Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
IEmWK7lW1983. augusztus 27- szombat Málta Két kontinens között Hogy Málta miniáll^m, azt jószerivel mindenki tudja. Méreteiről fogalmat alkotni, közelebbről is megismerni azonban csak akkor lehet, ha az ember bebarangolja ezt a Budapest felénél alig nagyobb, mindössze 316 négyzetkilométeres mediterrán szigetországot. n lovagrend elődei Málta: híd Európa és Afrika között. Aki egyszer is járt a szigeten, s szót váltott a vallettai politikusok bármelyikével, ezt a mondatot gyakran hallhatta. Csakugyan: a sziget hatezer éves történetére, kultúrájának alakulására, civilizációjának fejlődésére meghatározóan hatott a két kontinens közti elhelyezkedés. Málta a Földközi-tenger kéklő víztükrét hasítva Szicíliából éppúgy könnyűszerrel elérhető, mint Líbia partjaitól. Háromszázhúsz ezer lakója máig is a malti nyelvet beszéli, híven illusztrálva a sziget ősi történelmét, az itt megfordult arabok, normannok és spanyol hajósok, francia és brit hódítók századait. A nyelv — eredetét illetően — valószínűleg pun dialektusból származik, sok-sok arab jövevényszóval, de hatott rá az olasz és az angol nyelv is. A Máltai Lovagrend 268 esztendőn át uralta a szigetet. A XVI. században települtek át Rhodoszról, s ők kezdték meg a híres erődítményrendszer kiépítését. Ennek a homok- és mészkőből létesült szigeterődnek különösen a második világháborúban nőtt meg a jelentősége: huszonhatezer fasiszta légitámadással dacolt ekkor a szövetségesek egyik legnagyobb támaszpontjaként. Kiürült támaszpontok Az utolsó brit katonák alig néhány éve, 1979-ben távoztak a szigetről. A vallettai kormány szilárdan el nem kötelezett politikát folytat, s Dom Mintoff miniszterelnök a hetvenes évek közepétől sürgette a brit támaszpontok kiürítését, bár London évi 14 millió fontot fizetett a bázisok használatáért, s ennek a jelentős összegnek az elmaradása bizony sok gondot okozott a szigetországnak. Arról nem is szólva, hogy az évről évre gyarapodó munkanélküliséget is kedvezőtlenül befolyásolta a támaszpontok bezárása. Mintoff munkáspárti vezetése persze napjainkban is tudatában van a sziget geo- és katonapolitikai helyzetér nek. Mintoff miniszterelnök egy beszédében így fogalmazott : „Eddig, évszázadokon át, a háborúból tartotta fenn magát Málta. Most szeretnénk megélni abból, hogy szigeteinken nincsenek támaszpontok.” S a Mintoff- kormány valóban a Földközi-tenger demilitarizálásá- ban, a teljes leszerelésben látja az enyhülés tényleges megvalósulását. Éppen az Európa és Afrika közti összekötőkapocs szerepből, Málta politikájának e gyakran vitatott sarkalatos pontjából kiindulva . Sétálóutca Valletta belvárosában magyarázható a szigetország képviselőinek magatartása a madridi konferencián. Valletta ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés helyzetét áttekintő tanácskozás záródokumentumában a 35 résztvevő ország kötelezze el magát az európai biztonság és a Földközi-tengeri kérdések összekapcsolása mellett, s hagyja jóvá a mediterrán térség biztonságáról tartandó különkonferenciára vonatkozó javaslatát. Ezt a fellépést jó néhány küldöttség felesleges késedelmet okozó, túlzott makacsságnak minősítette. n madridi makacsság Más megfigyelők viszont emlékeztetnek arra, hogy Mintoff kormánya annak idején a helsinki alapokmány aláírása előtt Js hasonló kifogásokat támasztott. Különvéleményhez természetesen egy Máltához hasonló miniállamnak is joga van, még egy Madridhoz hasonló jelentőségű nemzetközi konferencián is. Ám a spanyol fővárosban folyó, s a kompromisszumos záródokumentum-tervezetig hosszú évek kimerítő diplomáciai kötélhúzásával eljutó értekezlet fontossága sokkal nagyobb, semhogy egyetlen ilyen vitapont megakadályozza sikeres befejezését. Ezért mutatnak rá az optimistább szakértők, hogy a máltai fenntartások Helsinkiben átmenetinek bizonyultak. Gyapay Dénes A főváros látképe a tenger felől (A szerző felvételei — KS) Tudományo innen—[mmj Csempék milliói A háromezer lakosú Rom- hányban 1972-ben kezdték meg olasz technológiával a vörösre égő csempék hazai gyártását. A nyersanyag* kezdetben Kurd község határából származott, de az anyag kevésnek bizonyult. Még szerencse, hogy időközben a Romhány környéki kutató fúrások olyan eredménnyel jártak, amely megfelelő anyagbázist ígér. A minimális energiafelhasználást is sikerült megoldani azzal, hogy kevés vizet használnak. » A masszaiszapot porlasztó szárítóval víztelenítik: az iszapot nyomás alatt 300— 500 Celsius-fok hőmérsékletű szárítótoronyba permetezik. Néhány másodperc alatt 4—7 százalék nedvességtartalmú por keletkezik, amelyből már jól lehet préselni a csempéket. E tartományban a nagyobb nedvességgel préselt lapok szilárdsága kedvezőbb, de az alagútszárító- ban hajlamosak zsugorodásra és emiatt törésre. A csempelap síktól való eltérése (kivagy behajlása) a szabvány szerint 0,7 milliméter lehet. Kimutatták, hogy ilyen deformáció a csempekészítés folyamán három műveletnél alakulhat ki. Egyrészt a préselésnél — képünkön ezt a műveletet láthatjuk —, másrészt az 1050 Celsius-fok körüli hőmérsékleten végzett első égetésnél, amely leginkább befolyásolja a csempe műszaki és geometriai tulajdonságait. A síktól való eltérés a második égetési műveletkor a felvitt máz és a cserép kpzötti hőtágulási együtthatók különbségétől függ. A deformáció minimális értékben tartható a technológiai fegyelem betartásával és a gyártási folyamat megfelelő műszerezettségével (tehát ellenőrizhetőségével). A magyar csempék minősége ma már megfelel a világpiaci követelményeknek. (KS) Miniatűr magnetofon A termelékenység fogalmával sokáig elsősorban az üzemi munkát azonosították, s bár vitathatatlan, hogy — különösen a nagy vállalatok — az irodai munka megszervezését és gépesítését is fontosnak tartották, termelékenysége nem volt elsőrangú szempont. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esik az irodai munka jobb megszervezéséről és gépesítéséről, különösen azóta, amióta a számítógépek ezen a területen forradalminak nevezhető változásokat hoztak. Ám a számítógépek alkalmazása mellett nem szabad lebecsülni a kisgépesí- tés jelentőségét sem. A régi mechanikus írógépeket már több helyütt- felváltották a sokkal könnyebben kezelhető és az írást meggyorsító villany írógépek. Ennek olyan változatai is vannak, amelyek egyidejűleg lyukszalagot is készítenek a leírt szövegről, így — megfelelő írógép segítségével — ugyanaz a szöveg később akárhány példányban automatikusan leiratható, sokszorosítható. A kisgépesítés egyik fontos eszköze a kisméretű irodai másológép, amely szükségtelenné teszi gépi másolatok készítését, hiszen szinte másodpercek alatt reprodukció készíthető bármely iratról, levélről, prospektusról stb. Ami 'az egyik hagyományos titkárnői munkát, a gyorsírást illeti, úgy tetszik, hogy végnapjait éli. Feleslegessé teszik az elektronika fejlődésével mind tökéletesebbé váló diktáló berendezések (diktafonok), amelyek tulajdonképpen kis magnetofonok. Eleinte idegenkedtek tőlük a titkárnők, gépírók, amíg rá nem jöttek a velük való praktikus-bánásmódra, s a diktálókat magukat is kezdték megtanítani a helyes diktálási módra (beszédsebesség, artikuláció stb.). Képünkön egy szovjet gyártmányú kis diktafont láthatunk, amely alig nagyobb egy emberi tenyérnél, a kabátzsebben is elfér, mindig kéznél lehet. Az „Elektron—52”-vel a felvétel két sávban, 3, 4,7 és 9,5 cm/mp sebességgel mehet végbe. (APN — KS) Röviden SZENDVICSCSÓNAK Floridában nagy felhajtóerejű és szilárdságú, viszonylag köny- nyü, szendvics szerkezetű műanyag csónakokat építettek. Külső héjuk a szokványos módon üvegrosttal megerősített poliészterből áll. Erre az alapra méhsejt szerkezetű nylonpapír kerül, amelyet újabb poliészter réteggel takarnak le. A méhsejt szerkezetű bélés növeli az ütésszilárdságot és a felhajtóerőt. A csónak könnyedén siklik a hullámokon, s a súlya viszonylag csekély. Eddig csak az óriás repülőgépek padlóinak az építéséhez alkalmaztak" ilyen szerkezeteket. DOHÁNYZÁS elleni VÉDŐANYAG Londoni kutatók olyan anyagot fedeztek fel, amely megvédte a patkányokat a dohányfüst bizonyos ártalmas hatásaitól, ha vele együtt lélegezték be. A dohányzás az emberben váladék-túltermelést, idült hörghurutot okoz és rákos megbetegedéshez vezethet. Elképzelhető, hogy a most felfedezett anyag valamikor hasznosítható lesz mint a dohányzás egészségkárosító hatása elleni küzdelem egyik eszköze. Addig azonban további állatokon és — kielégítő eredmény esetén — embereken végzendő vizsgálatok szükségesek. E kísérletek, akár eredményre vezetnek, akár nem, az már bizonyos, hogy lehetővé teszik a dohányfüst károsító hatásának ponosabb elemzését. A SPORTOLÁS ÉS AZ ÜZEMI BALESETEK R. A. Jeremenko Leningrád 15 üzemének 4300 dolgozóján végzett felmérést abból a célból, hogy megállapítsa: a rendszeres testedzés egészségvédő, kondíciót javító hatása mennyire segít az üzemi sérülések elkerülésé-, ben. A kapott adattömeget számítógéppel dolgozta fel tízéves korcsoportok, nemek, sportágak, a szellemi, illetőleg fizikai foglalkozási körök szerint (az utóbbiaknál külön csoportot alkottak a tehermozgatók, a kézi- szerszámmal, a szerszám-, illetőleg az automata géppel dolgozók.) Megállapította, hogy a balesetek számaránya nagyobb a férfiak, mint a nők között, és minden korcsoportban nagyobb azok között, akik semmiféle testgyakorlást nem folytattak. A balesetek csökkentésére leghatékonyabbak a gyorsaságot, az ügyességet, az erőt és a mozgáskoordinációt fejlesztő sportágak — a tenisz, a tollas- és a röplabda —, gyengébb a hétvégi turisztika és az üzemi torna; leggyengébb a rendszeres reggeli torna befolyása. a pökhAló kémiája A heidelbergi egyetem szerves kémiai intézetében analizálták a keresztespók hálóját. Az elemzés szerint a , fehérjéken kívül káliumnitrátot (8 százalék), ká- káliumhidrogénfoszfátot (3 százalék) és pirrolidont (8 százalék) tartalmaz. A fehérje a szálat rugalmassá és ragadóssá teszi, s mivel a pirrolidon nedvszívó anyag, valószínűleg megakadályozza a szál beszáradá- sát. A savanyúan reagáló ká- liumhidrogénfoszfát feltehetően a baktériumok pusztítása ellen véd. A fehérjék azért nem mennek tönkre ebben a savanyú környezetben, mert a káliumnitrát megvédi, úgyszólván „besózza” őket.
