Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 11., csütörtök Hárman meghallak a békési gázrobbanás sérültjei közül Még nincs két hete, hogy megtörtént a súlyos baleset: a gázrobbanás Békésen. Többször beszámoltunk a négy gázszerelő — kórházba szállításuk utáni — állapotáról. Tegnap kaptuk a hírt, hogy vasárnap meghalt Busa László 38 éves gázszerelő, békéscsabai lakos. Ezt követően augusztus 10-én éjjel 0.30 órakor életét vesztette Boros Miklós 34 éves gázvezeték-szerelő művezető, békéscsabai lakos, a kora délutáni órákban érkezett László István 37 éves békéscsabai gázszerelő halálhíre. A békéscsabai kórház baleseti sebészetén fekvő Süveges János állapotáról megtudtuk, hogy általános állapota jó, és mindkét kezének égése kisebb sebészi beavatkozással tökéletessé tehető. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának munkatársa. Hajdú Antal rendőr főhadnagy tájékoztatta lapunkat arról, hogy a szakértői véleményezések után hamarosan befejeződik a robbanás körülményeinek tisztázása. Történelmi kiállítás Simán Bolivárról Simon Bolivár, a felszabadító címmel kiállítás nyílt szerdán a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban a kiváló államférfi és hadvezér születésének 200. évfordulója alkalmából. A kiállítás anyaga Venezuelából érkezett: a több mint 60 tablón Simon Bolivár életének fontosabb állomásait, munkásságának főbb mozzanatait tárják a látogatók elé. A gazdag történelmiéletrajzi ismertetést a Simon Bolivárról, családjáról, szülőházáról, otthonáról, utazásainak színhelyéről, történelmi eseményekről készült festmények, grafikák reprodukciói és fotók teszik teljessé. Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Simon Bolivár- emlékbizottság tagja nyitotta meg a kiállítást. A tárlatot augusztus 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Értelmiségi KISZ-titkárok felkészítése Augusztus 15—17. között értelmiségi KlSZ-alapszerve- zetek titkárainak éves felkészítését rendezik a KISZ Békés megyei Bizottsága Politikai Képzési Központjában. A résztvevők előadásokat hallgatnak — többek között — a KISZ értelmiségi rétegmunkájának tapasztalatairól, feladatairól. Szerveznek konzultációkat, csoportos foglalkozásokat. A megye több mint száz értelmiségi alap- szervének titkárai átfogó képet kaphatnak Békés megye fiatal értelmiségének helyzetéről, az ágazatok feladatairól. A háromnapos programot kulturális rendezvények, sportbajnokságok, vetélkedők színesítik. Megjelent a Házi logtanácsadó legújabb száma A Házi Jogtanácsadó júliusi száma a szerzői joggal foglalkozik. Ki az igazi szerzője a „Kacsatánc”-nak? Ki tekinthető az interjú szerzőjének, aki készítette, vagy a Nobel-díjas tudós, aki nyilatkozott? Az ilyen és hasonló kérdések körül néha komoly sajtópolémia keveredik. A szerzői joggal kapcsolatos személyi és vagyonjogi kérdések gyakran kerülnek — szenzációként — a lapok hasábjaira, ám a nagyközönség számára érthető, gyakorlati szempontú összefoglalásra még nem került sor. ízelítőül néhány alcím: Mi indokolja a szerző jogi védelmét? Mi a különbség a társszerző és szerzőtárs között? Mikor nem kap a dalszöveg szerzője jogdíjat? Mikor, milyen költséghányadokkal csökkenthető az.adóalap? A folyóiratban elolvashatják a Jogi Esetek májusi adásának teljes szövegét, valamint az új termelőszövetkezeti jogszabályokról szóló ismertetés befejező részét. A Házi Jogtanácsadó kapható az újságárusoknál, megrendelhető a postahivatalokban. Balogh-fotográfiák Gyulán Azt írja Póka György, aki Balogh Ferenc fotóinak kiállítását nyitotta meg Gyulán, a művelődési központ előcsarnokában, hogy a kiállító „az embert és az élet egészét lírai realizmussal ábrázolja". Igaza van Póka Györgynek, hogy a katalógushoz írt néhány soros bevezetőben Balogh Ferenc fotóművészetét „lírai realiz- mus”-nak minősíti. Ismerve a kiállító pályáját, vibráló, nyitott, érdeklődő egyéniségét, bemutatkozásainak szinte számolatlan sorát, ez a mostani — kicsit összegzésféle — válogatás huszonkilenc fotográfiával ad képet az életmű eddig tartó vonulatáról, kétségtelen bizonyossággal húzva alá, hogy a vonulat magasabbra ívelésének minden lehetősége adott, hogy Balogh Ferenc egészen biztos, meglepi még barátait, a munkássága iránt érdeklődőket újabb, izgalmas, művészi lapokkal. A huszonkilenc fotográfia, amit a gyulai művelődési központban már megszokott eleganciával helyeztek el az előcsarnok falán, nem időrendben következik egymás után, mégis nyomon követhető a fotográfus világnak tükröt tartó igyekezete, érdeklődési köreinek határvonalai szépen feltalálhatok, így csoportosít a négyoldalas, míves kis katalógus is. habár még többet mondhatna, ha az egyes képek után azok megszületésének évszámát is jelölné a szerző; a honnan hová, merre fejlődés ívét megérezni sokkal jobban tudhatnánk. A „Tükör” címszó alatt felsorolt képek egyöntetűen példázzák, hogy Balogh Ferenc tudja-érzi: a múlt a jelen és a jövő alapja, hogy az idő mély kútjában mindezek a fogalmak összemosódnak, és kiteljesednek. Amilyen sokat mond az „Ezer év" öregasszonyának ráncos arca, időn túli tekintete, legalább annyira érthető a „Sic transit glória mundi...” mankóra támaszkodó öregembere. példázva, hogy valóban „így múlik el” a fiatalság, az erő, a szépség, de mégis megmarad valami az emberségből, a „tisztes alkony" lehetőségéből, ha az ember minden körülmények között ember tud maradni. Ha az maradhat. Balogh Ferencnek ez a fotográfiája — tudomásom szerint — a külországokat is megjárta, és elismerést, sikert hozott alkotójának. Emlékezetesen szépek utazásainak fotográfiái, melyeken Firenze, Velence. London, Szeged és Békéscsaba tűnik fel, sajátos látásmóddal, abban a bizonyos „lírai realizmus”-ban ragyog- tatva fel az ember alkotta városok, épületek megragadó gyönyörűségeit. Sokáig időzhetünk a pillanatokat rögzítő „Észrevételei” előtt, a katalógus e címszó alá is felsorakoztat tucatnyi képet. Elgondolkoztató. gondolati mélységeket hordoz az „Őseim emléke", mely egyetlen, ablakba tett petróleumlámpa szótlan magányával hozza közelebb a rég múlt világot, vagy a „ Renaissance" groteszk-furcsa tréfája egy fej nélküli szobor és egy szép arcú nő „közreműködésével". Igen, ilyen, és ehhez hasonló képek is nagyon jellemzőek kiállítónkra, aki végül is — mintegy szépen csendülő zenei akkord — mutat be párat a női test szépsége előtt tisztelgő aktfotóiból. A már több kiállításon megcsodált „Főnix" és „Linea Venusta” mellett talán a „Sziluett" című a leginkább lírai és a leginkább emberi, és sokkal több a látványnál, ami — ez esetben — önmagában is megragadó. Balogh Ferenc huszonkilenc fotográfiája jól reprezentálja eddigi munkásságát, megérdemelné, hogy máshol is bemutassák, ahol érdeklődő emberek várnak egy- egy kiállítást. Sass Ervin Szombaton is megy a hajó A vártnál jóval nagyobb az érdeklődés a megye lakossága és az idelátogatók körében a körösi hajókázás iránt. Vasárnap is közel kétszázan maradtak „szárazon”, mert a Tihany nevű vízibusz csak 150 személy szállítására alkalmas. A sétahajót üzemeltető társaság vezetése ezért úgy döntött, hogy az igények kielégítése érdekében most szombaton, 13-án is a szokásos módon (délelőtt 9 órakor és délután 3 órakor) indít járatot a békési kikötőből a szokásos útvonalon. Természetesen az esti diszkójárat megmarad. Várhatóan augusztus 20- án, szombatra esik. szintén sokan szeretnének a hajóval kirándulni, ezért a fentebb ismertetett módon üzemelteti a hajójáratot. Célszerű a jegyek előreváltása a csalódások elkerülése végett. Befejeződött a Holstein-konferencia A hazai szarvasmarha-tenyésztés számára a jövőben elsősorban az állomány genetikai értékének a növelése a fő feladat — mondotta a Nemzetközi Holstein-konferencia befejezése alkalmából Dohy János, az Allat- orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában. Az elmúlt tíz évben jelentős eredményeket értünk el. mindenekelőtt a tejtermelésben. Ilyen rövid idő alatt ilyen ütemű tej- hozamnövekedést (ma már az állami gazdaságokban több mint 5000 liter az átlagos tehenenkénti tejhozam, szemben a tíz évvel ezelőtti 2400-zal), sehol a világon nem mutattak még fel. Ez elsősorban az amerikai Holstein- fríz fajta meghonosításának, majd ezt követően a sikeres keresztezéseknek köszönhető, ami egyúttal azzal is járt. hogy pillanatnyilag Európában Magyar- ország rendelkezik a legnagyobb létszámú fajtatiszta Holstein-ál- lománnyal. A konferencia sok szemléletbeli változást hozott — mondotta — és még inkább nyilvánvalóvá tette, hogy a soron következő feladat — összefüggésben a gazdaságossági elvárásokkal — a genetikai nemesítés. Nem engedhető meg, hogy egy jól tejelő tehénben kihasználatlan tejhozam maradjon, viszont az sem helyes, ha a tejhozam erőltetett fokozásával rövid idő alatt végleg kimerítik az állatot. Vezetők, testületek felelőssége Szigorúbb számonkérést G azdasági károkozás, rosszul sikerült beruházás, hibás és selejtes termék kibocsátása hallatán indulatosan felkiáltunk: hát ezért meg ki a felelős? Nem a fejét kívánjuk a helytelenül döntő, vagy rossz munkát végző vezetőnek, de — meggyőződésünk — szankciók alkalmazása nélkül nem előzhetők meg a népgazdaságnak jelentős kárt okozó mulasztások, s ehhez szükséges a felelősség pontos meghatározása. Amikor nemrég a Minisztertanács irányelvet adott ki a gazdálkodás felelősségi rendszerének továbbfejlesztéséről, szintén ez a kivánalom fogalmazódott meg: a felelősségi rendszer következetesebb, maradéktalanabb működésével szolgálni a népgazdaság fejlődését. Lehet, a „jólértesültek" most azt mondják: no, lám. komoly fogyatékosságok lehetnek ezen a területen, ha a kormány intézkedésre kényszerült. A témáról azonban nem szükséges ti- tokzatoskodni. hiszen a Minisztertanács a dokumentumban maga is megállapította, hogy bár minálunk a jogi felelősség érvényesítését sokrétű szankciórendszer szolgálja (gondoljunk a munkajogi, szabálysértési, büntetőjogi eljárásokra, gazdasági bírságok kiszabására), a felelősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. Számos esetben előfordul, hogy a nagy kárt okozó mulasztásért a felelősségre vonás elmarad, vagy olyan büntetést szabnak ki érte, amely túlságosan csekély a kárhoz képest. Nem titkoljuk, hogy az ilyen ügyek igen rosszul hatnak a közvéleményre. Ezt a látszatot csak erősítik azok, akik a vétkest — annak tekintélye, vagy vállalatának a népgazdaságban betöltött szerepe miatt — mentegetik, nem merik büntetni. Meg kell adni, a felelősségre vonás nem kizárólag szubjektív hibák következtében marad el. A gazdálkodó szervezeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisztázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el. ezért nem lehet mindig egyértelműen megállapítani, hogy ki hibáztatható. Egy- egy környezetszennyezési ügyben, vagy más jellegű mulasztás esetén kiderül, hogy többen is felelősségre vonhatók, mert szorosan összefügg a szolgálati beosztásuk. Ilyenkor a vezetők egymásra mutogathatnak, mivel egyénileg nem is marasztalhatok el. Máskor — és ez igen gyakori — a hibás döntést mondjuk egy testület hozta meg. ám a kollektív döntésben sokszor még akkor is elmosódik az egyén felelőssége, ha ez egyértelműen kimutatható lenne. Tehát éppen elég kedvezőtlen tapasztalat gyülem- lett fel ahhoz, hogy a gazdasági életben a számonkérés rendszerét hatékonyabbá tegyük. A törvényes előírások megsértésekor a szervezetek és a személyek felelősségét — a szubjektivizmust kizárva — minden esetben meg kell állapítani, s a felelősség mértékével arányban álló szankciót kell alkalmazni. Ám aligha hagyható figyelmen kívül, hogy a vezetőkkel szemben alkalmazott szankció nem szükségképpen jelenti alkalmatlanságukat. A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hiszen az ő munkájának ez a kockázata, a büntetés vagy szankció arra lesz jó, hogy legközelebb gondosabb, körültekintőbb legyen. Ugyanígy elkerülhetetlenné vált, hogy a gazdaságban mind szélesebb körben előforduló testületi döntéseknél is lehetővé váljon a differenciált és sajátos felelősségre vonás. A kormány ezért irányelvet adott ki a testületek és testületi tagok felelősségéről is, amely szerint a határozat megfelelő előkészítéséért a testület vezetője, illetve az előkészítést végző szervezet vezetője a felelős. Az előterjesztő felelőssé tehető a döntésért, ha javaslatai valótlan tájékoztatást tartalmaztak, vagy mellőzték az ellenvéleményeket, vagy ha a tények csoportosításával téves következtetésre vezette a testületet, végül: ha elhallgatta, hogy többféle megoldás lehetséges, s így a testület csak a javaslat elfogadása, vagy elutasítása között választhatott. A rendelkezés szerint ezentúl a testületi tagok is felelősek a hibás döntésért, tehát érdekük, hogy gondosan előkészített határozatok szülessenek. Természetesen a téves döntésért nem lesz hibáztatható az a testületi tag, aki ellene szavazott, vagy az ülésről hiányzott. a gazdasági élet rendjének biztosítását, a fejlődés jó irányát szolgáló kormányrendelkezések végrehajtásához a gazdálkodónak is sok érdeke fűződik, ám a legfőbb nyertes a társadalom, a lakosság, amely a jó döntések eredményeit élvezheti. Ezért megnyugtató lehet, hogy a Minisztertanács azt is aláhúzta: a felelősségi rendszer tökéletesítésének elsőrendű garanciája a hatékonyabb állami ellenőrzés, amelynek kezdeményeznie kell a felelősségre vonást minden olyan esetben, amikor a feltárt szabálytalanság erre alapot ad. Ebben azonban nem merül ki az ellenőrzők feladata, a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárást is figyelemmel kell kísérniük. A helyes irányelvekből ugyanis csak így lesz valóság. Komornik Ferenc Augusztusi csillaghullás Augusztus 12-én. pénteken keresztezi a Föld a legsűrűbb meteoritraj pályáját, ennek nyomán most lesz a leggyakoribb a „csillaghullás”. Az üstökösökből kiszabadult és szétszóródott kozmikus, alig gombostűfejnyi porszemek bolygónk légterébe kerülve 50—100 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldanak. A Földet körülvevő légréteg levegőmolekulái az óriási sebességű kozmikus törmelékkel ütközve felgyorsulnak, ionizálódnak. és néhány másodpercre elektromos vezetővé válnak. Az ily módon fényesre gerjedt levegőréteg átmérője az egy kilométert is eléri, hossza pedig több tíz kilométer lehet. A kozmikus por útja során keletkező ionizált fénycsatomát láthatjuk a tiszta éjszakai égbolton. A kozmikus por mintegy 60— 100 kilométer magasságban, a levegővel súrlódva mikroszkopikus részekre morzsolódik, s lassan lebegve körülbelül egy hónap alatt ér a földre, gyakran kozmikus eső formájában. A tudósok szerint a Föld egy kilométer vastag felső rétegének körülbelül egy százalékát az évmilliók során összegyűlt kozmikus pormaradvány alkotja, ami naponta további átlag ötezer tonna égi eredetű., porral gyarapodik — legalábbis elméletileg —. hiszen a por nagyobb része a tengerekbe hull. A Földre kerülő kozmikus pormaradvány vasat is tartalmaz, amely a természet körforgása folytán évezredek óta a növényeken keresztül emberi szervezetbe, a vérbe is bekerül, ily módon a kozmikus testek „vérrokonai" vagyunk.
