Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
^ 1983. augusztus 18., csütörtök «*. | nr ra r |---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 EJ a j2 I 223 Reklám és kultúra Mesélik, hogy élt hajdan Békéscsabán egy üveges- mester, aki ha egy kicsit felöntött a garatra, betörte a házak ablakait. Köveket hajigáit az üvegekre, s a csörömpölésre kitódult tulajdonosokkal közölte, hogy ingyen helyrehozza a kárt, csak .mindig vele dolgoztassanak. — Manapság az ilyenfajta reklám aligha lenne hatásos, de néha nekünk se árt egy kis leleményesség — mondja Baráth László, a Magyar Hirdető Békés megyei központjának vezetője. — A reklámpiacon is nagy a konkurencia, egyáltalán nem vagyunk monopolhelyzetben. Aki állni akarja a versenyt, nagyon sokfelé kell figyelnie. Tudni kell, hogy a vállalatok milyen terméket készítenek, ismerni a piaci igényeket, segíteni a gazdasági vérkeringést, és közben arra is ügyelni, hogy a reklámok kulturáltak legyenek, szolgálják a közízlés formálását. Szeretnénk, ha grafikai megjelenítésben is tetszetős emblémákat, címkéket, prospektusokat terjeszthetnénk, ezért igyekszünk bevonni a közös munkába a megyében élő képzőművészeket, alkalmazott grafikusokat. — Baráti beszélgetéseken az alkotóművészek inkább panaszkodni szoktak a gyér lehetőségekre. Milyen a hirdető kapcsolata velük? — Ha sportnyelven fogalmaznék, azt mondanám, „volt jobb”. Bár, tudomásom szerint a legtöbb megyében még ennyire sem foglalkoztatják a-helyi erőket. Két évvel ezelőtt éppen a reklámtevékenység során végzett munkámért kaptam a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A főiskolát végzett alkotók közül mindig szívesen látjuk Szereda Ilona, Kállai Júlia, valamint Zahorán Mária munkáit, és persze mindenkit, aki vállalja a reklámgrafika különleges követelményeit. Sértődés nélkül. Megesik ugyanis, hogy mi megbízunk valakit valamely munka elkészítésével — mások féltékenyked- nek, miért éppen ő kapja a feladatot — elkészül a terv, ám a nyomda, vagy a papírgyár a saját igényeihez igazítva módosítja a munkát. Kész a harag, és persze ránk mérgesek a művészek. — Van valami zsűri, amely elbírálja a terveket? — Házon belül minden alkotást lezsürizünk. Ám, aki a Képzőművészeti Alap tagja, annak a munkáit nem bírálhatjuk felül. Schweiz András, a Kner Nyomda tervező grafikusa például kimondottan „jól jár” azért, mert még nem alaptag, s így házi zsűrizés után is gyakrabban foglalkoztatni tudjuk. Vannak olyan megbízások is. amelybe nekünk, itt a megyében nincs is beleszólásunk. A közeljövőben például reklámfestett autóbuszok közlekednek majd városainkban, ám hogy ki végezze el a festést, azt központilag határozzák meg. Máskor a vállalatok kérik, hogy ezt vagy azt az embert foglalkoztassuk, néha a saját „jól rajzoló” dolgozóikkal próbálkoznak. Ha a tervek megütik az esztétikai mércét, alkalmazkodnunk kell. A piac az piac, s a törvényei nem mindig idillikusak. Évente több mint 20 millió forintot forgalmazunk reklámtevékenységből, s bizony ezt az összeget nem könnyű „megtermelni". Öröm tehát, ha értő, megértő partnerre találunk megyénk képzőművész társadalmának tagjai közt. A. T. Hazatért a Balassi franciaországi turnéjáról Évente rendezik meg Franciaországban a_ bayonne-i fesztivált. Augusztus 3— 8. között immár másodízben vesz részt e nagy folklórtalálkozón a békéscsabai Balassi néptáncegyüttes. A rendezvényen többek között a kanadai, a spanyol, a hawai, a marokkói, a nepáli, a paraguayi, a lengyel, a portugál és a skót népi hagyományokból — összesen 17 náció vett részt a fesztiválon — kaphatott' ízelítőt az érdeklődők népes tábora. Az utcaképet napokig a menettáncosok tarka forgataga tette hangulatossá, színessé. A csabai táncosok első fesztiválfellépése 6-án a helyi sportcsarnokban volt. Két vidéki előadást is tartottak. Hossegorban a sport- csarnok, Soustonsban pedig egy aréna volt a fellépés színhelye. Az előadások érdekessége volt, hogy éjszaka fél egy, egy óra körül kerültek csak színpadra a csabaiak, hiszen mindig ők adták elő a műsorok zárószámait. A sikert a telt házak és a vastapsok mellett az bizonyítja, hogy jövőre egy kanadai világfesztiválra kaptak meghívást a Balassi együttes tagjai. Hazafelé Zrenjanint is érintették, ahol az ifjúsági házban telt ház előtt mutatkoztak be, nagy sikerrel A Kirov Balett vendégszereplése Szegeden Giselle és balettgála A szovjet balettművészet nagykövetei már jó néhányszor bizonyították hazánkban kivételes képességüket, iskolázottságukat, fantasztikus felkészültségüket. A Szegedi Szabadtéri Játékok negyed- százada alatt missziót töltöttek be: tízezres tömegekkel ismertették és szerettették meg a balett műfaját. A moszkvai, rigai, kijevi, no- voszibirszki, minszki és permi táncosok után most a legrégebbi és legdicsőbb hagyományokkal rendelkező társulat, a Lenin-renddel és az Októberi Forradalom Érdemrenddel kitüntetett Le- ningrádi Állami Akadémia Kirov Opera- és Balettszínház tánctagozata látogat el a szegedi deszkákra. Éppen abban az esztendőben, amikor alapításának 200. évfordulóját ünnepelték és Adam: Giselle-jével, mely talán leghűségesebben őrzi hosszú évtizedek óta felvállalt törekvéseik lényegét, a hagyományápolás és a korszerű előadás szintézisét. II. Katalin cárnő rendeletére 1783-ban alapittatott állandó opera- és balettszínház Pétervárott, ennek a társulatnak olyan iskolateremtő mesterei voltak, mint J. Perrot, A. Sain-Leon és mindenekelőtt Máriusz Peti- pa. Nyíltan és büszkén hirdetik és vállalják, hogy együttesük a klasszikus orosz hagyományok leghívebb őrzője és legkövetkezetesebb továbbfejlesztője. A Giselle iskolapéldája a romantika táncművészetének. A 19. század balettműfaja óriási fordulatot vett — eposzi istenek helyett pa- rasztlányok és szerelmes hercegek, jótékony tündérek és fantasztikus lények, fénylő paloták helyett titkokat rejtő erdők és holdfényes völgyek, merev jelmezek után reppenő tüllszoknyák vették át a prímszerepet. Ez az új előadásmód új tánctechnikát követelt, ekkor teremtődtek meg a klasszikus balett alapelemei, mint például a spicctechnika, Adolphe Adam (1803—1856) 53 könnyű fajsúlyú opera szerény képességű szerzőjének neve mégis fennmaradt az idő szigorú rostáján — éspedig nem mással, mint a Giselle hangulatos, invenciózus, precíz programzenéjével. A libret- tistának. T. Gautiernek is sikert hozott az 1841-es párizsi ősbemutató — ünnepelt balettszövegíró lett az esztéta és kritikus. Egyetlen esztendőt sem kellett várni, s Pétervárott is színre került a parasztlány és az álruhás gróf reménytelen szerelmének romantikus története. A maradandó érvényű koreográfián éppúgy otthagyta ujjlenyomatát Jean Caralli, John Perrot, mint az utóbbi tanítványa, az egyik legjelesebb táncművész, Marius Petipa. Valahányan részesei annak, hogy a Giselle a mai modern színpadoknak is keresett, szeretett és népszerű darabja. Realitás és álom, valóság és fantázia kettős szerepén zajlik a Giselle cselekménye. A régi parasztfiú közösségben, aratóünnepélynek sokadalmában, erdei vadászaton egyrészt, temetői árnyak, holdfényes kísértetjárta éjszakában másrészt. Tézis és antitézis harcából mégis a szerelem legyőzhetetlen erejének hangjait véljük kihallani. Romantika — micsoda ósdi kifejezés, minő túlhaladott érzésvilág, mily idegenül csengő tartalom! A szegedi fellépéseken micsoda ízlés, visszafogottság, tartalmas érzelem, emberi mélység: a romantika újbóli, ki tudja hányadik diadala. Le- hántották a romantika minden túlkapását, a szirupot, az érzelgősségét, a lihegést, a mesterségesen fölszított megnyilvánulásokat. S a felszín alatt föltárulkozott a mély, a mesteri jellemek karakteres rajzolata, a pontosan kidolgozott szituációk egymáshoz kapcsolt láncsora, a hajlékony és keresetlenül egyszerű táncok pompája, az érzelmesen szép, őszinte líra, a mértéktartó és mégis plasztikus táncok míves rajza, a kimunkált dramaturgia. A Dóm tér sajátos adottságaihoz készült a díszlet — Igor Ivanov munkája. A lehető legegyszerűbb módon elhelyez néhány díszletelemet, s megteremti környezet és mű, tér és tánc ritkán látható nagyszerű szintézisét. A Szegedi szimfonikus zenekar — néhány leningrádi művésszel megerősítve — Viktor Fedotov karmesteri pálcája nyomán alázattal, őszinte lelkesedéssel és kihallható precizitással tolmácsolta a balett színes, karakterekben gazdag zenéjét. A balettkarok mindig is különleges élményekkel ajándékozzák meg a nézőket, vonzereik épp a táncosok precíz együttmunkálkodása, szinte hihetetlen érzékenysége. Az est fénypontjai a szólisták voltak. Szinte kifakulnak a jelzők: tökéletes, technikai biztonság, iskolázottság, mély emberi átélés, zene és tánc harmonikus egysége. Az, hogy anyanyelvi- fokon ismerik és interpretálják a klasszikus orosz balett minden elemét, ismét nem mond eleget. Talán ha úgy fogalmazunk, hogy költői fokon tolmácsolják Giselle történetét, közelebb járunk az igazsághoz. Minden szólista elkápráztatta a közönséget, de különösen a kettős szereposztás főszereplőinek, a Giselle-t táncoló Irina Kol- pakovának és Galina Mezen- cevának, valamint az Albertként föllépő Szergej Berezs- nojnak és Konsztantyin Zak- linszkijnek voltak olyan pillanatai, amelyeket sohasem felednek azok, akik látták a szegedi bemutatót. A koncertműsor a szépség diadala volt. A Chopiniana, a Párizsi Notre Dame részlete, A hattyúk halála és a Paquita divertimentója elkápráztatta a közönséget. T. L. HANGSZÓRÓ Színész vagyok, énekelek „A színészi pálya sok vonása azonos a másik előadóművészetével, a muzsikuséval. A szakma számos csín- ja-bínja — ha átvitt értelemben is — rokon lehet mindkét mesterségben... A most induló sorozat színészei munkájukról, pályájukról és a zenével való kapcsolatukról szólnak” — olvashattuk a Rádióújságban a hétfő este sugárzott Színész vagyok, énekelek című műsor ajánlását. Ezek után bizonyára sokan kedvet kaptunk bekapcsolni 21.17-kor a rádiót. Már csak azért is, mert e sorok fölött azt is láthattuk, hogy e zenés beszélgetés főszereplője ezúttal Sztankay István lesz, akinek megnyerő egyénisége máris fél siker lehet a premierhez. Szögezzük le gyorsan: nem csalódtunk! Sztankay valóban azt nyújtotta, amit vártunk tőle. Meghitt, őszinte beszélgetést, vagy inkább vallomást, s egy csipetnyit művészetéből, mesteri sanzontolmácsolásából, amely különös hangulatot .teremtett e beszélgetés egészében. Sok buktatója lehetett volna a Nemes András vezette műsornak. Az egyik az. hogy az adott témakörbe — mármint a zene, s az előadóművészet kapcsolatába — beleerőltetnek nem oda illő gondolatokat, netán erősen sántító hasonlatokat is. A másik, hogy a műsorvezető erősen provokatív kérdéseket tesz fel a nemes cél érdekében: bizonyítani a kapcsolat létezését. A harmadik veszély, ennek ellentéte, a gondolatok elkalandozása, céltalansága ... De ne folytassuk e felsorolást, hiszen a buktatókat ügyesen kikerülte a műsorvezető és beszélgetőpartnere. Meggyőztek minket arról, hogy a zene szeretete valóban segítheti a színészi munkát, sőt arról is, hogy a színész hangjával ugyanúgy dolgozik, ahogy a muzsikus a hangszerével. Megtudtuk, hogy még egy prózai darab hangulatára is könnyebb ráérezni. ha a zenei aláfestést jól választották meg. Néha halk zenét játszottak Sztankay hangja alá, s máris meghittebb, hangulatosabb lett még a — sok ezer ember előtt elhangzott — magánbeszélgetés is. E kérdéskörben emlékek, apró epizódok is előkerültek a gondolatok meg-meginduló sodrából. Színesítették a műsort, betekintést engedtek a kívülállónak mindig izgalmas kulisszatitkokba, egyszóval : kellemes, jó hétfő esti szórakozást nyújtotta^. Várjuk hát a sorozat mielőbbi folytatását! N. Á. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.20: Mai kulturális programok. 8.25: Verbunkosok, nóták. 9.03: Schubert: A négy évig tartó őrség. 9.44: Cica-talány. 10.05—10.42: Gyermekeknek. 10.42: Menner-indulók. 10.53: Sebestyén János csembalózik. 11.24: Régen találkoztunk. 11.39: Széchenyi István naplójából, (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Sarbu Aladár: Töredék. 12.55: A vezénylőpálca mágusai. X/9. rész. 13.54: Angol madrigálok. 14.20: A Weiner-vonósnégyes játszik. 15.05: Kardos László 85 éves. 15.45: Daloló, muzsikáló tájak: Somogy. 16.19: Délutáni Rádiószínház: Mindenkit meghallgatok. 16.58: Hallgatóink figyelmébe! 17.05: Külpolitikai könyvespolc. 17.20: Ferenczy Györgyre emlékezünk. 18.05: Frederica von Stade és Michel Dens operettfelvételeiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 19.15: Közvetítés a József Attila Színházból: Gázláng. 20.53: A King’s Singers és a könnyűzene. X/5. rész. 21.24: Palcsó Sándor népdalokat énekel. 21.40: Adottságok — lehetőségek. 22.20: Portrésor és interjúlánc. 22.30: Marcella Pobbe operaáriákat énekel. 22.50: Az álomtól a megvalósulásig. 23.10: Kamarazene. 0.10: Idrányi Iván táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sanzonok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00—12.30: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.36: Gyermekalbum. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán: Dallamok, emlékek. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Újdonságainkból: Külföldi táncdalok. 19.15: Nóták. 19.52: Reklám. \ 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti... 21.05: Reklám. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Nosztalgiahullám: A Chiffons énekegyüttes. 23.20: Ben Franklin Párizsban. III. MŰSOR 8.57: A kiállítótermek programjából. 9.00: A Londoni Szaxofon kvartett hangversenye a ludwigsburgi várjátékokon. 10.11: Jelenetek és közjátékok Ligeti György: La Grand Macabre című operájából. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: A gerolsteini nagyhercegnő. 13.50: A Szovjet állami fúvószenekar játszik. 14.20: A debreceni dzsessznapok felvételeiből: Kőszegi Imre együttese játszik. 15.00: Népszerű olasz operákból. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A Holland kamarakórus felvételeiből. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Pophullám. 18.00: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Moszkvai Csajkovszkij- verseny — 1982. Győztesek versenye. 1. rész. 20.10: Új lemezeinkből. 21.02: A magyar népköltészet hete. 21.22: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara Bartók-kórusmű- vekből énekel. 21.40: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Babé együttes énekel. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. 17.30: Sanzonok női előadókkal. 17.40: Érintésvédelem. Dalocsa István jegyzete. 17.45: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.30: Hírek. 15.35: Utazz velünk Darwin nyomában, 1. rész. 16.05: Kórház a város szélén, (ism.) 17.05: Én tévedtem . . . 17.35: Képújság. 17.40: Reklám. 17.45: Magyarország—Kína röplabdamérkőzés. 18.55: Reklám. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fizetés nélküli szabadság, 2/2. rész. 21.00: Hányas vagy? 21.30: Hírháttér. 22.20: A hét műtárgya. 22.25: Kodály Zoltán. 22.55: Tv-híradó. II. MŰSOR 20.00: Kivándorlók, bevándorlók, telepesek. 20.40: Óriáskerék, 13/5. rész. 21.00: Tv-híradó. 21.10: Álca felügyelő. 21.30: A régensherceg. 8/7. rész. 22.25: Képújság. BUKAREST 16.05: Szünidei matiné. 16.35: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Ifjúsági építkezések. 20.45: Nemes hagyományok. 21.00: A valóság képei. 21.40: Ritmusok. 22.10: 5 milliárd ember. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A postás. 18.45: YU-rock-arckép. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Reflexek. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város, (ism.) 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Fiatalok fiataloknak. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Külföldi dráma. 21.10: Reklám. 21.15: Találkozások. 21.45: Hírek. MOZI Békési Bástya: A szénbányász lánya. Békéscsabai Szabadság: 4-kor: Fényjel a hídnál, de. 10, du. 6 és 8-kor: Gyilkos. bolygó. Békéscsabai Terv: fél 6- kor: Serdülőkor, fél 8-kor: Adj király katonát! Békéscsabai Kert: Seriff és az idegenek. Gyulai Erkel: Szerelem Montreálban. Gyulai Petőfi: Gyanútlan gyakornok. Gyulai Kert: Excabur, I—II. Orosházi Béke: Feketeszakáll szelleme. Orosházi Partizán: fél 6-kor: A betyárkapitány, fél 8-kor: öld meg a sogunt! szarvasi Táncsics: A karatézó Cobra visszatér.
