Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

1983. augusztus 17., szerda NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Délután — Gyula város salakmotoros nagydíjáért Kroeze, Hajdú vagy Kekec? RAJTLISTA 1. RUSZ (Bcs. Volán) 2. FRÖBEL (NDK-beli) 3. R. FUNK (osztrák) 4. KEKEC (jugoszláv) 5. OMRZELJ (jugoszláv) 6. MARKOV (bolgár) 7. HAJDÚ (D. Volán) 8. SAMORI (olasz) 9. KROEZE (holland) 10. KRASZTEV (bolgár) 11. BATHORN (holland) 12. TRIEMER (NDK-beli) 13. A. FUNK (osztrák) 14. TOPANIN (olasz) 15. PETRIKOVICS (Nyír.) 16. ? (A 16-os rajtszámot a ren­dezőség közvetlenül a rajt előtt adja ki: vagy Berdt /Bcs. Volán/, vagy egy oszt­rák versenyző kapja.) Henni Kroeze, Hollandia kitűnő­sége, aki az NSZK bajnokságá­ban szórja a salakot A címben három esélyest soroltunk fel azok közül a vaspapucsosok közül, akik a dobogó felső fokán állhat­nak a ma délután 17 órakor kezdődő gyulai viadal végén. Természetesen tudása alap­ján nemcsak a holland Kroeze, a debreceni Hajdú, vagy a jugoszláv Kekec nyerhet, hanem a Béke és Barátság Kupa-győztes 21 éven aluli magyar válogatott erőssége, a nyíregyházi Pet- rikovics is, és számolni kell a bolgár Markovval, továb­bá az osztrákok tapasztalt favoritjával Adolf Funkkal is. A 16 motorosból álló me­zőny igencsak kiegyenlített, éles harc várható tehát Gyu­la város nagydíjáért, az egyébként négy hasonló ver­senyből álló hazai sorozat el­ső állomásán. A viadalnak érdekessége az is, hogy ve­zető bírája a világ egyetlen nemzetközi salakmotoros hölgy versenybírója, a sváj­ci Trude Mistarc asszony lesz, akit a férje is elkísért. >• Kézilabda Szeghalmi SC—Magyar Ká­bel 21—18 (13—12). NB II. női. Szeghalom, 200 néző. V: Marech, Burián. Szeghalom: dr. Horváthné — VIZERNÉ 4, DANKA 3, MENDRÉNÉ 13, Madar, Dinya, Vargáné 1. Csere: Losonczi, Dögé, Sán­ta, Botyánszki, Mezővári. Edző: Vas Sándor. Az első játékrészben gyengén véde­kezett a hazai gárda, s ka­pusuk sem remekelt. Ezért igen szorosan alakult az eredmény, hiszen több eset­ben is a vendégek vezettek. A támadásban azonban nyű­göd tabb játékot mutattak, bár a befejezésekben rendre hiba csúszott. A II. játékrész­ben nagyot javultak a szeg­halmiak, a lelkes és igen jól játszó - vendégek azonban csak az utolsó tíz percben „adták fel”, összességében jó benyomást keltett a hazai csapat, s szervezettebb csa­patjátékkal megérdemelte az értékes két pontot. Rajt 17 órakor hazai pályán flz Olajbányász az első... ... amelyet a Békéscsabai Előre Spartacus fogad. Az NB II mai második for­dulójában a lila-fehérek a vasárnap bajaiak ellen 5—3- as győzelmet arató Nagyka­nizsai Olajbányász együtte­sét fogadják, ez pedig tisz­teletre méltó „mutató” a vendégcsapat részéről. Amelynél mellesleg a ZTE- nél szép sikereket elérő Szőcs János a mester. — Azt nem mondom, hogy mindenben elégedett voltam a csapat Mezőtúron nyújtott teljesítményével — mondta a tegnap délidőben tartott edzés után Pataki Tamás, a Békéscsaba edzője. — El is mondtam a hiányosságokat, egészében azonban a nagy elánnal küzdő Szabó Lajos SE otthonában nem tartom sikertelennek a döntetlent. Ma viszont már, remélem, két pontot szerzünk. Az ösz- szeállításban annyi változás lesz, hogy Steigerwald gyo- morbántalmakkál küszkö­dik, lázas is, így nem játsz­hat. Mivel ezúttal 4-2-4-es formációt játsszunk, Melis kezdőember lesz, ő a negye­dik csatár. A kispadon Oláh, Kéki, Rácz, Cseh, és első íz­ben Ottlakán ül majd. A területi bajnokságok va­sárnapi nyitó mérkőzései kö­zül, anyagtorlódás miatt, adósak vagyunk még egy ta­lálkozónak a tudósításával. BÉKÉSI SE—BKV ELŐRE 0—0 Békés, 800 néző. V: Szilágyi M. Békés: Makai — Szabó, Zsíros, Felegyi, Vágási I. — Kátai, Vágási S. (Zsömbörgi), Alberti — Fehér, Vozár (Süli), Bobcsek. Edző: Szűcs Mihály. BKV Előre: Jancsek — Tóth, Vári, Béres, Vincze — Nagy, Gergely, Keller — Kelemen, Gubán, Kapcsos (Bursi). Edző: Anda László. 87. perc. Zsömbörgit egy dur­va belemenés után kiállította a játékvezető. Az „Ismerkedéssel” eltelt első negyedóra után Vágási S. fejesei közül az egyik a kapufán csat­tant, Vozár lövései pedig célt tévesztettek. A fővárosiak vöt dekeztek, amelybe sok kemény­ség vegyült. Szünet után Vágá­si S. újra kapufával vétette észre magát, összességében azonban a békésiek nem ta­lálták meg ellenfelük szoros vé­dekezésének ellenszerét. A dön­tetlen megfelel a játék képé­nek, mert a hazaiak lelkesen, de sok hibával játszottak. Jó: Makai, Szabó, Zsiros, Alberti. 111. Jancsek, Vári, Béres. Nagy Mihály A „BÉKÉSI TERÜLETEN” IS ELKEZDTÉK Megkezdődött a pontvadászat a megyei II. osztályú labdarúgó­bajnokság keleti csoportjában is, amelynek a békési városi lab­darúgó-szövetség a gazdája. A hét végén nyolc mérkőzés zaj­lott le a békési csoportban. Dévaványa—Tarhos 1—0 (0—0). Dévaványa, 150 néző. V: Páll. Dévaványa: Sipos (Parola) — Ungi, Lovász, Lánczi, Dékány, Prokics, Brakszatórisz, Takács (Kovács), Szarka, Bere (Nádas- di), Emyes. Tarhos: Kovács — Tóth P., Budai, Dolog, Bárká- nyi (Tóth Z.), Baji, Balogh, Molnár, Kiszel, Priskin, Tóth J. Az újoncok találkozóján sok gólhelyzetet dolgoztak ki a csa­tárok, végül is az egyetlen ta­lálat kapushibából született. G.: Brakszatórisz. Jó: Lovász, Dé­kány, Lánczi, Szarka, 111. Mol­nár, Balogh, Budai, Bárkányi. Gyulavári MEDOSZ—Dobozi TSZSK 2—0 (2—0). Gyulavári, 110 néző. V: Araczki. Gyulavá­ri: Tóth K. — Kiss, Vidó, Szu- rovecz dr., Bemdt, Sipaki, Med- gyesi R., Zsidó, Bukla (Med- gyesl J.), Szilágyi, Szabó (Lo­vász). Doboz: Dopaszka — Ba­gó, Bucsai, Szigeti, Bodzás, Zsibrita, Lovas, Sztojka J„ Sza­bó, Sztojka L., Szűcs. Annak ellenére hogy idény eleji talál­kozó volt, jó mérkőzést hozott. G.: Szilágyi, Zsidó. Gyulai Köröstáj—Okány 7—1 (3—1). Gyula, 100 néző. V: Koch. Sportszerű mérkőzésen biztosan győzött a hazai csapat. G.: Sán­ta 4, Domokos 3, 111. Lovas ill­ésből) . Jó: sánta, Domokos, Harmati, 111. Lovas. Gyomaendrőd—Elek 2—0 (1—0). Elek, 150 néző. V: Dobos. Gyo­maendrőd: Czinanó — Bán, Vá­ri, Barna, Molnár, Gera (Pa­taki), Hornok (Dinya), Rácz, Kovács, Tobak, Gonda. Edző: Majoros György. Elek: Csathó — Szabó, Samu, Purecs, Sáliéi (Szirbusz), Komor!, Vári, Péter, Valkovszkl, Liszkai (Fanaczán), Papp. Edző: Szabó Bálint. Meg­érdemelt a vendégcsapat győ­zelme. G.: Gonda, Kovács. Jó: Bán, Rácz, Kovács, Barna, 111. Szabó, Séllei, Komori, Papp. (Hotya Mihály) Kőrösladány—Bucsa 2—0 (2—0). Bucsa, 250 néző. V: Kiss F. Kö- rösladány: Kiss — Bak, Ber- náth, Balogh, Szántó,, Mező, Franyó, Csernok, Kántor, Danó, Tóth. Edző: Marsi István. Bu­csa: Lép — Molnár, Balázs, Cs. Nagy, Bányai, Tóth, Faluházi, Perecz, Kiss, Bácsi, Kovács (Kocka). Edző: Kecse József. Jó iramú mérkőzésen, megérdemel­ten nyert a Körösladány. G: Kántór, Danó. Jó: az egész ven­dégcsapat, 111. Lép, Balázs, Mol­nár. (Ponta Sándor) További eredmények: Kamut! TSZSK—Mezőgyáni TSZSK 2—1, Kétsopronyl TSZSK—Május 1. Tsz Gerla 2—0, Sarkadkeresztúr —Vésztől KSE 1—4. Ifjúságiak: Gyulai Köröstáj— Okány 6—0, Kamut—Mezőgyán 1—4, Elek—Gyomaendrőd 0—2, Dévaványa—Tarhos 10—1 Gyula­vári-Doboz 3—2, Kétsoprony— Május 1. Tsz Gerla 2—2, Bucsa— Körösladány 1—3, Sarkadkeresz­túr—Vésztő 1—2. * * * A Békéscsabai Előre Sparta­cus SC és a Békéscsabai Agyag- Ipar labdarúgócsapatainak sor­solása úgy hozta, hogy minden hazai mérkőzésük egy napra esik (vasárnap). Éppen ezért a megyei bajnokságban szereplő agyagipariak valamennyi hazai mérkőzésüket szombaton játsz- szák le, hogy a szurkolókat mindkét napon kiszolgálják. Sporttörténet avagy — lelkesíts dallamok Az Előre-induló története Két év múlva, amikor majd megjelenik a Békés­csaba sporttörténetét bemu­tató tanulmány, a „Ki — kicsoda?” című fejezetben négy olyan sportemberre bukkanhat az olvasó, aki a Szombati nevet viseli. Olyan neves személyiségek ők, akik több versenyágban tűntek ki és aktív sportpályafutásuk befejezése után is az érdek­lődés középpontjában ma­radtak. Fineszes vízilabdás, tenorista András 1929-ben tűnt fel a vörös salakon és hosszú éve­ken át a déli kerület legki­válóbb középtávfutójának bi­zonyult. Amikor a ’60-as években ő igazgatta a csabai kötöttárugyárat, a BÉKÖT női kézilabdásai az NB I-ben, röplabdásai a második ligá­ban szerepeltek, míg az úszók versenyzőket adtak a magyar válogatottnak. László érdekes módon nem a föl­dön, hanem két más elem­ben: a levegőben és a víz­ben érezte igazán jól magát. A feledhetetlen „Pukati” — így becézték őt barátai — kiváló vitorlázó repülő és fineszes megoldásairól híres vízilabdás volt. A két Szom­bati fivér jószerével a lab­darúgásnak szentelte életét. György a pályán szerzett ta­pasztalatait a Merkur—Pa- mutszövő sportvezetőjeként és a megye egyik legkiválóbb nevelő-edzőjeként kamatoz­tatta és kamatoztatja. János szép ívű futball-pályafutását az Előrében kezdte, s a fran­ciaországi Angers csapatában folytatta. 10 évig keserítette a „gallkakasos” kapusok éle­tét, majd a II. világháború előestéjén hazatérve a Tö­rekvés SE színeiben folytat­ta. Még túl a hatodik ikszen is remekül kezelte a sárga bőr- és a fehér kaucsuk lab­dát. Sokak véleménye sze­rint, ha képezheti nagyszerű tenorját, énekesként is kar­riert csinálhatott volna. És itt álljunk meg a lexikális adatok felsorolásával, ugyan­is ez az a pont, amikor az imént leírtak és az ezután következő mondatok össze­kapcsolódnak. — Az 1920-as évek Előre MTE labdarúgóit az egyesü­let, a szurkolók, a sportág, egymás szeretete és bár­mennyire is furcsán hangzik, de így igaz: a szegénység kovácsolta össze — emléke­zett vissza a közel hatvan évvel ezelőtti időkre Szom­bati János, azután így foly­tatta: — A nagyon nehéz megélhetési, sportolási lehe­tőségek ellenére jókedvű, de­rűs fiúkból állt a csapatunk és a meccsek után, rendsze­rint még az öltözőben rá­gyújtottunk a nótára: „Vasárnap délután minden kislány kimegy az Előre-pá- lyára és megnézi, hogy ját­szik a babája, s meccs után vígan ezt dalolja: / Előris- ták, stramm fiúk, ma újra győztetek, szívemnek leg­szebb ideálja játszott közie­tek / De hogyha erősebb az ellenfél, gólt lő az Előre-ka- puba, sírni tud ilyenkor min­den kislány és meccs után sírva ezt dalolja: / Előristák stramm fiúk, a meccs ma el­veszett, szívemnek legszebb ideálja juszt is szeretlek!” Hát ez volt az egyik Előre­induló mosolyodott el János bácsi, azután — pianissimo — rákezdett a másik, az előbbinél sokkal pattogóbb ritmusú „harci dalra”: — „Nincsen a világnak oly futballistája, mint mikor egy előrista kimegy a pályára / Kimegy a pályára, startol a labdára, még az isten, az öreg-isten is lemosolyog rá­ja / Lemosolyog rája, csókra áll a szája, hisz Jézus Krisz­tus is futball-labdát rúgott húszéves korába!” — Persze effajta dalokat, indulókat más klubok játé­kosai is énekeltek, sokszor azonos dallamra, de ez nem zavart bennünket — emlé­kezett vissza az egykori ki­váló labdarúgó, azután té­mát váltva így szólt: — Ne­kem nagyon tetszik az új Előre-induló, remek a zené­je, szellemes a szövege, és ami a fő: a szurkolóhoz szól! Mészöly: hasonlít a Fradi- indulóhoz Jó házigazdához illően ek­kor új magnókazettát tet­tünk a „Sanyóba”, és néhány pillanat múlva együtt hall­gattuk a hangszóróból áradó indulót: „Csaba, Csaba, Békéscsa­ba! Előre, Előre, Előre Spar­tacus / Győzelemre, győze­lemre, győzelemre biztatunk! / Ne kíméld torkodat, kell most a hangulat, zúgjon a biztatás, szép volt fiúk! / Csaba, Csaba, Békéscsaba!” — Hogyan született az új Előre Spartacus-induló? — kérdeztük Selmeczi Mihály- tól, a lila-fehér klub szerve­zési és propagandacsoportjá­nak vezetőjétől. — Hat esztendővel ezelőtt a klub propagandabizottsá­gának vezetője, Fazekas Ta­más hozta szóba az Előre Spartacus-induló ügyét. Va­lamennyien egyetértettünk abban, hogy a jelentős tá­borral rendelkező csapatnak szüksége lenne egy olyan in­dulóra, amely a szurkolók­hoz szól. Felkértük a Sygma együttest, melynek tagjai megkomponálták indulónkat. Ezt az 1977. decemberi Elő­re-bál bán mutatták be. A siker óriási volt és azóta az új induló hangjaira futnak ki a labdarúgócsapatok a Kórház utcai sporttelep zöld gyepére! Az új Előre-induló meg­születésének „kulisszatitkai” mögé a Sygma egyik alapí­tója, Kaposvári Jenő segít­ségével pillantottunk be. — Örömmel tettünk ele­get az egyesület kérésének. Az izgalmas feladat mellett a sport és az Előre szeretete vezetett bennünket. A zenei anyaggal szakszofonosunk, Várfalvi Géza, míg a szö­veg alapötletével szólóéneke­sünk, Nagy Lajos jelentke­zett. A finomításokban a zenekar valamennyi tagja tevékenyen részt vett, így azt mondhatom, az egyesü­leti bálakon és a pályán hallható melódia és szöveg a Sygma kollektív munkájá­nak eredménye. Amikor a hat évvel ezelőtti egyesületi bálon először eljátszottuk ezt a számot, szép sikert arat­tunk vele. Jólesett az akko­ri edző, Mészöly Kálmán di­csérete, aki a Fradi-induló- val egyenértékűnek minő­sítette kompozíciónkat — mesélte Kaposvári Jenő, majd ezekkel a szavakkal folytatta: — Diákkorunkban vala­mennyien sportoltunk, s na­gyon érdekes, „oldalbordá­ink” is ezt tették. Váczi Gá­bor, a sízés nagy barátja, aki feleségével rendszeresen a Tátrában tölti téli sza­badságát. Tomka Attila és Várfalvi Géza a vízben érezte legjobban magát: úsz­tak, vízipólóztak. Érdekes, hogy mindkettőjük felesége a legjobb csabai tornászlá­nyok közé tartozott. A stranddal szemben lakó, nagy fizikumú Feigl Miklós — mi sem természetesebb — hosszú éveken át volt az úszó- és vízilabdacsapatok erőssége. Leszkó Pál szereti a „madzagot áztatni” a víz partján, lelkes — és miként ő meséli —, eredményes sporthorgász. Nagy Lajos atletizált, futott, és magas­ugrásban ért el figyelemre méltó eredményeket. Éne­kesnőink? Veress Erzsi és Gubucz Kati a napozás, a strandolás kedvelői. Ma­gamról és családomról any- nyit, hogy feleségem a sportiskolában kézilabdá­zott, én pedig a technikai sportok felé vonzódtam. Fő­ként a motocrossozást ked­veltem. Ennyit tehát a „csa­pat” sportmúltjáról. Meccsre járó zenészek Most pedig? Hiába tagad­nánk, szaladnak az évek. Húsz éve zenélünk együtt, valamennyien családapákká, középkorúakká váltunk. Lassanként lányaink, fiaink versenyeire járunk. Négyen nagyon lelkes focirajongók, meccsre járók vagyunk. Amikor beköszönt a jó idő, összeállunk a haverokkal, kispályás meccseket vívunk egymás között, vagy más zenekarok ellen. Rúgjuk a labdát a játék, a mozgás öröméért — fejezte be a be­szélgetést Kaposvári Jenő. Hárman beszéltek ugyan­arról, és reméljük — sza­vaik nyomán — életre kelt az Előre-indulók története. Machalek István II SZÖV0SZ Kupáért Az 1983. évi SZOVOSZ Kupáért léptek pályára a léríl és női kispályás labdarúgók, ezúttal azonban még a területi döntőn, Kecskeméten. Megyénket mind­két fronton a Bcs. ÁFÉSZ gárdája képviselte, méghozzá eredményesen, hiszen mindkét csapat bejutott a szeptember 3—4-én rendezendő országos dön­tőre, amelynek Szolnok lesz a házigazdája. A lányok a Pest megyei ÁFÉSZ gárdáját 2—0-ra, a mezőtúriakat 3—l_re, a tiszakécskeieket pedig 2—1-re verték. Tulajdonképpen ezen az utolsó mérkőzésen dőlt el a továbbjutás sorsa, 0—1-ről fordítottak a csabai hölgyek, mégpedig a befejezés előtt négy perccel lőtték az egyenlítő gólt, nem sokkal később pedig a kö­vetkezőt. Kitűnő teljesítményt nyújtott Kondacs Gyöngyi, Erőssné Goron Tünde, Holecska Erzsébet és Veres Ildikó. Ez utóbbi csabai játékos a torna legjobbja is volt. A férfiak mezőnyében két győ­zelemmel és egy vereséggel — gólkülönbséggel — jutottak to­vább a békéscsabaiak a Mező­túr ellenében. Igaz, hogy épp az ezüstérmes csapattól szen­vedtek 2—1-es vereséget, de utána 4—2-re verték a pécelie- ket, majd 3—I-re a Pest me­gyei gárdát. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet- BÉKÉS MEGYEI tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadjá a Békés I INDEX: 25054 megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dfj: egy ISSN 0133—0055 hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. NÉPÚJSÁG Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom