Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

N É PÚJSÁG I MEGYEI PtRIBIZOTTStG ES I MEGYEI TlMCS URH BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I 1983. AUGUSZTUS 2., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Folytatja munkáját a 68. eszperantó világkongresszus Megyénkbe látogatott II. II. Jeliszejev Vasárnap délelőtt a Buda­pest Sportcsarnokban az esz­perantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszpe­rantó világkongresszus. A nagyszabású találkozót Gré- goire Maertens, az Eszpe­rantó Világszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 őket büszkeséggel. Gáspár Sándor befejezésül alkotó, eredményes munkát kívánt a kongresszusnak. A vendég­látó magyar eszperantisták nevében Baráth Endre, a Magyar Eszperantó Szövet­ség főtitkára köszöntötte a mozgalomnak a világ min­■DIWfcKSALA KON GR A. A. Jeliszejev, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének első titkára, az együttműködési gazdasági tanácsos helyettese, tegnap, hétfőn Békéscsabára látoga­tott. Először a Békéscsabai Konzervgyárban ismerke­dett a termeléssel, a gyár­tóberendezésekkel, utána a hűtőházat kereste fel. A. A. Jeliszejev a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre. Kánikula a lakótelepen Fotó: Fazekas László Az eszperantó világkongresszus megnyitó ünnepsége. Gregorie Maertens, az Eszperantó Vi­lágszövetség elnöke köszöntötte a 70 országból összegyűlt ötezer eszperantistát (Fotó: MTI — KS) országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát. vala­mint a kongresszus elnöksé­gében helyet foglaló vendé­geket, köztük Gáspár Sán­dort, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökét, a rendez­vény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács el­nökhelyettesét. a védnöki testület elnökét. Kedves je­lenet következett ezután: az egyhetes tanácskozással egy időben zajló nemzetközi esz- perantista gyermekkongresz- szus résztvevői és magyar úttörők köszöntötték a kül­dötteket. Ezután Gáspár Sándor a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a magyar dol­gozók és az eszperantisták világtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tud­ni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az tény, hogy az emberiség egész történelme során nyel­vi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje le­rakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az esz­perantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyelve, s elősegítheti, hogy a világon létrejött valamennyi szellemi és kulturális érték az egész emberiség közkin­csévé váljék. Ezért — foly­tatta — az eszperantisták mozgalmát az utóbbi évtize­dek egyik legtisztább, leg­nemesebb mozgalmának te­kinthetjük. A továbbiakban arról be­szélt: minden embert az lel­kesít, ha látja munkája ered­ményét. Ezen a kongresszu­son az eszperantisták jelen­tős sikerekről, valóban jó eredményekről adhatnak szá­mot, s ez méltán töltheti el den tájáról összeseréglett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti megtisztelő­nek. hogy a világszövetség Budapestet választotta a kongresszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantó mozga­lom elismerése, de ezen túl megbecsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés jegyében párbeszédre, köl­csönösen hasznos kapcsola­tokra törekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Maertens ismertette számos nemzetközi szervezet üdvöz­letét. amelyekben eredmé­nyes munkát kívánnak a kongresszusnak. A tanácskozás fő témájá­nak bevezető eladását Ri­chard E. Butler, a Nemzet­közi Távközlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési világ­év főkoordinátora, a kong­resszus díszvendége tartotta A hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Délután ünnepségen emlé­keztek az Eszperantó Világ- szövetség 75 évvel ezelőtti megalakulására. Grégoire Maertens áttekintette az egy­re erősödő mozgalom eddigi történetét, s előadásában nagy teret szentelt a világ eszperantistái előtt álló fel­adatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgal­mának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, mely­nek egyhetes programjában — az orvostudománytól a környezetvédelemig, a leg­különfélébb témakörökben hangzanak el előadások. Hétfőn a Budapest Sport- csarnokban szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, egyetemi előadásokkal foly­tatta munkáját a 68. eszpe­rantó világkongresszus. Külön munkacsoportban tanácskoztak az orvos-egész­ségügyi eszperantisták, ülé­sezett a mozgalom egyik leg­erősebb szakmai szervezete, a Vasutas Eszperantisták Nemzetközi Szövetsége, és ugyancsak összejövetelt tar­tottak az eszperantista postá­sok és távírdái dolgozók. Ta­nácskoztak a rádióamatőr eszperantisták is, akik az MHSZ egyik, a Budapest Sportcsarnokhoz közeli klub­jában a kongresszus ideje alatt rádióállomást működ­tetnek : eszperantó nyelven tájékoztatják a világ rádió­amatőreit a budapesti ren­dezvény eseményeiről. Folytatódott a nemzetközi kongresszusi egyetem: az in­telligencia méréséről és örök­léséről, valamint Konfuciusz közgazdasági gondolatairól hangzottak el előadások — eszperantó nyelven. Délután rendezték a Nem­zetközi Eszperantó Szövetség szakmai szervezeteinek együttes közgyűlését, ame­lyen a különböző csoportok tagjait egyaránt érdeklő kér­déseket vitatták meg. A nap folyamán számos különleges témával foglalko­zó munkacsoport is ülést tar­tott. így például az idegen- forgalommal foglalkozó esz­perantisták nyilvános ülésen vitatták meg: miként segít­heti a turizmus a mozgalom még szélesebb körűvé válá­sát. A Pataky István Művelő­dési Központban délután megkezdődtek az eszperantó nyelvű ■ színházi előadások. Este a csillebérci úttörőtá­borban nemzetközi gyermek- tábor nyílt a világkongresz- szuson részt vevő szülők gyermekeinek részvételével. A Budapest Sportcsarnokban nagy sikerű kórusestet ren­deztek, amelyen bolgár, len­gyel és magyar dalosok lép­tek fel. Jubileumi ünnepség Csillebércen Vasárnap ünnepelte 35. ..születésnapját” a csillebér­ci vezetőképző- és úttörőtá­bor, ahol a kapuk megnyi­tása óta nyaranta tízezer gyermek tölti vakációjának egy részét élményekben, vi­dámságban gazdagon. 10—12 napos táborozáson. A jubileumi ünnepségen az 1200 táborozón kívül mintegy kétszáz meghívott vendég is részt vett: a tábor egykori vezetői, építői, az úttörőparadicsom tevékeny­ségét segítő állami, társa­dalmi szervek és intézmé­nyek képviselői. Ott voltak a ,,Politizálás a tizenévesek körében” címmel megrende­zett nemzetközi szeminári­um résztvevői, a Csehszlo­vákiából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köz­társaságból és a Szovjet­unióból érkezett úttörőveze­tők, iskolák, intézmények képviselői. Ballner Károly, a tábor vezetője tartott tájékoztatót a tábor jelenlegi életéről, az úttörőmozgalom életében el­foglalt helyéről, majd Var­ga László, a Magyar Üttö- rők Szövetségének főtitkára mondott ünnepi beszédet. Német nyelvtanárok tanácskozása Budapesten Hétfőn Budapesten, a Cor­vin filmszínházban megkezd­te munkáját a Német Nyelv­tanárok Nemzetközi Szövet­ségének (IDV) VII. kong­resszusa. Kari Hyldgaard- Jensen, az IDV elnöke üd­vözölte az ötven országból összegyűlt, mintegy ezer kül­döttet. Majd Köpeczi Béla művelődési miniszter köszön­tötte az augusztus 5-ig tartó eszmecsere résztvevőit. Ki­emelte: nagy megtiszteltetés, hogy első alkalommal, ami­kor nem német nyelvű or­szágban tartják a szövetség kongresszusát, éppen hazán­kat választották a tanácsko­zás színhelyéül. A mai Magyarország kul­turális életére a nyitottság és. amennyire lehetséges, az egyetemesség keresése a jel­lemző — mondotta. Az a tény. hogy nyelvünk kevés­bé elterjedt, arra kötelez bennünket. hogy mindenki számára lehetővé tegyük va­lamilyen idegen nyelv meg­tanulását. Napjainkban az idegen nyelv ismerete ob­jektív szükségszerűség, nem­csak kulturális, de gazdasági érdekeink is ezt kívánják. A kongresszustól azt reméljük, hogy segítséget ad a ma­gyar nyelv pedagógusainak is — nemcsak a germanis­táknak — az új módszerek megismeréséhez, különösen a felnőttoktatásban. Fontos ez a tanácskozás azért is, mert ebben a feszültséggel terhes világunkban talán nem hiá­ba hangsúlyozzák a nyelvi kommunikáció jelentőségét; azért hogy egymást jobban , megismerjük, ily módon ér­tékeinket kölcsönösen meg­becsüljük, s megvédjük az emberiség legfőbb javát, a békét. Délelőtt két előadásra ke­rült sor. Mádl Antal profesz- szor, az ELTE német tan­székének vezetője áttekintet­te a német nyelv és kultúra történetét Magyarországon, Kari Hyldgaard-Jensen — a tanácskozás fő témájáról — a német nyelvoktatás idegen nyelvi' körnvézetben. ennek lehetőségeiről, feltételeiről és korlátáiról tartott előadást. Délután a kongresszus 14 szekcióban folytatta munká­ját. s a négy nap alatt több mint 240 előadás — köztük negyven magyar szakemberé — hangzik el. A szekcióülé­seken egyebek közt a nyelv- tanítás fontosságával, a be­szédkészség fejlesztésével, az eredeti irodalmi szövegek al­kalmazásának kérdéseivel, a tananyag tudatos kiválasztá­sával. a szaknyelv oktatásá­val és a speciális módsze­rekkel kapcsolatos nézetei­ket. tapasztalataikat cserélik ki a szakemberek. Köszöntjük a leendő tiszthelyetteseket! Alkotmányunk közismerten minden magyar állampolgár fontos kötelességévé teszi a haza védelmét. Védeni azt az or­szágot, amely az elmúlt évtizedekben tényleg hazánkká vált. óvni minden ve­szélytől azt a hont, amelyben születtünk, nevelkedtünk, amelynek nyelvét értünk örökké aggódó, bennünket féltő édes­anyánktól tanultuk, ahol az első és soha el nem felejthető emlékeink gyökereznek, amely ezernyi gondoskodásával szüntele­nül körülvesz bennünket, s ma már ter­mészetesnek tűnő létbiztonságot, nyugal­mat, s önmagunk mind emberibb kitel­jesedését biztosítja — elemi természetes­ség minden józanul gondolkodó ember számára. A haza védelmére mindenkor készen állni általános kötelesség, de ezen belül a hivatásuknál fogva a tényleges szolgá­latot teljesítő néphadsereg hivatásos állo­mányának ebben elsődleges szerepe van. Hiszen ők azok. akik a korszerű hadi- technika ismereteinek a birtokosai, akik nem is kis fáradsággal és türelemmel ad­ják tovább ezeket az ismereteket a hon­védség kötelékébe újonnan bekerült újon­coknak, a. civil életből gyakorlatokra be­vonuló tartalékosoknak: Néphadseregünk harci készenléte, küzdő szelleme alapve­tően az ő mindennapi munkájukon mú­lik: a tiszti, a tiszthelyettesi állományon. Az 1848 49-es szabadságharcunkban szü­letett hadseregünk lényegét ma is párat­lan pontossággal kifejező szavunk: hon­véd, de katonapolitikánk lényegére utal ez is: néphadsereg. A szavak ugyan meg­kophatnak az idők folyamán, a történe­lem viharaiban, de történelmi tett. hogy napjainkban is őrizzük lényegét. Ilyen érzésekkel és őszinte megbecsü­léssel köszöntjük megyénk székhelyére most érkezett katonafiataljainkat, akik kemény munkával, őszinte elhivatottság­gal választották életpályául a tiszthelyet­tesi munkát. A tanulmányi idő mögöttük van. megkaptak mindent társadalmunktól, tisztjeiktől, akik eddig oktatták őket. hogy felkészülten vizsgázhassanak majd az élet gyakorlatából is. Az ünnepélyes avatásuk, az eskütétel van már csak hátra. Üdvözöljük azt az évek óta kialakult gyakorlatot, hogy az avatás előtt álló tiszthelyettesek az ország egy-egy, de mindig más városában készülnek fel az utolsó napokban az ünnepélyes záró ak­kordra: az avatásra. Öröm számunkra, hogy ez évben Békéscsaba adhat otthont ennek a magasztos, az avatáson részt ve­vő tiszthelyetteseink életében örökké em­lékezetesnek maradó ünnepi aktusnak. Kívánjuk, hogy Békéscsabán töltött napjaik, felkészülésük az avatásra siker­rel teljenek, soha az. életben ne kelljen megízlelniük a háború borzalmait s dol­gozzanak olyan eredményesen, hogy er­re sor tényleg ne kerüljön e feszültsé­gekkel tele világunkban. Ne feledjék soha életük során, hogy ők a hon védői, a nép hadseregének gerince. Szeretettel köszöntjük mindannyiukat! Erőt, egészséget!

Next

/
Oldalképek
Tartalom