Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
NÉPÚJSÁG 1983, augusztus 20., szombat o alkotmánynapi nagygyűlés Tatán Társadalmi tudat, műveltség, minőség Marjai József beszéde Beszélgetés Köpeczi Béla művelődési miniszterrel Az alkotmány napját köszöntő nagygyűlést és kenyérszegő ünnepséget tartottak tegnap Tatán, a szabadtéri színpadon. A nagygyűlésen Komárom megye párt- és állami vezetőinek társaságában jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képviselője. A Himnusz elhangzása után Kroszner László, a Hazafias Népfront Komárom megyei bizottság elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. A Minisztertanács elnök- helyettese bevezetőjében szólt a nyárvégi ünnep jelentőségéről, arról, hogy az államalapító István királytevékenysége és mai szocialista alkotmányunk kiteljesedése között mindig a szorgalmas magyar nép munkája jelentette a folyamatosságot. Népünk szocializmust épííő tevékenységéről szólva Marjai József rámutatott, hogy az osztatlan elismerést vált ki barátaink között, és a jelentős munkát megillető megbecsülést szerez a világ minden országában. — Létünk és tevékenységünk nemzetközi jelentőségű, stabilizáló tényező. Képesek vagyunk új értékeket is adni a világnak. Ilyen hazára van szüksége a magyarságnak, ilyen Magyarországra van szüksége a szocialista közösségnek, Európának, az egész emberiségnek. — Országunk fejlődése so- - hasem volt gondoktól mentes — hangsúlyozta Marjai József, aki részletesen elemezte: mennyire nehézzé vált nemzetközi politikai és gazdasági feltételek között kell nagy erőfeszítésekkel dolgoznia, élnie hazánknak, népünknek. Gazdaságunk idei helyzetéről szólva Marjai József elemezte az ipar feladatait: — az ipar tevékenysége, teljesítménye elmarad a tervtől — mondotta. Az egész ipart átfogó folyamatos, minden gazdasági egységet mozgósító, körültekintő munkával kell elérnünk azt, hogy az ipar ne csak megközelítse, hanem elérje az 1983-ra tervezett szintet. E célok megvalósítása érdekében — sok egyéb mellett —a mind versenyképesebb termékek előállítására, a kapacitások maradéktalan kihasználására, és megfelelő munkaerő-gazdálkodásra van szükség. Hetedik éve rendez a Békés megyei Moziüzemi Vállalat augusztus 20-a alkalmából filmplakát- és fotó- kiállítást Békéscsabán. Tegnap, augusztus 19-én délelőtt nyílt meg a Kossuth téren a Sikerfilmek Békés megyében címet viselő bemutató, amelyen Végh .Andor, a moziüzemi vállalat igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd dr. Sze- menyei Sándor, az • MSZMP városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett az elmúlt évek aktualitást tükröző kiállításaira, az idei sikerfilmek összetételére. Ezek között szép számmal találhatók magyarok is, hiszen példáAz építő- és építőanyagipar nem tudta megfelelően követni a népgazdaság megváltozott követelményeit — mutatott rá Marjai József —, örvendetesek viszont az energiagazdálkodásban végbement pozitív változások, az energiatakarékosság eredményei, az olajkiváltásban nélkülözhetetlen szerepet játszó, felbecsülhetetlen munkát végző bányászok, köztük természetesen a Komárom megyei szénmezők kiaknázásán fáradozók áldozatos munkája. — Mezőgazdaságunk újkori történelmünk legutóbbi időszakában rendkívüli teljesítményekre volt képes — hangsúlyozta ezt követően. — Idén azonban a nagyszerűnek ígérkező termést súlyos csapás érte: olyan aszályos időket élünk, mint ebben az évszázadban még kevésszer. A nagygyűlés szónoka figyelmeztetett: a mezőgazda- sági üzemek nem számíthatnak az aszály miatt kiesett pénz, jövedelem központi pótlására, ellensúlyozására. A központi, állami segítségnek, a különböző kedvezményeknek és hiteleknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a mezőgazdasági üzemek folyamatos munkáját, felkészülését a jövő évi termelésre. Az aszály okozta károkat maguknak az üzemeknek kell csökkenteniük, és — egyebek között — fokozott takarékossággal, a lakosságot szolgáló kisegítő és melléküzemágak fejlesztésével, importhelyettesítő tevékenységük fokozásával enyhíteniük gondjaikat. — Beruházáspolitikánk továbbra is alapvető meghatározója, hogy a terv keretein belül maradjunk, az építők hagyjanak el minden nélkülözhetőt, és gyorsan, a határidők rövidítésével dolgozzanak. Lényeges, hogy olyan beruházásokon tevékenykedjenek, amelyeknek a majdani termékei verseny- képesnek bizonyulnak a nemzetközi piacokon. Mindezen gondok megoldása, és fő célunk: életszínvonalunk védelme érdekében, számos fontos teendőre hívta fel a figyelmet az ünnepi szónok. — Az egész népgazdaságban, az egész társadalomban erősíteni kell a rendet, a fegyelmet és a szervezettséget. Hatékony, eredményes, az egyén és a közösség számára jól jövedelmező munkát biztosítva kell a teljes foglalkoztatottságot megtartani. Adjunk szabad teret az alkotó munul 1982-ben közel fél millióan vásároltak jegyet hazai alkotásra. Nyitottabbak lettek a közönség számára a rendezők, s ezt nem az olcsó népszerűség eszközeivel érték el. A közönség mozgósításának nélkülözhetetlen része a jó propaganda. A propagandamunka eredménye is, hogy tavaly megyénkben 28 ezer mozielőadást tartottak 2,5 millió résztvevővel. A Kossuth téren nyílt kiállítást értő gondossággal és esztétikai érzékkel alakították a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda munkatársai- B. Zs. Fotó: Gál Edit kának, követeljük meg a belső tartalékok következetes feltárását — mondotta. — Jövőre és az azt követő években érdemi lépéseket kell tenni abban a szellemben, ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ülésén meghatározta. Javítanunk kell az irányítást, folytatnunk az igazgatás, az intézményi rendszer, a vállalati szervezet ésszerűsítését. Nagy feladataink vannak a bérrendszer továbbfejlesztésében: éljünk a nagyobb differenciálás lehetőségével, mind erkölcsileg, mind anyagilag ismerjük el jobban a többletmunkát minden termelőegységben, minden ágazatban. Ennek az is feltétele, hogy ezzel egyidejűleg tovább fejlesszük fogyasztói árrendszerünket, csökkentsük annak ártámogatását. Ez a munka közügy, mindannyiunk ügye, s alapvetően szükséges á népgazdaság, az egész társadalom hatékonyságának növeléséhez. — A szocializmust építő magyar nép már eddig is bizonyította életképességét, rátermettségét, okosan gyarapítva és fejlesztve hazáját. Ilyen munkára van szükség az év hátralevő részében is. Ezek a hónapok még igen sok feladatot rónak ránk, nem kevés lemaradást kell pótolni. E munka azt kívánja, hogy nemzeti egységünk mindinkább a cselekvés nemzeti egységévé váljék — mondotta befejezésül Marjai József, tolmácsolva a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét, sok sikert és eredményes munkát kívánva Komárom megye valamennyi dolgozójának. * * * Szoboravatással egybekötött nagygyűlésen emlékeztek meg az Alkotmány ünnepéről pénteken Szekszár- don. A város közepén magasodó Bartina-hegyen megtartott nagygyűlésen Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a hegy tetején helyezték el Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész krómacélból készített, húsz méter magas plasztikáját, amelyet Szekszárd jelképei, hatalmas szőlőfürtök és búzakalászok díszítenek. A nagyszabású kompozíciót, amelynek betontalapzata kilátóul szolgál, a város lakossága nevében Kovács János tanácselnök vette át. Pártküldöttség utazik Romániába Románia nemzeti ünnepe alkalmából háromtagú pártküldöttség utazik megyénkből a szomszédos szocialista országba, Romániába. A küldöttség vezetője: Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. A delegáció tágjai: Zöld Jánosné, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a FÉKON pártvezetőségének titkára és Soós György, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának titkára. A delegáció augusztus 21- én, vasárnap, a kora délutáni órákban utazik Arad megyébe. A küldöttséget Gyulán, a határátkelőhelyen Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára búcsúztatja. Megyénk képviselői részt vesznek a Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett Arad megyei ünnepségeken. A Békés megyei pártküldöttség augusztus 25- én érkezik vissza. Az idei könyvhét egyik nagy érdeklődést kiváltó műve volt Köpeczi Béla tanulmánykötete Műveltség és minőség címmel. A benne megjelent írások valameny- nyijének közös alapgondolata, mondhatni nézőpontja, hogy napjaink, a nyolcvanas évek társadalmi valóságából, valamint a társadalom és az egyén érdekeiből vezeti lé elemzéseit, következtetéseit. összecsengenek ezek a gondolatok azzal a társadalmi felismeréssel, hogy korunkban mind nagyobb jelentőségű a tudati szféra és az intenzív fejlesztés szakaszában előtérbe kerülnek a szellemi tartalékok. A kötet szerzője — mint ismeretes .— nemcsak a tudomány művelője, akadémikus, hanem hazánk művelődési minisztere is. Ezért e gondolatok kapcsán a miniszterhez fordultunk azzal a kérdéssel: miként tudatosítja a politika, ezen belül a művelődési kormányzat az előbbiekben vázolt igényt, vagyis hogyan igyekszik elősegíteni az új cél- és értékrendszer kidolgozását? — A nyolcvanas évek legfontosabb jellemzője — mondotta a miniszter — a valóságból táplálkozó politikai realizmus, ami nemcsak az objektív feltételek számbavételét jelenti. Életünk minden területén a gazdasági, a társadalmi, a politikai életben és a kultúra szférájában is előtérbe kerülnek a tudati elemek, vagy más szóval, jelentősebb szerepet dcap az emberi tényező. Ahhoz, hogy mindannyiunk hasznára értékesíteni lehessen, „művelni’’ kell ezt a tényezőt. Általános és szakmai műveltségét gyarapítani, mindenkinek — nem csupán szűk körű elitnek —, mindennapi tartalmas kultúrát adni. Segíteni abban, hogy az igazi értékek előtérbe kerüljenek, meghatározóvá váljanak, és serkentőleg hassanak. Hiszem, hogy minden emberben szunnyadnak igazi értékek, s ezeknek felismerésében, kibontakoztatásában sok még a tartalék. A művelődéspolitika feladata és felelőssége, hogy a társadalmi tudat változásait ne automatizmusok mozgassák, hanem a gazdasági és társadalmi folyamatok tükröződéseként az érdekkonfliktusok előtérbe kerülésével a tudatosság igénye alakítsa, segítse az új, egységes tendenciák ' kibontakozását. Arra is oda kellett figyelnünk, hogy a feltételek javulása, az életszínvonal tömeges emelkedése nem feltétlenül vezetett humánu- feabb életmódhoz, igényesebb és tartalmasabb emberi viszonyokhoz, új, minőségileg magasabb szintű értékrendhez. Ahogy a gazdasági építőmunkában mindinkább felkészült szakemberekre van szükség, a társadalom más szféráiban sem hanyagolható el, hogy ezek az emberek miként tudják a szocialista demokrácia lehetőségeit érvényesíteni, hogyan képesek a javuló körülmények között eligazodTegnap, augusztus 19-én Békésen, a III. kerületi pártszékház nagytermében nép- művészeti kiállítás és vásár nyílt, amelyet a pártalap- szervezet vezetősége, az Erdő-, Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békési gyára, a Viharsarok Tsz, valamint a HNF ibrányi díszítőművészeti szakköre szervezett. A kiállítók szebbnél szebb békési és kalocsai hímzésű kézimunkákat, kerámiákat, ni, milyen értékrend szerint, és hogyan élnek. Miként képesek társadalmi keretek között, de a szűkebb környezetben is — munkahely, család stb. — az önmegvalósításra, azaz a közösség és az egyén közös érdekei szerinti ‘ személyiségformálásra. A kultúrí nem pusztán ismeretek tömege, sokkal inkább az eszmei, erkölcsi, magatartásbeli értékrend, s ennek beépítése az életmódba. Olyan kultúra semmit sem ér, amely leckeként tudja csupán a kívánalmakat, s hiányzik ezek személyes asszimilációja. Ezen az alapon kell, és érdemes napjainkban aktív művelődés- politikát folytatni. — Már ezeken a gondolatokon is végigvonult a művelődés és kultúra tömegességének és minőségi színvonalának kettőssége. A minisztérium utóbbi időben ismertté vált döntései is azt igazolják, hogy mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek az oktatás és a közművelődés alapellátásának gyarapítására, a feltételek megteremtésére, ugyanakkor több jel arra is mutat, hogy nem hanyagolják el a minőség egyre kihívóbb igényeit sem.-» — A XX. század nagy problémája és ellentmondása, hogy megkezdődött a tömegek kulturális felemelkedése. Világszerte alapvető célkitűzés a többség művelődésének elősegítése, a különböző társadalmak anyagi és szemléleti keretei között. Az első gond akkor merül föl, amikor felteszik a kérdést: gazdasági eszközeink, anyagi lehetőségeink bizto- sítják-e a tömegkultúrának igényelt színvonal-emelkedését? Napjainkban súlyosbítja a helyzetet a demográfiai hullám tetőzése, amely primér kérdése oktatáspolitikánknak általános és középiskolai szinten egyaránt. E mennyiségi feladat megoldása nem feltétlenül esik egybe a minőség háttérbe szorításával. Az általános és a középiskolai oktató-nevelő munka színvonal-emelkedése függ a tehetséges gyerekek útjának egyengetésétől, a differenciálástól, a tudatos szelekciótól. S az általános művelődés és a tehetséggondozás nem szembenálló fogalmak, ' a mennyiségi feladatok megoldása elkerülhetetlen, a minőség figyelem- bevétele mind sürgetőbb felelősség. Nem értek egyet azokkal, akik elitképzésnek fűzkosarakat, kerti garnitúrákat és bőrdíszmű tárgyakat mutatnak be. A kiállítás augusztus 28- ig tekinthető meg. A naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig tartó nyitva tartási idő alatt a Szabadös István és Vetési Sándor által nyugdíjasokból alakított citeraze- nekar szórakoztatja a látogatókat. A zenekar vezetője Veres János. Fotő: Gál Edit bélyegzik a tehetséggondozást, és azt antidemokrati- kusnak minősítik. Ha művelődésünknek bármely oldalát elhanyagoljuk, súlyos, jóvátehetetlen hibát követünk el. — Az utóbbi évtized társadalmi jellemzői közé éppúgy hozzátartozott a vidéki ipartelepítés, mint például a szellemi élet vidéken levő műhelyeinek megerősödése, beépülése az országos vérkeringésbe. De vajon miként állunk a tudományos műhelyekkel, vagy a vidéki könyvkiadás mind sűrűbben jelentkező igényeivel? — Az utóbbi két évtizedben egész társadalmunk egyik jelentős eredménye, hogy fölszámoltuk a főváros, Budapest kizárólagosságát az élet sok területén. Felnőttek, megerősödtek, és figyelmet követelnek városaink a szellemi élet több szférájában. Átrendeződött például felsőoktatási rendszerünk. Nagy öröm. hogy a tudományos kutatás sem korlátozódik immár kizárólagosan Budapestre, több helyen működnek a Magyar Tudományos Akadémia vidéki központjai. S akkor még nem szóltunk arról, hogy miként jelentkeztek irodalmi központok, sorban kaptuk a híreket folyóiratalapításokról, nyári színházi vállalkozásokról és sorolhatnánk a többi kezdeményezést. Eredmény az is. hogy az intézmények jó része — színházak, képző- művészeti csoportok — tanácsi kezelésbe kerültek. A gond, hogy hazánknak nem minden tájegysége, vagy megyéje képes megteremteni és fönntartani, valamint sajátos karakterisz- tikumokkal ellátni vállalkozásait. A „mindenből egy kicsit”-elve nem vezethet igazán eredményre. Azt szeretnénk elérni, és tudatosítani, hogy ennek az országnak akkor használnak a vidéki városok, megyék vagy tájegységek a legtöbbet, ha kiküszöbölik az oly fékező presztízsszempontokat, ha megszületik az egészséges, és a meglevő értékekre alapozott munkamegosztás nem csupán Budapest és a vidék, de a városok között is. Ahol elegendő szellemi bázisra alapozható a helyi kiadói tevékenység, ott nem látjuk akadályát a megfelelő szerveid keretek megteremtésének. Hogy milyen profilú legyen egy-egy vidéki könyvkiadó, és milyen szinten folytassa tevékenységét, még vizsgálat tárgya. Annyit biztosan tudunk, hogy nem elsősorban szépirodalmi művek megjelentetésére kell vállalkoznia, hanem mindenekelőtt tudományos, ismeretterjesztő, helytörténeti kiadványokkal gyarapíthatja a hazai könyvkiadás palettáját. Persze, ez is csak egy mozzanata a vidéki szellemi életnek. A lényeg: világossá kell tenni — a meny- nyiségi fejlődés után —, hogy milyen célokat kívánnak szolgálni a nem budapesti kulturális központok. Tandi Lajos Népművészeti vásár Békésen
