Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

EmSZEEU 1983. augusztus 14., vasárnap KOMMUNISTA MŰSZAK A SZLOVÁK KOLLÉGIUMÉRT ÉS ISKOLÁÉRT. A békéscsa­bai költségvetési üzem dolgozói kommunista műszakot tartottak tegnap, szombaton dél­előtt a szlovák kollégium és iskola építésénél. A vállalat csaknem 100 dolgozója ezen a délelőttön mintegy 50—60 ezer forint értékű munkát teljesített. Az első képen az irodai dolgozók az épület belső helyiségeit takarítják. Jobboldali képünkön a távfűtő csatorna fedlapját bontják Fotó: Kovács Erzsébet Megkezdődött a napraforgőtáblák vegyszeres kezelése Országos honvédelmi könyvnapok Szeptember 19—24. között másodízben rendezik meg az országos honvédelmi könyv­napokat: a megnyitó ünnep­séget Győrött tartják. Ennek során 9 kiadó — az Európa, a Kossuth, a Közgazdasági és Jogi, a Magvető, a Móra, a Műszaki, a Népszava, a Szépirodalmi és a Zrínyi — a terjesztő vállalatokkal együtt kínálja azokat a mű­veket, amelyek magas szín­vonalon szolgálják a hazafi­as, honvédelmi és internacio­nalista nevelés céljait: szo­cialista hazánkról és annak védelméről szólnak, a népek barátságát, összefogását erő­sítik, s elmélyítik az olvasók hadtörténeti, katonapolitikai, haditechnikai ismereteit. Ez alkalommal 45 mű kerül a könyvesboltokba és a könyv­bizományosokhoz. A megjelenő könyvek so­rában megtalálhatók szépiro­dalmi művek is. Baranyi Fe­renc : Szerelem és háború cí­mű kötetében régi és mai költők szólnak a költészet e két gyakori témájáról. A gyermek és ifjúsági művek között lesz Berkes Péter: Égi Utazók című könyve, amely­ben beavatja olvasóit az űr­hajósok nehéz mesterségébe, bemutatja életútjukat az is­kolapadtól az űrkabinig. A történelmi múltunkat vizsgá­ló és értelmező munkák egyike Bona Gábor: Tábor­nokok és törzstisztek a sza­badságharcban 1848—49 cí­mű műve. A hadtörténész sokéves kutatómunka ered­ményét összegzi könyvé­ben. Rövidesen hozzálátnak a fontos növényolaj-ipari alap­anyag, a napraforgó betaka­rításához. Az érés az utolsó szakaszhoz érkezett, a folya­matot most vegyszeres be­avatkozással gyorsítják meg. A napraforgót repülőgépek­ről és helikopterekről a Reg­ion nevű anyaggal kezelik, ennek nyomán a levélzet le­szárad, és a kombájnok ösz- szefüggő nagy területeken kezdhetik meg a munkát. Az elmúlt hetek forrósága a napraforgótermést is ked­vezőtlenül befolyásolta; egyes területeken alig jutott víz- utánpótláslíbz a növényzet, itt szinte nincs is szükség a vegyszerek alkalmazására. A kedvezőbb vízgazdálkodású talajokon a növényállomány aránylag biztatóbb képet mutat; itt nagyobb hoza­mokkal számolhatnak a ter­melők. A tapasztalatok sze­rint viszont az idén a gaz­daságoknak kevesebbszer gyűlt meg a bajuk a napra­forgót károsító növényi be­tegségekkel, amelyek példá­ul tavaly jelentős kiesést okoztak, s rontották a jöve­delmezőséget. A napraforgó-termesztők az elmúlt időszakban jelen­tős eredményeket értek el. Ennek nyomán növekedett a hazai növényi eredetű zsi­radékfogyasztás, és fellen­dült az ágázati export. Tíz év alatt az egy főre jutó nö­vényolaj-fogyasztás megkét­szereződött. A feldolgozó üzemek berendezkedtek a takarmánygyártásra is, éven­te mintegy 275 ezer tonna fehérje tartalmú takarmányt adnak az állattenyésztőknek, csökkentve ezzel a fehérje­importot. A betakarítás csaknem va­lamennyi mezőgazdasági üzemnek munkát ad; mint­egy 1100 nagyüzemben fog­lalkoznak a napraforgó ter­mesztésével. Ez a növény egyebek között azért nép­szerű, mert agrotechnikai munkáihoz a gabonatermesz­tés gépeit használhatják és jól illik a vetésforgóba is. Egyre jobban terjed a hib­ridek aránya, ezek ugyanis nagyobb terméssel fizetnek. A földeken a külföldiek mel­lett megjelentek a hazai ne- mesítésű napraforgó hibri­dek. Javult a búza minősége Az 1983. évi búza az érés előtti fejlődési szakaszáig kedvező időjárási körülmé­nyek között fejlődhetett, ám a legutóbbi hetek hősége az aszályra hajlamos (homokos, szikes) területeken siettette az érést. Szerencsére a nagyobb területen — noha a búza itt is korábban érett meg a betakarításra — a szemek számottevően nem károsodtak. A búza betakarítása és tá­rolása az idén két héttel ko­rábban kezdődött, mint más években. A felvásárló Ga­bona Tröszt megyei vállala­tai felkészültek az előző évi­hez hasonló mennyiségű, de a szárazabb időjárás követ­keztében jobban tárolható búza átvételére. A raktárka­pacitás a tavalyihoz képest 4 százalékkal növekedett, ezzel a felvásárlandó gabonater­més mintegy háromnegyed része központi tárolókban he­lyezhető el, a többi bérelt, illetőleg átmeneti raktárak­ba kerül. A búza beltartalmi — sü­tőipari érték szerinti — mi­nősítését először 1980-ban alkalmazták. Jelenleg 122 la­boratórium van a beltartal­mi értékmeghatározáshoz szükséges műszerekkel, esz­közökkel felszerelve. A me­zőgazdasági termékértékesí­tésről szóló MT rendelet sze­rint a szerződés lényeges tartalmi elemei közé tartozik a minőség meghatározása. A szerződés teljesítésekor a megrendelő (átvevő) első kö­telessége, hogy a termény mennyiségét és minőségét megállapítsa. A minőséget szabvány szerint, ennek hiá­nyában pedig más kötelező előírásra való utalással a termény minőségének szak­szerű, rövid leírásával kell meghatározni. A fizikai jellemzők közül követelmény a literenkénti 76—80 dkg-os sűrűség (hek­tolitersúly), a nedvességtar­talom és a keverékesség (tö­rött, rovarra vágott, kicsírá­zott szem, idegen mag, köny- nyű keverék stb.) korlátozá­sa. Az elmúlt évben a jó sü­tőipari értékűnek mondható búza mennyisége az átvett termésnek 60 százalékát tet­te ki, az idei célszerűbb faj­taösszetétel következtében is várható ennek az aránynak a javulása. Dinnyék Azt kérem! Édes az Idén a görögdinnye. És sok van belőle. A piacokon és az autóutak mentén valósá­gos dinnyehegyek magasodnak. Ráadásul ez óriásgyümölcsünk kisebb példányai is jó ízűek. De azért válogatunk. Ilyenkor, diny- nyeszezon idején valamennyien dinnyeszakértővé leszünk, s még az az örömünk is megvan, hogy szakértői minőségünkben kivív­juk a család csodálatát. Mert szinte valamennyi választott dinnye roppan-reccsen, amikor felszeleteljük, s herseg a fogunk alatt, amikor élvezzük a za­matét. Az idei dinnyék fotó­sunkat a mellékelt képek elké­szítésére ihlették. (MTI-fotó— — Pintér Márta felvételei — KS) Dinnyefej Miről ír a Kertészet és Szőlészet? A zöldségtermesztésben al­kalmazott csöpögtető öntözés honi tapasztalatairól ír Túri István. A szüret szakszerű előkészítésével kapcsolatos gondokra, kérdésekre — ho­gyan mossuk ki a hordókat, mivel kezeljük az új hordót, milyen borkezelési anyago­kat szerezzünk be stb. — ad választ Merz Árpád cikke. Külön írás foglalkozik a befőzéssel, emlékeztetve, hogy házi készítésű savanyú­ságot nemcsak uborkából, paprikából, paradicsomból le­het készíteni, hanem — mint a receptek mutatják — zöldbabból, spárgából, pet­rezselyem-gyökérből, karfi­olból, kukoricából, sőt kar­fiolból és gombából is. Ezenkívül az őszi spenót­termesztésről, a csemegesző­lő szüretéről, zöldbabfajták­ról, a noszvaji kastélyról és parkjáról, mexikói diófenyő- változatokról, a tüskétlen szeder optimális ültetési tá­volságáról és más egyéb té­mákról lehet olvasni ebben a számban. Választottak Egymásra mutogatás helyett összefogás A z elmúlt évtizedekben Janus-arcú kép rajzolódott ki a honi építésügy produktumáról. Ha a közelmúltunk látványos eredményeivel akarunk büszkélkedni, többnyire az új városok, lakónegyedek egyikére kalauzoljuk el a látogatóinkat, megemlítve, hogy húsz év alatt másfél milliónyi új lakást adtunk át, tehát új otthonba költözhe­tett csaknem a fele lakosság. S természetesen megmutatjuk vendégeinknek új gyárainkat, gyermekintézményeinket, a művelődési otthonainkat, a végre-valahára tető alá került új kórházainkat is. A Janus-arcú kettősséghez tartozik, hogy ha a munkafe­gyelem lazaságaira, a hanyag munkára keresünk példát, is­mét az építésügy jut először az eszünkbe. S mintha egészen más szemüvegen át néznénk az alkotásokat, ilyenkor már azt vesszük észre elsősorban, hogy rosszul zárnak az abla­kok az új lakótelepen, silány a tapéta, gyakoriak az anti- humánusan kicsiny lakószobák és így tovább. Ilyenkor per­sze önkéntelenül feltesszük a kérdést: vajon ki felel eze­kért a hibákért? A választ valamennyien tudjuk. Az építők a tervezőket okolják, mondván: az ő rajzasztalukon jelentek meg először azok a kicsiny lakószobák, ők írták elő, hogy csak olcsóbb fajta tapétákat használhatnak stb. A tervezők persze azon­nal továbbadták a labdát, arra hivatkozva, hogy ők sem csodatevők, abból az összegből, amit nálunk egy lakásra szánnak a megrendelők, a beruházók, nem telik többre... S természetesen a beruházók sem maradtak adósak a vá­lasszal, azt felelve, hogy a világ egyetlen országa, társa­dalma sem tud annyit szánni az építkezésekre, mint ameny- nyit a tervezők-kivitelezök igényelnének, mindenütt korlá­tozottak a keretek, s különben is, valljuk meg, elég drágán dolgozik nálunk az építőipar ... Lánc, lánc, eszterlánc — valamennyien tudjuk, hogy év­tizedeken át tartott ez az egymásra mutogatás. Ami persze mindig a felelősség elhárításával társult, s ennek a kölcsö­nös hibakeresésnek mindig az állampolgár, végső fokon az ország látta a kárát. Valószínűleg az utóbbi évek új, és nehezebb gazdasági helyzete, körülményei magyarázzák, hogy kezd kimenni a divatból az egymásra mutogatás. Ma, amikor észrevehetően kevesebb a beruházás, aligha menne sokra az az építőipari vállalat, amely továbbra is „magas lóról” próbálna tárgyal­ni a tervezőkkel, s beruházókkal. A tervező vállalatok is jobban belátják, hogy nem boldogulhatnak az építők nél­kül, ezért amikor egy újabb építkezés terveit papírra ve­tik, jobban figyelembe veszik a velük partnerkapcsolatban álló kivitelező vállalat gépi felszereltségét, adottságait és lehetőségeit, mint azelőtt. S bár a beruházók, a megrende­lők alkupozíciója, akaratérvényesítési lehetősége ma jobb, mint korábban, azért ennek is van határa. Mert bár ma valóban kevesebb a beruházás, s szolgálatkészebbek az építők, azért nincsenek kiszolgáltatott helyzetben. Ennél­fogva a beruházónak ma sem fűződik érdeke ahhoz, hogy halogassa a döntést, ne készítse elő idejében az építésre al­kalmas területet, mert könnyen olyan választ kaphat az építőktől: igaz, hogy nincs annyi megrendelésünk, mint az­előtt, de azért akad még másutt is! Mindezt napjainkban már az építésügy valamennyi köz­reműködője tudja. S bár — ez természetes! — a tervegyez­tető tárgyalásokon ma sem ritka az emelt hangú vita, a korábbi felelősség-áthárítás helyett egyre inkább érződik a 'kölcsönös megértés, a segítőkészség. Mintha mindenki a ma­ga bőrén érzékelné, hogy a másik fél fogyatékosságait lis­tába gyűjteni, azokat vég nélkül sorolni, zsákutca. Olyan zsákutca, amelybe betérni időbe és pénzbe kerül. A nehezebb gazdasági körülményeken túl más fejlemé­nyek is az együttműködési hajlamot erősítették. Köztük például az is, hogy az elmúlt években elég sok magyar épí­tőmunkás dolgozott külföldön, vagy pedig valamelyik kül­földi cég magyarországi építkezésén, így a saját szemével láthatta, tapasztalhatta: a munka csak akkor lehet folyama­tos, jól szervezett, ha nem a hibakeresésre, hanem az aka­dályok mielőbbi elhárítására helyeződik a hangsúly. A már említett együttműködési készséget fejlesztik a mind jobban terjedő fővállalkozások is. A beruházók in­kább egy-egy fővállalkozóval egyezkednek, mint az ilyen­olyan profilú építőipari vállalatok sokaságával. A fővállal­kozó tárgyaljon az alvállalkozókkal, hiszen így szövetséges­re tesz szert a beruházó. Így az alvállalkozók is jobban át­érzik, hogy nem sokra mennek az egymásra mutogatással, mert a megálmodott épület csak akkor készülhet el idejé­ben, ha valamennyien átérzik, hogy elsősorban a felelőssé­gük kölcsönös. ■z állampolgárok, az ország lakói nemcsak idejében, II netán határidő előtt átadott épületeket, hanem jobb minőségű munkát is várnak az új szellem terjedé­sétől. Lényegesen rövidebb hibajegyzéket, kevesebb panasz­ra adó okot. Az idő lesz a döntőbíró. Az mutatja meg majd, hogy a jobb együttműködési készség mennyire válik anyagi erővé. Földes Tamás Agrometeorológiai előrejelzés Az elmúlt hétközepi csa­padékzóna elvonulása után ismét szárazabb időjárás volt hazánk területén. A múlt hét második felében még főleg a Dunántúlon gyakoriak vol­tak a záporok, zivatarok, a hét végén azonban már csak szórványosan fordultak elő esők, záporesők. A hét ele­jén még Baranyában észlel­tek jelentős mennyiségű csa­padékot, másutt csupán 1-2 mm hullott, a hét közepén pedig mindenütt száraz, me­leg idő volt. Az eddig lehul­lott csapadék összmennyisége kevés volt ahhoz, hogy a tel­jesen kiszáradt talaj nedves­ségtartalmát jelentősen nö­velje, a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalma 30-40 szá­zalék között alakul, a mé­lyebb rétegekben pedig sem­mi változás nem történt. Az időjárás a jövő hét kö­zepéig várhatóan a követke­zőképpen alakul: Folytatódik az évszaknak megfelelően meleg idő, a nappali felmelegedés 23, 28 fok között alakul, a hajnali hőmérséklet 12, 17 fok kö­zött várható. Változóan fel­hős lesz az idő, mindenütt várhatók esők, záporesők, zi­vatarok. A lehullott csapadék meny- nyisége nem lesz elegendő a növénvek optimális vízellá­tásához, ezért ahol lehetőség van rá ott továbbra is ön­tözni kell. A burgonya elkezdte a lombhullatását, hamarosan várható a középkorai szőlő érése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom