Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

1983. augusztus 2., kedd »UslUkfiW Készül a koronázási palást restaurálási terve Univerzális Universitas Hazai és külföldi textilku­tatók és -restaurátorok több­szöri konzultációja után ha­marosan megkezdődik a ko­ronázási palást restaurálá­si tervének kidolgozása. A palást, amely egy hónapja vasárnaponként látható a Nemzeti Múzeumban. 1978- ban a koronázási jelvények­kel együtt tért haza az Egyesült Államokból. A csaknem ezeréves kelmén István király és felesége, Gizella korabeli képmása látható, a felirat pontosan jelöli az 1031-es évszámot és a neveket. A széles körben elterjedt tévhittel ellentét­ben azonban a palást nem lehetett államalapító kirá­lyunké; mivel eredetileg mi­seruha volt, s valószínűleg csak a XIII. században ala­kították át koronázási pa­lásttá. A magyar szakembereket hazakerülése óta foglalkoz­tatta a palást állapota, és megóvásának, helyreállításá­nak lehetősége. Ehhez igen körültekintő előzetes vizsgá­latot kellett végezni. A pa­lást hányatott története so­rán alaposan megrongálódott és szennyeződött. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a többi koronázási jelvénnyel együtt kétszer is a föld mé­lyén őrizték. Először 1849- ben ásták el, s majd négy éven át rejtőzött Orsovánál egy Duna-parti füzes földjé­ben, másodízben pedig a második világháború idején rejtették a földbe e kincse­ket. Az ember tragédiája, Ma­dách Imre drámai költemé­nye színházi bemutatójának centenáriuma, valamint a szegedi szabadtéri játékok alapításának 50. évfordulója alkalmából a Népművelési Propaganda Iroda és a sze­gedi szabadtéri játékok igazgatósága megjelentette Buday Györgynek a drámá­hoz készült fametszeteit. A csaknem öt évtizede. 1935-ben készült fametsze­tek alkotója, Buday György Kolozsvárott született 1907- ben. s a harmincas évek Hamarosan végleges otthonába költözik a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata. He­lyükön vannak már a színpad- technikai felszerelések, elkészült a 486 személyes nézőtér, a több célra — például próbákra is — használható kamaraterem, befe­jezték az öltözők, mosdók ki­alakítását, hozzáláttak a színész­klub berendezéséhez, s elfoglal­ták az épület külön szárnyában levő irodahelyiségeket. A szín­padtól* padlózását várhatóan ,- tus 10-re fejezik be. majd A feltáró vizsgálatsorozat februártól májusig tartott a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum textilrestaurátorainak közre­működésével. A palástot 44 mezőre osztva lefényképez­ték, színes és fekete-fehér fotókat, valamint számtalan, többezerszeres nagyítású részfelvételt készítettek. Minden négyzetcentimétert átvizsgáltak, lerajzoltak. Az alapszövetre varrott aranyhímzéseket színes szá­lakkal kontúrozták. e vona­lak mentén az alapszövet több helyütt meghasadt, ezért a hímzett felületek el­mozdultak. A palástot első ízben valószínűleg a XVII. században javították, újabb szövetre varrták rá, de egyes hímzéseket nem az eredeti helyükre illesztettek vissza. A második javítás feltételez­hetően 1848 előtt történt, s egy hímzett felirat. „Szente". talán a javító nevét őrzi. A harmadik „restaurálást” Fe­renc József megkoronázása előtt végezte el Klein Ma­liid divatárus néhány segéd­jével. A restaurálásról legutóbb júliusban Veszprémben, a restaurátorok nemzetközi konferenciáján. nemrégiben pedig a múzeumban konzul­táltak ismét a szakemberek. Ennek eredményeként fog­nak hozzá a következő he­tekben a részletes restaurá­lási terv kidolgozásához, majd a több éves munkához. egyik nevezetes, haladó di­ákmozgalmának, a szegedi fiatalok művészeti kollégiu­mának mozgalommá szerve­zője, kiadványsorának egy­személyes kiadója, a szegedi tudományegyetem egykori grafikai lektora volt. 1933- ban, mikor a szegedi Dóm téren Hont Ferenc először állította szabadtéri színpad­ra Madách művét, ő volt az előadás díszlettervezője. Buday György 1937 óta Angliában él. s könyvil­lusztrációival világhírt szer­zett. a főbejárat üvegfalának beépí­tésére. végül pedig a műszaki atadás során esetleg felmerülő hibák kijavítására kerül sor. A generálkivitelező Zala me­gyei Állami Építőipari Vállalat illetékesei azt ígérik, hogy ha­táridőre. augusztus 22-re befe­jezik a csaknem három évig tartó nagy munkát. A követke­ző napon már próbálni is sze­retne a zalaegerszegi társulat az új színházban, amelyet Az em­ber tragédiája díszbemutatójá­val. októberben nyitnak meg. A budapesti Universitas a gyulai várszínház történeté­nek legfiatalabb résztvevője. Időrendben és életkorukban egyaránt. Mégis sajátos tör­ténelmet tudtak teremteni. Nem éppen példamutatót, de tanulságosat. Rajtuk kívül álló okok miatt. „Kezdetben még hivatásos színészek bevonásával mu­tattak be egy-egy kiváló pro­dukciót a fővárosi egyete­misták. Aztán kiszorultak a gyulai tanácsháza szép udva­rára, majd az utcára; kez­detben még belépőjegyes elő­adásokat tartottak, később már éppenhogy hirdették őket . . . Mára ? A közönség számára kinyomozhatatlan volt, mikor és hol nézheti meg Koffer című műsorukat. (. ..) Megint elmúlt egy nyári évad, ismét borotvaélre ke­rült az együttes. Várjuk, va­jon jövőre hová kerülnek?" — fogalmazódott meg ezeken a hasábokon egy esztendővel ezelőtt. Nos, az amatőr szín­játszókra ismét mostoha sors várt. összesen tizenkilenc fellépési alkalmat hirdettek meg'. Egy részét meg is tud­ták tartani: zömében Gyulán kívül. S ez nem is annyira rossz dolog. Megyénk építő- és gyermek üdülőtáboraiban, lakótelepeken, n0 meg a gyu­lai Várfürdőben pányvázták le motorizált ekhósszekerü- ket. Csendben tették mind­ezt, minden különösebb elő­zetes szervezés, reklám nél­kül. S ez már kevésbé jó dolog . . . A tavaly először látott Koffer című „utcai rögtön­zést” felfrissítve, újrafogal­mazva játszotta Katona Im­re vezető-rendező lelkes amatőr csoportja. A napi politikai-társadalmi aktuali­tásokban dúskáló gegfüzér még szellemesebb, még poé- nosabb lett annak ellenére, hogy ez az átdolgozás egy kicsit a jelképek nem min­denki számára közérthető te­rületére sodorta őket. Mint­ha a szokásosnál intellektuá- lisabb lenne a mostani Kof­fer. Az egységes megítélés­sel még adós magyar törté­nelemszemlélet, a minden­napi életünkről szóló ötlet- zuhatag apró jelenetei így nem válhattak igazán külön. Ez az összemosódás pedig azt a következményt szülte, hogy a közönség nem vette fel igazán a kesztyűt. Jó, ha a „bemondások” felét értette. A másik műsoruk a Cinó- ber címet viseli. Műfaji meg­határozása sokkal egyértel­műbb: játék gyerekeknek ze­nével és tánccal. A két ha­tározó azonban mást és töb­bet jelent náluk, mint álta­lában a színpadok világában. Az Universitas egyik erőssé­ge a klasszikus elownkodás. Ennek a bohóckodásnak így járt pórul Cinóber ... azonban mély, már-már fi­lozofikus tartalma van. Eh­hez formai elemként járul az a sajátságos mozgáskultú­ra, amely nagyszerűen ötvö­zi a sportgimnasztika ele­meit a hagyományos színpa­di mozgással, a pantomim­mel. A Cinóber azonban desztiHátúmmá lett. Bizony, a legeldugottabb falvakban élő gyerekek is ismerik már ezeket a bohóctréfákat! Nem csoda hát, ha a jele­net, a tréfa csattanóját már jó előre, kórusban mondták. Az azonban vitathatatlan, hogy a már említett, igen szimpatikus és a siker alap­ját garantálni tudó mozgás- kultúrájukkal hellyel-közzel feledtetni tudták idősebb ko­rú közönségükkel ezt a kibi- csaklást. Az amatőrök általában névtelenek, pedig érdemtele­nül alakult ki így ez a rossz szokás. Álljon itt tehát asze- replölista, mert a két. játék után igazán megérdemlik. Azért is, hogy talán ezzel némiképpen enyhíthetjük a szervezés hibáit, s csatlakoz­hatunk a közönség által nyújtott feltétlen elismerés­hez. Hiszen még mindig majdnem-várszínházi az ő nyári jelenlétük. Tehát Bach György, Hajas Kiss Anikó, Horváth Jerne, Kulifay Ta­más, Mózes Zoltán, Számos- vári György. Szilágyi Maya, Tábori Patrícia, Tóth Imre, Tóth Judit, Tóth Zsuzsanna és Bomyi József szórakoz­tatta minden alkalommal az alkalmi közönséget. Jövőre, ugye, újra találkozunk? KÉPERNYŐ Moberg és Troell Két kiemelkedő svéd al­kotó szerencsés találkozásá­nak kitűnő terméke a tele­vízió képernyőjén látott két film: a Kivándorlók és Az új haza. E filmek alapjául szolgáló regényciklus írója, Vilhelm Moberg már világ­szerte ismert volt, mikor az ötvenes években megalkotta a svéd kivándorlás hősi eposzát Románén om ut- vandrarna (Regény a kiván­dorlókról) címen. A három kötetből álló regény— A ki­vándorlók. Bevándorlók, Te­lepesek — a svéd irodalom kiemelkedő realista alkotá­sai közé tartozik. írója ma­ga is zsellér származású, s ifjú korában belekóstolha­tott a mezőgazdasági és er­dei munka kíméletlen, ép­pen csak a létfenntartást biz­tosító gyötrelmeibe. E méltóságosan hömpöly­gő, lírai hangú eposzt fil- mesítette meg a hetvenes évek elején a svéd filmmű­vészet akkor már nagy ne­vű mestere, Jan Troell. Az amatőrfilmesként és opera­tőrként kezdő Troell e mú megfilmesítésében nemcsak rendezőként, de operatőr­ként és társiróként is részt vett. Epikus, elbeszélő al­katának kitűnően megfelelt Moberg tetralógiája. Néhány sorban nehéz megfogalmazni e két film erényeit. Mégis elsősorban a költőien megkomponált képeket, a nagyszerű szí­nészválasztást és -vezetést, a történet méltóságos höm- pöl.yögtetését, a ritmusérzé­ket kell kiemelni. Üdvözölni kell a Magyar Televízió vállalkozását, hogy Ingmar Bergman mellett a svéd filmművészet másik nagy alakjának is teret szen­tel egy rövid sorozat kere­tében. Mégis, a Troell által készített filmeknél éppen a képernyő nem tudta vissza­adni teljességében az opera­tőri munka tökéletességét. S hogy a film így is emlékeze­tes művészi élményt nyúj­tott, az a rendezés mellett a Bergman-filmekből jól is­mert Liv Ullmann és Max von Sydow elmélyült, érett alakításának is köszönhető. A film nézése közben Jó­zsef Attila Hazám című ver­se jutott az eszembe törté­nelmi párhuzamként. Sok urunk nem volt rest, se ká­ba, birtokát óvni elle­nünk s kitántorgott Ame­rikába másfél millió em­berünk. Az új haza nyomorból, el­keseredettségből táplálkozó vállalása talán éppen e pár­huzam révén tette igazán átélhetővé. s nem csak mű­vészileg kiemelkedővé ezt a filmet itt és szerte a világ­ban. E szép találkozásért köszönet a televíziónak! B. S. F Kettős jubileumi kötet Befejezés előtt a zalaegerszegi színház Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Van-e hiteles Bolyai-ké- pünk? (ism.) 8.55: Zenekari muzsika. 9.36: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: Hahó! LEGO! 1. 10.35: Népdalok. 10.55: Komoly zene. 11.39: Széchenyi István naplójá­ból. XII'2. (ism.) 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A íekete város. 14.39: Élő világirodalom. 15.05: Winnetou. 15.35: Nóták. 16.08: Sárkefe. (ism.) 17.05: Mozgásterek. ív. 17.30: A Budapest táncegyüttes kisegyüttese játszik. 17.45: A Szabó család. 18.15: Mese. 19.15: Vezényel a szerző. 20.00: Gazdasági reformkorok. III. 20.30: Népdalest. 21.18: Rádiószínház. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Czanik Zsófia operaáriá­kat énekel. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Híres előadóművészek triófelvételeiből. X/2. 23.46: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene. 8.20: Tíz perc* külpolitika, (ism.) 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelött. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.40: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Születésnapi induló. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. 18.35: Kirándulás a spanyol pop­zenében. 19.25: Tudományos könyvmoza­ik. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hunyady Sándor meséli. 5. 21.05: Meseautóban. IV. 21.45: Népzene. 22.04: A Stúdió 11 hangversenye. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 8.57: A kiállítótermek program­jából. 9.00: Szimfonikus könnyűzene. 9.40: Komoly zene. 10.20: Boleyn Anna. 11.05: Népzene sztereóban. 11.40: Mahlér: VI. szimfónia. 13.07: Kamarazene. Közben: 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. V. (ism.) 14.21: A kamarazene folytatása. 15.00: Puccini-operakettősök. 15.35: József Attila és a muzsi­ka. 16.05: Bach :Vadászkantáta. 16.45: Labirintus. 17.00: Mozart: D-dúr vonósötös. 17.30: A külpolitikai rovat mű­sora. 18.00: Tenoráriák. 18.32: Népi zene. 19.05: Szlovák zene. 19.35: Modern írók portréi, (ism.) 19.50: Dietrich Fischer-Dieskau. XIII/8. 20.36: A New York-i filharmoni­kus zenekar játszik. 22.02: A tékozló ország. III/l. (ism.) 22.53: Kórusmuzsika sztereóban. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal. egy előadó. Túri Lajos énekel. 17.10: Fel. üdülni! Dalocsa Ist­ván jegyzete. 17.15: A szolnoki Kilián—Verse­ghy madrigálkórus műsorá­ból. 17.25: Mit visz a kishajó? Ripor­ter: Cseh Éva. (ism.) 17.45: Hugo Montenegro zeneka­ra slágereket játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Aneka énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.00: A zöld erdő meséi. XIII/3. 16.25: Kórház a város szélén, (ism.) XX'3. 17.20: Sakk-matt. 17.45: Mesterdalnokok. 18.20: Dél-alföldi krónika. 19.05: Tv-torna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Alomkereskedök. IV/3. 20.45: Stúdió ’83. 21.50: Az SS története. 23.00: Tv-híradó. II. MŰSOR 20.00: Régmúlt — félmúlt. Ill'l. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Fiatalok órája. 21.50: Gátlások. BUKAREST 16.05: Dalok. 16.25: Fiatalok klubja. 17.00: Tudományos filmek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Nemzetközi tv-hírek. 21.05: A nap eseményei. 21.15: Tv-fórum. 21.35: Filmmúzeum. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Tarka autóbusz. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-naplo. 19.55: Reklám. 20.00: Gyújtópontban. 20.45: Reklám. 20.50: Az újjászületés kórháza. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A világ titkai. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Dokumentumadás. 21.30: Reklám. 21.35: Hírek. 21.40: Nyári irodalom. MOZI Békési Bástya: Mindent fordít­va. Békéscsabai Szabadság: Sár­kány éve. Békéscsabai Terv: Akit Bulldózernek hívtak. Gyu­lai Erkel: fél 6-kor: Foci bun­dában. lel 8-kor: örizetbevétel. Gyulai Petőfi: 4-kor: Éjszaka az éterben, 6 és 8-kor: Végállomás. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Tamás bátya kunyhója I—II. Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Profi, 22-kor: Gyilkosság a táj- gán. (nemesi) i. .Ä. .v»r"r; ■'«wswr ~ ”^ 1 Jelenetkép a Koffer című rögtönzésből Fotó: Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom