Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

1983, augusztus 10., szerda Musatescu: Titanic keringő szem, ez elsősorban rajta múlik. A másik nagy alakí­tással az anyós szerepében Máthé Erzsi lép elő, nem egy alkalommal azt hisszük: most csúszik át a másik végletbe, de ahogy egyensú­lyoz azon a bizonyos borot­vaélen, az egészen kiváló. Farkas Zsuzsa a kurvoid kis Miza jó néhány jelenetét hozza abszolút biztonsággal, aztán elszürkül, Szakács Esz­ter (Dácia, Spirache felesé­ge) időről időre alig megért- hetően beszél, szövegét in­kább összemossa egyetlen, csak hangokat érzékeltető szóáradattá. Kitűnő volt a „hódító” Dinu: Fülöp Zsig­mondi, Szokolay Ottó, mint Stamatescu, lovassági kapi­tány. Decebál. a debilis öcsi­ké. az igen tehetséges főis­kolás Borbély László, Mik- lósy Judit (Gena) és a friSs- nyers-rusztikus Nyertes Zsu­zsa, Spiraché-ék szobalánya. Ferenczy Csongor Radulescu Nercea fökortesféle szerepét sajnos eltúlozta, gesztusok­ban, hanghordozásban, moz­gásban egyaránt. A többiek voltak, tették a dolgukat, amit a szerző és a rendező kirótt rájuk. A díszleteket és a jelme­zeket Dán Jitianu tervezte. Az előbbiről szólva a máso­dik rész megoldása teljesen elszakadt a várbeli környe­zettől, de hát nem tehetett mást, a fényözön viszont túl­zottan is egyértelműen jel­képezte Spirachéék „fény­űző”. gazdagon üres életét. Jelmezei szinte egytől-egyig tökéletesek, így megidézni a harmincas évek romániai di­vatját, franciás keveredését — ritkaság. A Titanic, a hajók királya elsüllyedt egykoron. A Tita­nic keringő hősei ugyanúgy, egy elmúlt világ panopti­kumbeli figuráivá mereved­tek. Szétnézni köztük egy színházi estén mégis több, mint tanulságos. Sass Ervin Ügy látszik, az a bizonyos társadalmi uborkafa a har­mincas évek Romániájában is — akárcsak Magyarorszá­gon — a képviselőválasztá­sokon magasodhatott fel a kéklő égig: a jólét, a látszó­lagos közmegbecsülés, az úri- ság világába. Ezt példázza a vasárnap este Gyulán bemu­tatott Tudor Musatescu-ko­média, a Titanic keringő, melyet a vár előtt felállított táblaszínlap szatirikus vígjá­téknak nevez. Végül is mind­egy, minek nevezzük, tény. hogy politikai élű komédia a javából, melynek sikermúlt­ja feltétlenül indokolt. A né­zőtéren most is felhullámzik a nevetés, a színészek játé­ka megnyerő, pompás, , ka­rakteres; az éjfél után fel­csapódó fényfüggöny pilla­natában mégis fáradtságot érzünk, nemcsak fizikait, hi­szen a jó három óra önma­gában megerőltető teljesít­mény a nézőtől, hanem szel­lemileg: a vendég rendező. Alexandru Tocilescu igen sok üresjárattal lassítja le a kis­városi hivatalnok, Spirache és családjának karriertörté­netét. Ez a mindent bele! alapállás üt aztán vissza az­zal is, hogy a túlságos tisz­telet a szerző iránt (feltehe­tően) úgy kitörte a rendező ceruzájának a hegyét, hogy képtelen volt húzásokat al­kalmazni. pedig ami belefért a harmincas évek sajátosan román színjátszási modorába, az már ma és ugyanott, a nyolcvanas évek nézője előtt bizonyára szintúgy hosszas és túlmagyarázott, túljátszott lenne. Hogy itt. nálunk is az. hogy a Gyulai Várszínház bemutatójára az a két szél­sőség illik leginkább, hogy „remek" és „fárasztó". az eddig elmondottakból egye­nesen következik. A Titanic keringő ennek ellenére — esemény. Ese­mény. hogy megismerked­hetünk Tudor Musatescuval. akiről a román irodalomtör- ténet-írás egyöntetűen meg­állapítja. hogy a századfor­duló előtt és után alkotó, európai formátumú Ion Lu­ca Caragiale kitűnő követő­je. a Titanic keringő pedig a két világháború közötti ro­mán színműirodalom egyik legjelesebb teljesítménye: esemény' úgy is. hogy tisz­tán rímel a hetekkel előbb bemutatott Kolozsvári Grandpierre-darabra. mely Párbaj az árnyékkal címmel a szinte egyidejű magyar vi­szonyokat boncolta ugyan­csak szatirikus gúnnyal; vé­gül esemény úgy is. hogy ki­tárja az ajtót kelet felé. és üzenetet hoz a szomszéd nép színházi életéből, törekvései­ből, még ha az előadás sze- renlői magyar művészek is. Ha tovább feszegetjük a Titanic keringő közlendőjét, ha hozzátesszük ehhez a mester, Caragiale Az elve­szett levél című, hasonlóan választási komédiáját, mint nemzetközi sikerű művet. Musatescu és Caragiale kö­zött az összhang kétségtelen. vei tovább megy, annyival, amennyivel később élt és al­kotott, mint Caragiale, és ta­lán még azt is kijelenthet­jük, hogy markánsabban képviseli azt a már előbb említett román színjátszási modort, melynek jelenléte itt. a gyulai várban is külö­nös varázst ad ennek a be­mutatónak. Tocilescu azon­ban abban a hitben, hogy ,,most aztán semmit ki. nem hagy, ami ezt a játszási mo­dort reprezentálja”, a bőség zavarába esik, és ezzel csor­bítja a hatást. Ahogyan a jó magyar közmondás tartja: kevesebb több lett volna, időben __is, a__játékstílus, a s zínészvezetés felfokozottsá- gából, a túlzott gesztusrend­szerekből, a táncbetétekből. Pedig a miliő kitűnő! Az a szerencséje Tocilescunak. hogy olyan színészeket ka­pott. mint amilyeneket, hogy többnyire olyan arányérzék­kel rendelkező szereplőkkel dolgozhatott, akik a túl har­sányra hangolt helyzetekben ügyes ívben kerülték el a naturális ripacskodás ott táncoló lehetőségeit. Szóval a kisvárosi kishiva- talnok, Spirache és családja: kezdetben a senkik gyüleke­zete. Korlátolt, tunya apa. unott anya. nagyszájú, ök- tondi anyós, nyomorék nagy­lány. kurvoid húg. üres- aranyifjú báty és debilis öcsi ke: szánandó gyülekezet. És mit hoz a sors? Spirache örököl 50 milliót és a csa­ládban kitör az elnyomott, szunnyadó vágy: egy csapás­ra felső tízezerré lenni! A totális boldogsághoz azon­ban még hiányzik az. hogy Spirache nemcsak gazdag, hanem valaki is legyen: te­hát képviselő. A kiválasztott pártot megkenik a megfelelő adománnyal, a siker már-már biztosnak látszik. És akkor Spirache meglepő fordulatot produkál: nem akar képvi­selő lenni, utálja az egészet. mert „politizálni annyi, mint hazudni”, és ezt Spirache gyomra nem veszi be... Először és utoljára kitör be­lőle a férfi, halomra hányja úrhatnám, kapzsi, ütődött családját, és bejelenti: vá­lasztási beszédében leplezte önmagát,' igazat mondott. Musatescu tudja, hogy itt jöhet be egy újabb, még váratlanabb fordulat, Spi- rachét, mert nyílt és őszin­te volt, megválasztják kép­viselőnek, és ez ellen már nincs apelláta. Jön a ja­pán (?!) fényképész, mint egy őrült szamuráj, elkészül a megdicsőült családi tabló, háttérben süllyed a „hajók királya”, a Titanic, szimbo­likusan persze, de a könnyű következtetés kedvéért; a színpadon pedig tombol a körtánc. Ahogy visszaidézem az előadás egyik-másik igen jó jelenetét, színészi alakítását, egyfolytában sajnálom, hogy miért vétett Tocilescu az aranyszabály ellen, mármint, hogy „a kevesebb több lett volna”. Képtelenség ugyanis egy bizonyos, magas pontról még tovább lépni, és mi tör­ténik ilyenkor? Ami itt is: egyszer csak azt érzi a né­ző, hogy egy boszorkányosán ügyes produkció tanúja, a fergeteges színészi csapat tagjai hengerelnek, mindent tudnak, csak éppen egyre jobban kívül maradnak a sze­repeiken, magyarán: a bra­vúr nem lesz átlényegülés, a szuggesztív erőt annak ru­tinos látszata helyettesíti. Az előadás legjobb alakí­tásával Fonyó István aján­dékozza meg a nézőt, Spi­rache szerepében kellően pu- hány és „becsületes”, két lá­bon járó megtestesítője a hajbókoló kishivatalnokság- nak, hogy majd mint képvi­selő még stupidabb legyen. Nem túloz, nem hajlik arra, hogy rájátsszon, s azt hi­A Spirache család éppen most örökölt 50 milliót... A kép jobb szélén Fonyó István M:„V eseti azonban valami­Fotó: Béla Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.25: Solferinói emlék. 8.54: Beszélni nehéz . . _ (ism.) 9.06: Metropolitan Opera sztár­jainak felvételeiből. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Tarka mese, kis mese. 10.05: Gyermekeknek. 10.49: Zenekari muzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek, (ism.) 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Most jelent meg. 15.05: Winnetou. 15.35: Operettdalok. 16.03: Zenekari muzsika. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Gyengélkedő gyógynövé­nyek. 17.30: Vonósnégyesek. 18.15': Mese. 19.15: Gondolat. 20.20: Operaáriák. 20.40: Nótaest. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Madrigálok. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Brahms: A-dúr szerenád. 23.38: Népzenekedvelőknek. (ism.) 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Debreceni dzsessznapok. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Rímek és ritmusok. 14.00: Pompadour. 14.35: Slágermúzeum. 15.24: Fúvósátiratok. 15.50: Messziről messzire. 16.40: Veszélyben. 17.10: Rockritmusban. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Johann Strauss operettjei- . bői. 19.25: Intermikrofon. 19.45: A Kajagoogoo együttes felvételeiből, (ism.) 20.35: Válasz. 21.27: Nosztalgiahullám. 22.41: Népdalok. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: A Berlini filharmonikus __zenekar játszik. 1 0.30: Operafelvételekböl. 11.30: Fúvószene. 12.05: Bécsi klasszikus muzsika. 13.36: Lassus: V. bűnbánati zsol­tár. 14.17: Magyar tájak dalaiból. 14.40: Operaáriák. 15.10: Kamarazene. 16.00: Gershwin-müvek. 16.49: Kodály: Székely nóta 16.53: öt földrész zenéje. 17.00: Hándel-művek. 17.37: Reflektorfényben egy ope­raária. (ism.) 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Glenn Gould zongorázik. 20.11: Zenekari muzsika. 21.00: A főszerepben:.Jelena Ob- razeova. VII 6. 22.00: Idegosztály, avagy a fő­orvos macskája. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ze­nés ifjúsági magazin. Szer­kesztő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Szünidei matiné. 8.10: Allatmesék 4. (ism.) .8.25: Muzsikáló szerszámok 6. (ism.) 8.45: Párhuzamosok, (ism.) 9.10: Táncolni akarok, (ism.) 9.35: Kalózkisasszony 5'5. 10.05: Delta, (ism.) 10.30: Bírói tévedés, (ism.) 11.25: Shirley Bassey. (ism.) 16.25: A modern szobrászat mes­terei 3/2. (ism.) 17.25: A nyelv világa. 18.20: Reflektorfény, (ism.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.45: Hívj a messzeségbe. 22.15: Apokrif ikonok. 22.45: Tv-híradó 3. Munkahelyi művelődés Folyóiratszemle Az Ember és környezete közművelődési mozgalomban részt vevő brigádoknak az alábbi témaköröket ajánljuk a Magyarország és a Népsza­badság júliusi számaiból. Magyarország: — Július 3. (27. szám) Nyugodt hangvétel 3. old. — Július 10. (28. szám) Nehéz hónapok 5. old. — Július 24. (30. szám) A gólem és alkotója 12. old. — Július 31. (31. szám) Madrid '83. 0. old. Népszabadság: — Július 6. A negyedik forduló 3. old. — Július 9. Közlemény az MSZMP KB 1983. július 6-i üléséről I. és II. fejezet 1 old. — Július 17. Nicaragua: évforduló — harc közben 2. old. — Július 20. Kádár—And- ropov megbeszélés 1. old. — Július 24. Közös közle­mény 3. old. — Július 30. Űj magyar— szovjet gazdasági egyezmé­nyek 6. old. és A holland ra- kétaviták'ról 9. old. Könyvárus a strandon Nyáron az ÁFÉSZ füzes­gyarmati strandfürdőjének a könyvsátrában eladó Gyáni Endréné. Az év többi részé­ben az általános iskola bü­fése, bár a könyv ott sem hiányzik a pultról. Melléke­sen hírlapárus is. Hétköznap délelőtt nin­csenek túlságosan sokan a strandon, de a könyvsátor­nál mindig vannak érdeklő­dők. Kicsik és nagyok. Néha kézbe is vesznek egy-egv könyvet és belelapoznak. Gyáni • Endréné közijén be­szélget velük. Érdeklődik: ajándék? férfinak? asszony­nak? gyereknek? hány éves­nek? Ha az illető a stran­don akar olvasni, valami könnyebb lélegzetű művet ajánl. Egyébként nagy az érdeklődés a Tények és ta­núk sorozat iránt, nem kü­lönben sokan keresik Gra­ham Green: A harmadik. Robert Merle: Francia his­tória, Molnár Gál Péter: La- tabárok című könyvét és sorolná tovább, de közbeve- tőleg felteszek egy kérdést: — Mit ajánl a gyerekek­nek? — Például Kovács Klára Ábécéország-át. a Világ és az ember című gyermeken­ciklopédiát. vagy Simon Ti­bor—Csapódi Vera Kis nö­vényhatározóját ... — Külföldieknek? — Ök csak úti- és képző­művészeti könyveket keres­nek. A beszélgetést meg-meg- szakítják a vevők kérdései. Ö, mint egy jó szimultánjá­tékos, aki sorba lép egyet- egyet a sakktáblákon, ide is. oda is válaszol. Szolnoki iskola gazdasági Iskolát nyit. tanfolyamot indít szeptember elsejével a gazdasá­gi munkaközösségek tagjainak a TIT városi 'szervezete. A me­gyeszékhely különböző üzemei­ben működő kisvállalkozások munkatársai nincsenek minde­nütt tisztában a szabályos mű­ködési elvekkel, gazdálkodási, pénzügyi fogalmakkal, feladat­körük is több helyen vitatott. A nyolcszor három órás foglalko­zásból álló tanfolyamon a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Fő­II. MŰSOR 17.30: Atlétikai VB. 20.30: Balzac—Káló Flórián—Wolf Péter—Mészöly Dezső: Paj­zán históriák. A szünetben: 21.50: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Vakáció a képernyőn: A kőmammut. 16.30: Könyvek és gondolatok- 17.00: Kulturális élet. 17.40: Hirdetések és zene. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági aktualitások. 20.40: Hősi tradíciók. 21.10: Magellán visszatérése. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Lucia — tv-sorozat gyer­mekeknek. Az újságok is kelendők. Délelőtt 11 óra az idő. napi­lap azonban már nincs. Vol­na ugyan még vevő Nép- szabadságra. Népújságra, de hát előző nap többet kellett volna igényelnie a postán. Ám ki tudja előre, hogy a következő napon milyen idő lesz? Esős időben senki sem jön a strandra, és senkinek nem kell a napilap. Jócskán van viszont hetilap és rejt­vényújság nála. mert ,az még egy-két nap után sem veszít az időszerűségéből. — Azért júliusban vi­szonylag jól ment a hírlap­árusítás is. Mintegy három­ezer forint volt a forgal­mam. Könyvekből azonban ötvenezer forintnál is több — mondja az asszony. — Érdemes csináln?i — Igen. Igaz. sok pénz nincs benne, de szeretem ezt a munkát. Találkozom az emberekkel, beszélgetek velük, sokszor talán örömet is szerzek nekik. Már nem­igen tudnék meglenni énei­kül. Zöld Lajos, az általános iskola igazgatója dicséri Gyáni Endfénét: — Mint az iskola büfése-, sok könyvet is elad. A havi forgalma mintegy 20—25 ezer forint: Persze, jó ke­reskedőnek kell lennie an­nak, aki ilyen eredményt akar elérni. Gyáni Endréné az Áfész kiváló dolgozója, az iskola­büfé, amelyben egyedül dol­gozik, háromszor kapta meg a Kiváló Egység címet. Mint vöröskeresztes aktívát is ki­tüntették már. Pásztor Béla munkaközösségeknek igazgatósága megyei igazgatósá­gának a közreműködésével tar­tanak előadásokat, konzultációt a pénzügyi, nyilvántariisi reod- szerektről. a naplófőkönyv veze­téséről és más előírásokról, sza­bályokról és rendeletekről. Az ősszel induló tanfolyam az ön­állóan működő gazdasági mun­kaközösségeknek nyújt ismere­teket. eligazítást, ezt követően a vállalati munkaközösségek szá­mára is indítanak hasonló soro­zatot. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szombat esti láz. 22.00: Reklám. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 15.55: Helsinki: atlétikai VB. 19.55: Reklám. 20.00: Portoroz aranyrózsája. 21.30: Reklám. 21.35: Ivó Pogorelic zongoramű­vész hangversenye. 22.20: Hírek. MOZI Békési Bástya: Autóversenyzők. Békéscsabai Szabadság: Johoho- hó. Békéscsabai Terv: Dutyi-di­li. Gyulai Erkel: Ezüstnyereg. Gyulai Petőfi: A régi nyár. Oros­házi Partizán: fél 6-kor: Harc a vízen, fél 8-kor: Végállomás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom