Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
1983. július 20., szerda o i:naukT‘iti Nyertesekkel Szeghalmon A szeghalmi Sárréti Tsz elnöke, Lázár Lajos személyesen keresett meg a szerkesztőségben. Hogy van egy jó témája, amiről feltétlenül írni kell. Kivételesen nem a szövetkezet valamelyik ágazatát ajánlotta közfigyelemre, hanem három szeghalmi úttörőt és tanárukat. A találkozó a szövetkezet irodájában jött létre, jelezve, hogy azért valami köze csak van a tsz-nek a három gyerek sikeréhez, akik megnyerték az úttörő mezőgazdászok országos versenyét. A háromtagú csapatból csak ketten jöhettek el. Homoki Lajos és Papp László, a Vigh Matild Általános Iskola volt nyolcadikosai. Megegyezünk, hogy majd ők beszélnek a harmadikról, Boros Kláráról, aki éppen építőtáborban van, és tanárukról. Szalai Józsefről. A fiúkat először a kezdetről faggatom, hogyan jutott eszükbe részt venni egy ilyen versenyen? — Szalai tanár úr szólt még az év elején. lenne-e kedvünk hozzá? — kezdi László. — Természetesen volt kedvünk, az ő segítségével el is kezdtük a felkészülést. Átvettük újra a gyakorlati foglalkozásokon már tanult dolgokat, a zöldoltást, a palántázást, és mindent, ami fontos. Ismételtük a biológiát, a földrajzot, és még sok egyebet. Először a járási, majd a megyei versenyt nyertük meg. Közben elég sok minden történt velük. Megismerkedtek a Sárréti Tsz-szel, elbeszélgethettek a szövetkezet szakvezetőivel, a különböző szakmai kérdésekről. És kaptak jó pár fotót, amiből egy albumot is összeállíthattak. Szalai tanár útlevelet írt a megyei döntő után a nagy Békés megyei élelmiszeripari vállalatokhoz, árucímkéket, prospektusokat kért. Dicséretükre legyen mondva. ValamennyiTermészetesen, ez a harmónia az alkotó ember szüntelen, örökös fáradozásai, küzdelmei eredményeként valósul meg. A műveltség jelentős részét képezik a különböző művészetek közvetítette ismeretek. A magyar közgondolkodásban igen erős a művészetek befolyásoló szerepe, ezen belül különösen az irodalomé. A művészetek segítik az emberibb élet kibontakozását, formálják a közízlést, a közhangulatot, nemcsak értelmileg, de érzelmileg is segítik a társadalmi együttélést, a társadalmi összhang megteremtődését. A művészetek szórakoztatnak is, hozzájárulnak a pihenés, a kikapcsolódás tartalmasabbá tételéhez. A szo- szocialista életmód kibontakoztatása erősíti a tömegek és a művészetek kapcsolatát, melyben a művészetek minden ága folyamatosan megszűnik a társadalom egy szűkebb csoportjának sajátossága lenni, és a létrejövő új művészeti eredmények viszonylag rövid idő alatt elterjednek. Ez azt is jelenti, hogy a művészeti alkotások mind közvetlenebbül nyerik el társadalmi értelmüket, nem kell évszázadokat várni, míg a nép által elsajátított kulturális értékké lesznek. A műveltség a szocializmusban nem egy szűk társadalmi csoportnak, az uralkodó osztálynak a dolgozóktól elkülönítő sajátossága, tulajdona, hanem a népé, mindenki hozzáférhet, mindenki 'felsajátíthatja, magáévá teheti. A műveltség megszerzése így sem könnyű, fáradság és nehézségek nélküli folyamat, keményen meg kell dolgozni érte. A fejek kiművelése hosszú és bonyolult folyamat. A műveltség elsajátítása éppen ezért en segítettek a szeghalmi diákoknak, hogy a gödöllői, országos döntőn megfelelően reprezentálhassák Békés megye mezőgazdaságát, élelmiszeriparát. — A döntő június 26-tól július 4-ig tartott — folytatja Lajos. — Ebből három napra még a tanárokat is elküldték, hogy a szakpróbák teljesen mentesek legyenek a külső segítségtől. A szakpróbákon szakmai filmeket néztek a gyerekek, megismerkedtek a számítógéppel, a gépek hatékony működtetésével, a búza szakítószilárdságát jelző berendezéssel és sok érdekességgel. Ugyanakkor feleltek is ezekből a kérdésekből, és elkészítették a már említett kiállítást. Bemutatták a Sárrét és Békés megye életét, az energiatakarékosság lehetőségeit, készítettek olcsó játékot, például nádi hegedűt. Minderre azért volt szükség, mert a verseny mottója az volt. ..Sok kicsi, sokra megy!” A negyedik naptól elméleti síkon .folyt a vetélkedő. — Már az első forduló után húsz ponttal vezettünk — mondja nem titkolt büszkeséggel László. — Igaz, a másodikon ez tízzel csökkent, de összességében kilenc ponttal előztük meg a második csapatot. Természetesen nagyon örültünk. — És mi volt az első díj? — Egy rádió, egy negyvenöt személyes utazás a bábolnai lovasnapokra, egy háti permetező, a gödöllői egyetem különdíja, egy vándorserleg és jog arra, hogy míg középiskolások leszünk, minden nyáron részt vehessünk a gödöllői egyetemi előkészítőn — sorolják egymás szavába vágva. — Kláriról még keveset beszéltetek .. . — Ö is ugyanúgy szerepelt és tudott, mint mi — mondja László —, egyébként nemcsak a társadalmi viszonyok függvénye, attól is függ, hogy az egyén milyen akarattal és elszántsággal lát hozzá a meglevő műveltség elsajátításához. A műveltséget nem lehet örökölni, azt meg kell szerezni mindenkinek egyénenként, s az egyén annyit tudhat belőle magáénak, amennyit a maga munkájával, fáradozásaival a meglevőből birtokba vesz. A műveltség elsajátításának alapvető szervezeti kerete az iskolai rendszer, amely kötelező érvénnyel vonja be a társadalom felnövekvő tagjait az oktatás folyamatába, segíti a társadalmilag adott műveltség alapjainak elsajátítását. Ez folytatódik és szélesedik ki a szakmai képességeket fejlesztő iskolai formákban, amely nemcsak általános ismereteket ad a környező világban való eligazodáshoz, hanem felkészít valamilyen szakmai területen folytatott munkára is, miközben tovább mélyíti és bővíti az általános ismeretek körét. A szocialista társadalomban már nem elegendő az, hogy valaki elvégezzen valamilyen iskolát ahhoz, hogy az ott kapott ismeretek birtokában egész életén keresztül el tudjon igazodni az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetben. A felgyorsult változások arra késztetik a társadalom tagjait, hogy műveltségüket folyamatosan karban tartsák, fejlesszék, mert anélkül nem tudnak megfelelni a kor növekvő követelményeinek. A dolgozók folyamatos, vagy bizonyos időszakonként megújuló továbbképzése, képzése mind a társadalmi, mind az egyéni fejlődés elengedhetetlen sajátossága, úgy is mondhatjuk, hogy a szocialista társadalom embere nem lehet meg a folyamatos isBoros Klára nem lehettünk volna elsők, mert az összedolgozást is pontozták. — Befejeztétek az iskolát, hogyan tovább? — Mindketten a szegedi erdészeti szakközépiskolába megyünk. Klára a szeghalmi gimibe. De valamennyien szakmaközeiben maradunk. Én ornitológus akarok lenni, Laci erdész, Klári pedig mezőgazdász — felel Lajos. A szövetkezet elnöke végighallgatta a beszélgetést. Többször is lelkesen helyeselt, látszott rajta, hogy szívügyének tekintette az egész versenyt. De vajon mit nyert egy diákok által kiharcolt díjjal a téesz? — Sokat — feleli gondolkodás nélkül. — A gyerekek szülei, ha nem is dolgoznak mind nálunk, kapcsolatban állnak a szövetkezettel. Mi pedig patronáljuk az iskolát évek óta. Tavasszal az fo- •gott meg, mennyire jártasak a gyerekek a mezőgazdaságban, ezért még többet foglalkoztunk velük. A mi nyereségünk, hogy úgy érzem, aki ilyen indíttatással kezd a szakmához, abból jó szakember lesz. És ha később is. de ide jönnek dolgozni, már meretszerzés, a tanulás folytonossága nélkül. Az oktatási rendszerben közvetített műveltség tovább szélesedik és mélyül a köz- művelődési intézmények (művelődési házak, színházak mozik, könyvtárak, múzeumok) tevékenységében csakúgy, mint a párt, a tömegszervezetek és -mozgalmak szervezte oktatási formákban, melyek mind az általános, mind a politikai, mind pedig a speciális, a szakmai műveltségi szükségletek kielégítésén munkálkodnak. A műveltség gyarapításában egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző tömegkommunikációs eszközök, melyek az ismeretek széles skáláját közvetítik az emberekhez. A rádió, a televízió, a napilapok, hetilapok és folyóiratok nemcsak gazdag kínálatot jelentenek a műveltség növeléséhez, ez egyben a legszélesebb körben felhasznált lehetőség is, a velük való élés ma már a szocialista életmód általánosan elterjedt, szerves részét képezi. A fentiekből nyilvánvalóan adódik, hogy a szocialista ember életmódját úgy kell hogy megszervezze, hogy benne a tanulásnak, az önképzésnek, mint a képességek sokoldalú fejlesztésének állandó helye, tere legyen. A sokoldalú érdeklődés egész életén keresztül megnyilvánuló törekvése. Az elsajátított ismeretek, képességek azáltal teszik műveltté az embert, hogy a megszerzett ismeretek birtokában szervezi meg életét. A szocialista ember nemcsak anyagiakban, hanem szellemiekben is gazdag, és nemcsak az anyagi gazdaság megszerzésére törekszik, haPapp László Fotó: Fazekas László megérte áldozni rájuk. Nehéz ez a szeghalmi föld, de aki ide való és itt tanulta a szakmát, az megszereti, s valószínűleg visszajön és itt is marad. M. Szabó Zsuzsa nem a szellemi gazdaságra is. A szocialista társadalmi együttélés megköveteli a társadalom minden egyes tagjától a nyitottságot, a különböző problémák iránti érzékenységet, azok megoldására való törekvést. Ezt a társadalmi követelményt, amely egyre szélesebb körben bontakozik ki, csak úgy elégítheti ki mindenki, ha a műveltség össztársadalmilag adott kincsestárát egyénileg is magáévá teszi, vagy legalábbis igyekszik belőle minél többet elsajátítani. A szocialista társadalomban a művelődés nem az ifjúság dolga csupán, hanem az egész társadalomé. A szocialista társadalom megteremti annak feltételeit, hogy a kultúra, a társadalmilag rendelkezésre álló műveltség minden egyes tagjához eljusson, hogy a nép szellemileg is felemelkedjék, ugyanakkor azt a követelményt is támasztja velük szemben, hogy éljen is a meglevő lehetőségekkel és sajátítsa is el azokat. Ezt ösztönzik a szocialista brigádmozgalomban csakúgy, mint a különböző társadalmi és tömegszervezetekben. A szocialista életmód és a műveltség szorosan összefüggenek egymással. A szocialista társadalom építése egyre jobban megköveteli tagjai magas szintű felkészültségen alapuló tevékenységét a társadalmi élet minden területén, másrészt a műveltség megszerzése mint egész életen keresztül tartó folyamat, sajátos tevékenységi mód, a szocialista életmód szerves része, melynek fejlesztése a szocialista életmód terjesztésével szükségszerűen együtt járó feladat. Dr. Bereczki Elemér Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ Lépésváltás a huszonnegyedik órában — Vereséget szenvedtünk, s ha ezt nem ismernénk el, hanem görcsösen ragaszkodnánk korábbi pozícióinkhoz, annak csak mi látnánk a kárát — ismeri el Lóczi Mihály, a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ elnökhelyettese. A szövetkezet, amely annak idején elsőként lépett ki saját hatóköréből, szervezte meg a háztáji májli- batartást negyed-magyaror- szágnyi területen, most sietve visszavonulót fúj. Ezzel lezárult egy időszak az ÁFÉSZ életében: az irány- és lépésváltás elkerülhetetlenné vált immár Tótkomlóson és Békéssámsonban is. o Nem arról van szó, hogy az ÁFÉSZ felelős vezetői eleddig nem érzékelték a változásokat. Azt nagyon is jól látták, hogy az energiaárak növekedésével a korábban az összárbevétel egyötödét hozó felvásárlás mind költségesebbé válik. Ha eddig a májliba hozta a nyereség nagyobb részét, most már éppen ez vált a nyereség megcsapolójává, tudniillik Sarkadtól Csanád- palotáig fuvarozni mind drágább lett, ráadásul a liba sem hozott már annyit — az ismert külpiaci változások miatt —, mint a megelőző esztendőkben. így történhetett meg azután az 1982-ben, hogy a két községet, Békéssámsont és Tótkomlóst — vagyis 14 ezer embert — ellátó fogyasztási és értékesítési szövetkezet hiába növelte árbevételét a megyei átlagot és az egy évvel korábbi teljesítményt meghaladóan, nyereségével és gazdálkodásának hatékonyságával elmaradt a megyei élmezőnytől. Napjaink fő követelménye — a népgazdaság helyzetéből kiindulva — mindenképpen a hatékonyság fokozása, a nyereség növelése, de legalábbis szinten tartása. Más kérdés, hogy ha ebben a tótkomlósi ÁFÉSZ nem is teljesítette tavaly az elvárhatót, legfőbb feladatának, a körzetében élők ellátásának megfelelő színvonalon eleget tett. o Az élelmiszer-forgalomnak a tervezetthez képest három, a vegyesiparcikk-forgalom- nak az előirányzotthoz viszonyított kétszázalékos túlteljesítése azt valószínűsíti, hogy az alapellátást meghatározó áruféleségekből a szövetkezet megfelelő kínálatot tudott nyújtani. Ugyanez mondható el a vendéglátásról is, amely 6,6 százalékkal haladta meg a tervben rögzítetteket, amelyek már eleve 15 százalékos növekedést írtak elő az 1981- es produktumot alapul véve. A ruházati cikkek, illetve a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletcsökkenés már nem az ÁFÉSZ-üzletek eladóinak a hibája, ebben az életszínvonal alakulásának ismert és elérni tervezett irányzata tükröződik. Az alapellátásban elért eredmények értékét egyébként növeli az a tény, hogy az ÁFÉSZ olyan területen működik, amelyen a lakosság önellátásra való törekvésével is számolni kell. Legtöbb gonddal — miként azt már előrebocsátot- tuk — a felvásárlásban küzdött a szövetkezet az elmúlt esztendőben. Az év derekától egy romló értékesítési helyzet adta föl a leckét a gárdának: először a toll ára csökkent, majd a csirke- és a libaértékesítés ütközött nehézségekbe, a végén a biztos piaccal számoló galamb- és nyúleladásra is rájárt a rúd, a libamájról már nem is beszélve. Mindebből egyenesen következik, hogy a vártnál sokkal jobban megnőttek a készletek. A helyzetet az is súlyosbította, hogy az elhúzódó értékesítések miatt 113 termelő nem tudta időben visszafizetni a termelési szerződés alapján kapott előleget. Ezeket a gondokat már a márciusi küldöttgyűlés előtt is feltárta a vezetőség, megfogalmazva azt is, hogy a gazdálkodás eddigi irányát át kell értékelni, és azt új alapokra kell helyezni. Mélyre ható elemzés után ugyanúgy foglaltak állást a szövetkezet kommunistái azon a júniusi gyűlésen, amelyen a Központi Bizottság áprilisi határozatából eredő helyi feladatokat fogalmazták meg. o A púrttaggyűlés határozata egyértelműen kimondja, hogy a lakosság zavartalan alapellátásával egyidőben az ÁFÉSZ-nek az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a minőségileg is új és nehezebb feladatok teljesítésére — idézi Hegedűs Istvánná pártalap- szervezeti titkár. E tekintetben legfontosabb, hogy a felvásárlási üzemág tevékenységét eddig meghatározó mennyiségi szemléletet a minőségre törekvés váltsa fel. Inkább kevesebbet, de azt jobban kell termeltetni. A költségek csökkentésére a termeltetést az ÁFÉSZ-nek a saját körzetére kell korlátoznia, és úgy kell megszerveznie, hogy az előlegek visszafizetéséhez a garanciákat is megteremtsék minden egyes esetben. Ez csak egyetlen pont, amelyet az idézett határozatból kiemeltünk, de sorolhatnánk még a költségtakarékos gazdálkodásra tett felhívástól, az új üzemeltetési formák gyorsabb elterjesztésére való ösztönzésen át egészen a hatékonyabb ösztönzési rendszer kidolgozásának szükségességéről szóló passzusig bizonyítandó, hogy a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ-nél is minden szempontból megérett már a helyzet a felzárkózásra az új követelményekhez. Kőváry E. Péter Az Orosházi Faipari Vállalat nagyobb partnereivel 1985-ig együttműködési szerződést kötött több mint 500 millió forint összegű bútor értékesítésére. Képünkön széllezáró automata Fotó: Fazekas László
