fel a hazai vizeket, víz menti területeket. A MA­VAD szervezésében az utóbbi évek legmozgalmasabb idénye indult meg. 5 következő hetek­ben mintegy 500 olasz puskás érkezik a ..vadkacsás" területek­re, mellettük sokan jönnek az NSZK-ból. Ausztriából és a skandináv országokból is. A MAVAD teljes szolgáltatást biztosit: megszervezi a vadásza­tot. a szállodai ellátást, bizto­sítja az étkeztetést, a tolmács­szolgálatot, és amennyiben igény van rá, a külföldi vadászoknak kulturális programokat is kínál. Különösen sok vendég érkezik a Hortobágyra, a Közép-Tisza vidékére és Szabolcs-Szatmár megye vadkacsa-járta részeire. Igen népszerű a Fertö-tó. A ba­latoni vadászatok csak később kezdődnek, ugyanúgy a velen­cei-tavi vadkacsaszezon is arrébb tolódik: a nagy forgalmú idő­szakban a vadászcsoportok foga­dására nincs mód. A napokban zárta be ka­puit Esztergomban a Duna­kanyar művészeti nyári egyetem, ahol Kodály okta­tási módszereit sajátították el tizenhat ország zenepedagó­gusai, és máris újabb ran­gos zenei eseményre készü­lődnek a városban. Augusz­tus 5-én nyitják meg a VI. nemzetközi gitárfesztivált és szemináriumot, amelyre hu­szonhét országból háromszáz­hatvan résztvevőt várnak. Akárcsak az előző alkalmak­kor, most is Angliából, Cseh­szlovákiából, Görögországból, Lengyelországból és az NDK- ból jönnek a legnépesebb csoportok, de várnak gitáro­sokat Argentínából, Ausztrá­liából, Izraelből, Japánból és Kanadából. A kurzus művészeti veze­tője ismét Szendrey-Karper László lesz. A rendezvény célja elsősorban a magyar zenei oktatás legújabb ered­ményeinek megismertetése, a házáig és külföldi gitárművé­szek továbbképzése. Az idén először helyet kap a feszti­vál programjában a hang­szerépítés is. A fesztivál hallgatói és tanárai Eszter­gomban, Budapesten és az ország számos más városá­ban hangversenyeket is ren­deznek. Az ünnepélyes záró­koncert augusztus 18-án az esztergomi bazilikában lesz, a kétszáz tagú nemzetközi gitárzenekar műsorában köz­reműködnek a győri filhar­monikusok. Nyolcvankilenc napig őrizték a fészket Több mint egy évtizednyi szü­net után az idei nyáron élet­erős, egészséges kerecsensólyom- fióka kelt szárnyra a Dunántú­li-középhegység egyik rejtett fészkelőheíyén. Ez nagyrészt annak köszönhe­tő. hogy lelkes amatőr madará­szok, természetvédők és hivatá­sos szakemberek 89 napon át éj­jel-nappal őrizték a sólyompár fészkelőhelyét, illetve annak környékét. A nem mindennapi őrzőakcióban negyvenen vettek részt. A fészek körzetét hang­jelzéssel működő riasztóberende­zésekkel szerelték fel, és az egy­mástól nagyobb távolságokra strázsáló őrszemek URH adóve­vőkkel tartottak kapcsolatot. Minderre azért volt szükség, mert az elmúlt esztendőkben többször is előfordult, hogy meg­zavarták a költő sólymokat, vagy kirabolták a fészket. Az őrzés eredményeként ezúttal si­került a sólyompárnak kikelte­nie és felnevelnie a fiókáját, ami örvendetes ornitológiái ese­mény, mert a 'kerecsensólyom ritka madárfaj, mindössze né­hány költőpár él belőle hazánk­ban. Kultúra, közösség, cselekvés a kultúra kifejezést folyton-folyvást forgatjuk, használ­juk, alkalmazzuk, de ha pontos jelentéstartalmát kel­lene meghatároznunk — zavarba jönnénk. Műveltség? Művelődés? Valami olyasféle, mégsem csupán az. Mert a fogalomba beletartozik az érzelmek kultúrája is, meg a vi­selkedésé, s a szőlőművelésé nemkülönben. Ismerünk rend­kívül kulturáltan viselkedő, finom érzésű fél-analfabétákat, és láttunk már részegen árokban heverni magas képzettségű értelmiségit. Kultúrateremtő volt a díszes faragványokat megalkotó pásztor, de kérdés, hogy bármit is meg tudna-e teremteni mai utódja, aki zsebrádión tánczenét hallgat mi­közben a gulya után jár. Falun nyitva hagyhatunk ajtót-ka- put, s a buszmegállóban hagyott csomagot órák múlva is ugyanott leljük, pedig az általános iskolázottság alacsonyabb fokú, mint városon ... Vannak,akik méréssel közelítenek hozzá. „Egy nép kultúr- foka szappanfogyasztásával mérhető”. Valóban? De hát ki tudja, használtak-e az antik görögök szappant, s Nausikaa azzal mosta-e kelengyéjét, mikor Odüsszeuszt partra vetette a tenger? „Ne tévesszük össze a civilizációt a kultúrával!” — háríthatjuk el a kérdést, összefüggés azonban mégiscsak van a kettő között. „A kultúra az értelmiség arányszámával mér­hető”. Bizonyos-e ez? Vagy talán inkább azzal, hogy meny­nyire kicsik a viselkedés és életmódbeli különbségek egy nép különböző rétegei között? A kérdésről Németh László sokszor idézett gondolata így szól: „A kultúra nem tudáshalmaz, nem művészi produkció, hanem egy közösség belső vezérlő elve, mely az adott cso­port minden érzését és cselekvését szabályozza." A kultúra tehát több mint az iskolázottság, több mint a termelési szokások és ismeretek együttese, több mint a könyv­es a színházjegy-vásárlás mértéke, több mint illemszabá­lyok elfogadása és betartása; minden beletartozik, de mind­ezeknél tágasabb összefoglaló fogalom, mely valahol mélyen etikai indíttatású, és tükrözi egy nép egész gondolkodásmód­ját. szokásrendjét, életfelfogását. A kultúrát mindig a nép teremti, belőle sarjad: legna­gyobbjai is csupán pompás virágai a termő ágaknak, a fa nélkül nem létezhettek volna. Egy időben olyan elmélet is volt. mely szerint a népi kul­túra a „magas kultúra" lesüllyedt változata. Mintha a föld­szint az emelet süllyedése folytán jönne létre! Fordítva le­hetséges inkább: a népiből sarjadt a magasba törő. Ezért hordja magán a „magas kultúra" (bár tulajdonképpen eleve helytelen a merev szétválasztás) a népi-nemzeti jegyeket; Tolsztoj, Goethe, Shakespeare, Ady — népük jellegzetes kép­viselői, összetéveszthetetlenül. Még a legnemzetközibb kor­szak. a latin irodalomé sem rejti el, melyik himnuszt írta francia, s melyiket angol szerző. Nemcsak az irodalomban, a festészetben is így van ez, ki tudja, miért, de impresszionis­ta festők közül is rögtön felismerjük, ki a magyar, nem kell hozzá se tulipán, se alföldi táj. A kultúra mindig egy adott nép alkotóerejéből fakad, a művész csupán szája, keze feldajkáló közösségének, kifejezi azt, és természetesen vissza is hat rá. egy vele. és naggyá ál­tala lesz. Ehhez a szerves összetartozáshoz azonban nem elég a be­fogadás, a kultúra javainak „fogyasztása". Annak tudomá­sulvétele. hogy vannak emberek, akiket azért tart el a többi, hogy írjanak, alkossanak, előadjanak — elvégre magas fokú munkamegosztásban élünk! — s a millióknak nincs más dol­guk, mint karosszékben ülve fogyasztaniuk, amit mások elő­állítanak. Elmagányosodott emberek magánfogyasztásából nem lesz kulturális áramkör, sem pedig olyan műveltség, mely a vi­selkedést is szabályozná, ilyen esetben a diploma sem óvja meg az egyént attól, hogy cipőjét levesse a vonaton, vagy hogy elfordított fejjel haladjon el a földön fekvő mellett, mert nem érzi maga mögött a közösséget; amelyet puszta megjelenésével is képviselnie kellene, bármerre jár. A növény is elsorvad, ha éltető nedveket nem kap. Ha a kultúra vágott virágként kerül az egyéni kedvtelés vázájába, oti hervad el anélkül, hogy visszajuthatna az adott közösség gondolatáramába, és hatni tudna rá. Közösség — talán ez a kulcsszava az egész kérdéskörnek. A népi kultúra közösségekben született, olyannyira, hogy egyéni alkotóit nem is ismerjük. „A népi kultúra lezárult, muzeális kincs lett. az egykori paraszti élet eltűnésével"' — halljuk gyakorta. De hát mi nem vagyunk-e nép? A görög polis, a város mesteremberei nem voltak parasztok. És maga a görögség mégis nép volt. A népet nem a foglalkozás teszi... Városi életformában, ipari munkában is nép a nép. kultúrát teremtő közösség. A mi korunk atomizáló, közösségbomlasztó hatásával fenyegeti a kultúra áramkörét, de e hatással ellen­tétben új közösségformáló erők fakadnak, új csoportosulá­sok születnek; emberek tömege keresi a valamilyen szem­pontból hasonlók társaságát (klubokban, szakkörökben, ol­vasókörökben, táncházakban, pávakörökben, énekkarokban stb.). és ha megl* lik. ez tüstént meg is látszik rajtuk, maga­biztosabbak, kiegyensúlyozottabbak s fegyelmezettebbek lesznek. Ezeket a kisebb-nagyobb közösségeket olykor csak néhány ember akarata és aktivitása — és sokak árvasága! — tartja életben. Biztonságossá akkor válhatnának, ha ter­mészetes közösségekre alapozódnának. Természetes közösség elsősorban a család, s — ha van kötőereje — a település és a munkahely. Napjainkban, sajnos, szélfútta sátor lett a család is. Pedig ha kultúrát (s ezen belül érvényes norma-, érték- és szokás­rendet) tudna közvetíteni, az visszahatna rá és összetartaná. Hol kellene elkezdeni? Talán az iskolában, a családi életre nevelés keretében, azzal az i lányit ássál: „Olvass, énekelj, al­koss. hogy mindezt továbbíthasd majd a gyerekednek!” A nép kulturális örökségét közvetítő család mindenképpen cse­lekvő, tevékenysége tartalmat hordoz, és sikeresen nevel, mert esztétikum és etika egymásba kapcsolódó fogalmak. A kultúrát hordozó és közvetítő családok természetes közösség­ként kapcsolódnak a tagabb csoportosulásokba, erősítik kötő erejét, színesítik, dúsítják cselekvéseiket. a kultúra népi jellegének megőrzése, új korban új tarta­lommal való megtöltése csakis közösségi cselekvés út­ján jöhel szóba. Ehhez azonban elengedhetetlen a kul­túra tekintélye: hogy ne csak azt tanuljuk, ne csak azt tart­suk fontosnak, ami hasznot hoz, amiből élünk, hanem azt is, ami szebbé, értékesebbé, emberibbé teszi az életünket. Mert hiszen ebből is élünk, kultúra nélkül sivárrá válik a lét, el­sorvadnak az emberi kapcsolatok, és az ürességet nem töl­tik be a megszerzett javak. Élni tanítani, igazi, gazdag és színes életet élni: ez ma elsőrendű feladata mindenkinek, aki embereket nevel. Bozóky Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom