Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

IgUslMMM 1983. augusztus 13., szombat o Dr. Eleki János, a mezőkovácsházi járás országgyűlési ^kép­viselője, a TOX főtitkára csütörtökön fogadóórát __tartott M edgyesegyházán és Medgyesbodzáson. Tegnap, pénteken Magyarbánhegyesen és Mezőkovácsházán találkozott válasz­tóival. Képünk csütörtökön készült Medgyesegyházán, ahol az országgyűlési képviselő Mákros Jánossal, a medgyesegy- házi tanács elnökével beszélgetett a település eredményeiről, gondjairól, majd ezt követően rövid látogatást tett a helyi termelőszövetkezetben Forgó Pál elnökhelyettes társaságá­ban Fotó: Béla Ottó Megkérdeztük a GMV-t Lesz-e elég takarmány? Szarvas III. agrár ifjúsági napok Kapcsolataink a fejlődőkkel Az aszályos, rendkívüli szárazságot hozó nyár so­kakban aggodalmat keltett: vajon jut-e elegendő takar­mány a megye állatállomá­nyának felneveléséhez? A Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat munkatársaitól a következő felvilágosítást kaptuk. Békés megyében az idén soha nem tapasztalt nagysá­got ért el az állatállomány. Hogy csak egyet említsünk: 96 ezer koca és szaporulata, tehát több mint egymillió 200 000 sertés várja nap mint nap a takarmányt. Az álla­tok csaknem fele a háztáji­ban van. Ez utóbbiak ellátá­sa tartozik elsősorban a GMV feladatkörébe. A vállalat az idén kétszáz­ezer tonna árut kívánt érté­kesíteni, ennek az év első fe­lében éppen a fele talált ve­vőre. A jelzett mennyiség 15—20 százalékát szemes ter­ményként, öt százalékát kor­paként és más malomipari termékként értékesítették, a fennmaradó hányadot a ke­veréktakarmányok, illetve koncentrátumok tették ki. Nagy jelentőségük volt az év első felében a különböző ta­karmánykiegészítőknek — ezekből is jó volt az ellátás. Jelenleg az igényeknek meg­felelően szállítják a saját és mások által üzemeltetett boltokba az említett takar­mányféleségeket. A nagy szárazság kicsit fel­borzolta a kedélyeket. Köz­ben kiderült, hogy elegendő termett búzából — nemcsak a megye ellátására, hanem exportra is jut belőle. A ku­korica a megye négy járá­sában károsodott a száraz­ságtól, viszont a kovácsházi járásban a tavalyi jó termé­seknél is nagyobb hozamokra lehet számítani. Ha kevésnek 1983. AUGUSZTUS 11. Trabant Ltm. Hyc. (Bp.) 971 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 71 Trabant Lim. (Bp.) 17 473 Trabant Lim. (Debrecen) 12 690 Trabant Lim. (Győr) 16 760 Trabant Combi (Bp.) 7 253 Trabant Combi (Győr) 3 446 Wartburg Lim. (Bp.) 9 499 Wartburg Lim. (Győr) 5 445 Wartburg de Lux (Bp.) 12 469 Wartburg de Lux (Győr) 7 350 Wartburg de Lux tt. (Bp.) 2 842 Wartburg Lim. tt. (Bp.) 1826 Wartburg Tourist (Bp.) 4 454 Wartburg Tourist (Győr) 1 625 Skoda 105 S (Bp.) 6 991 Skoda 105 S (Debrecen) 5 352 Skoda 105 S (Győr) 5 832 Skoda 120 L (Bp.) 13 796 bizonyul a kukorica, akkor sem jön zavarba a megyei GMV, mert a tröszti szerve­zet, amelyben működik, lehe­tővé teszi, hogy más me­gyékből szerezze be a szük­séges mennyiséget. Ugyanis az aszálykár ténylegesen hat megyét érintett csak az or­szág tizenkilenc megyéje kö­zül, s azokat sem egyformán. Mezőgazdaságunk világszín­vonalon álló terméshozamai alapján megalapozott az ál­lítás: a jelenlegi állatállo­mány, illetve ennél nagyobb számú állat ellátását is ké­pesek vagyunk megoldani. Természetesen, azoknak a szövetkezeteknek, gazdasá­goknak is szállít a GMV, ahol esetleg a termések nem elegendők a nagyüzemi álla­tok etetésére. Röviden megfogalmazva: csak szervezés kérdése, hogy időben és kellő mennyiség­ben az állattenyésztő tele­pekre, a kisgazdaságokba ke­rüljön a takarmány. A vállalat munkatársai ér­dekességként mondták el, hogy jelenleg nyolc vállalati, saját keverőt és 14 bérelt ke- verőt üzemeltetnek — ez utóbbiakat szövetkezetekkel, gazdaságokkal közösen. A megye 78 helységében 363 el­árusító helyet tartanak fenn, ezek közül 51 saját, kiskeres­kedelmi áruda, a többi bi­zományosi rendszerben vagy más vállalat birtokában üze­mel. összesen 27-féle ba­romfitápot, 40-féle sertéstá­pot és 10-féle kérődzőtápot kínálnak. Az olcsó takar­mányt keresők vásárolhat­nak egységes takarmánylisz­tet, egységes sertés-, illetve kérődzőabrakot. A takarmá­nyokat igény szerint házhoz is szállítják. Skoda 120 L (Debrecen) 8 553 Skoda 120 L (Győr) 9 854 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 23 272 Lada 1200 (Debrecen) 15 633 Lada 1200 (Győr) 8 419 Lada 1300 S (Bp.) 9 939 Lada 1300 S (Debrecen) 6 822 Lada 1300 S (Győr) 2 535 Lada 1500 (Bp.) 8 770 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 674 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 628 Moszkvics (Bp.) 12143 Polski Fiat 126 P (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (—) 3 532 Dacia (Bp.) 15 533 Dacia (Debrecen) 6 991 Zasztava (Bp.) 2 803 A megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeiben, fogyasztási szövetkezeteiben dolgozó fiatalok, agrár szak­emberek és szakmunkásta­nulók közül 300-an kaptak meghívást arra a nagyszabá­sú ifjúsági rendezvényre, amelyet a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán rendeznek meg augusztus 19—20—21-én. Délután 3 órakor kezdődik az agrár ifjúsági napok az ünnepélyes megnyitóval, ahol Pataki István, a KISZ Bé­kés megyei bizottságának el­ső titkára köszönti a részt­vevőket. A rövid bevezető után Csatán Béla, az MSZMP Békés megyei tit­kára a megye mezőgazdasá­gának és élelmiszeriparának helyzetéről és feladatairól szól azoknak a fiataloknak, akiket mindez leginkább érint. A megye egyik első számú vezetőjének előadá­sát követően Koncz Tibor, a KISZ Központi Bizottságá­nak képviseletében a KISZ- szervezetek feladatáról be­szél a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A leg­modernebb mezőgazdasági gépek bemutatójára kerül sor ezután, majd alkotmány­ünnepi megemlékezés kere­tében — többek között — Bartók- és Liszt-műveket mutatnak be zongorán a szarvasi zeneiskola növendé­kei. Este polkaszinóval foly­tatódik a program, ahol a szolnoki KISZ-iskola képvi­selői rendeznek vetélkedőt a résztvevőknek. Ezzel egy idő­ben utcabál várja a főisko­la előtt a parkolóban a fia­talokat, az intézményben eközben üzemel a teaház és a sörkert. A hazai fotóművészeti realizmus első jelentős kép­viselője volt Székely Ala­dár, aki megyénkben, töb­bek között Gyulán és Oros­házán dolgozott. Jellemző erejű portrékat készített a XX. század eleje magyar művészeti életének kima­gasló egyéniségeiről. Gyula város 1966-ban Székely Ala- dár-díjat alapított az 1940- ben elhunyt művész tiszte­letére. Az idén már a 17. Szé­kely Aladár országos fotó- kiállításnak ad otthont a fürdőváros. A tárlatot a Dürer Teremben tegnap, pénteken Banadics Márton, a HNF városi bizottságának elnöke nyitotta meg. Az ez évi kiállításra 101 alkotót hívtak meg a szervezők, s közülük hatvankilencen küldték el alkotásaikat. A beérkezett 261 kép közül a A Békés megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya, a MAVOSZ megyei intéző bizottsága és a gyomaendrödi Béke Vadásztársaság szervezte azt a tanácskozást, amelynek a témája a fácán utónevelése és az ezzel összefüggő gondok, ta­pasztalatok. A tegnap megrende­zett tanácskozáson Sinka Pál a megyei fáeántenyésztési tapasz­talatokról szólva elmondta, hogy ebben az esztendőben 170 ezer naposcsibét igényeltek a Békés megyei vadásztársaságok. Van­nak gondok az utónevelés körül, mert még 50 százalékos fácán­elhullás is történt, ugyanakkor a gyomaendrödi vadásztársaság területén a természetbe vissza­juttatott fácánoknál 20 százalék­kal többet vadászhatnak a ked­vező utánpótlás eredményeként. Természetesen ehhez jó tárgyi feltételekkel is rendelkeznek, hi­giénikusak és elegendőek a vad- nevelők, kedvező az emberi hpz- záállás, jó a takarmányozás. A résztvevők állásfoglalásából ki­derült, hogy nem kellően ösz­tönzik a hivatásos vadászokat az utónevelésben elérhető eredmé­nyekre. Ezenkívül még mindig nehézségeket okoz a fácánok Másnap, augusztus 20-án a világ mezőgazdaságának ag­rotechnikájával ismerkedhet­nek meg filmen a meghívot­tak, majd hat szekcióban ta­pasztalatcsere-tanácskozá­sok kezdődnek. Itt a témák: alapanyag-termelés, -feldol­gozás; a melioráció és hatá­sa a termelésfejlesztésre. A 3. szekcióban a Dél-Békés megyei Termelőszövetkeze­tek Gazdálkodási Társulásá­nak tevékenységét mutatják be szavakban és tanácskoz­nak a fiatal agrár szakembe­rek. Délután kezdődnek a vetélkedők, ahol egyéni, csa­patdíjakat nyerhetnek a ver­senyzők és a szakmai tudás próbájának otthont adó gaz-4 daságok jutalmazzák a leg­jobb gyakorlati teljesítmé­nyeket is. A gépi fejők a gyomaendrödi Győzelem Tsz-ben, a gépszerelők a Szarvasi Állami Tangazdaság rózsási kerületében, az ön­tözők a SZÁT csabacsüdi kerületében, a szántók a kon- dorosi Egyesült Tsz-ben, a szakmunkástanulók a szarva­si Táncsics Tsz-ben mérhe­tik össze tudásukat. Akik pedig nem versenyeznek, az ÖKI, a HAKI, a szarvasi Dózsa Tsz és a kondorosi ta­karmánykeverő üzemeibe látogathatnak el. Ezen a na­pon rendezik meg este 7 órá­tól a szarvasi Árpád Szálló­ban — nemcsak a meghívot­taknak — az aratóbált. Augusztus 21-én kispályás foci, a város nevezetességei­nek megtekintése, agrárfilm­szemle szerepel a program­ban. Délután egy órakor fe­jeződik be a díjkiosztással egybekötve a III. Békés me­gyei agrár ifjúsági napok. zsűri 129-et fogadott el, s ezek láthatók most a Dü­rer Teremben. Az első díjat és a Szé­kely Aladár-plakettet Ba­ritz Katalin budapesti fotós nyerte el kollekciójáért. A második díjat Benkő Imre és Bóta Judit, szintén fővá­rosi alkotók kapták, míg a harmadik díjat Koncz De­zső budapesti fotós nyerte el. Gyula város különdíját Üjhelyi István budapesti versenyző kapta: „Tanya a közösben” című képéért. A díjakat Banadics Már­ton nyújtotta át a győzte­seknek. A megnyitó ünnep­ségen részt vettek a gyulai fotóstábor tagjai is. A kiál­lítást szeptember 10-ig te­kinthetik meg a látogatók, hétfő kivételével, naponta 9-től 17 óráig. visszaszoktatása a természetes környezetbe. Szóltak a vadászok arról is, hogy a tarlóégetések­kor számtalan apróvad esik ál­dozatul a felégetett hektárokon. Ezután a vadkacsa és a szür­kefogoly tenyésztésének lehető­ségeiről szólva Vaszkó Imre fő­vadász elmondotta, hogy jövőre biztosítani tudják a törzsanyagot és a tojást a megye vadásztár­saságainak, ugyanakkor a ke­vésbé igényes vadkacsa három hét után a vízre bocsátható és jól értékesíthető vadfajta. A vé­dett és nem vadászható szürke­fogoly ezen a területen vadon is nagyobb számban él, mint az or­szág más területein. Így terem­tődött arra lehetőség, hogy a gyomaendrödi vadásztársaság te­rületén a szabadba visszajutta­tott szürkefogoly 50 százaléka vadászható. Szürkefogolyból is ki tudják elégíteni a megyei igé­nyeket, hiszen 90 költőpár 1500 szaporulatát gondozzák a va­dásztársaságnál. A tanácskozás után a megye vadásztársaságainak képviselői megismerkedhettek a Béke Va­dásztársaság tenyésztési munká­jával is. sz. j. a z ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konfe­renciájának (UNC- TAD) hatodik ülésszaka, amelyen csaknem 150 tag­ország képviseltette magát, ismételten a fejlődő orszá­gokra irányította a világ közvéleményének figyelmét. Nemcsak azért, mert eddig kevés szó esett ennek az or­szágcsoportnak a gondjairól, hanem azért is, mert a Belgrádban megtartott kon­ferencia talán a legszéleskö- rűbb megbeszélés, amelyen valamennyi érdekelt egyaránt kifejthette véleményét. Noha a résztvevők nagy száma, az eltérő nézetek következtében aligha lehetett számolni gyö­keres, a világgazdaságot alapjaiban, s fejlődő orszá­gok számára kedvezően át­alakító, s mindenki által el­fogadott határozatok kidol­gozásával, a tanácskozás en­nek ellenére alkalmat adott a nézetek ismételt átgondo­lására, az elképzelések ki­fejtésére. Nyilvánvaló, hogy a fejlő­dő országok új gazdasági rendet igénylő mind hango­sabb követelése olyan ténye­ző, amelyet az ezekkel az or­szágokkal kapcsolatban álló államoknak rövid és hosszú távon egyaránt figyelembe kell venniük. Ami hazánkat illeti, az el­múlt évek adatai azt mutat­ják, hogy a magyar külke­reskedelmi forgalomban mind nagyobb szerepet ját­szanak a fejlődő országok. Ennek bizonyítására elegen­dő idézni például, hogy a fejlődő országokba irányuló exportunk a legutóbbi három évben 15 százalékkal emel­kedett évente — amikor a teljes magyar export 5,5 szá­zalékkal nőtt. A fejlődő or­szágok súlya a teljes magyar kivitelben a hetvenes évek 5—7 százalékos carányáról a nyolcvanas évek elejére nagyjából megduplázódott, s ma már eléri a 13 százalé­kot. Tavaly exportunk érté­ke csaknem 40 milliárd fo­rint volt, ilyenformán kivi­telünk az előző évhez képest 14,5 százalékkal növekedett, ami nem kis teljesítmény, ha meggondoljuk, hogy a külön­böző statisztikák szerint ugyanebben az időszakban az olajjövedelmekkel rendelke­ző fejlődő országok import­ja három százalékkal, a töb­bi fejlődő vásárlása pedig mintegy 10 százalékkal csök­kent. Bár a behozatalunkban nem volt hasonló mértékű növekedés — az elmúlt idő­szakban évi átlagban 6,5 szá­zalékkal növekedtek vásár­lásaink a fejlődő országok­ból —, ennek ellenére na­gyobb lett a fejlődők súlya importunkban, hiszen a más országokból származó beho­zatalunk az elmúlt években alacsony ütemben nőtt. Kedvező számunkra az a tény is, hogy az elmúlt évek­ben a fejlődő országokba irá­nyuló exportunkban a meg­határozó szerepet a gépipari termékek játszották — e ter­mékcsoportban a növekedés évente mintegy 36 százalékos volt. A fejlődő országok pia­cain jelentkező igények sze­rencsésen összetalálkoztak a magyar ipar felkészültségé­vel és lehetőségeivel, amit a legfontosabb gépipari export- termékeinkről összeállított lista is szemléltet: közúti és vasúti járművek, egészség- ügyi, oktatási, élelmiszer- ipari és erősáramú berende­zések. Emellett a hazai vál­lalatok nem egy esetben — az igényeknek megfelelően — vállalkoztak komplett be­rendezések kulcsrakész szál­lítására is — ezt jelzi az al­gériai cementmű, számos rendelőintézet Nigériában, Líbiában, különböző kon­zervgyárak a közép-keleti or­szágokban. Nem elhanyagol­ható fejlemény az sem, hogy számos olyan termékünk — hengerelt áruk, vegyipari cikkek —, amelyek'különbö­ző protekcionista intézkedé­sek miatt kiszorultak a nyu­gat-európai piacokról, ha alacsonyabb áron is, de ve­vőre találtak, elsősorban Észak-Afrikában, s a Közel- Keleten. Ami vásárlásainkat illeti, a legfontosabb termékek a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek, mindenekelőtt a kávé, a kakaó, a déligyü­mölcs és a fehérjetakarmá­nyok. Különösen a jövő szempontjából figyelemre méltó az a jelenség, hogy importunkban egyre nagyobb arányt foglalnak el a fejlő­dő országokból származó fo­gyasztási iparcikkek — jelez­vén azokat a hosszú távú együttműködési irányokat, amelyekben a következő idő­szakban a továbblépés elkép­zelhető. Nem kétséges, hogy a fej­lődő országoknak hazánk külkereskedelmében játszott szerepét a következő évek­ben is erősíteni akarjuk. Ám a belgrádi UNCTAD-értekez- let is erőteljesen hangsú­lyozta, hogy ezen országok­nak a gazdasági független­ségre irányuló, egyre erőtel­jesebb törekvése fokozatosan új partneri viszonyok kiala­kításához vezet. Ennek az új­fajta kapcsolatnak egyik alapvető vonása feltehetően az lesz, hogy a fejlődő or- » szágok aligha érik be az egy­szerű vevő-eladói viszony­nyal, s egyre inkább azokkgl hajlandók csak üzleti szerző­dést aláírni, akik hosszú tá­von akarnak együttműködni velük, nemcsak egy-egy al­kalommal, hanem éveken át hozzájárulva gazdasági fej­lesztési elképzeléseik meg­valósításához. Mindez számunkra egye­bek között azt is jelenti, hogy már a népgazdasági tervezési munka során figye­lembe kell venni a fejlődő országoknak ezt a megválto­zott, a korábbi évekhez ké­pest minőségileg más igé­nyeit. Fel kell térképeznünk azokat a lehetőségeket, ahol munkamegosztáson alapuló együttműködési alkalom kí­nálkozik. Nemcsak szüntele­nül kutatni kell ezeket a le­hetőségeket, hanem saját fejlesztési munkákat is — legalábbis ezen a téren — tudatosan ezekhez a lehető­ségekhez kell szervezni. Nem egy fejlődő országban akad már olyan iparág, amelynek fejlettségi színvonala lehető­séget teremt a magyar válla­latok számára a hosszú tá­vú együttműködés kiépítésé­re. A hazai szakemberek fel­mérései szerint az ilyen jel­legű tartós kapcsolatok első­sorban a könnyűipar több alágazatában, a kohászatban, a vegyiparban, a fémtömeg­cikk-iparban jöhetnek létre — sőt, létrejöttükre nem egy helyen már példa is akad. Ezek az együttműkö­dések nemcsak egy-egy or­szágban helyezik biztos ala­pokra gazdasági kapcsolata­inkat, elősegíthetik azt is, hogy közösen, harmadik pia­con is fellépjünk egy-egy fej­lődő ország vezető cégével. K ölcsönös és alapvető gazdasági érdek fűző­dik a fejlődő orszá­gokkal való kapcsolatok bő­vítéséhez, hiszen amint azt Veress Péter külkereskedel­mi miniszterünk éppenséggel a belgrádi UNCTAD-konfe- rencián is kifejtette: „Ma­gyarország a jövőben is, akárcsak a múltban, töre­kedni fog arra, hogy még in­kább bekapcsolódjék a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködésbe, s így a fejlődő or­szágokkal is erősítse kapcso­latait”. K. Nyíró József m. sz. zs. Gépkocsiátvételi sorszámok: — Számadó — Székely Madár-fotókiállítás Gyulán v. L. Fácántenyésztési tanácskozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom