Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 9., kedd Békéscsabán vendégszerepelt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Bangó Erzsébet és Kugel Zoltán „Találkozása” alkotó értelmiség „Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak...” — csendült fel az ének a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének tolmácsolásában aug. 6-án, este 8 órakor. A Széchenyi-ligeti szabadtéri színpadon az országos tiszt- helyettes-avató ünnepség alkalmából rendezett ajándékműsoron Tóth András vezényletével ők léptek először a színpadra. Ezt követően a tánckar tolmácsolásában Sipos—Tímár: „Feketelaki csárdását” láthattuk, majd egy másik Timár-koreográ- fiában az „Eleki táncok”-kal ismerkedhettünk. Az országos Röpülj Páva verseny győztesét, Szvorák Katalint, s az őt kísérő Hegedős együttest is szívesen fogadta a közönség. Kár, hogy a zenekari árokban maradtak, hiszen így a hátsó sorokban csupán találgathattuk, honnan jön a valóban hangulatos, színvonalas muzsika. Bangó Erzsébet és Kugel Zoltán lírai tánckettőse, a „Találkozás” azonban hamar kárpótolt minket, hiszen ahogy az ezt követő Novák koreográfiában a „Szerelmek”-ben is, a táncosok nem csupán mozgásban, hanem átélésben is nagy tudásról adtak tanúbizonyságot. Őket követte a Röpülj Páva vetélkedőn feltűnt Balogh Márton, s vele az első vastaps és ismétlés. Az általa előadott katonadalokat szívesen hallgattuk, már csak azért is, mert már hozzászoktunk a — szerintem — túl erős hangosításhoz is. Kodály Zoltán Kállai kettősével a Szalai Antal vezette népi zenekar is megcsillogtatta tudását, magas művészi élményt nyújtva a nézőközönségnek. Vavrinecz—Györgyfalvay „Ugrósa” követte a zenekar fellépését, majd az énekkar előadásában kurucdalokat hallhatott a közönség. A jól megszerkesztett, színvonalas és roppant fegyelmezett előadás zárásaként Kovács— Novák: „Tiszaháti csárdás”át adta elő a tánckar, akiket alig akart leengedni a közönség a színpadról. A véget nem érő taps és persze a telt ház egyaránt azt bizonyította, örültünk az ajándéknak. Köszönjük. N. A. Kuba — cukoripari építkezések Az elmúlt hat év során tizenegyszeresére nőttek az építkezésekre fordított beruházások a kubai cukoriparban. Míg 1976-ban 11,8 millió pesót költöttek az ágazatban az építkezésekre, 1982-ben ez az összeg 111 millió pesóra nőtt. Az említet időszakban négy új cukorgyár épült a szigetországban. Hamarosan átadják az ötödiket és rövid időn belül további három új gyár áll üzembe. A kubai cukorgyárak döntő többsége évtizedekkel ezelőtt épült. Az új gyárak építése mellett jelentős ösz- szegeket fordítanak ezek korszerűsítésére. Ennek eredményeképp szinte az összes régi gyár a duplájára emelte a termelési kapacitását. Fotókiállítás Gyulán Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban tegnap, hétfőn este nyílt meg Balogh Ferenc fotóművész tárlata. Megnyitójában Páka György pedagógus képzőművész beszélt a Békéscsabán élő kiállító munkásságáról. Balogh Ferenc képei bejárták az egész világot. Munkáiért számos külföldi és hazai kiállításon kapott különböző elismeréseket. A kiállító művész termékeny alkotó, örökmozgó egyéniség, mindez képein is jól tükröződik. Témáit a múltból és jelenből meríti, s képei a jövőnek is szólnak. A gyulai tárlaton négy témakörben — Tükör, Nagyvilág, Költészet, Észrevételek — mutatja be alkotásait. A kiállításon az érdeklődők a művész 30 képét tekinthetik meg augusztus 14-ig. (v. 1.) Ünnepség a gödi fészekben Augusztus első vasárnapján tartották a hagyományos emlékünnepséget a gödi íészekben. amely a két világháború között fontos szerepet töltött be a magyar munkásmozgalomban. Története 1924-re nyúlik vissza, amikor a munkás testedző egyesület telket vásárolt a Duna partján, hogy a vasas-, a bőrös- és a más szakmákban dolgozó munkások a vízparton tölthessék a hétvégét. De nemcsak pihenőhely volt a gödi fészek — ahogy később elnevezték —. hanem a sportoláson és a kul- turálódáson kívül a politikai munkára is lehetőséget tér intett. Ifjúmunkások szemináriumokon és beszélgetéseken itt készültek fel a politikai harcra, itt ismerkedtek meg a marxista eszmével. Ennek emlékére tartottak koszorúzás! ünnepséget a gödi fészek mártírjainak emlékműjénél, ahol a dunakeszi, a váci, valamint a gödi párt- és tömegszervezetek, továbbá a gödi fészek hagyományát ápoló bizottság nevében helyezték el az emlékezés virágait. a z utóbbi évtizedben tovább növekedett az irányító szervek és szellemi alkotóműhelyek önállósága és felelőssége, ami jelentős eleme a szocialista demokráciának. Az önállóság és felelősség mindig is fontos eleme volt fejlődésünknek, ami az MSZMP Központi Bizottsága 1983. április 12—13-i ülésének elemzései jegyében különös jelentőséget kap. Az elmúlt években a történelmi szemlélet jelentőségét felismertük a politikai munkában. Ezzel lényeges adósságot kezdtünk el leróni, és a jövőben bizonyára törekedni fogunk hasonló buktatókat elkerülni. Az utóbbi két évtizedben sok helyen az egyetemes és nemzettörténeti kutatások, a tanulságok elemzése mellett a helytörténeti munkálatok is új lendületet kaptak. Nagyon fontos, hogy az országos szervek és a különböző intézmények messzemenően segítik azokat a kutatásokat és munkálatokat, amelyek azt szolgálják, hogy a szűk pátrián túlható jelentőségű történelmi események is megfelelően helyet kapjanak történelmi szemléletünkben. Rendszeresen tapasztaljuk, hogy társadalmunk növekvő része intenzíven érdeklődik a történelem, az ideológia iránt. A fiatalok között azonban gond, hogy egyes köreikben nem elegendő a széles körű érdeklődést kielégíteni, azt először szükséges felkelteni a nemzet vagy a szőkébb környezet jelentős fejlődési tendenciáit meghatározó kérdések iránt. Éppen ezért is indokolt annak intézményes feltételeit megteremteni, hogy értelmiségi utánpótlásunkat addig is gazdagabb és sokoldalúbb történelmi, ideológiai szemlélettel bocsássuk útjára, ameddig a ió irányban korszerűsödő marxizmus—leninizmus oktatásunk a megfelelő tantervek, tankönyvek és más dokumentumok révén is ezt biztosítani tudja. Ebben nem volna szerencsés esztendőket veszíteni, márpedig — érthető okok miatt — a tantervek kialakítása, új feladatok beiktatása — szükségképpen időt vesz igénybe. Fontosnak tartjuk, hogy a felsőoktatási oktató-nevelő munkában sürgősen kapjon megfelelő helyet szocialista építő- munkánk legfontosabb általános és speciális gazdasági, társadalom-, művelődés-, egészségügy- és szociálpolitikai stb. eredményeinek, gondjainak, tanulságainak feldolgozása. Problémáink sorából külön is kiemeljük a nacionalizmus veszélyeit, amelyről így szólt Kádár János: „A burzsoá nacionalizmus komoly veszély, az imperializmus egyik fontos kártyája és iduja, a szocialista eszmével szemben a rendszer ellenségeinek egyik fontos fegyvere. Nos, aki a nacionalizmus hullámain evez, az gondolkodjon egy kicsit: valóban ő maga hajtja-e a hajót, vagy csak a hullám sodorja talán oda, ahová még ő maga sem akar eljutni.” Az értelmiségpolitika szerepe, jelentősége is megnövekedett az elmúlt években. Alkotó értelmiségünk kizárólagos többsége a szocialista építőmunka új feladataival megfelelően azonosul, az új kérdések iránt növekvő érzékenységet tanúsít. Ez igaz még akkor is, ha a reális gondokról sem feledkezhetünk meg. Az agrárértelmiség, a műszaki értelmiség az új problémák megoldásának felelősségét nem ritkán nehéz körülmények között is vállalja. De hasonló a helyzet a tudományos kutatóhelyeken is. A gyakorlatot közvetlenül szolgáló kutatások országos példáinak hosszú sora említhető. Mindehhez járulnak a napi aprómunka áldozatvállalásai, közéleti, társadalmi helytállások formájában. Több iskolában társadalmi munkával épült tornaterem, tornaudvar. Egyiknél az iskola igazgatónője volt a hivatalos „kivitelező”, mert minden társadalmi munkában történt. Fekvőbetegágyaink kétharmadával „valamit csinálni kellene”, hogy — nem ideális, de — optimális feltételt biztosítsunk a gyógyításhoz. Az orvosok és szakdolgozók mégis gyógyítanak, sokszor „emberi tényezővel” pótolva a tárgyiak hiányát. Emellett sokan kutatnak, oktatnak is. Indokoltnak látszik, hogy néhány ideológiai jellegű kérdés is kapjon nagyobb helyet a tudományos kutatómunkában. Egyebek között ilyen témák: békemunkánk és az ifjúság békére nevelésének feladatai, szocialista nemzettudatunk történelmi és mai elemei, az értelmiségi hivatás ma és a látható jövőben, az értelmiséggé válás folyamata, a szocialista művelődéspolitika általános és nemzeti tényezői, a párt és az ifjúság kapcsolata, különös tekintettel a pártépítésre. a zokkal az értelmiségiekkel, akik részt vesznek közös vívmányaink létrehozásában, alapvetően fontos a napi alkotó munkakapcsolat. Csak velük együtt lehet jobb belátásra bírni vagy — ha nincs más lehetőség — elszigetelni a kívülállók, a cinikusok, az irreálisan követelőzők, az olykor ellenzékieskedők, a világfájdalmukban szenvelgők szűk körét. Az igazi alkotók joggal várják el az őszinte szót, a gondjainkba beavatást és gondjainkba beavató- dást, erőfeszítéseik erkölcsi biztatását, értékelését. Dr. Koncz János Nagy sikert aratott az énekkar is Fotó: veress Erzsi Totóper a Fővárosi Bíróságon Nemzetközi közgazdász nyári egyetem K kis matematikus baráti körök Változott a vádlottak száma: összesen 31 személy büntetőjogi felelősségéről dönt a Fővárosi Bíróság a totóvisszaélések miatt hétfőn megkezdődött ítélkező eljárásban. Dr. Lehoczky János tanácselnök bíró, amikor megnyitotta a tárgyalást, közölte, hogy a Fővárosi Főügyészségnek csalás bűntette miatt eredetileg 32 személy ellen benyújtott vádiratából a XVIII. rendű vádlott — Glázer György, 30 éves győri lakos — ügyét perjogi okokból áttették a szekszárdi Megyei Bírósághoz, ahol már több napja folyamatban van egy másik büntetőeljárás, szintén olyan totózókkal szemben, akik — a bíróság értékelése szerint — „irányították” a fogadási szerencséjüket. Mind a szekszárdi, mind a budapesti bűnügy szereplői ellen az a vád, hogy — esetenként több ezer, illetve több tízezer forinttal — lefizették a totómeccsek szereplőit (a kiszemelt játékosokat, szervezőket, játékvezetőket) előre meghatározott, így könnyebben tippelhető végeredmény, azaz nyereményt jelentő találatok érdekében. Az ügyész a nyilvános tárgyaláson is ismertette a vádlottak mindegyikéhez megküldött — ez esetben 44 gépelt oldalas — vádirat főbb megállapításait. A lényeg: az elsőrendű vádlott, Faragó József (46 éves kiskunfélegyházi lakos) 30 társával együtt 1981—1982-ben különféle szerep- osztásokban — szervezetten ke- reste-megtalálta Fortuna kegyeit, „megvette” sok futballmérkőzés eredményét, s így összesen csaknem 30 millió forint jogtalan nyereséghez jutott. Az okozott kár, amely a szelvények árát — mint társadalmi tulajdont.— kezelő, s a nyereményeket abból fizető OTP-t, illetve a jóhiszemű totózókat érte (ez utóbbiakat a szelvényekkel megvásárolt nyerési esélyük, a befizetett pénzük elvesztésével), az ügyész szerint legalább 100 millió forint. A büntető törvény értelmében ez „különösen nagy kár”. Okozói — mondta a tárgyaláson az ügyész — társtettesként felelősek a bűncselekményért. A bíróság elsőként az eddig beismerő vallomásokat tett másodrendű vádlottat, Pataki Miklóst (37 éves, kecskeméti lakost) hallgatta ki, aki a bíró kérdésére így nyilatkozott: „Bűncselekményt nem követtem el, de úgy érzem, valamiben mégiscsak bűnös vagyok.” ítéletet — előreláthatóan — szeptemberben hirdetnek. (MTI) Budapesten Tegnap a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában megnyílt a XI. közgazdasági nyári egyetem. Lő- rincze Péter, a Kereskedelmi Kamara főtitkára egyebek között elmondotta: a minden évben nagy nemzetközi érdeklődés kísérte rendezvény — amelyre az idén 12 országból 60, főleg fiatal közgazdász érkezett —, ezúttal a magyar és a világgazdaság kapcsolatrendszerének jellegzetességeit mutatja be a témakörök szaktekintélyeinek segítségével. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok problémái a világ közgazdászai számára sürgető, egyszersmind hosszú távra szóló feladatokat adnak — a világ országai számára pedig, mondhatni, létkérdést jelentenek. Alighanem ez a felismerés hozza össze évről évre ezt a tanácskozást is — hangoztatta. A TIT budapesti szervezetének 12 napig tartó egyetemén előadások hangzanak el többek között a külgazdasági stratégiákról, Magyarországnak a világgazdaság pénzügyi rendszerében elfoglalt helyzetéről, iparpolitikánkról és a vállalati gazdálkodásról, a szocialista mezőgazdaság fejlesztési módszereiről, a marketingről és a piackutatásról, valamint a szociálpolitikáról és a munkaerő-gazdálkodásról. Az előadásokat konzultációk követik, s üzem- és intézménylátogatások, kirándulások, szórakoztató programok egészítik ki a rendezvényt, amely ünnepélyes diplomaosztással zárul augusztus 19-én. vezetőinek tanfolyama Tegnap Szombathelyen megkezdődött a kis matematikus baráti körök vezetőinek négynapos továbbképző tanfolyama. Hazánkban tizenöt évvel ezelőtt hozták létre az általános iskolások részére a kis matematikusok baráti köreit. Céljuk az, hogy játékos formában minél több fiatallal szerettessék meg a matematikát. Ma már több mint ötezer ilyen kör működik az országban. A körvezetők a tanfolyamon elsősorban a számítógépes technikával, az új feladatlapokkal, munkafüzetekkel ismerkednek. Délszláv néprajzi gyiíjtőtábor Délszláv nyári néprajzi és helytörténeti gyűjtőtábor nyílt hétfőn Szombathelyen, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének szervezésében. A tábor munkájában magyarországi délszláv néprajzi gyűjtők — muzeológusok, pedagógusok, népművelők, főiskolai, egyetemi hallgatók és középiskolások — vesznek részt. Az augusztus 13-ig tartó táborozás során Vas megye horvát nemzetiségiek által lakott községeiben: Szentpéterfán, Nardán, Felsőcsatáron, Horvátlövőn dolgoznak, gyűjtik a múzeumok részére a tárgyi emlékeket, a népszokásokat, a népdalokat, a népi táncokat, s a munkásmozgalommal kapcsolatos anyagot.
