Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-18 / 195. szám

1983. augusztus 18., csütörtök Fórum a kistermelésről Ellenőrzési konferencia Pécsett Szerdán megkezdte mun­káját Pécsett az V. ellenőr­zési konferencia. A Szerve­zési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság rendezésében zajló „A hatékonyabb el­lenőrzésért” mottójú, kétna­pos eseménysorozatot Föld­vári János, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. A konferencia bevezető előadását Hetényi István pénzügyminiszter Az ellen­őrzés a gazdaságpolitika szolgálatában címmel tartot­ta. Beszédében szólt aktuá­lis gazdaság- és pénzügypo­litikai kérdésekről, az irá­nyító, a gazdálkodó és az ellenőrző szervek tevékeny­ségének eredményeiről, gondjairól, s elemezte az el­lenőrzési munka hatékony­ságát befolyásoló tényezőket. A Hazafias Népfront fon­tos feladatának tartja, hogy á lakosság tömegét érintő kérdésekben segítséget adjon. Mint a korábbi években, így most is — augusztus 17-én — sor került arra a fórum­ra, amelynek résztvevői: 15 megyei vállalat és a mező- gazdasági kistermelők, a ta­nácskozás helyszíne pedig a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának nagyterme volt. Békés megyében 273 ezer embert, a lakosság 63 száza­lékát érinti a 98 ezer kis­üzem gondja, problémája. Ugyanakkor az ellátás teljes egészére kiterjed az, ha nincs az üzletekben elegen­dő zöldség, gyümölcs és szá­mos más termék, amelyeket a kisüzemek állítanak elő. Ahogyan a fórum házigaz­dája, Pásztor Béla, a HNF kereteiben működő gazda­ságpolitikai bizottság tagja elmondta, a kisüzemi állat­tartó épületek, eszközök lét­rehozásához egy ötéves terv beruházása lenne szükséges. Nem szólva arról, hogy mennyi szabad — mezőgaz­dasági, ipari, alkalmazotti — munkaerőt köt le hasznosan a kisüzemi termelés. Éppen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a megle­vő központi intézkedések mellett a megyei termeltető vállalatok miként segíthetik a velük kapcsolatban álló termelők munkáját. Erre te­remtett lehetőséget ez a fó­rum, ahol közvetlenül kap­hattak választ kérdéseikre a kistermelők. Ä fórum munkájába be­kapcsolódott Garai István, a HNF Országos Tanácsának képviselője, valamint a Fo­gyasztók Megyei Tanácsa is, a nagyvállalatok közül pedig csak néhányat említve: a ZÖLDÉRT, a baromfifeldol­gozó vállalatok, továbbá a MÉSZÖV, á tsz-szövetség. sz. j. Váci-emlékszobát avattak Nyíregyházán A szabolcsi megyeszékhe­lyen született Váci Mihály munkásságát őrző emlékszo­bát avattak fel szerdán Nyíregyházán. A költő pá­lyáját illusztráló kiállítást abban a manda-bokori épü­letben helyezték el, ahol Váci 1943-ban pedagógushi­vatását elkezdte. A hajdani tanyai településen álló házat — amely egyszerre szolgált munkahelyéül és lakásként a költőnek — az ott gazdál­kodó Ságvári Termelőszövet­kezet építőbrigádjai újították fel. Az emlékszoba berendezé­sét a költő édesanyja is se­gítette, aki személyes tár­gyakkal járult hozzá a gyűj­temény gyarapításához. Energiatakarékos kazánok Energiatakarékos széntü­zelésű kazánokat gyárt a zalaszentgróti Uniferro Ipa­ri Szövetkezet. Az idei terv­ben már 70:30 százalék az arány ezek javára a koráb­ban készített nagy teljesít­ményű olaj- és gáztüzelésű- ekkel szemben. Az új. korszerűen felsze­relt üzemcsarnok nyújtotta lehetőségeket kihasználva kifejlesztették például a Patent elnevezésű gyárt­mánycsaládot, amely kiváló­an alkalmas családi és tár­sasházak fűtésére. Az idén csaknem 1700-at készítenek belőle. A széntüzelésű ka­zánok iránt egyre növekvő kereslet kielégítése mellett a szövetkezet korszerűsíti is termékeit. A Veszprém megyei Ugod községben már harmadik alkalommal rendezték meg a fafaragó­szobrászok és népművészek országos táborát, amelyen 18 művész vesz részt. Az alkotók a munkáik egy részét Ugodon hagyják, hogy ezzel is gazdagítsák az állandó gyűjteményt. Képünkön az alkotótáborban készült, és ott felállított művek egyike (MTI-fotó — Czika László felvétele — KS) Tervpályázat gabonasilók létesítésére A közeljövőben nagyszabású gabonatároló-építési program indul. A programban több mint 200 mezőgazdasági nagyüzem és 17 ga­bonaipari vállalat vesz részt, és a tervek szerint 1984—86. években összesen 800 ezer tonna kapacitású száraz-, illetve 120 ezer tonna kapacitású nedvesgabona-tárolót építenek fel. A program egyik legfontosabb részeként fémsilók létesítését ter­vezik azokon a telephelyeken, ahol gyorsan forog az áru és rö­vid idő alatt nagy mennyiséget mozgatnak meg. A jelenlegi tech­nológiából adódóan az építkezés költségeinek jelentős részét — át­lagosan 25-30 százalékát, kedvezőtlen talajviszonyok mellett akár 40-45 százalékát is — a silók alapozására fordítják. A méretezés pontosításával, az alapozási és építési technológiák korszerűsítésé­vel, új szerkezetek alkalmazásával ez az összeg mintegy 20 szá­zalékkal mérsékelhető. Az acélszerkezetes gabonasilók eddiginél költségtakarékosabb ala­pozási megoldásainak keresésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium más országos szervekkel közösen országos, nyilvá­nos és titkos tervpályázatot hirdetett. A pályázat kiírása a Magyar Építőművészek Szövetségének titkárságán vehető át. A pályamű­vek beküldési határideje 1983. november 8., s a beérkezett pálya- műveket még a hónap végéig elbírálják. Honvédelmi verseny Orosházán (Tudósítónktól) Békés megye legnagyobb MHSZ-klubja az orosházi Zalka Máté honvédelmi klub. Nyolc lövészszakosztályból áll, és közel 300 tagot szám­lál. Évente 150—200 rendez­vényük van, ahol 7 és 10 ezer résztvevő fordul meg általában. Rendezvényeikre főként a város különböző vállalatainak, intézményei­nek-dolgozói járnak, és csak ritkán a saját klubtagjaik. Augusztus 20-a tiszteletére egy — ezentúl minden évben megismétlődő — új verseny­számot dolgoztak ki klubtag­jaik részére, szakosztályok közötti honvédelmi verseny elnevezéssel. Az első ver­senyt augusztus 13-án meg­tartották, ahol több számban mérhették össze tudásukat a szakosztályok csapatai. Első helyezett az állami gazda­ság, második a városi és harmadik a Kőolaj szakosz­tály csapata lett. Az első helyezett csapat tagjai Horváth János, Csat­lós Imre és Tarsoly László- né voltak. Az újonnan útjá­ra indított vándorserleget ők kapták meg, melyet egy évig őriznek. Kiss Horváth Sándorné Szabad kempinghelyek Történelmi események a karikatúrák tükrében A Magyar Kemping és Kara- vanning Klub Jelentése szerint az 1983. augusztus 19—21. közötti időre több kempingben van még szabad férőhely. A Budapest környékiek közül korlátozott számú szabad hely van a tahitótfalui Duna kem­pingben. A Balaton partján Ba- latonszabadi, Siófok—Kék Bala­ton kemping, Zamárdi, Balaton- szemes, Fonyód—Bélatelep, Bala- tonberény, Alsóörs és Aszófö tud fogadni vendégeket. A Du­nántúlon a következő táborhe­lyek várják szabad helyekkel a turistákat: Nagykanizsa, Lete­nye, Keszthely, Vonyarcvas­hegy, Győr, Sopron, Tata, Ko­márom, Esztergom, Dunaújváros, Agárd, Velence, Szombathely, öriszentpéter, Orfű és Sikonda. Az Alföldön kempingezőket tud­nak fogadni a szolnoki, a kar- cag—berekfürdői, a cserkeszőlői, a tiszafüredi, a szegedi, a ma­kói, a mezőkövesdi, a hajdú- szoboszlói, a debreceni, a szarva­si és a Debrecen melletti Veké­rt tavi kempingben. Észak-Ma- gyarországon az egri tábor ren­delkezik szabad sátorhelyekkel. A Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum szeptembertől új, háromrészes kiállítás­sorozatot indít „Torz képek” címmel. Az első tárlat szep­tember elsejétől a magyar politikai karikatúrát vo­nultatja fel az 1848—1919 közötti időszakból. E korszakban számtalan vicc- és élclap jelent meg, több kiadvány közölt hasáb­jain torzképet. Egyebek kö­zött a Herkópáter, a Bors­szem Jankó, a Charivari anyagából válogatták össze a bemutatásra kerülő mint­egy 400 karikatúrát. A láto­gatók átfogó képet kapnak majd arról, hogy a legkülön­bözőbb pártállású lapok ho­gyan kommentálták a fonto­sabb bel- és külpolitikai eseményeket. A karikatúrák tükrében ismerkedhetnek meg 1848-cal; az abszolu­tizmus korával, amikor csak intézményeket volt szabad kifigurázni, politikusokat nem, s megtudhatja a kö­zönség azt is: ezekben az években hogyan látták a ka­rikaturisták az amerikai pol­gárháborút vagy a kö- niggratzi csatát. A gúnyké­pek mesterei 1867, a kiegye­zés után szinte állandó té­maként a magyar—osztrák kapcsolatok különféle meg­nyilvánulásaival foglalkoz­tak, de nem maradt el a párizsi kommün, s a fonto­sabb magyar kérdések: a közigazgatási reform, az egy­házi reform, a tiszaeszlári per ábrázolása sem — a tár­lat ezekből is jócskád ad íze­lítőt. A kiállítás középpontjában a millennium áll majd, a ko­rabeli események „nagyma- gyarkodó” jellegét gúnyo­landó, egy jurtában és kö­rülötte helyezik el az anya­got. A jurta belsejét a Feszty-körkép kicsinyített mása fogja díszíteni. A további karikatúrák láttatják majd például a Dreyfus-pert, az orosz—ja­pán háborút, az első világ­háborút, a magyar kormá­nyokat és forradalmakat is. A kiállítás idején a mú­zeumban kávéház is műkö­dik, ahol az akkori idők ne­vezetesebb politikusairól ké­szült fényképeket és portré­karikatúrákat, valamint a leghíresebb karikaturistákat mutatják be. „A könyveknek megvan a maguk sorsa” a könyveknek megvan a maguk sorsa — mond­ta Terentianus Mau­rus. Vajon milyen sorsa van ma a hazánkban megjelenő gyermek- és ifjúsági köny­veknek? A fiatalok gondol­kodásában milyen presztízse van az olvasásnak, a könyv szeretetének ? Milyen válasz­tékot kínál irodalmi ízlésük fejlődéséhez, ismereteik gya­rapításához a könyvkiadás? A ’70-es években a gyer­mek- és ifjúsági könyvki­adás dinamikus fejlődésének voltunk tanúi a művek gya­rapodását és a példánySzá- mok változásait összevetve. 1971-ben mintegy másfél­száz kötet jelent meg 4,5 millió példányban, a ’80-as évek elejére ez a szám majdnem elérte a négyszá­zat, illetve példányszámban a 17 milliót. A számok emelkedése megnyugtató, ér­demes azonban szóvá tenni néhány olyan problémát, amelyeknek elkendőzése nem volna helyénvaló. A könyvtárak emelkedése ellenére az utóbbi egy-két esztendőben — szerencsére — nem csökkent a könyvek iránti vásárlói érdeklődés. Vészesen csökkent viszont az olvasásra fordított idő. Az ol­vasási igények csökkenése különösen a gyermek- és ifjúkorban szomorú tapasz­talat. A gyermek- és ifjúsá­gi könyvújdonságok száma 1982-ben az összkiadás 4,5 százalékát jelentette, örül­hetünk annak, hogy többsé­gükben szépek, viszonylag olcsók, nemzetközi könyvki­állításokon, könyvművészeti versenyeken más országok hasonló könyvkínálatával szemben versenyképesek. Ám aggódva kutatjuk, vajon megfelelő látásmódot nyúj­tanak-e az óvodás korú gyermekeknek a különféle képeskönyvek, lapozgatok. Évek óta tapasztalni, hogy a legkisebbeknek szánt lepo­rellók választéka nem üti meg a mértéket, egyes mű­vek illusztrációi nem töre­kednek arra, hogy a kicsi­nyek meg is értsék az alko­tók üzenetét. * Az iskolába járó 10—14 éves korosztály — ha a tv- nézés mellett még olvasásra is fordít időt — kedvvel for­gatja Berkesi, May Károly, Dumas, Fekete István, Gár­donyi Géza, Cooper, Szabó Magda, Verne, Mándy Iván, Erich Kästner könyveit. De ahhoz, hogy az olvasás va­lóban természetes igénnyé, önként vállalt elfoglaltsággá váljék, az is szükséges, hogy a ráfordított idő kedvvel, örömmel, emlékezetes élmé­nyekkel járó tennivaló le­gyen. Elősegíthetik gyermek­kori könyvajándékok, a há­zi könyvtár felfedezése szü­lői segédlettel, bátorító, ba­rátságos gyermekkönyvtárosi kéznyújtás, pedagógusi buz­dítás, no, és persze jó köny­vek. Az iskolai kötelező és ajánlott irodalom — ha ép­pen nem hiánycikk — fel­adatszerűsége miatt nehezen marad meg a gyermekek ke­zében. A könyv azonban vá­ratlanul felfedi értékeit, ha elolvasását a felnőttek nem­csak számon tartják, hanem a gyermekekkel együtt ér­telmezik is. Például az olva­sótáborokban az Egri csilla­gok a gyermekek segítségé­vel megelevenedett, cselek­ményét játékos formában megismételték, a kötelező ol­vasmány igazi élménnyé vált. A könyvekkel való találko­zás nem mellékes formája a könyvvásárlás élményének felfedezése. Nézzük meg a választékot! Az ismeretterjesztő gyer­mekkönyvkiadás eredmé­nyeivel joggal dicsekedhe­tünk. A méltán népszerű Bú­vár Zsebkönyvek, a Képes Történelem, a Képes Föld­rajz, az Így élt..., a Kolibri, a Bölcs Bagoly, Az én zene­szerzőm . .., Az én múzeu­mom ..., az Ezerszínű Ma­gyarország, a Csináld velünk sorozatok köteteinek egyet­len hibája, hogy megjelené­sük után hamar elfogynak a könyvesboltokból. Hiányu­kat látjuk, tapasztaljuk, pót­lásukról néha későn, aka­dozva gondoskodunk. Pedig ha valami fontos, jó és hasz­nos, akkor kiadói álszerény­ség, vagy az olvasói igények körüli bizonytalanság kis példányszámban terjeszteni. Papírkeretre hivatkozni — ahogy kiadóink szoktak — ebben az esetben nem he­lyénvaló. Az ismeretterjesztő köny­vek sikerével szemben ellen­pontként említhetnénk, hogy a kiadók és a költők keveset tesznek például a vers meg­szerettetéséért. A Kis Ver­seskönyvek, a Magyar Iroda­lom Gyöngyszemei fontos so­rozatok, de hasonló kiadói szándékkal ritkán találkoz­hatunk. Eltűntek a régebben sikeres leányregények, nem találták meg mai helyüket. Kár, hogy a fiatal, pályakez­dő írók nem nagyon kíván­nak fiatalabb társaikhoz szólni, vagy ha igen, a köz­lésmód nem a legszerencsé­sebb. A könyvek sorsa függ at­tól is, hogy hogyan, mikor értesülünk róluk. A gyer­mek- és ifjúsági könyvki­adás legfőbb gazdája a Móra Könyvkiadó, bár helytelen volna megfeledkezni arról, hogy a Tankönyvkiadó, a Minerva, a Zeneműkiadó, a Medicina és az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat elsősorban is­meretterjesztő művek ki­adásával részt vállal belőle. A Móra Könyvkiadó tájékoz­tató füzetekkel ad tudósí­tást műveiről, sorozatairól, kiadói terveiről. Hogy való­jában mennyit segít ez a könyvek kiválasztásában, azt nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy a személyes tá­jékoztatást nem pótolja. Né­hány hete kaptunk hírt ar­ról, hogy az Európa Könyv­kiadó könyvklub létrehozá­sával kívánja javítani a ki­adó és olvasóinak kapcsola­tát. írásbeli, szóbeli tájékoz­tatásról, előjegyzésről csak a könyvklub tagjainak szánt könyvritkaságok megjelente­téséről, különféle irodalmi programok szervezéséről gon­doskodik. Jó volna, ha ezt a kezdeményezést a Móra Könyvkiadó a maga sajátos eszközeivel speciális formá­ban követné. A könyvek iránt érdeklődő fiatalok bi­zonnyal szívesen járnának olyan gyermek- és ifjúsági könyvklubokba, ahol műve­lődve szórakozhatnának. a z Olvasó Népért mozga­lom III. országos kon­ferenciáját októberben rendezi a Hazafias Népfront. Majdnem azonos időben a népfront egy másik program­ra is készül: társadalmi vi­tán mondhatják el vélemé­nyüket a gyermek- és ifjú­sági könyvkiadás és -terjesz­tés helyzetéről' pedagógusok, könyvtárosok, népművelők, szülők, fiatalok, az illetékes társadalmi és tömegszerveze­tek munkatársai. A társada­lom számára nem lehet kö­zömbös, hogy meg tudja-e teremteni a jövő nemzedéké­nek a tartalmas művelődés feltételeit. Maróti István Magyar kiállítók Izmirben Az idén két magyar vállalat vesz részt az augusztus 20-tól szeptember 10-lg tartó Izmirt nemzetközi vásáron, melyet 52. alkalommal rendeznek az Egei- tenger partján fekvő kikötővá­rosban. A város népszerű szóra­kozóhelyén, az Izmirt kultúr- parkban évente megrendezett vásár rendkívül kedvelt a la­kosság körében, általában 4-5 millió ember keresi föl a pavi­lonokat a kiállítás ideje alatt. A Metalimpex kovácsolt és sajtolt fémárukat, vezetéksod­ronyt, szalagacélt és szalagfű­részt kínál egyebek között, az AGROBER pedig állattenyésztő, si technológiáit, valamint nö­vénytermesztési rendszereit is­merteti. Mindkét cég a Hung- expo szervezésében vesz részt az izmiri vásáron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom