Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

1983. augusztus 5., péntek o EH22EÜ9 Feldolgozás, termékfejlesztés, értékesítés Még tart a zöldbab feldol­gozása, de néhány napja már megkezdték a paprikafélék átvételét is a Békéscsabai Konzervgyárban. A legna­gyobb menyiségű nyersanyag, a paradicsom felvásárlására is csak néhány napot kell várni. A konzervgyári szezont a naptári időpontokkal össze­hasonlítok joggal állapíthat­ják meg, hogy az az idén nemcsak korábban kezdődött, de rövidebb lefolyásúnak is ígérkezik.:-,Ez elsősorban a száraz, m'éleg időjárásnak tu­lajdonítható. A csapadéksze­gény időjárás egyébként ala­posan megviselte a zöldség­féléket, kivételnek számít ta­lán a meleget jobban tűrő paradicsom és paprika, bár ma még itt is csak becslések állnak rendelkezésre. Nehéz második fél év Zöldborsóból megközelítő­en a tervezett menyiséget vá­sárolta fel ugyan a gyár, de a hektáronkénti termésátla­gok a tavalyi alatt maradtak. A 3,8 tonnás termés a koráb­bi 4,8 tonnával szemben igen szerény eredmény, ám a 20 százalékkal magasabb felvá­sárlási ár minden bizonnyal sokat segít a termelési kedv fenntartásában. A konzerv­ipari átlag még ennél is rosszabb, ami a Békés me­gyeinél is kedvezőtlenebb időjárás számlájára írható. A borsó feldolgozása, amely alapvetően meghatá­rozza a nyári szezon ered­ményességét, a megszokott­nál korábban, május 26-án kezdődött és június 24-én fe­jeződött be. A feldolgozással párhuzamosan kezdték el az értékesítést. A borsó több mint felét a szocialista or­szágok vásárolták meg, s az exportszállítások június vé­gén fejeződtek be. A gyár tulajdonképpen si­keres fél évet zárt. Az idén csaknem egymilliárd forint értékű, 65 ezer tonna ter­mék gyártását tervezték. Az első hat hónapban 27 ezer tonna konzervet, tésztát ké­szítettek. A feldolgozás sa­játossága ugyanakkor, hogy a nyersanyag nagyobb részét a második félévben veszik át, augusztusban és szep­temberben csak paradicsom­ból 20 ezer tonna nyersanya­got vásárolnak fel. A második félév már min­denféle szempontból nehéz­nek ígérkezik. A tervezettnél kevesebb gyümölcs, zöldbab, uborka, rostos lé pótlása ösz- szehangolt munkát követel. Ez utóbbiból az előirányzott 7500 tonna helyett 5500 ton­nát gyártottak. A lemaradás oka az volt, hogy az import zárókupakok csak késve ér­keztek meg. Tovább növeli a gondokat a munkaerőhiány, az első fél­évben harminccal csökkent a dolgozók száma. A hiányt al­kalmi munkások felvételével, a diákok és honvédek őszi­téli foglalkoztatásával akar­ják pótolni. A fejlesztő munka ala­posságának tulajdonítható, hogy a konzervgyár az utób­bi években több, időközben közkedveltté vált termékkel lepte meg a fogyasztókat. A gyártmányfejlesztő munka legújabb eredménye a snack. Ez a kukorica-, burgonyake­ményítő- és búzalisztből ké­szült termék, lényegében a vállalat tésztagyártó beren­dezéseinek jobb kihasználá­sát teszi lehetővé. Sláger a snack A tésztafélék értékesítése ugyanis különösen a székes- fehérvári gyár átadását kö­vetően az utóbbi időben sok nehézségbe ütközött. Az eredményességre törekvés ugyanakkor megkövetelte a berendezések jobb kihaszná­lását. Ehhez, vagyis a snack gyártásához először is ki­egészítő gépsorra volt szük­ség, amelyet Olaszországból vásároltak 11 millió forin­tért. A fejlesztés megkezdése­kor a fogyasztók magatartá­sára még csak következtetni tudtak, ezért a gyár nem ke­vés kockázatot vállalt. A ki­váló ízeknek köszönhető, hogy a termék végül is ked­vező fogadtatásra talált. A közelmúltban Békéscsabán megrendezett termékbemuta­tó volt az első megméretés, a második a nemrég befejező­dött pécsi vásár. Mindkét he­lyen nagy sikere volt a snacknek, amely egyébként elnyerte a pécsi vásár nagy­díját is. A snack csak egyik azok Zöldborsóból megközelítően rolták fel közül a termékek közül, amelyek az utóbbi időben a fogyasztók és a szakemberek elismerését egyaránt kiérde­melték. A paradicsomital az 1982-es noszvaji bor- és üdí­tőital-versenyen aranyérmet nyert, a szegedi vásáron és a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron pedig a gyümölcsital­család kapott nagydíjat, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Rostoslé exportra? A gyárban már most ké­szülnek az őszi BNV-re, ahol a tőkés exportra szánt ros­tos gyümölcsleveket, kétde- cis és félliteres üvegbe töltve mutatják be. E termékkel a tőkés piac meghódítására ké­szülnek. a tervezett mennyiséget vásá­Fotó: Fazekas László A konzervgyár ennek je­gyében a rostos levek készí­tését aseptikus technológia bevezetésével kívánja kor­szerűsíteni. Ez lényegében steril körülmények közötti gyártást és tárolást jelent, s így a minőség valamennyi piac igényeit kielégítené. A berendezések várhatóan az év végén érkeznek meg. Az erőfeszítéseknek kö­szönhető, hogy az utóbbi idő­szakban az élelmiszeripari vállalat már termékeinek 10 százalékát szállította tőkés exportra. Szocialista orszá­gokba kerül a Békéscsabán tartósított zöldségfélék 30 százaléka. Ugyanakkor a gyár jelentős szerepet tölt be a hazai ellátásban. A kon­zervgyárak közül a belkeres­kedelem legnagyobb szállító­ja Kepenyes János Magyar festőüzemek a Szovjetunióba Növelik a lóbab termőterületét Két újabb festőüzemet szállít a Szovjetunióba a Hajtóművek és Festőberen­dezések gyára. Nyolcmillió rubel értékben a kutaiszi autógyárnak és 47 millió ru­bel értékben a herszoni trak­torgyárnak készítenek festő­sorokat a hozzájuk tartozó szállítóberendezésekkel együtt. A HAFE igen kere­sett festősoraiból már több mint száz üzemel a Szovjet­unióban. Nemrégiben szállí­tották le a Krasznojarszkij mezőgazdasági gépgyárnak szánt mintegy 27 millió ru­bel értékű festőüzemet, egy másik, hasonló nagyságren­dűt pedig most szerelnek a gomeli kombájngyárban. Az ország több vidékén meg­kezdődött a lóbab aratása; a magas fehérjetartalmú növényt az idén 16 ezer hektárról taka­rítják be. Termesztését a Keszt­helyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazda­ság-tudományi Karának kezde­ményezésére kezdték meg új­ból, főként a nyugati ország­részben, Baranyában és a Dél- Alföldön. { Az állattenyésztő gazdaságok­ban a lóbabbal importtakar­mányt — szóját pótolnak, ezért a hatodik ötéves terv végére a növény termőterületét további 10 ezer hektárral növelik. A lóbabnak előnye, hogy érése sohasem esik egybe a gabonafé­lékével. Most ugyan a szokásos­nál korábban kezdték meg be­takarítását, de a gabonafélék aratása is korábban fejeződött be. egyes kérdések, amelyek első pillantásra a delegátusok számára nem létezőknek tűn­tek, elvi magasságba emel­kedtek, s e kérdésekben le­folyt viták során olykor a legmélyebb véleménykülönb­ségek nyilvánultak meg a jö­vendő bolsevikok és mense- vikek között. Fordulópont a munkásmozgalomban Az OSZDMP II. kongresz- szusának világtörténelmi je­lentősége van. Fő eredmé­nye: a forradalmi marxista párt megteremtése Oroszor­szágban. Pártjának létreho­zásával az oroszországi mun­kásosztály az ország minden dolgozójának vezérévé kez­dett válni. Emellett a II. kongresszus fordulópont lett a nemzetkö­zi munkásmozgalomban. A marxista párt Oroszország­ban az új történelmi kor­szaknak, az imperializmus korszakának elején jelent meg, amikor a proletariátus a forradalmi ütközetek kü­szöbén állt. A II. Internacio- nálé pártjai, amelyek előny­ben részesítették a parla­menti harcot és megbékéltek az opportunizmussal, nem voltak képesek az új felada­tokat helyesen megoldani, nem készítették elő a mun­kásosztályt a kapitalizmus megdöntéséért és a munkás- osztály politikai hatalmának kivívásáért folytatandó harc­ra. Csakis az orosz marxis­ták, a Lenin vezette bolse­vikok álltak az új korszak követelményeinek magasla­tán, s adtak helyes választ a munkásmozgalom gyökeres problémáira. A nemzetközi munkásmozgalomban a bol- sevizmus a legforradalmibb és legkövetkezetesebb mar­xista iránnyá vált. Éppen a II. kongresszuson jelent meg az új típusú pro­letárpárt, a forradalmi gon­dolat és a forradalmi cse­lekvés pártja, az oroszorszá­gi munkásosztály és minden dolgozó politikai vezetője, nevelője és szervezője, a nemzetközi munkás- és kom­munista mozgalom harci osz­taga. Az ő vezetésével ment végbe a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, valósul­tak meg világtörténelmi je­lentőségű átalakulások, épült fel a Szovjetunióban a fej­lett szocialista társadalom. Jelenleg az SZKP, amely természetét tekintve a mun­kásosztály pártja maradt, az osztály nélküli, kommunista társadalmat építő egész szov­jet nép pártja lett. „II sors kedvezett nekünk...” Noha az SZKP 1903, az OSZDMP II. kongresszusa óta számlálja fennállásának éveit, a történelmi iroda­lomban nem ritkák az olyan esetek, amikor egyik vagy másik orosz forradalmár párttagságát az OSZDMP I. kongresszusának idejétől, 1898-tól, sőt ettől a korábbi időponttól számítják. Van­nak, akiket 1896, vagy 1893 óta, sőt 1890 óta számították az SZKP tagjának. Miért? A választ részben V. I. Lenin összes Műveinek 40. kötetében találhatjuk meg. Amikor Lenin 1920. március 29-én a IX. pártkongresszus delegátusának egyéni kérdő­ívét kitöltötte, arra a kér­désre, hogy mióta tagja a párínak, így válaszolt: 1893- tól kezdve, vagyis azóta, hogy illegális tevékenységet kezdett folytatni a cári ön­kényuralom ellen. Lenin har­costársa G. M. Krzsizsa- novszkij pedig a következő­ket írta önéletrajzában: „A sors kedvezett nekünk. 1893- ban Pétervárra érkezett egy ifjú lángelme: V. I. Uljanov- Lenin. Tüstént világossá vált számunkra, hogy mi csupán elsajátítottuk a szocializmus tudományos elméletének ha­talmas fegyverét, ő pedig már mesterien bánt vele. Csupán ekkor vetették meg az igazi alapját a Harci Szö­vetség a Munkásosztály Fel­szabadításáért szervezetnek, amelynek történelmi szerepe ismeretes. Ezért én a bolse­vik is, ettől a nevezetes 1893- tól számítom párttagságom idejét”. {Vége) flratás —1983 ' Tüzek, tanulságok Régebben a nagy nyári í munka, az aratás sikerét a : tűz és a víz — pontosabban i a sok eső — egyaránt ve- ! szélyeztette. Az utóbbi évek­ben viszont már alig történt ! tűzeset, az elmúlt évben pél- í dául mindössze kétszer, és : jelentéktelen kárral. Az idei ! nyáron sajnos ismét gyak­rabban lobbant fel a láng. : A tűzesetekről, a keletkezési | okokról és a felelősségre vo­násról Tóth Imrét, a Békés megyei Tanács mezőgazdasá- , gi és élelmezésügyi osztá- i lyának munkavédelmi főfel- í ügyelőjét kérdeztük, e fel- j ügyelet hatáskörébe tartoz- j nak ugyanis a tűzvédelem- ; mel kapcsolatos törvényes- ) ségi feladatok. Amint a főfelügyelő el- | mondta, az idei aratáskor a J mezőgazdasági osztályhoz > tartozó mezőgazdasági nagy- í üzemekben összesen 18 tűz- f eset történt, s a füstbe ment | érték csaknem 370 ezer fo- ! rint. Tanulságos egyenként sorravenni a tűzeseteket: A gyomaendrődi Alkot- í mány Tsz-ben három ízben. május 22-én, május 23-án és I július 5-én volt tűz. Elégett ; 4 hektár lábon álló búza, 3 hektáron szalma és egy Niva ! kombájn. Az okok: szabad- ; bán való tüzelés (a vasút : mentén, az egyik tanyában ; meggyújtottak egy szemét - gazkupacot, s innen terjedt j át a tűz a gabonatáblára), I továbbá kombájnékszíj-súr- lódás és kombájndobcsap- ; ágy súrlódás. Ez utóbbi a kar. i bantartás elmulasztása miatt következett be, s az ügyben fegyelmit kezdeményeztek, a tanyában gondatlanul tü- : zelők ellen pedig szabálysér­tési eljárás indult. Pár nap múlva, július 9-én, a gyo­maendrődi Győzelem Tsz- i ben égett el 35 hektáron a ! szalma, és meghibásodott az | égés következtében egy bá- I lázógép is. Az ok: a gép S műszaki hibája. A kár 35 I ezer forint, és a következ- I mény: szabálysértési eljárás. A szabálytalan tarlóégetés 1 is többször megbosszulta ma- | gát: július 20-án a gyoma- j endrődi Győzelem Tsz-ben i tarlóégetéskor átterjedt a tűz í a legelőre, ami 25 hektáron í leégett. A házon belüli fele- J lősségre vonás itt sem ma- I radt el. Szintén tarlóégetés j közben a védőszántáson át- I vitt a szél egy csóvát a kö- I tegyáni Petőfi Tsz-ben, és j egy közeli tanyán 10 méh- I kaptár méhekkel és felsze­I relésekkel együtt elégett. Az eleki Lenin Tsz-ben tarló- I égetés miatt 3 szalmakazal- I fenék égett el. A felelősökön ! mindkét tsz-ben számon kér­ték a mulasztást. Egy erő­géptől eredő, szikra gyújtotta | fel a tarlót június 22-én a | békésszentandrási Tessedik 1 Tsz-ben. Kár ugyan nem ke- I letkezett, de a szabálysértési I eljárás nem maradt el, mert 8 rossz volt a gép szikrafogó­I ja. A felelőtlenség klasszikus fi példája, amikor valaki égő I cigarettavéget dob el. Rá- ■ adásul az esetek többségé- £ ben nem is lehet a tettest I felderíteni. Ez történt a dé- I vaványai Lenin Tsz-ben is, £ ahol 4 hektár lábon álló bú- I za és 3 hektár búzatarló | égett el az ismeretlen és fe- _____________________________ l előtlen dohányos miatt. Fel­háborító a következő eset is: valaki égő cigarettavéget pöckölt a békési Viharsarok Tsz szalmát szállító rendfel­szedő kocsijára a 47-es fő­úton. Bizonyára sokba ke­rült az a július elseji ebéd annak a háziasszonynak, aki a tanyában baromfit per­zselt, és a szél bevitte a tü­zet az örménykúti Felszaba­dulás Tsz földjére. Nyolc hektár lábon álló búza égett el, az ügyben szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A békéscsabai Szabadság Tsz- ben villámcsapás következ­tében égett el egy hektár lá­bon álló búza. Több esetben okozott tü­zet munkagép, erőgép; a gá- dorosi November 7. Tsz-ben egy IFA tehergépkocsi alsó kipufogója „jóvoltából” égett le 10 hektár szalma. A méh­keréki Magyar—Román Ba­rátság Szakszövetkezetben július 8-án egy SZK—5-ös kombájn gyulladt ki. Itt műszaki hiba okozta a tüzet. A felelősségre vonás ezúttal sem maradt el. A kunágotai Bercsényi Tsz erőgépén a vizsgálatkor ugyan jó volt a szikrafogó, a tüzet valószí­nűleg mégis az innen kipat­tanó szikra okozta. Itt a pótkocsin szállított bálázott szalma gyulladt ki. Rosszab­bul is végződhetett volna a kombájnos ügyetlen tolatása a dévaványai Aranykalász Tsz-ben. Hátramenetkor ugyanis a kombájn kidön­tötte a villanyoszlopot, s így tűz keletkezett. Szerencsére mindössze 50 négyzetméte­ren gyulladt meg a búza. A végegyházi Szabadság Tsz te­rületén egy magasfeszültségű légvezeték szakaszoló kap­csolója gyulladt ki, s oko­zott tarlótüzet. A megyei mezőgazdasági osztály szorosan együttmű­ködik a megyei tűzoltó-pa­rancsnoksággal és az első fo­kú tűzvédelmi hatóságokkal. Az idén egyszerűsítették, korszerűsítették a tűzvéde­lemmel kapcsolatos admi­nisztrációt; a megyei pa­rancsnokság és a tanács egy­séges új tűzvédelmi intézke­dést, és a tűzveszéllyel járó munkához egységes, új en­gedélyt adott ki. Az aratás idején pedig, a gyakori gabo­natűz miatt, levélben hívta fel a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a tsz-elnökök figyelmét egye­bek között arra: „Az illeté­kesek a tüzek keletkezési okait vizsgálva megállapítot­ták, hogy többségük a gé­pek nem megfelelő karban­tartására, az üzemelés köz­beni ellenőrzés hiányára és gondatlanságra vezethetők vissza. A további tűzesetek megelőzése érdekében felké­rem, hogy nyomatékosan in­tézkedjék üzemen belül az aratásba bevont valamennyi gép napi ellenőrzéséről, kar­bantartásáról; az erőgépek napi szikrapróbájáról; az esetlegesen előforduló tűz hatékony jelzésének és oltá­sának megszervezéséről...” A dátum 1983. július 12. — ám az idézett sorok a kö­vetkező nyarakon is meg­szívlelendők. Tóth Ibolya Energiatakarékossági pályázat Energiatakarékossági pá- £ lyázatot hirdetett a Műszaki 1 és Természettudományi I Egyesületek Szövetsége olyan I szervezési intézkedések, 1 üzemviteli vagy technológiai 2 eljárások, új konstrukciók, berendezések kidolgozására | és megvalósítására, ame- | lyekkel meggyorsíthatjuk az 1 energiagazdálkodási kor- i mányprogram végrehajtását. 1 A MTESZ az október 1-ig 2 beérkező javaslatok közül a legjobbakat díjazásban vagy jutalomban részesíti: az első helyezett 50 ezer, a második 30 ezer, a harmadik 20 ezer forint pályadíjban részesül­het. A pályádat részletes fel­tételeit az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület Titkárságán lehet átvenni, a pályaműveket is oda kell beküldeni (Budapest V.', Kos­suth Lajos tér 6—8., I. em. 113.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom