Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-05 / 184. szám
NÉPÚJSÁG 11 kormánybizottság jelentése a bányaszerencsétlenségek okainak vizsgálatáról 1983. augusztus 5., péntek Hódít a valódi Az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében 1983. június 22-én bekövetkezett sújtólégrobbanás okainak kivizsgálására létrehozott bizottság befejezte munkáját' s jelentést tett a Minisztertanácsnak. A jelentés megállapítja, hogy a 37 bányász halálát és 17 sérülését okozó szerencsétlenséget súlyos emberi mulasztások idézték elő. Ä bányaüzem — nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú — felszereltségét, korszerű és működőképes biztonsági rendszerét nem megfelelően vették igénybe, illetve hibásan kezelték, a munkavégzés szabályait nem tartották be. A bányaüzem külszíni transzformátorállomása két vezetéken kaphat folyamatosan áramot az országos hálózatról. Az állomás ugyancsak két kábelen látja el vil- lamos energiával a föld alatti üzemrészeket. Június 22-én éjjel vihar volt. Villámcsapás következtében néhány másodperces üzemzavar keletkezett az országos hálózatban, amely kikapcsolta a bányakábeleket. Így a bánya — a föld alatti főszellőztetővel együtt — áram nélkül maradt. A két bányakábel közül az egyik kis idő elteltével ismét feszültség alá került. Erről a föld alatti főszellőztetőt, az egyéb gépeket és berendezéseket zavartalanul üzemeltethették volna. Továbbá annak se lett volna akadálya, hogy a föld alatti főszellőztető azonos teljesítményű külszíni tartalékát bekapcsolják. E mulasztások miatt a bányaszellőztetés mintegy 75 percig szünetelt. Ez idő alatt olyan mennyiségű metángáz gyűlt fel a bánya egyes részeiben, amely robbanóképessé tette a levegőt. FokozKollégium szlovák nemzetiségi diákoknak Tanévkezdéskor 50 diák elhelyezésére szolgáló kollégium nyílik Budapest VII. kerületében, a Hársfa utca 4. szám alatt. A korábban középiskolai diákotthonként használt, elhanyagolt épületet a Fővárosi Tanács több mint négymillió forintért felújíttatta, s új berendezéssel látta el. A kollégium műszaki átadása a közelmúltban megtörtént, most rendezik be a helyiségeket. Augusztus végétől a kollégium a Budapesten tanuló szlovák nemzetiségű diákoknak nyújt otthont. A Fővárosi Tanács illetékesei azért döntöttek így, mert a szlovák anyanyelvi általános iskola és gimnázium iránt megnőtt az érdeklődés, s az iskola diákotthona már szűknek bizonyult. Orvosmeteorológiai előrejelzés A hét vége napjain még hidegfronti hatással kell számolnunk. Az igen erős légmozgás, a viszonylag alacsony hőmérséklet, az időnkénti csapadék jelentős hűtő hatást okoz. Emiatt hűvösnek érezzük az időt. Szélvédett, átmenetileg naposabb helyen megváltozik hőérzetünk, ilyen környezetben melegebbet érzékelünk. Nagy hőérzetkülönbségnek vagyunk kitéve. Ajánlatos rétegesen öltözködni, hogy a hűvöshöz, és a meleghez is alkalmazkodni tudjunk. A hidegfront átvonulásával a tisztává, szárazabbá váló levegőben felfrissülünk, nyugodtabbá válunk. A vérnyomás csökkenése egyeseknél levert állapotot is kiválthat. Átmenetileg megszaporodhatnak a reumatikus fájdalmak, a görcsös folyamatok is, a légkör gyors megnyugvásával azonban ezek a panaszok megszűnnek. A hét további napjaiban a csöndes, napos időben kellemes közérzetre számíthatunk. ta a veszélyt, hogy az előírt metánmérést is elmulasztották, és nem intézkedtek idejében arról, hogy a bányászokat kivonják a veszélyeztetett területről. A sújtólégrobbanást szabálytalanul végrehajtott munkahelyi robbantás, illetve ezzel gyakorlatilag egyidejűleg az áramszolgáltatás helyreállítására tett szabálytalan kísérletezéskor keletkezett elektromos szikra okozta. A vizsgálat minden egyéb gyújtóokot egyértelműen kizárt. A kormánybizottság megállapításai alapján az illetékes felügyeleti szervek szabálysértési eljárást indítottak a vállalatnál öt vezető beosztású dolgozó ellen. A mulasztást közvetlenül elkövető 9 személy ellen büntetőeljárás indult. A kormánybizottság elrendelte, hogy szigorítsák meg, és fokozott eréllyel tartassák be a sújtólég elleni védekezés rendjét. Ugyanakkor az ország valamennyi bányájára vonatkozóan is rendelkezett, hogy fokozottan ellenőrizzék az üzemzavar-elhárítási, a robbantási, a szellőztetési és a biztosítási technológiai előírások betartását. Intézkedett a márkushegyi bányaüzem helyreállítási munkálatairól, a termelés újraindításához szükséges feltételek megteremtéséről is. A kormánybizottság jelentést tett azokról a vizsgálatokról is, amelyeket a területileg illetékes szervek folytattak le a közelmúltban történt másik három bányaszerencsétlenség okainak feltárására. Szabálytalan munkavégzés idézte elő a Mecseki Szénbányák Béta bányaüzemében június 14-én történt sújtólégrobbanást, amelynek következtében nyolc bányász A búzavetés ősi módszerének gépesített változatáról, a szórvavetésről tanácskoztak csütörtökön a zalai gazdaságok képviselői a Pölöskei Fajtakísérleti Állomáson. Az eljárást a békésszentandrási Zalka Tsz-ben már régóta alkalmazzák. Erre a célra műtrágyaszóró berendezést, úgynevezett röptárcsás gépet használnak. Ez egy menetben tizenkét méter szélességben teríti a magot, amit tárcsával dolgoznak a talajba. A szórógéppel tízórás műszakban 70—100 hektáron lehet elvetni a gabonát, a vetőgépeknek csak 14 hektár a napi teljesítménye. Kisebb esőben is lehet dolgozéletét vesztette, nyolc pedig súlyos sérülést szenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy robbanóképes környezetben, a fejtés csapolónyílását elzáró meddőkőzet eltávolítására egy robbantásra nem jogosított személy — előzetes sújtólégvizsgálat nélkül — szabálytalan robbantást végzett. Erre a munkahely műszaki felügyeletét ellátó két személy szabályellenes magatartása adott módot. A mulasztók ellen az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség büntető feljelentést tett. A szabályzati, valamint az üzemi utasításban- foglalt előírások megsértése okozta a Nógrádi Szénbányák kányási bányaüzemében június 22-én történt kőzetomlást, ahol két bányász életét vesztette, egy pedig köny- nyebb sérülést szenvedett. A vizsgálat öt személy mulasztását állapította meg. Közülük három ellen a kerületi' bányaműszaki felügyelőség büntető feljelentést tett, kettő ellen pedig szabálysértési eljárást indított. A Dorogi Szénbányák új- ebszőnyi bányájában június 27-én, kamrafejtési munkahelyen történt, egy dolgozó halálát és egy sérülését okozó kőzetomlás vizsgálata során a balesettel összefüggő emberi mulasztást nem lehetett megállapítani. A bányahatóságok valamennyi vizsgálat során intézkedtek a munka biztonságos folytatásához szükséges feltételek megteremtésére, s az előírások fegyelmezettebb végrehajtása érdekében hatékonyabb munkairányítást, fokozottabb ellenőrzést, színvonalasabb munka- és üzem- szervezést rendeltek el. A Minisztertanács a kormánybizottság jelentését tudomásul vette. (MTI) ni vele, amikor a csorosz- lyás gépekkel le kell állni. A nagy teljesítőképesség következtében lerövidül a vetési idő, s ami a legfontosabb, a munka a legmegfelelőbb időben végezhető el. A békésszentandrási módszerrel — amit nyolcvanöt gazdaságban alkalmaznak már — a búzavetés élőmunka szükséglete tizedére, az eszközigény több mint a felével, az energiaigény pedig egyötödére csökken. Költségmegtakarításból és terméstöbbletből — ez hektáronként átlagosan 2,5 mázsa — ezer forint körüli jövedelemnövekedés érhető el hektáronként. Iráni küldöttség Budapesten Augusztus 1—4. között iráni küldöttség tartózkodott Budapesten S. M. Sadrnak, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztériuma politikai csoportfőnökének vezetésével. A küldöttség az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar—iráni kapcsolatokról folytatott megbeszélést a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Közlekedési Minisztérium képviselőivel. S. M. Sadrt fogadta Várko- nyi Péter külügyminiszter és Hetényi István pénzügyminiszter. Műanyag csövek az építőiparban Jelenleg évente nyolcezer tonna import horganyzott acélcsövet takarítanak meg a PVC vízcsövek és műanyag idomok alkalmazásával — hangzott el csütörötkön Székesfehérváron, az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat és a Fejér megyei Iparcikk-Kereskedelmi Vállalat szakmai bemutatóján. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyára évi 18 ezer tonna műanyag vízcsövet, csatornacsövet. ötmillió műanyag idomot és a szereléshez könnyen kezelhető ragasztó- anyagot állít elő. Ez a meny- nyiség fedezi a hazai lakásépítés szerelvényigényét. Az építtetők egy része — elsősorban a magánépíttetők — azonban még idegenkednek a horganyzott acélcsőnél háromszor olcsóbb PVC cső beépítésétől. Horgásztanya és üdülő A Békéscsabai Téglagyári Sporthorgász Egyesület Csárdaszállás határában, a Hármas-Körös közelében levő horgásztanyája az idén májusban készült el. Azóta a horgászok és családtagjaik közül hetenkénti váltással egyszerre 34-en üdülhetnek itt. Legutóbb egy hétre az ifihorgászok vették birtokba a tanyát. Néhány hétvéget tölthetnek kint azoknak a szocialista brigádoknak a tagjai, akik segítettek az építkezésben. Az idén és jövőre bővítik a főzési lehetőséget, a szobákat ellátják hűtőszekrénnyel, valamint rádióval, a gyermekeknek hintákat szerelnek fel, és homokozót létesítenek. K észséggel elhiszem, hogy a Traubisoda a természet ajándéka. Nemkülönben azt, hogy a tiszta, élő gyapjút egyetlen más anyag sem pótolhatja. Engem azonban reklámjaink arra is figyelmeztetnek, hogy lassan fölébredünk a műanyagnarkózisból: a nyloning alulmarad a puplinnal szemben, a szintetikus szálak pamuttal keverednek. Néhány évvel ezelőtt még cseppnyi büszkeség is keveredett abba a szenzációba, melyet a tengerentúlról kattogtak le a telexgépek: az egyik amerikai városban a kipusztult fák helyébe díszletfákat „ültettek” s ezek a robogó autókból nézve ösz- szecserélhetők az eredetiekkel. Lám, a találékony ember rni mindenre képes! Igaz ugyan, hogy kipusztítja maga körül a növényzetet, de közben le is kopírozza — a „műtárs” strapabíróbb, elviseli a szennyezett földet, levegőt, ráadásul örökzöld. Akkoriban dívott idehaza a műanyag karácsonyfa; tűlevelei nem hullottak, használat után az egész elfért a szekrény aljában. Persze, a fenyőillatról a tulajdonosnak szintén le kellett mondania, de a megannyi giccses dísz és szaloncukor ugyanolyan szép volt, mint máskor. Visz- szagondolok: mivel is csaptuk be magunkat? Azt hiszem, a holmik megítélésekor egyedül a praktikusság kritériumait tartottuk szem előtt, el voltunk telve attól, amit nem kell velük csinálni; fölösleges a vasalás, a takarítás, a kezelés, egyszóval semmivel sem kell törődni, csak használatukkal. Ráadásul a technika vívmányai növelték függetlenségérzetünket, úgy lettünk úrrá a természeten, ahogyan nem lett volna szabad: gazda helyett rablóként viselkedtünk. „Megsebzett bolygónk” köny- nyeit felitattuk a parkerdőkkel, a rezervátumokkal, és megnyugtattuk magunkat azzal, hogy a védettnek minősített területek földjébe táblákat szúrtunk: óvd a természetet! Ismerősöm most úgy mutatja lakásában a műanyag kilincsek helyére felszerelt patinás rezet, mint annak idején a külföldről hozott műbőr zakót, amelyet előállítója — gondosan — még a rendes bőr illatával is ellátott. Fröccsöntött korunkban ismét megnőtt, az ázsiója a valódinak, a természetesnek. Olyannyira, hogy manapság már inkább a nosztalgia túlkapásai ellen kell védekeznünk. Rájöttünk — éppen a használat közben —, hogy a nylon elszigeteli pórusainkat a levegőtől; hogy a műszálat érdemes házasítani a pamuttal, hiszen így a kedvező tulajdonságok összege- ződnek; a Coca-Colával versenyre kelt a gyümölcslé, sőt hovatovább a répa- és sütőtökital is. Az olajárrobbanás szerényebbé tett bennünket, s aki közülünk kerékpárra ült, talán tapasztalat híján is elhiszi, hogy az utak mentén elhelyezett 1 valósághű díszletfák mégsem nyújtanák egészen azt, amit az igaziak. A természettel való kapcsolatunk azonban változatlanul Janus-arcú. Egyfelől elfogadjuk, s ami ennél is több, becsülni kezdjük ajándékait, másfelől — kincseivel mit sem törődve — libi- kókázunk azon a bizonyos biológiai egyensúlyon. Nincs a világnak olyan kormányzata, amelyik még ne mondta volna ki: a természetet elsősorban'mitőlünk, az emberektől kell megvédeni. A minap éppen egy tanácskozáson hallottam: a tisztítóművek, a porleválasztók és egyéb környezetvédelmi berendezések hiánya sokszor nem okoz annyi kárt, mint a köztudat foghíjai. Miközben milliárdo- kat emészt fel a talajjavítás, a gazdaságok egyike-másika a műtrágyát kint hagyja a fagyos mezőn, a földek szélén. Akad olyan vállalat, amelyik kín-keservvel megépítette szennyvíztisztítóját, de nem működteti, mert az üzemelés költségeit drágának találja. Másutt a masinákat úgynevezett gőzborotvával mosták, s külön olajzsírle- választó szolgált a szennyezés ellen, ám az ott dolgozó munkás úgy vélte: egyszerűbb, ha a tartály helyett a csatornába önti a vegyi anyagokkal terhelt vizet — ezzel pedig nagyobb bajt okozott, mintha nem lett volna se gőzborotva, se zsírleválasztó. Rendezhetünk mi vitát, szimpozionokat, költhetünk milliárdokat a környezetvédelemre, ha szemléletünk rövidlátó marad. Fenyegethetünk, bírságolhatunk, ha az elrettentő erő csak a papír és a ceruza marad, és nem a természet roncsainak látványa. A szilvásváradi erdészeti skanzennél kevés szebbet láttam életemben, a szabadtéri kiállítást áthatja az erdő tisztelete és szerete- te. Már azok részéről, akik rendezték. Mert akik látogatják .. . Figyelmeztetnem kell mágam, ne húzzak túlontúl nagy átmérőjű kört a vétkesek bekerítésére, mert a vandalizmus itt talán meg- bocsáthatatlanabb, mint a sivár lakótelepeken. Törnek, zúznak, lopnak néhányan, a többiek bűne pedig a közömbösség — azt bizonyítván, hogy á sokat csepült sivárság nem is annyira a panelban, mint inkább bennünk fészkel. Hajdanán körülölelt minket a föld, a víz, a levegő, a fa, a fű, a virág. Maga a kapcsolat nevelt természetszerető embereket. Torz optikánkkal odáig jutottunk, hogy a sudár fát akkor tekintjük értéknek, amikor bútor lesz belőle; a virágot selyempapírba csomagolva becsüljük igazán; a földet, a levegőt külföldön az élelmes kereskedők már dobozolva árulják. Közben a természet is kezd visszafeleselni nekünk. Rádöbbenünk: fegyvere van. Ügy viselkedik, ahogy a vele foglalkozó tantárgyak állítják. Ismeri a természetrajz törvényeit és fittyet hány szabályozókra, határozatokra. intézkedési tervekre és cselekvési programokra —, bár a papír is „belőle” készül, tetteket sürget. A televízió reklámbárányait fülbemászó zene kíséri, és a szépen csengő női hang tulajdonképpen őket dicséri, hiszen a gyapjú — woolmark-védjegy ide vagy oda — a jószágok műve. Ahogy a képek a Traubisoda esetében sem a technológiai láncot, a sokat tudó gépeket és az automatikus palackozót mutatják, - hanem azt igyekeznek velünk elhitetni, hogy az ital a természet ajándéka. Visszatérnek mindennapjainkba a nem is oly rég sutba dobott anyagok, kelmék, fűszerek, újra követeljük a fából készült játékokat — unjuk a kék műanyag lovakat, a fröccsöntött szánkónál jobban szeretjük a hagyományos ródlit. R emélhető hát, hogy mihamarabb megtaláljuk a természetes és a mesterséges úton előállított tárgyak ideális helyét, szerepét, kiaknázzuk harmonikus együttélésük lehetőségeit. Hiszen azt már tudjuk, hogy a technika száműzetése és a környezetvédelem két különböző dolog — az egyiket nem lehet kijátszani a másik ellen. Ideje viszont észrevennünk, hogy nemcsak az olaj fáradt. A természet is. Tamás Ervin A nagybánhegycsi Zalka Máté Termelőszövetkezet tejfeldolgozójában naponta 25 ezer liter tejből készítik az országszerte ismert ízletes sajtokat Fotó: Béla Ottó Búzatermesztési tanácskozás
