Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM Alkotmányunk ünnepére készül az ország [ Alkotmányunk törvénybe iktatásának 34. évforduló­ját köszöntjük az idén. Már az augusztusi ünnep előes­téjén — 19-én — nagygyűlést tartanak Tatán és Szek- szárdon, 20-án pedig Balassagyarmaton, Balatonszár­szón, Karcagon, a Borsod megyei Karosán, ópusztasze­ren, Sárváron és Szentgotthárdon. Sok helyen erre a napra időzítik az avatóünnepségeket — iskolákat adnak | át a szeptemberi tanévnyitó előtt, másutt bölcsőde, óvo­da nyílik, s új üzlet, művelődési ház, sportpálya, üzem­rész —, ekkor szegik meg hagyományosan az új ke­nyeret, munkás-paraszt találkozókat rendeznek, s vi- j dám népünnepélyeket zenével, tánccal. Legnagyobb nemzetiségi megyénkben, Baranyában, magyar, német és délszláv népi együttesek adnak szí­nes műsort a megye köz­ponti ünnepségén, amelyet az idén augusztus 20-án Baksán rendeznek. Bács-Kiskunban a megye legkisebb településén, Tisza- alpáron átadják pz MMG Automatika Művek kecs­keméti gyárának új üzem­részét, Jánoshalmán vas­műszaki áruház nyílik, Békésben a hagyományos munkás-paraszt találkozók sorából kiemelkedik a gyu­lai rendezvény: a város és környéke ipari, s mezőgaz­dasági dolgozói augusztus 20-án délelőtt a gyulavári kastélykertben nagygyűlé­sen vesznek részt. Mező- berényben pénteken Petőfi- szobrot avatnak: a művelő­dési központ kertjében lep­lezik le ifj. Szabó István másfél méter magas bronz alkotását, amely Orlay Pet- rics Soma Petőfi-ülőképe alapján készült, s címe: Pe­tőfi Mezőberényben. A me­gyeszékhelyen 19-én dél­előtt filmplakát-kiállítást nyitnak a Kossuth téren; a Széchenyi ligetben 20-án zenés délután várja az ün­neplő csabaiakat. Békésen a Körös-parti Dózsa ligetben a város üzemei és népmű­vészei rendeznek vásárt, kí­nálják a kosárfonók mun­káit, a fazekasműhelyben született cserepeket. A Csongrád megyeiek központi ünnepségére, Ópusztaszerre 25—30 ezer résztvevőt várnak. A talál­kozón emlékeznek a hon­foglaló fejedelemre és vezé­reire is, akik a Kárpát-me­dencébe érkezve ezen a tá­jon, a Szeripusztán „ejtet­ték szerét” az ország tör­zsek közötti fölosztásának. Emlékeznek arra is, hogy a felszabadulás után e törté­nelmi emlékhely közelében a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére itt kez­dődött meg hazánkban a második honfoglalás, a földosztás. A hajdúsági alkotmány­napi ünnepségek legláto­gatottabb programja az idén is várhatóan az augusztus 20-án, 21-én megrendezendő hortobágyi hídi vásár lesz; a csárda előtti téren tartják a pásztortalálkozót, a nép­táncosok seregszemléjét, s több mint háromszáz nép­művész árulja majd porté­káit. Debrecenben virág- csendélet-kiállítást rendez­nek, lesz virágkötészeti ver­seny is. A Pest megyei avatóün­nepségek már augusztus 16- án megkezdődnek, ezen a napon nyitják meg Monoron az új ABC-áruházat. Egy nappal később adják át Nagykőrösön az öregek nap­közi otthonát, augusztus 18- án Érden és Jászkarajenőn óvoda, Szigetszentmiklóson alkotók háza nyílik. Au­gusztus 19-én Cegléden föl­avatják a városi tornacsar­nokot, Abonyban a falumú­zeumot, Ikladon a német nemzetiségi táj házat, Szent­endrén kaput nyit az új óvoda, Szadán átadják a ki­bővített általános iskolát. Avatóünnepségek sorával köszöntik augusztus 20-át Szolnok megyében is: Jász­berényben 16 tantermes ál­talános iskola készült el, a megyeszékhely Széchenyi- lakótelepén bölcsődét nyit­nak és éttermet, Kőtelken tanmedencét, Tiszasülyön szabadidőparkot adnak át. A Tolna megyei munkás- paraszt találkozók többsé­gét augusztus 19-én tartják. Pakson mind a négy terme­lőszövetkezetbe e napon várják az atomerőmű dol­gozóit, építőit. A szekszár ■ diák a város fölött magaso­dó szőlődombon, a Bartina hegyen ünnepelnek. Vas megye új városa Szentgotthárd; az alapításá­nak 800. évfordulóját ün­neplő település augusztus 20-án kap városi rangot. A nevezetes nap reggelén ün­nepi tanácsülésen választják meg a testület tisztségvise­lőit, bizottságait, ezt követő­en kerül sor a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár leendő szentgotthárdi gyá­rának alapkőletételére, majd a nagygyűlésre. Sárváron a várossá nyilvánítás 15. év­fordulójáról is megemlékez­nek az alkotmánynapi gyű­lésen. A Veszprémi Bakony Mű­vekben az ünnep alkalmá­ból avatják fel a szakmun­kásképző és szereléstechni­kai központot, amelyben a leendő szakmunkások, az autóalkatrészek gyártásá­nak ismereteit sajátítják majd el. Elutazott a kubai pártküldöttség Szombaton elutazott ha­zánkból Julián Rizo Alva- rez, a Kubai Kommunista Párt Közonti Bizottságának titkára, aki augusztus 6— 13. között küldöttség élén a magyar mezőgazdaság ta­pasztalatait tanulmányozta. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszélést foly­tatott a delegációval Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint Szikszay Béla, az MSZMP KB gazdaságpoli­tikai osztályának helyettes vezetője. A kubai vendégek felkerestek több mezőgaz­dasági üzemet és élelmiszer- ipari vállalatot. Textilmüvészeti kiállítások Tegnap nagyszámú érdek­lődő jelenlétében nyílt meg Kőszegen, a Zwingerben — öregtoronyban — az ötödik ipari textilművészeti bienná- lé díjnyerteseinek kamara­kiállítása. A biennálék fontos ízlés­formáló szerepet töltenek be, gyorsabb, eredményesebb gyártmányfejlesztésre, a vá­laszték bővítésére serkentik a textiltervezőket, gyártó­kat. A kiállítások bizonyít­ják, hogy mind gyakrabban találkozik nálunk gyümöl­csözően az iparpolitika és a művészeti törekvés. Ugyancsak Kőszegen, a Tábornokházban nyílt meg Rózsa Anna textiltervező emlékkiállítása is. A művész Budapesten és Svájcban ta­nult, a Kéziszövők Háziipa­ri 'Szövetkezetének alapítója volt. A kiállítások október 2- ig tekinthetők meg. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG a három Dombegyházán Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Veress Erzsi Bezárta kapuit a Savaria nyári egyetem Tegnap zárta be kapuit Szombathelyen a Savaria urbanisztikai nyári egyetem, s ünnepélyes diplomaosztás után búcsúztak Vas megyé­től, illetve az ősi Savariától az egyhetes turnus résztve­vői. A jelentős múltra visz- szatekintő nyári egyetem az első öt évben Vas megye és a tágabb környezet művésze­ti, történeti vonatkozásaival ismertette meg hallgatóit. Ezt követően — most már a tizenegyedik éve — urbanisz­tikai témákat dolgoztak fel. Az idei nyári egyetemen hazánk minden részéből, va­lamint tizenhárom országból — Ausztriából, Csehszlová­kiából, Dániából, Finnország­ból, Franciaországból, Jugo­szláviából, Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Olaszországból, Romániából, a Szovjetunióból és első íz­ben az USA-ból érkezett hallgatók alaptémája a kö­zép-európai városok revita- lizációjának, megújulásának gyakorlata volt. A Savaria nyári egyetem jövőre a 17. alkalommal vár­ja hallgatóit. A rendezők, a szakemberek megállapodtak abban is, hogy a következő esztendő nyári programja ugyancsak urbanizációs problémákkal foglalkozik. Futballstart Ahogy Mátyás napja körül a tavaszt reklamáljuk, Péter-Pál táján az aratás van porondon, akkor némi túlzással au­gusztus közepének biztos jellemzője a labdarúgó-bajnokság nyitánya. Méghozzá az új pontvadászat kezdődik el, hiszen ebben a sportágban a nyár a vízválasztó. Ekkor fogadják meg a klubok vezetői, a játékosok, hogy mostantól kezd­ve minden másképpen lesz. Jobban szere­pelnek a táblázaton, mert a csatárok ezentúl berúgják az adódó gólhelyzeteket, az edző pedig következetesebb szakmai munkát ígér. A szurkolók? Függetlenül a főszereplők fogadkozásaitól — újra amel­lett döntenek: ebben a szezonban, de biz’isten csak még ősszel, megnézik ked­venc csapatuk meccseit. Elvégre a futball híveinek örök tulaj­donsága a bizakodás. Kissé megszoktuk már az elmúlt években, hogy a magyar labdarúgás várvavárt megújhodása min­dig a következő esztendőre halasztódik, miközben, annak ellenére, hogy ígéretes intézkedések látnak napvilágot, váloga­tottunk és klubcsapataink nem képesek bizonyítani azok igazát. Most mégis okunk van a bizakodásra. Az 1982/83-as bajnokság annyi szomorú tapasztalattal szolgált az illetékeseknek, hogy soha (de legalábbis nagyon régen) nem tapasztalt rendcsinálás vált elodáz­hatatlanná. Két központi intézkedéstől mindenképpen jelentős előrelépést var­hatunk. Az egyik: a valós teljesítmény szerinti anyagi elismerés szigorú szabá­lyozása — a Békéscsabai Előre Sparta- cusban például nem is egy labdarúgó fi­zetése „szállt le” a 3000 forintos alsó ha­tárra —, a másik pedig a bevételek té­mája. A központi támogatás megszűnté­vel a fő bevételi forrás nagysága a jövő­ben a lelátó közönségétől függ! Azaz, ha hajt a csapat, sokan lesznek kíváncsiak rá, tehát nő a bevétel, következésképpen gyarapszik a pénz a klubon belül nemso­kára önálló költségvetéssel dolgozó lab­darúgó-szakosztály bevételi rovatában. És ebből jobban ösztönözheti alkalmazot­tait. Most már szinte minden csak azon mú­lik: ezeket az okos intézkedéseket képes lesz-e „keresztülvinni" az MLSZ! Egye­dül aligha, de az állami szervektől ígért segítséggel egészen bizonyosan. Állítjuk, a sportág előrelépésének feltételei között ez még a szakmai munka — egyébként nagyon is kívánatos — emelésénél is fon­tosabb. És — ha kell — induljon meg a legszigorúbb felelősségrevonás, de fent- ről lefelé és ne fordítva. Ha vét a me­gyei bajnokságban szereplő is, meg az NB I-es is, akkor véletlenül sem a „ki­csin" kezdődjék a nadrág kiporolása. És ehelyütt is szükséges szólni a „pálya tar­tozékairól”, a játékvezetőkről, ök renge­teget tehetnek a jó ügyért, de roppant sokat is ronthatnak a hétvégeken a lab­darúgásunkon. És ezt a rendkívül szerény „szolgálati díj” ismeretében is tudniuk kell. Akár mottója is lehetne eme, a fut­ballstart okán írt soroknak Dobra Sán­dor békéscsabai olvasónk hosszú levelé­nek utolsó passzusa: .......nem lehetetlent k ívánunk, hanem becsületes, tisztessséges játékot. Szeretnénk, ha így lenne, mert a közönséget csak így ' tudják a lelátókra csalogatni. Közönség nélkül pedig nincs labdarúgás." Fábián István Ifjúsági nap Sarkadon A KISZ sarkadi nagyköz­ségi bizottsága tegnap, szombaton rendezte meg a sarkadi ifjúsági napot. Az egész napos rendezvényre több száz fiatalt várnak, és az elképzelések szerint ha sikerül a program, és a fia­talok igénylik a folytatást, akkor a jövőben minden év­ben megrendezik. A délelőtt 9 órára hirde­tett SIN-re az elején csak gyéren gyülekeztek a részt­vevők, bár az előzetes je­lentkezések mást ígértek. Némi késéssel azért összejött a mezőny és Diószegi Imré­nek, a KISZ-bizottság titká­rának megnyitója után meg­kezdődött a verseny. A szervezők kellemes, test­mozgást nyújtó délelőttöt és egy szórakoztató estét ígér­tek, és ezt az ígéretüket meg is tartották. A férfi- és női csapatoknak négytusa-ver- senyt rendeztek, mely lövé­szetből, sorversenyből, kis­pályás fociból és célba do­básból, illetve rúgásból állt. Volt ezenkívül kötélhúzás, sörhalászat, gyermekhorgá­szat, játékos irodalmi és ze­nei vetélkedő, lassúsági ke-, rékpárverseny és még jó né­hány program. Délután 5 órától a cukor­gyári eszpresszó kerthelyisé­gében politikai kaszinót rendezett a KISZ-bizottság, • melyen politikai kérdések megválaszolása mellett ér­dekes játékokkal tölthették el idejüket a fiatalok. Labdagurítás is szerepelt a fiúcsapatok sorversenyében Fotó: Lónyal László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom