Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚLIUS 30., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Helsinki szellemében Kállai Gyula nyilatkozata A helsinki záróok­mány aláírásának 8. év­fordulója alkalmából Kállai Gyula, az Euró­pai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nem­zeti Bizottságának elnö­ke nyilatkozott az MTI- nek: A békeszerető magyar köz­vélemény bizakodással érte­sült arról, hogy — a részt­vevő államok nagy többsége felelősségteljes és konstruk­tív magatartásának köszön­hetően — eredményes befe­jezéséhez közeledik a madri­di európai biztonsági és együttműködési találkozó — mondotta bevezetőül. — A kontinens jövőjéért aggódó . emberek számára jó hír, hogy Madridban várhatóan olyan megállapodások szü­letnek, amelyek a nyolc év­vel ezelőtt, Helsinkiben, a záróokmány aláírásával meg­kezdett folyamat megerősí­tését és továbbvitelét szol­gálják. Így a közeljövőben összehívják az európai biza­lomerősítő és leszerelési kon­ferenciát. A madridi értekezlet mi­előbbi sikeres befejezése kü­lönösen nagy jelentőségű lenne a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben. Jel­képezné. hogy az enyhülés egyik legjelentősebb ered­ménye, a helsinki záróok­mány elve és szelleme ma is hat, s az érdekek kölcsö­nös figyelembe vételével van mód megállapodásra az el­térő társadalmi berendezke­désű és különböző szövetsé­gi rendszerekhez tartozó or­szágok között. A madridi előzetes megál­lapodás azért is megelége­déssel tölt el bennünket, mert országunk egyik kez­deményezője volt a helsinki értekezletnek, kormányunk; a társadalmi szervezetek nem keveset tettek azért, hogy a helsinki záróokmány követ­kezetesen, maradéktalanul érvényesüljön ax aláíró or­szágok és népeik kapcsola­tában. Megtiszteltetés szá­munkra, hogy a madridi ta­nácskozás résztvevői Buda­pesten szeretnék megrendez­ni az európai kulturális ta­lálkozót. Továbbra is szilárd meg­győződésünk, hogy a külön­böző társadalmi berendezke­désű országok békés egymás" mellett élése, az enyhülés politikája nem múló epizód az emberiség történelmében, hanem az egyetlen reális és ésszerű alternatíva a világ minden állama és népe szá­mára. Éppen ezért a jövő nemzedékéért felelősséget ér­ző emberek joggal tartanak attól, hogy a már eddig is veszélyes minőségű és meny- nyiségű nukleáris fegyver- készlet az újabb középható­sugarú amerikai nukleáris eszközök telepítésével pusz­tulással fenyegetheti Euró­pa és más kontinensek né­peit, sok évezredes civilizá­cióját. Ez a kihívás nemcsak Eu­rópa, hanem a világ minden népe ellen irányul, hiszen a fegyverek „korlátozottnak” szánt alkalmazása belátha­tatlan következményű, egye­temes világégést okozna. Mi azt szeretnénk, ha a folya­matban levő, s a jövőbeni tárgyalások mindenféle tö­megpusztító eszköz lényeges csökkentéséhez vagy meg­semmisítéséhez vezetnének. Ezért vagyunk szolidárisak a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséért, a háborús ve­szély fokozódása ellen ki­bontakozó európai és világ­méretű megmozdulásokkal, mindazokkal a különböző poétikai nézeteket valló tár­sadalmi erőkkel, amelyek lelkiismeretük szerint küz­denek azért, hogy megszaba­dítsák kontinensünket, a vi­lágot a nukleáris háború veszélyétől. Reméljük, hogy a madridi tanácskozáson az enyhülés megőrzésére és elmélyítésé­re kifejezett közös szándék hozzájárul ahhoz, hogy Eu­rópában, a nemzetközi fe­szültség növekedése ellenére, kiegyensúlyozott kapcsolatok alakulónak ki a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok és népeik között. Ezek a kapcsolatok stabilizációs té­nyezőként hathatnak a világ más térségeire, az egész nemzetközi légkörre. A né­pek ezen határozott törekvé­sének kifejezésére, együttmű­ködésre és közös fellépésre van szükség a józan és bé­két óhajtó erők között. A nézet- és politikai különb­ségek nem akadályozhatják meg annak a kölcsönös ér­deknek a felismerését, hogy most mindennél fontosabb a békém . az emberiség fenn­marad anak a biztosítása — mondom befejezésül Kállai Gyula. Nyáron nehezebb Milyen furcsa az ember! Minduntalan verejtékező homlokomat törölgetve tudo­másul veszem, hogy nyár van. Ami viszont a kereskedelmi ellátást, a közlekedést, a kommunális szolgáltatásokat illeti, nem egykönnyen ismerem el, hogy abba az év­szakba léptünk, amikor százezrek töltik szabadságukat. Én továbbra se szenved­jek hiányt semmiben sem, egy percet se várjak többet az autóbuszra, kedvenc üz­letemben a mindenkori bőséges választék fogadjon, szolgáljon ki a vízmű, az elekt­romos művek, legyen ott az orvos, ha szükségem van rá, és így tovább. Hogy sokan vannak szabadságon? Oldják meg! Hát, meg is oldják. Hosszú évek tapasz­talata, hogy a nyári hónapokban is za­vartalan az emberek alapellátása, a la­kosság minden szükségeshez hozzájut, a vállalatok igyekeznek minél kevesebb ké­nyelmetlenséget okozni. Pedig nem lehet ez könnyű fél-létszámmal, amikor a dol­gozók nagy részét a házilagos hirdetőtáb­lákra kiszögezett üdvözlő képeslapok kép­viselik csupán, ráadásul olyan közlemé­nyekkel — remek az idő, nagyszerűen nyaralunk —, amellyel tovább fájdítják a helyettük is dolgozók szívét. De hát való­ban nem ez a legnehezebb a bentmara- dottaknak — hiszen majd ők is írnak ilyen lapot —, hanem a mindennapos helytállás, a kétszer, háromszor több dol­gozóra méretezett munka elvégzése. A legtöbb munkahelyen ugyanis nem érvényes a nyári menetrend, s a lakosság nem tolerálná —, hogy divatosan fejez­zük ki magunkat — a kisebb-nagyobb nyári kihagyásokat. Ilyenkor aligha néz­né el például a mentőknek a késedelmet, s az is abszurdum, hogy a tűzoltók sza­badságon legyenek. De ugyanez a hely­zet számtalan, a háttérben dolgozó mun­kással, szakemberrel is, nem beszélve azokról, akiknek a nyár még meg is te­tézi a feladatukat. Gondoljunk csak a megnövekedett vízfogyasztásra, amit csu­pán nagyobb víztermeléssel lehet ellensú­sal összefüggő fel­szállításra, a na­működő gabona­aki mások dolgát Budapest látja vendégül a világ eszperantistáit Az eszperantó világkong­resszust július 30. és augusz­tus 6. között rendezik Buda­pesten. Az eseményen — melynek fő témája, központi gondolata „A modern kom­munikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai” — het­ven országból mintegy 5000 eszperantista vesz részt. Diplomaátadás Gyulán Gyulán, az Erkel Művelő­dési Központban tegnap, pénteken este a diplomaát­adással bezárta kapuit a 21. Eszperantó Nyári Egyetem (SEU). Az eltelt csaknem egy hét során a résztvevők neves külföldi és hazai szakembe­rek előadásait hallgatták meg. Jutott idő a város ne­vezetességeinek megismeré­sére is. Többek között az egyetem hallgatói ellátogat­tak a Kohán és Erkel Múze­umba, a Dürer terembe. Fel­keresték a várat, s felüdülést nyújtott számukra a nagy kánikulában a Várfürdő kel­lemes vize. A részt vevő több mint száz — köztük sok külföldi — hallgatónak az egyetem elvégzését tanúsító diplomát dr. Krupa András, a TIT megyei titkára nyújtotta át. Ezután a külföldi szövetsé­gek képviselői mondták el véleményüket az egyetem munkájáról. Az ünnepség Gyarmathy Zsoltnak, az Eszperantó Nyári Egyetem szervező titkárának zársza­vával fejeződött be. Ezután a gyulai Körös táncegyüttes folklórműsorát tekintették meg a résztvevők, majd a Komló étteremben jó hangulatú vacsorával zárult a program, ahol a vendégek így búcsúztak egymástól: Viszontlátásra, a jövő nyá­ron! V. L. Békéscsabán, a posta előtti téren beemelték a rendeltetési helyére a városi díszkút felső női alakot ábrázoló bronzból készült részét. A három évvel ezelőtt — a városi tanács ál­tal — kiírt pályázatot Varga Éva, Miskolcon élő szobrászmű­vésznő nyerte meg, akinek alkotása jól illeszkedik a város- központ képébe. A díszkutat augusztusban adják át rendel­tetésének, amelyből öt kifolyón kellemes ízű ivóvíz csordo­gál Fotó: Fazekas László Fogyasztási szövetkezetek nyugdíjas vezetőinek találkozója Kondoroson Több mint 50 nyugdíjas találkozott tegnap, július 29- én Kondoroson, a Csárda ét­terem borozójában. Legtöbb­jük korábban a fogyasztási és takarékszövetkezeti veze­tő volt, illetve a MESZÖV- ben dolgoztak különböző munkakörökben. A fogyasz­tási szövetkezetek volt veze­tőit a megyei szövetség el­nöksége nevében elsőként Nagy Lajos, a MÉSZÖV szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte. Ezután Hajdú Mihály, a házigazda kondorosi ÁFÉSZ elnöke kö­szöntötte a találkozó részt­vevőit. majd tájékoztatást adott a szövetkezet életéről. Ezt követően Tanai Fe­renc, a MÉSZÖV elnöke mondott beszédet. Bevezető­ként meleg szavakkal mél­tatta a fogyasztási szövetke­zeti mozgalomban hosszú időn át vezetőként, illetve a megyei szövetségben külön­böző munkakörökben dolgo­zó és nyugdíjba lépett em­berek sok éves erőfeszítése­it. Majd a megye általános gazdasági helyzetéről, ezen belül is a három szövetkezeti ágazat gazdasági és mozgal­mi eredményeiről adott tá­jékoztatót. Bár ünnepnek szánták ezt a napot a MÉ­SZÖV vezetői, mégsem tűnt ünneprontásnak, hogy a gon­dokat sem hallgatta el a me­gyei szövetség elnöke. Végezetül jó egészséget kí­vánt Tanai Ferenc MESZÖV- elnök a vendégül látott szö­vetkezeti vezetőknek, szövet­ségi dolgozóknak. Ugyanak­kor arra kérte őket, hogy ez­után is segítsék gazdag ta­pasztalataikkal a megye fo­gyasztási szövetkezeteit, hogy a mozgalom megfelel­jen annak az elvárásnak, melyet a párt joggal elvár tőle. Balkus Imre Befejeződött a faluszociológiai kongresszus Tegnap folytatták vidéki tanul mányútjukat a XII. európai faluszociológiai kong­resszus külföldi résztvevői. A tudósok több csoportban ismerkedtek Bács-Kiskun és Tolna megye életével, a kis­települések fejlődésével. Tiszakécskén az iparosodás és a városiasodás eredmé­nyeiről, a településfejlesztés problémáiról és a tanácsi gazdálkodásról tájékozódtak, majd megtekintették a Nyárlőrinci Állami Gazdasá­got. A Kecskeméthez tartozó Hetényegyházán a kertváros fejlesztésével ismertették meg a szociológusokat, akik ezután ellátogattak Miklós- telepre, a Szőlészeti Kutató Intézetbe és az Izsáki Állami Gazdaságba. Kecelen a szakszövetkezet­nek a helyi lakosság gazda­sági és _ kulturális életében betöltött szerepét tanulmá­nyozták, majd megtekintet­ték a kertészeti központot. A tudósok egy másik csoportja Hajósra utazott, a József At­tila Termelőszövetkezet mun­kájával ismerkedett, majd ellátogatott a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba. A Tolna megyébe érkezett szociológusok Tevelen, a Kossuth Termelőszövetkezet vezetőitől hallgattak tájé­koztatót a tsz gazdálkodásá­ról, az élet- és munkakörül­ményekről, valamint a szö­vetkezet és a község kapcso­latáról. Ellátogattak Decsre is, ahol megtekintették a fa­lumúzeumot, majd a háztáji gazdaságokkal ismerkedtek. Az esti órákban a csopor­tok tagjai a Bács-Kiskun megyei Hajóson találkoztak. A pincefaluban hangulatos folklórprogramon vettek részt, s ezzel befejeződött a XII. európai faluszociológiai kongresszus. * * * Az ötnapos tanácskozás vé­geztével Vágvölgyi András, a kongresszus magyar szer­vező bizottságának titkára — akit most a budapesti kong­resszuson választottak meg az Európai Faluszociológiai Társaság alelnökének —nyi­latkozatot adott Stuber Sán­dornak, az MTI munkatársá­nak: — Most még nehéz lenne részletes értékelést készíteni, hiszen a tanácskozás szerte­ágazó témákat ölelt fel. Az első tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik: a kong­resszus hasznos volt, jól szolgálta a különböző orszá­gok falukutatóinak együtt­működését. Több tudós is ki­fejezte elismerését a konfe­rencia kitűnő megszervezé­séért és rendkívül elégedet­tek voltak a tanácskozás tu­dományos előkészítésével. Jól sikerült a témák és az elő­adók kiválasztása. így való­ban érdemi munka folyt, si­került teljesíteni a fő fel­adatot: a vidéki fejlődés kü­lönböző útjainak, perspektí­vájának összehasonlítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom