Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÍRTBIZOTISBG ES B MEGYEI TINGCS LBPII 1983. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM „Iskolai nappal” folytatódott az eszperantó világkongresszus Sarlós István fogadta a küldötteket Ölési tartott a Minisztertanács A szerdai országjárás után csütörtökön a Budapest Sportcsarnokban „iskolai nappal” folytatta munkáját a 68. eszperantó világkongresz- szus. A küldöttek pedagógiai, módszertani előadásokat hall­gattak meg, nyelvoktatási kérdésekről tanácskoztak. Az eszperantó béke-világ- mozgalom küldöttsége baráti összejövetelen találkozott az Országos Béketanács Elnök­ségének több tagjával. Sarlós István, a Miniszter- tanács helyettes elnöke a 68. eszperantó világkongresszus védnöki testületének elnöke a Parlament vadásztermében fogadást adott a világkong­resszus küldötteinek tiszte­letére. A Magyar Népköztár­saság kormánya nevében üd­vözölte a világszövetség ve­zetőit és a megjelent kong­resszusi küldötteket. Hang­súlyozta : törekvésünk, hogy jó barátságban legyünk a világ népeivel és e barátság' jegyében szeretnénk minél több határainkon kívül élő emberrel találkozni és szót váltani. A magyar nyelv nem sorolható a világnyelvek kö­zé, de a világnak nincs olyan része, ahol ne élnének ma­gyarok. A más népekkel való szót értés során számunkra nagyon fontos, ezért az is, hogy minél több magyar ál­lampolgár tudjon eszperan­tóul. Gyakran hallani arról, hogy az átlagnál sokkal jobb kapcsolat van az eszperantis- ták között. Ez kölcsönös se­gítségben és megértésben nyilvánul meg. A világnak most nagyon sok megértésre és nagyon sok segítségre van szüksége. Azt kívánom ma­gunknak és a világ minden népének, hogy az eszperantó mozgalom segítségével is minél nagyobb része legyen ebből a megértésből. Gregoire Maertens, az Esz­perantó Világszövetség elnö­ke válaszbeszédében megkö­szönte a Magyar Népköztár­saság kormányának, hogy se­gítséget nyújtott a mozgalom történetében legnagyobb vi­lágkongresszus megrendezé­séhez, amelyről már befeje­zése előtt is elmondható, hogy jelentős munkát vég­zett a mozgalom és a béke érdekében. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén áttekintette a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás köz­ponti fejlesztési programjá­nak eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy az el­múlt két év alatt az érintett területeken jelentős eredmé­nyek születtek, a termelés és az export az ipar és a vegyipar átlagánál gyorsab­ban nőtt. A programhoz kap­csolódó gyártási ágak gazda­sági jelentősége a világgaz­daságban végbement válto­zások következtében növeke­dett. A kormány az eddigi tapasztalatok figyelembe vé­telével meghatározta a prog­ram 1985. évi főbb céljait. Legfontosabb törekvés to­vábbra is az export növelése és a hazai ellátás javítása, melyet a kutatási és a mű­szaki fejlesztési tevékenység fokozásával kell megalapoz­ni. A Minisztertanács köte­lezte az ipari minisztert, hogy a határozatban foglal­tak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg, és a végrehajtást következete­sen ellenőrizze. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az aszály­károk enyhítésére és az aszály által érintett terüle­teken a mezőgazdasági üze­mek folyamatos termelésé­nek fenntartása érdekében a gazdasági bizottság által ho­zott határozatokat, s a me­zőgazdasági és élelemezés- ügyi miniszter által tett ed­digi intézkedéseket. Megál­lapította, hogy az ország élel­miszer- és takarmányellátá­sa, s a mezőgazdasági ter­melés zavartalanságának fel­tételei biztosítottak. A Minisztertanács a köz­lekedési miniszter javaslatá­ra határozatot hozott a Vo­lán Tröszt megszüntetéséről. Ennek értelmében az eddig tröszti szervezetben működő vállalatok 1984. január 1-től önállóan gazdálkodnak. Te­vékenységük koordinációját az ugyancsak 1984. január 1- és megalakuló Volán Válla­latok Központja látja el. A kormány meghallgatta a júniusi bányaszerencsétlen­ségek okainak kivizsgálására létrehozott kormánybizottság zárójelentését és jóváhagyta a további balesetek megelő­zését, a biztonságosabb mun­kavégzést szolgáló intézke­déseket. (MTI) Uj híd épül Szövetkezeti szakemberek országos találkozója lesz Harkányban A két éve létesült Békési Fűz- és Kosárfonó Vállalat bihar- ugrai telepén csaknem 40 nő dolgozik, s készít szebbnél szebb használati tárgyakat fűzvesszőből Fotó: Béla Ottó Magyar felszólalás Genfben A fajüldözés és a faji meg­különböztetés elleni harc IX, világkonferenciájának csü­törtöki ülésén dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is felszó­lalt, beszédében a magyar kormány támogatásáról biz­tosította a konferenciát és rámutatott: a Magyar Nép- köztársaság társadalmi rend­jétől idegen a faji megkü­lönböztetés elmélete és gya­korlata, jogrendje hatékony garanciákat nyújt annak bár­mely formájával szemben. Magyarország — hangoz­tatta Kőmives Imre — min­dent megtesz azért, hogy a fajüldözés és a faji megkü­lönböztetés elleni nemzetközi küzdelem sikerrel járjon. A Magyar Szolidaritási Bizott­ság rendszeres kapcsolatot tart fenn a dél-afrikai, a na- míbiai és a palesztin nép fel­szabadító mozgalmaival, és a magyar társadalom nevében rendszeres politikai, gazdasá­gi és erkölcsi segítséget nyújt jogos és igazságos harcuk­hoz. A magyar küldöttség veze­tője keményen elítélte a pre­toriai fajüldöző rezsim szé­gyenletes apartheid politiká­ját, Namíbia törvénytelen megszállását és a szomszédos szuverén államok elleni fegy­veres agresszióját. Rámuta­tott a rezsim támogatóinak politikai és erkölcsi felelős­ségére, és hangsúlyozta, hogy a fajüldözés elleni harc csak akkor lehet eredményes, ha a nemzetközi közösség az ed­diginél jóval határozottab­ban és egységesebben lép fel az apardheid rendszer fel­számolásáért és a faji meg­különböztetés minden meg­nyilvánulása ellen. az Élővíz-csatornán Négy évvel ezelőtt kezdő­dött el a 44-es út békéscsa­bai átkelési szakaszának kor­szerűsítése. Ez év tavaszán a kivitelezés újabb szakaszá­hoz érkezett. A munkálatok során négysávosra szélesítik a 44-es út Gyulai úti szaka­szát, s átépítik az Élővíz­csatornán átívelő hidat. A munkákat a Hódmezővásár­helyi Közúti Építő Vállalat gyulai főépítésvezetősége végzi. A hidat és a Gyu­lai út egy részét május 20- án zárták el a forgalom elől. — Azóta a helyszínre szál­lítottuk, s az ideiglenes tá­rolóhelyekre raktuk a híd­tartó gerendákat — tájékoz­tat Puskás Sándor főépítés­vezető. — Az egyenként 22 méter hosszú, 10—12 tonna súlyú vasbeton gerendák a csatorna két partját kötik össze, azt a látszatot keltve, mintha az új híd szemben az ifjúsági házzal épülne. A tartógerendákat azonban mostani helyükről a későb­biekben két daru segítségé­vel, az elkészülő hídpillérek- re emeljük. — Megkezdtük a régi híd bontását is. Ennél a munká­nál újszerű technológiát al­kalmazunk. A híd vasbeton szerkezeti részeit darabokra vágjuk. Ezzel nemcsak a bontásoknál eddig alkalma­zott módszert, a robbantást kerülhetjük el — erre egyéb­ként az épületek közelsége miatt nem is gondolhattunk —, de bontóállvány felállítá­sára sem volt szükség. A bontással párhuzamosan ha­lad a Gyulai út egy szaka­szának szélesítése. — Mikorra készülnek el a korszerűsítéssel ? — A bontást követően he­lyezzük el az 59 vasbeton cö­löpöt, majd megkezdjük a tartógerendák beemelését. Arra számítunk, hogy az új négysávos híd és a Gyulai út szegélyezése, szélesítése 1984 szeptembere előtt befe­jeződik. A híd építése, be­számítva a bontás költségeit is, mintegy 10 millió forint­ba kerül. nyes A hídtartó vasbeton gerendák az ideiglenes tárolóhelyen Fotó: Lónyai László Urbanisztikai ankét Szolnokon Pannónia ’83 elnevezéssel az idén is megrendezik a szövetkezeti szakemberek or­szágos találkozóját Harkány­ban. Augusztus 23. és szep­tember 3. között immár a tizennegyedik alkalommal ta­nácskoznak a három nagy szövetkezeti ágazat — a me­zőgazdasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek — képviselői mozgalmuk idő­szerű kérdéseiről. Az idei találkozón száztíz szakember vesz részt. A munkaprogramban négy té­makört dolgoznak fel, ezek a szövetkezet együttműködé­sének újabb lehetőségei, a vállalkozás és a kockázat szerepe a szövetkezeti gaz­dálkodásban, a közgazda- sági és a jogi szabályozás időszerű kérdései, végül a falu és a szövetkezetek kap­csolata. Az előadásokat, kon­zultációkat, kerekasztal-meg- beszéléseket a szövetkezeti mozgalom országos vezetői és a szakminisztériumok, illet­ve más irányító szervek ve­zető munkatársai tartják. A hallgatók számára tanulmá­nyi kirándulást szerveznek Baranyában. A lakosság szerepe a vá­rosfejlesztésben címmel ren­deztek ankétot csütörtökön Szolnokon, a magyar urba­nisztikai hét eseménysoroza­ta keretében. A résztvevő városfejlesz­tők előtt Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társa­ság főtitkára tartott vitain­dító előadást. Többek között kiemelte, hogy az elkövetke­ző időszakban tovább kell növelni a lakosság cselekvő részvételét a városfejlesztés­ben. Ennek számos eddig ki nem használt lehetősége van. Az egyes városok példája azt bizonyítja, hogy ahol nyílt a várospolitika, s teret enged­nek az okos lakossági elkép­zeléseknek, az alkotó kezde­ményezések kibontakozásá­nak, ott a lakosság szívesen működik közre, kézzel fog­hatóak az eredmények, köz­üggyé válik az építőmunka. Nyári játékaink Gyulán, a vár előtti téren június 26-án huszadik év­adját kezdte meg a Gyulai Várszínház. A vár- és tószín­padon, a népkertben a Rómeó és Júlia, aztán Németh László egyik legritkábban játszott drámája, a Sámson került színre, majd egy ősbemutatónak, Kolozsvári Grandpierre Emil szatirikus vígjátékának, a Párbaj az árnyékkal című előadásnak tapsolhatott a közönség. A gyulai nyár szerzői között szerepel még többek között Illyés Gyula és Hubay Miklós is. A gazdag program azonban nem csupán e városunkra jellemző. Színes kép bontakozik ki, ha végigtekintünk az idei nyári játékokon. Drámák, hangversenyek, táncjáté­kok, kiállítások várják Miskolctól Sopronig, Szegedtől Pécsig az érdeklődőket. Úgy tűnik, hogy e palettán min­denki megtalálja a magának megfelelő kedvenc színt. Kőszegen a Jurisics-vár külső udvarán például olasz nyelven hangzott fel Verdi Trubadúrja, de akik az opera mellett vagy helyett jobban kedvelik a klasszikus veretű drámát, ősbemutatón vehettek részt. Páskándi Géza Is­ten csalétkei című műve azt a 11. Rákóczi Ferencet állítja a történelmi cselekmény központjába, aki előbb Becsbe menekül, hogy ne kelljen a jobbágyfelkelők élére állnia, hogy azután, saját belső purgatóriumát megjárva vállalja a szabadságharcot. A sokrétűség mellett az egységre való törekvés tükrö­ződött például a Pécsi Nyári Színház koncepciójában. Az egység, amely a pécsi kezdeményezéseket összekap­csolja: a tánc és a zene. Sopronban a Csendes-óceán gyöngyszemei címmel egzotikus show szerepelt az ünnepi hetek kulturális ajánlatai között. Persze felmerülhet az a kérdés is, hogy nem túlmére- tezett-e ez a nyári kavalkád? Hogy szükségeltetik-e Tatán bemutatni Csokonai Karnyónéját, avagy Abád- szalóki Nyár címmel zenés kabarét csinálni — ezt aligha lehet elvi vitákban eldönteni. Csak a helyi tapasztalatok józan értékelése lehet az egyetlen valódi iránytű ebben az útkeresésben. Mert hiszen ma már aligha vitatná valaki, hogy a szegedi szabadtéri játékok rendezvényso­rozata szerves egységként kapcsolódik az ország kul­turális életébe. Az idei Dóm téri produkciók, Az ember tragédiája Sinkovits Imrével a főszerepben, valamint a Hunyadi Lászlója, a leningrádi Kirov balett vendégjáté­ka, a Giselle fontos eseménye a szellemi vérkeringésnek, csakúgy, mint a szintén Szegeden megrendezett országos festészeti biennálé. Kisvárdán hét színházi bemutatónak tapsolhat a kö­zönség. Egerben pedig az Agria Játékszín a Liliomfival várta vendégeit. A fővárosban is igen nagy szükség van a nyári szín­házakra. A Budai Parkszínpad zenés, táncos produkciói ugyanúgy sikeresek, mint a Városmajori Színpad bohó­zata, az Uraim csak egymás után, vagy a Zichy-kastély- ban színre vitt Lehár-operett, a Mosoly országa. A Pesti Vigadó műsorajánlata pedig valóban a legszélesebb igé­nyeket is kielégíti. Van ahol megtalálta saját formáját a nyári színház, van, ahol nem. Lehetséges, hogy nem minden teljesít­mény kap jó minősítést. Az azonban bizonyos, hogy egy szempontból minden város próbálkozása hasznos. A nyári előadássorozatok létrehozóinak, lebonyolítóinak ugyanis számot kell vetni igény és lehetőség, művészi ér­ték és eladhatóság összefüggéseivel. Nyári játékaink egyre több látogatót vonzanak, egyre jobb és körültekintőbb szervezést igényelnek, s azt a közérdekű hasznot előbb-utóbb meghozzák, hogy felfe­dezzük: kultúra és áru egymást nem kizáró, hanem bi­zonyos szempontból egymást feltételező fogalmak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom