Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

198.'!. augusztus 2., kedd A pécsi Túra és Természetjáró Egyesület vitorlásszakosztályának szervezésébe^ vitorlás­tanfolyam kezdődött általános iskolás gyerekek részére a Pécsi-tavon. Az egyhetes kurzu­sok résztvevői Optimist típusú kishajókon sajátítják el a vitorlázás alapjait. Képünkön az evezést és a kormányzást gyakorolják (MTI-I'otó: Kálmándy Fs rene — KS) Testkultúra nyári egyetem A TIT Fejér megyei szer­vezete és a Fejér megyei Testnevelési és Sporthivatal rendezésében hétfőn Agár- don, a velencei-tavi intéző bizottság, székhazában meg­nyílt az I. nemzetközi test­kultúra nyári egyetem. Az Európában is újdonságnak számító kurzusra a több mint ötven résztvevő fele Algériából, Ausztriából. Dá­niából, Egyiptomból, Kuva- itból, az NDK-ból. az NSZK-ból és Szíriából érke­zett. Dr. Szépe György egye­temi tanár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat al- elnöke üdvözölte a vendége­ket. Mint elmondotta: a korszerű műveltség fontos része a szomatikus kultúra, a testnevelés és sport. Szabad időben sportolási, pihenési lehetőségek sora várja a résztvevőket a Ve­lencei-tó partján. A TIT I. nemzetközi testkultúra nyá­ri egyeteme augusztus 9-én fejeződik be Agárdon. A bébiételek forgalmazását vizsgálták Hz üzletekben nincs megfelelő választék Az üzletek áruválasztéká­ban nem tükröződik az élel­miszeripar gazdag bébiétel­kínálata. A Kecskeméti Kon­zervgyár korszerű üzemé­ben teljes választékot gyárt­hatnak bébiételekből. 25-fé- le készítményt adhatnak a kereskedelemnek, ám ennek csak töredéke kerül az üzle­tek pultjaira. Különösen a kisebb boltokban szegényes a választék. Ezt állapította meg az Országos Kereske­delmi Felügyelőség gyors- vizsgálata, amellyel a bébi­ételek forgalmazását ellen­őrizték. A gyártás és a forgalma­zás közötti ellentmondás — a vizsgálat szerint — első­sorban az áruforgalom szer­vezési hiányosságaira és a nem megfelelő propagandá­ra vezethető vissza. A bébi­ételeket és -italokat a gyár 12 darabos zsugorfóliával összefogott egységcsomagok­ban szállítja, a nagykeres­kedelmi vállalatok — felme­rülő többletköltségekre hi­vatkozva — a gyári csoma­golást rendszerint nem bont­ják meg, emiatt a kisebb boltokban, ahol szűkös a hely, nem mutathatják be a teljes választékot. Az üzle­tek vezetői gyakran nem is ismerik a teljes áruválaszté­kot; nem tartják kielégítő­nek a nagykereskedelem áruismertetését. A Kereskedelmi Felügye­lőség felhívja a nagykeres­kedelmi vállalatok figyel­mét: keressék a lehetősége­ket. hogyan lehetne javítani a kisebb boltok ellátását. Javasolja, hogy a jövőben több plakáton. szórólapon, tájékoztató füzetekben is­mertessék a bébiételeket. Temetkezési szolgáltatások Hajnal a városban gumiszerű arcokat, mert nagyon sokszor valóban ilyenek va­gyunk. Csak nem szívesen vesszük észre. És tényleg, az isme­rősök mintha néhány évvel öregebbek lennének, mint nap­közben. Az egyébként szerényen meghúzódó ráncok szemte­lenül előmerészkednek, hangsúlyt kapnak. A szemekbe fér­kőzött kialvatlanság is ..rátesz néhány lapáttal" az életkorra. Visszasétálok az állomástól a városközpont felé. Közben teljesen kivilágosodik. A Béke sugárúton lassan elkezdődik az élet. Autók, kerékpárok és gyalogosok fokozatosan töltik meg az utat. A gesztenyefákon harmatcseppek fénylenek, vadgerlék mozgatják meg szárnyaikat, és a verebek csiri­pelve kezdenek el társalogni. A rendőrkapitányság épülete előtt megáll egy rendőrkocsi és két fáradt rendőr elindul az ajtó felé. Valószínűleg az éjszakai szolgálatból jönnek. A Sörpatika éjjel-nappal nyitva tart. Az ablakon benézve mindössze 5-6 embert látok a magasított székeken ülni. A félszolgálónö a pult mögött áll és a halk zenét hallgatja. Vajon a vendégek a tegnap este maradványai, vagy a hajnal kergette be őket egy italra? Nincs kedvem bemenni és meg­kérdezni őket, hirtelen elhatározom, hogy megnézem a pia­cot. De ebben a pillanatban két vidám vendég lép ki az aj­tón. Túl feldobottak ahhoz, hogy a hajnali felesre beugrók sorából valók lennének. A pirkadat teljesen elmúlt, a felhőtlen égbolt akadályta­lanul engedi útjára a napsugarakat. A piacon az árusok már kipakoltak a padokra. A friss zöldségek, gyümölcsök és vi­rágok között fürkésző kezek turkálnak. A dinnyeárusok ha­talmas dinnyekupacok mellett állnak. A bódék egyike-mási- ka is nyitva van. A különböző vásárosok is felállították sát­raikat. Bazáráruk. facipők, farmerek, ruhák stb. stb. a ve­vőkre várnak. Az orromat frissen sült kolbász illata ingerli. Engedek a csábitásnak és veszek 20 dekát reggelire. Közben a piacon elkezdődik a nyüzsgés. Bevásárlószatyrok telnek meg a legszebb árukkal. Az jár a fejemben, hogy mennyire kevéssé ismerem a hajnalt. A friss levegőjét, az alig-alig há­borgatott utcákat, az embereket, akik rendszeresen ilyenkor kelnek, vagy éppen munkából mennek hazafelé. Lovász Sándor Hazánkban jelenleg 17 megyében — Zala és Bács- Kiskun kivételével — mű­ködnek temetkezési vállala­tok. Milyen szolgáltatásokat nyújt a lakosság részére a Békés megyei Temetkezési Vállalat? — kérdeztük Vas- tagh Pál igazgatót, aki ki­lenc esztendeje áll a válla­lat élén, és a napokban nyugdíjba vonul. — Elöljáróban azzal kez­deném, hogy vállalatunk a megyei tanács által engedé­lyezett feladatokat látja el. Így többek között helyi — és helyközi halottszállítást, sírkőkészítést, koszorúkötést végzünk. Egy, a közelmúlt­ban megjelent új rendelke­zés értelmében, ha a gyá­szoló család kéri a ham­vakat tartalmazó urnát, ház­hoz szállítjuk. Békés me­gyében vállalatunknak 39 fiókja működik. Mintegy 130—140 dolgozónk van. — A szabad szombat álta­lánossá válásával mennyi­ben változott meg a mun­karendjük? A hétvégeken hol tartanak ügyeleti szol­gálatot? — Az érvényben levő jog­szabályok dolgozóinknak is biztosítják a szabad szomba­tot. A mi elvünk egyébként az: akkor kell temetni, ami­kor azt kérik. így aztán elő­fordul. hogy a hét végi te­metések időpontja nem mindig találkozik dolgozó­ink igényeivel. Egyébként tudomásom szerint vállala­tunknál még egyetlen teme­tés sem maradt el. A hét­végeken a megye öt városá­ban tartunk ügyeletet. Va­sárnap délelőtt 8 és 10 óra között nyitnak ki ezek a fiókok. Békéscsabán állandó megyei -ügyeletet tartunk egy gépkocsival és két dol­gozóval. Ennek a feladata a különböző közlekedési bal­esetek vagy más váratlan események áldozatainak az elszállítása. Ilyenkor a me­gyei rendőr-főkapitányság illetékeseivel állandó kap­csolatban vagyunk. — Korábban, évekkel ez­előtt gondot okozott, hogy nem minden esetben lehetett más megyéből szállítani az elhunytakat. Mi a jelenlegi helyzet? — Valóban voltak ilyen esetek. Ma már más a hely­zet. Működik a vállalati igazgatók részvételével egy testület — az Országos Te­metkezési Társaság —, amely rendszeresen ülésezik és megvitatja az időszerű feladatokat, gondokat. Meg­beszéléseink során itt olyan álláspont alakult ki, hogy bárhonnan szállíthatunk az ország területéről halottat Békés megyébe, ha ezt úgv kérik a hozzátartozók. — Milyen elképzelések, tervek foglalkoztatják a vállalat vezetőit? — A temetők zöme me­gyénkben egyházi kezelésben áll. Néhány településen a tanácsok a gazdái a teme­tőknek. A tervek között sze­repel. hogy a tanácsi keze­lésű temetők átkerülnek a mi hatáskörünkbe. Néhány helyen már megoldódott a körzetesítés is. ami segíti munkánkat. így például a békéscsabai fiók végzi a város környéki települések — Doboz. Gerla. Kétsoprony. Telekgerendás — lakóinak ügyintézését is. Sajnos, elő­fordul. hogy a kisebb tele­pülések tanácsi vezetői sok­szor ragaszkodnak ahhoz: maradjon meg községükben a vállalat fiókja. Ez a ma­gatartás jelenleg akadá­lyozza a körzetek létrehozá­sát. Vállalatunk a megyé­ben évente mintegy 6000— 6200 temetést végez, s 15— 20 esetben érkezik hozzánk panasz az állampolgárok ré-' széről. Gondot okoz, hogy nincs megfelelő, halottszál­lításra alkalmas gépkocsi, így azután házilag nekünk kell átalakítani a jelenleg használatban levő típuso­kat. — Befejezésül még egy kérdés. Véleménye szerint milyen a társadalmi meg­ítélése az Önök tevékenysé­gének? — Azt hiszem, a korábbi évtizedekben nem ismerték fel a jelentőségét a színvo­nalas temetkezési kultúrá­nak. Az utóbbi időben vál­tozás tapasztalható ezen a területen. Tárgyalta az or­szágban működő temetkezési vállalatok munkáját a HVDSZ központi vezetősége is. Megyénkben a közeljö­vőben kerül a megyei ta­nács vb elé vállalatunk te­vékenysége. összességében elmondható — a jelentkező gondok ellenére — erőfeszí­téseink eredményeként so­kat javult megyénk több te­lepülésén a színvonal — fe­jezte be az igazgató. V. L. Munkavédelmi filmnapok Az SZMT és a Békés me­gyei Moziüzemi Vállalat szeptember 19-től 30-ig munkavédelmi filmnapokat szervez Békéscsabán és Gyu­lán. A vállalatok, üzemek, intézmények 12—20 perces oktató-, játék-, illetve ri­portfilmek közül választhat­nak. Ilyenek például: Fe­szültség alatt végzett mun­ka. — Négyszemközt a ha­lállal. — Riadó. — Az em­ber és a zaj. — Jobb ma egy VMSZ (szatíra). A megrendelést augusztus 20-ig kell a moziüzemi vál­lalathoz, Békéscsaba, Luther u. 5 B címre elküldeni. Kö­zölni kell az igényelt filmek címét, a vetítés helyét és idejét. Az ébresztőóra éles hangja a legmélyebb álmomból riaszt fel. Alig van erőm lenyomni a vekker tetején levő fehér gombot, hogy vége szakadjon a fülsiketítő zajnak. Hajnali 3 óra van, a sötétség már kezdi feladni hadállásait. Miközben megiszom a kávémat, észreveszem, hogy a szürkület kelet felől szinte percről percre sápadtvörös fénnyel telik meg. A szemem még szúr az álmosságtól, de a fekete és a hideg víz érezhetően javít a helyzeten. Az utcán néhány méteres gyaloglás után egy kerékpárost látok meg. Csomagtartója két oldalára kosarak vannak fel­erősítve. A kormányról telepakolt műanyag szatyrok lógnak le. Hát persze — gondolom —, ma piaci nap van. a legko­rábban érkezők a legjobb helyeken árusíthatnak. A sarki közért elé éppen most rakják le a teherautóról a műanyag tejesládákat. A színes ládák sorra egymásra kerül­nek — alulra a drágább tej készítmények, felülre pedig a li­teres zacskós tej. A rakodásban a sofőr szótlanul segít. Né­hány perc és elindulnak a következő bolt felé. Az első busz Gyulavári felől érkezik. A megállóban másodmagammal fel­szállók rá. Néhányan a bőröndöket a lábuk mellé letéve áll­nak. Lerí ráluk az álmosság, az, hogy máskor ebben az idő­ben még ágyban vannak. Egy kisebb csoport viszont vidá­man beszélget. Arcukon nyoma sincs a fáradságnak, meg­szokták a korai kelést. A sofőr a húskombinát Béke sugár­úti üzeme előtt kérés nélkül megáll, a csoport leszáll, hama­rosan elkezdik a munkát. A MÁV-pályaudvaron az előcsarnok hirtelen megtelik a buszról leszállingózó emberekkel. A pénztárosnö keze fris­sen, gyorsan keresi ki a kért jegyet. A leendő utas elszámol­ja a pénzt — többet ad, mint kellene —, de a hölgy ébersé­ge helyreigazítja a dolgot. Kicsit álmos vagyok még — jegy­zi meg a férfi. A vonatra várakozók arcán végignézve eszembe jut egy festészetet kedvelő ismerősöm néhány gon­dolata. amit Szabó Vladimir egyik képéhez fűzött. Azért sze­retem ezeket a karikatúraszerűen eltorzított, megöregített. A nyolcvanadik évforduló Az SZKP forrásainál Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903 júliusában és augusztusá­ban zajlott le az Oroszországi Szociáldemokrata Mun­káspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. Ezen befejeződött a forradalmi marxista szervezetek egyesülésének folyamata és a Lenin által kidolgozott eszmei-politikai és szervezeti alapokon megalakult az oroszországi munkásosztály párt­ja. Most ez a párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja — vezető és irányító erő a Szovjetunióban, a szovjet politikai rendszer, valamennyi állami és társadalmi szer­vezet magja. I. Az elszigeteltség ellen A II. kongresszust nagy előkészítő munka előzte meg. Ezt különösen szükségessé tette, hogy a kongresszus lé­nyegében véve alapító kong­resszus volt, hogy alapvető elméleti kérdéseket kellett megvizsgálnia, hogy lerakta a pártideológia alapját. Az OSZDMP 1898 márciusában megtartott I. kongresszusa kinyilatkoztatta a párt meg­alakulását. Egységes program és szervezeti szabályzat hiá­nyában azonban a szociálde­mokrata szervezetek mind eszmei, mind szervezeti te­kintetben el voltak szigetel­ve egymástól. A tudományos szocializmus eszméinek az izmosodó munkásmozgalom­mal való egyesítését meg­akadályozta az opportinuz- mus. Le kellett küzdeni a forradalmi szervezetek el­szigeteltségét, ki kellett dol­gozni az oroszországi prole­tariátus egységes marxista pártjának programalapjait, taktikai és szervezeti elveit. Egy szenvedélyes álom E munka óriási része a Lenin által létrehozott ille­gális összoroszországi politi­kai lapra, az Iszkrára há­rult. Ennek első száma 1900 decemberében jelent meg. Az Iszkrának igen nagy ér­deme van a pártprogramnak és a párt lértehozását célzó szervezési terv kidolgozásá­ban, az OSZDMP II. kong­resszusának előkészítésében és összehívásában. Azóta, hogy a szervező bizottság megkezdte a kongresszus közvetlen előkészítését, a vele kapcsolatos egész mun­ka voltaképpen V. I. Lenin­re hárult, aki külföldön élt. „Az Oroszországgal való le­velezés szörnyen megviselte az idegeit” — emlékezett vissza Lenin harcostársa és felesége, N. K. Krupszkaja. — „Hetekig, hónapokig vár­ni válaszokat a levelekre, állandóan az egész ügy ku­darcát várni, állandóan bi­zonytalanságban lenni az ügy kibontakozása 'felől: mindez a legkevésbé felelt meg Vlagyimir Iljcis jelle­mének ... Ö szenvedélyesen álmodozott olyan egységes összeforrott párt lértehozásá- ról, amelyben feloldódnának a párt iránti viszonyukat egyéni rokonszenvekre vagy ellenszenvekre alapozó ösz- szes különálló körök, amely­ben nem lennének semmifé­le mesterséges válaszfalak, köztük nemzeti válaszfalak sem.” Lenin 33 éves volt... A kongresszus 1903. július 30-án nyílt meg Brüsszelben. Az első 13 ülést egy elha­gyott raktárhelyiségben sike­rült megtartani. A belga rendőrség csakhamar megfi­gyelés alá vonta a küldötte­ket, és néhányat közülük kiutasított az országból. A résztvevők átköltöztek Lon­donba, ahol aztán a követ­kező 24 ülést megtartották. A kongresszus számára kü­lönböző munkásszervezetek­től béreltek termeket. A kongresszust a szervező bizottság megbízásából G. V. Plehanov nyitotta meg, aki 1883-ban A munka felszaba­dítása néven marxista cso­portot szervezett, és sokat tett a marxizmus oroszor­szági terjesztéséért. „20 év­vel ezelőtt semmik voltunk — mondta a szónok —, most viszont már nagy társadalmi erők ... Tudatos kifejezést kell adnunk ennek az ösztö­nös erőnek programunkban, taktikánkban, szervezetünk­ben. Ez a feladata kongresz- szusunknak, amelyre, mint látják, rendkívül sok ko­moly és nehéz munka vár. Meggyőződésem azonban, hogy ezt a komoly és nehéz munkát szerencsésen elvé­gezzük, és ez a kongresszus korszakos jelentőségű lesz pártunk történetében.” A képviseleti feltételeknek megfelelően a kongresszus munkájában való részvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom