Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-22 / 172. szám
1983. július 22., péntek ...az volt az érzésem, hogy a legaktuálisabb drámát írom Hubay Miklós, Különös nyár-éjszaka című darabjáról A mű elkészült, az alkotó pihen. Különös nyár-éjszaka című drámájának bemutatója után, mediterrán pezsgésű gyulai délelőttön, Hubay Miklós — túl a premier izgalmain — kicsit fáradtan várja a kérdéseket. — Miről beszélne most a legszívesebben? — örülnék egy olyan beszélgetésnek, amely hozzásegítené a lap olvasóit, 'hogy jobban értsék a történelmet, amelyre a darab cselekménye épül — mondja Hubay Miklós. — És hogy jobban értsék azt a formát is, amelyben a drámát írtam, hiszen a formában bizonyára van valami szokatlan, ha más nem. a valóságnak és az álomnak az összekapcsolása, és e mellett visszafelé utazás az időben. — Kezdjük akkor a történelemmel. — A darabnak két történelmi főszereplője van. Az egyik a XX. századi tudomány óriása, Freud Zsig- mond, aki a lélekelemzésnek és egy újfajta álomfejtésnek volt az atyja. Bécsben élte le majdnem végig az életét, és így pár évtizeden át kortársa volt a darab másik főszereplőjének, Ferenc József császár és királynak. A darab két történelmi dátumra épül, az egyik 1938, a második világháború előtti időszak, a másik: 1914, az első világháború kitörésének pillanata. A dráma 1938 nyarán kezdődik, amikor pár nappal Hitler Ausztriába történt bevonulása után Freud Zsigmond könyveit elégették és ő maga nagy nehezen megszerezte az engedélyt, hogy Londonba utazhasson. Ekkor 82 éves és utolsó könyvét szeretné befejezni, a Mózesről szólót. Súlyos betegen, szájrákkal operálva indul útnak. A közeledő háború fenyegetésének árnyékában. Szorongásai egy szorongásos álomban folytatódnak — úgy érzi, hogy a vonat visszafordul vele Bécs- be. ahol négy öreg nővérét hagyta, akiktől el se tudott búcsúzni. Lehet, hogy ezeknek a sorsa is aggasztja őt. De Bécs mintha megváltozott volna, olybá tűnik, mintha az 1914-es Bécsbe került volna vissza, az első világháború előestéjére. Schratt Katalinnak, a császár egykori szeretőjének a szalonjában találkozik Ferenc Józseffel, és Freud úgy érzi. az ő feladata lehetne, hogy az agg, szenilis császárt egy lélekelemző kúrának vésse alá, így talán meg lehetne akadályozni, hogy aláírja a mozgósítást, az oly értelmetlen világháború kirobbanását. Ebben az elemzésben feltárulnak előttünk a Habsburgok véres titkai. Mayerling, ahol Rudolf trónörökös lelt titokzatos és tragikus halált. Az emlékezés elvezet egészen 1849-ig, timikor Ferenc József a cár segítségével eltiporta a szabadság- harcot, és az aradi tábornokok közt kivégeztette azt a Kiss Ernőt is, aki szeretőjének, Schratt Katalinnak volt az apósa. Freud Zsigmond utazása Londonban ér véget, és megérkezésekor úgy érzi. hogy megértett valamit a XX. század legmagyarázha- tatlanabb jelenségéből. Abból, ami lehetővé tett már két világháborút, és lehető- vé_ teszi a további világháború fenyegetését, — Három éven belül ez már a második drámája Gyulán, amelyeket átsző a háborútól való rettegés. — Azt hiszem, van néhány olyan darabom, és akarok is írni még néhányat, amelyek a XX. századi emberiség baljós végzeteit tárgyalják. A Különös nyár-éjszakában ez a végzet: az emberiség nehezen leküzdhetőnek látszó hajlandósága, az önpusztításra. A Túsz-szedőkben — egy Euripidesz-dráma nyomán 1—: a hatalmasoknak a cinizmusa, amely a háborút lehetővé teszi. Euripidész a maga drámáját a trójai háború befejezése utánra teszi. Amikor a magam történelmi tapasztalataival és a magam dramaturgiája alapján adaptáltam a Gyulai Várszínház részére ezt. a mintegy 2300 esztendős darabot, az volt az érzésem, hogy a legaktuálisabb drámát írom. — Háború, háború, háború! Az ember mindennapjait is átitatja a szörnyeteggel való viaskodás gondolata. Nem érzi az író, hogy hangja pusztába kiállton szó csupán? ’ , — Ady utolsó nagy korszakának hatalmas költészete. amely a világirodalomban páratlan módon közelíti meg a háború iszonyatát, annyira magával ragadoft. hogy magam is megpróbálkoztam egy másik műfajban. a drámai műfajban a háború racionális indítékai mellett az irracionális indítékokat is feltárni. A most játszott dráma címe is nyílt utalás Adyra, az ő hatalmas versére, amelyben a világháború kitörésének lidérces éjszakáját írja meg: Emlékezés egy nyár-éjszakára. A költő és az író szólásának nem lehet eleve meghatározója az, hogy lesz-e gyakorlati haszna a versének vagy a drámájának. Előre nem is lehetne belátni, és utólag sem lehet lemérni, hogy a történelem alakulására hatott-e, vagy sem egy-egy nagy vers. vagy akár egy drámai mű. Az író dolga, hogy alkosson, hogy próbáljon hatni a közönségre. A világ pedig rohan a maga útján. S reméljük, fordul még jó irányba is Andódy Tibor Franciaországba utazik a Balassi A békéscsabai Balassi néptáncegyüttesre e nyáron két nagy erőpróba várt. Az elsőn, a gyulai néptáncfesztiválon, már túl vannak. Ezt követően néhány hetes pihenőt tartottak, hogy most újult erővel, felfrissültén kezdjék a kemény próbákat, melyeknek száma igencsak megszaporodott. Turnéra készülnek a franciaországbeli Balyonnba, arra a néptáncfesztiválra, melyre két évvel ezelőtt már kapott meghívást a békéscsabai együttes. Az elmúlt évben onnan érkeztek táncosok megyénkbe, s most ismét a csabaiak képviselik a magyar folklórt e fesztiválon. Előreláthatóan ezúttal mintegy 12 nemzetet látnak itt vendégül augusztus elején. A fesztiválon való részvételen, a barátkozáson kívül, innen 20, illetve 40 kilométerre két önálló előadást is tartanak majd a „Balas- sások”. A búcsúelőadás augusztus 9-én Nimesban lesz. Augusztus 12-én Zrenja- ninban lépnek ismét színpadra az együttes tagjai. Itt a Zrenjanini nyár kulturális rendezvényeinek egyik színfoltja lesz fellépésük. A táncosok autóbusza előreláthatóan augusztus 14-én érkezik vissza Békéscsabára, 45 fős „legénységével”. II szabadtéri kettős jubileuma Kétfajta időszámítást használnak Szegeden, az egyik azonos a Gergely-naptárral, a másik meg elölről kezd mindent, ahogyan a történelmi sorsforduló hozta. E kétfajta naptár kettős jubileumot idéz a szegedi kultúr- históriában. 1933-ban kezdődött el a szegedi szabadtéri játékok programszerű rendezvénysorozata, ennek éppen fél évszázadát ünnepeljük az idén. S 25 éve, hogy a felújítás első napján, 1959. július 25-én felhangzottak a Dóm téri fanfárhangok. E kettős jubileumon érdemes visszalapozni a krónikákban. A KEZDEMÉNYEZŐ: HONT FERENC 1927. május 11. — Hont Ferenc cikket ír a Dél-ma- gyarországban, melyben felveti a szabadtéri játékok megrendezésének lehetőségét. Egy húszéves fiatalember képtelennek tűnő ötlettel rukkol elő, s micsoda vihart kavar elképzelése. Közben elkészül a Fogadalmi templom, s karéjában Rerrich Béla épületegyüttese — azaz a mai, ismert Dóm tér. A hivatalos kultúrpolitika Kle- belsberg Kunó miniszter vezetésével meglovagolta a Hont-féle gondolatot, s a szabadtéri játékok első korszakára rányomta szellemi bélyegét. 1931. június 13. — az első kísérleti előadás dátuma. A miniszter a Nemzeti Színházat bízta meg, vigye színre Voinovich Magyar passió című játékát Hevesi Sándor rendezésében (aki mindeddig a dóm előtti színház ellenzőinek táborába tartozott). Az előadások sikere meggyőzte a kitűnő színházi szakembert,, maga is mellette voksolt: „a siker a tér szerencsés akusztikájának köszönhető”. Azután ismét pauza következett. Nyilvánvaló, hogy a Nemzeti folyamatosan nem vállalhatta a nyári játékok ügyét. Szerencsére voltak jövőbe látó emberek, mindenekelőtt a helyi sajtó vezetői által alakított társaság tagjai. Ezt írták 1932-es beadványukban: „Van szerencsénk bejelenteni, hogy a Dél-magyarország és a Szegedi Friss Újság augusztus első napjaiban, lehetőleg havi búcsú napján, továbbá az előtte való és a következő napokban, a Templom téren szabadtéri előadásokat akarnak rendezni. Tervbe van véve Kodály Psalmus Hungaricusának és Madách Az ember tragédiájának az előadása. Azonkívül magyar népszokások és néptáncok bemutatását tervezzük”. 1933. augusztus 26. — A szegedi szabadtéri játékok rendezvénysorozatának premierje: Madách Az ember tragédiája című drámai költeményének bemutatója. A rendező Hont Ferenc mellett jelentős szerepet vállalt Pásztor József, a Dél-magyarország főszerkesztője, aki több cikket írt a mű bemutatása mellett, s munkatársait is maga mellé állította. 1935. augusztus 10. — Az első operabemutató. Óriási nemzetközi visszhangot keltett a P^rasztbecsület színpadra állítása, melyet maga a szerző, Piétro Mascagni dirigált. Ezek az előadások alapozták meg a Dóm előtti színház mai profilját. S bár a második világháború miatt a Játékok megszakadtak, tanulságai, élményei, emlékezetes előadásai tovább éltek. ÁLMOK ÉS VALÓSÁG Lenint idézte a Dél-magyarország 1946. október 6-i számában Balázs Béla, a kitűnő költő és filmesztéta, aki Álmodni kell, álmodni című cikkében fölvetette a szabadtéri játékok felújításának szükségességét, s meghatározta a program új, a szocialista társadalom által felvetett követelményeit is. Ám akkor, azelőtt 37 esztendővel, ezek még csak álmok lehettek. Az 1957 októberi szegedi városi tanácsülés már új körülmények között dönthetett a felújításról, s 1959 július 25-én Kállai Gyula, akkori miniszterelnök-helyettes többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg a most negyedszázados eseménysorozatot: „A szocialista kulturális forradalomban a kultúra élvezője és egyben a kultúra alkotója a nép ... A szabadtéri játékok felújítása szerves része pártunk és kormányunk kulturális politikájának, amelynek legfőbb célja a tömegek öntudatának, műveltségi színvonalának növelése, a dolgozó nép kulturális felemelkedése.. Legyen az újjászületett szegedi szabadtéri színpad a tömegek szocialista nevelésének iskolája ..., öregbítse a magyar szocialista kultúra és színjátszás hírét hazánk határain túl is”. TÖMEGEK SZÍNHÁZA A szegedi szabadtéri játékok a felújítás első perceitől tudatos program szerint dolgozik. Ideája a korszerű népszínház, melyben elsősorban olyan klasszikus művek kerülnek színpadra, amelyek már kiállták az idő próbáját. Szerzői, Madách és Katona József, Erkel és Verdi, Shakespeare és Illyés Gyula. A dráma- és operairodalom remekei mellett helyet kapott és sikert aratott a Dóm előtt a daljáték, a balett és a folklór is. Érdemes egymás mellé tenni két esztendő látogatási számadatait: 1938-ban forgalomba hoztak 174 ezer belépőjegyet, s ebből mindössze 34 ezer 898- at értékesítettek. A Tragédia előadásaira 1654, 4096, illetve 1791; a Turandot oly sokat emlegetett előadásaira 2852, 2762, illetve 3467; a meghirdetett két hangversenyre 308, illetve 503 jegy kelt el, az István király népe augusztus 9-i előadásán mindössze 19 jegy talált gazdára. Az elmúlt évben, 1982- ben a Háryt 22 ezer 602-en. a Trubadúrt 15 ezer 583-an, a Cigánybárót 26 ezer 459- en, A hattyúk tavát 6948-an, az Állami Népi Együttes műsorát 11 ezer 421-en látták — összesen 83 015 vendége volt az előadásoknak, önmagukért beszélő számok: a felújítás óta 75 művet mutattak be 382 előadáson, az idén várják a kétmilliomodik nézőt. Szeged — szabadtéri — színház — ikerfogalmak. S bár az elmúlt negyedszázadban másutt is indultak hazánkban nyári színházi vállalkozások, a szegedi mindegyiktől különbözik, tömeghatásával, méreteivel. T. L. Tavalyi élmény az idei szezonra prolongálva: Kodály Háry Jánosa. (Mészöly Katalin, Örzse és a címszereplő: Melis György) (Nagy László felvétele — KS) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.35: Operaegyüttesek. 9.05: Kovács Dénes hegedül, Petri Endre zongorázik. 9.33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10 05: Gyermekeknek. 10.36: Majakovszkij versei. (ism.) 10.41: Andor Ilona Schumann- románcokat vezényel, a Fővárosi Tanács Kodály Zoltán női kara élén. 11.00: Gondolat, (ism.) 12.40: Reklám. 12.45: David Ojsztrah vezényel. 13.26: Nótacsokor 14.14: Vonzódások. 14.44: Magyarán szólva . . . (ism.) 15.05 : Révkalauz. 15.35: David Munrow blockflőteegyüttese játszik. 15.58: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Kim Borg operaáriákat énekel. 17.05: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.00: Liszt: Orfeusz. 18.12: Reklámkalauz. 18.28: Hallgatóink figyelmébe. 18.30: Esti magazin. 1915: Közvetítés az országos úszóbajnokságról. 19.25: Mozart: B-dúr szonáta K. 333. 19.47: Rádiószínház: Partita sze- kercére és fűrészre, öt költői tételben. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Félig igen és félig nem . . . 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A zenéről. 23.34: A Philadelphiai rézfúvós- együttes játszik. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Világhírű tenoristák Robert Stolz filmdalaiból énekelnek. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Slágermúzeum 9.36: Közös lónak. 9.51: Reklám. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.27J Orosz nyelvű hírek. 11.35: Tánczenei koktél. 12 35: Édes anyanyelvűnk. (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15: Gyermekalbum. 13.24: Japán gyermekdalok. 13.36: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 14.00: Zenés útrabocsájtó műsor. 17.30: ötödik sebesség. 18 35: Közvetítés az országos úszóbajnokságról. 18.45: Pophullám. 19.37: Reklám. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Embermesék. 21.35: Újdonságainkból: külföldi táncdalok. 22.15: Népdalok. 22 30: Igen is, nem is. 23Í20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Machaut-művek. 9.26: Zenés játékokból. 9.56: Az Üj Budapest vonósnégyes hangversenye a pesti Vigadóban. 11.05: Rimszkij-Korszakov-cik- lus: X/5. Szadko. 14.08: Barokk zene. 14.48: A Rádiószínház bemutatója : Smaragd sziget. 16.10: Tájak zenéje. XX/6. 17.01: Felejthetetlen arcok az Operaházból. 17.80: Kapcsoljuk a Bartók Emlékház hangversenytermét. Kb. 18.40: Németalföldi ' szerzők kórusmüveiből. 19 05: Wagner: A nibelung gyűrűje. V/4. 20.05: A zeneirodalom remekműveiből. Közben: 20.35: Sándor Iván: Ködlovas (ism.) 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 23.10: Pinchas Zukerman Kreis- ler-átiratokat hegedül. SZOLNOKI STÚDIÓ 17 00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zoltán összeállítása. 17.35: Családgondozás a cigánytelepen. Riporter: Váczi Szabó Márta, (ism.) 17.55: Farkas Gyula cigánydal- feldolgozásaiból játszik a Rajkó zenekar. 18.00—18.30: Alföldi krónkai. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.25: Hírek. 16.30: Gótikus festészet. 16.55: öt perc meteorológia. 17.00: A Lengyel Népköztársa- • ság nemzeti ünnepén. 17.20: Képújság. 17.25: Keresztkérdés. 17.55: Reklám. 18.00: Reflektor magazin. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Derrick: Schubanch visz- szatér. 21.05: A hét műtárgya. 21.10: A King’s Singers együttes énekel. 21.20: Troell-sorozat: Kivándorlók. 23.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Kertünk-udvarunk. (ism.) 20.20: Montreuxi dzsesszfeszti- vál. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám. 21.10: A régensherceg. 8 3. 22.00: Vívó VB. Férfi tőr, döntő. 23.10: Képújság. BUKAREST 15.05: Foglaljuk össze együtt! 15.30: A 150. német nyelvű adás. 17.30: A lengyel televízió estje. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Világfigyelő. 21.00: A lengyel televízió estje: Egy lemez, egy dallam. A Café Rose. Lengyel játékfilm. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.35: Tv-napló. 15.50: Videooldalak. 16.00: Nyári délután. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Búzavirág — tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Rockford dossziéi — filmsorozat. 21.00: A boldogság meghódítása, könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. — kulturális mozaik. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 19.00: Mesterséges intelligencia — tudományos adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dubrovniki nyári játékok ’83: Hangverseny. 20.45: Hírek. 20.50: Ifjúságunk városa — dokumentumadás. 21.35: Reklám. 21.40: A legjobb jugoszláv filmek: Játékfilm. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Matyi, miért nem szeretnek a lányok? 6 és 8-kor: Profi. Békéscsabai Kert: 20.30-kor: Csillagok háborúja, I—II. Békéscsabai Szabadság : Egy régi nyár. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A lázadás ára, fél 8-kor: Languszta reggelire. Gyulai Erkel: Viadukt. Gyulai Kert: Gyanútlan gyakornok. Gyulai Petőfi: 4-kor: Honda-lovag, 6 és 8-kor: öld meg a Sogunt. Orosházi Béke: Atlantic City. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Szegény Dzsoni és Arnika, fél 8-kor: Vidéki lány. Szarvasi Táncsics: Szerencsés Dániel.
