Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚLIUS 20., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Koszorúzás a Lenin-mauzóleumnál — Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Moszkvában Havasi Ferenc, Kádár János és Lázár György koszorút helyez el a Lenin-mauzóleumnál (Telefotó) A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség, amely hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Moszkvába, kedden délelőtt megkoszorúzta Lenin mauzóleumát és az ismeretlen katona sírját, lA mauzóleumnál a Kreml őrsége parancsnokának jelentése után két magyar alezredes helyezte el a vörös és fehér szekfűből, rózsából és ciklámenből font koszorút, amelynek piros-fehér- zöld szalagján „Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére örök emlékének — a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége” felirat állt. Ezután a delegáció az ismeretlen katona Kreml falánál levő sírjához ment, s az örök láng díszítette síron „A Szovjetunió szabadságáért, a népek felszabadításáért, az emberi haladásért életüket áldozó hősöknek — a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége” feliratú koszorút helyezett el. Végezetül a magyar küldöttség megszemlélte az őrség díszmenetét. A magyar küldöttséget a koszorúzásra elkísérte Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének helyettese és Vlagyimir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunióban hivatalos baráti látogatáson tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség vezetője kedden Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságának épületében találkozott Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Az elvtársi légkörű megbeszélés során kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogyan oldják meg országaikban az MSZMP XII. kongresszusa, illetve az SZKP XXVI. kongresszusa által kijelölt feladatokat, milyen gyakorlati lépéseket tesznek a gazdaság intenzív fejlesztésének meggyorsítására, a szocialista demokrácia kiszélesítésére, a népjólét javára. Kádár János és Jurij And- ropov megelégedéssel állapította meg, hogy a két testvérpárt és ország kapcsolatai sikeresen fejlődnek. Rámutattak, hogy minden feltétel megvan a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsöző együttműködésének erősítéséhez a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján. Ennek biztosítéka1— hangoztatták a találkozón — a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek azonossága, az MSZMP és az SZKP állandóan erősödő kapcsolatai, egymás iránti kölcsönös bizalma, nézeteinek azonossága korunk legfontosabb kérdéseiben. Megállapították, hogy tovább szélesítik a pártmunka tapasztalatainak cseréjét, minden szinten elmélyítik a pártközi kapcsolatokat. Aláhúzták annak szükségességét, hogy mind teljesebb mértékben bontakoztassák ki a szocializmusban rejlő hatalmas lehetőségeket, használják ki annak történelmi előnyeit a kapitalizmussal szemben, tegyék hatékonyabbá a testvérpártok eszmei-nevelő tevékenységét az új renddel szemben ellenséges burzsoá ideológiával vívott küzdelemben. Mindkét fél kinyilvánította. hogy szakadatlanul törekszik az együttműködés megszilárdítására minden területen, szoros összefüggésben azzal a közös munkával, amelyet a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretei között végeznek. Megállapították, hogy fontos a szocialista gazdasági integráció elmélyítése, figyelemmel a világon elért tudományos és technikai vívmányokra. Ehhez hozzájárul majd a KGST felső szintű gazdasági tanácskozása. A nemzetközi kérdések megvitatása során komoly aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a nemzetközi helyzet éleződik, annak következtében, hogy az Egyesült Államok és a NATO militarista körei megkísérlik a katonai egyensúly megbontását Európában és az egész világon. Ezzel kapcsolatban megerősítették: elhatározott szándékuk, hogy erőfeszítéseiket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai tanácskozásán és a testvérországok párt- és állami vezetői 1983. június 28-án Moszkvában megtartott találkozóján meghatározott akcióprogramok végrehajtására összpontosítják. Ezek a programok a háborús fenyegetés kiküszöbölésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányulnak. Külön hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kapcsolatok javításának érdekei megkövetelik a nemzetközi szolidaritás megszilárdítását, a kommunista és munkáspártok széles körű együttműködését az imperializmus agresszív, népellenes politikája ellen, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a béke megvédéséért vívott küzdelemben. Kádár János és Jurij And- ropov elvtárs szívélyes, baráti légkörű megbeszélését valamennyi megvitatott kérdésben a kölcsönös megértés jellemezte. Ezzel egy időben a Kremlben Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Marjai József, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese gazdasági kérdésekről folytatott megbeszéléseket Gejdar Alijevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a minisztertanács elnökének első helyettesével, Vlagyimir Dől- gihhal, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával és Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB titkárával, valamint Nyikolaj Talizinnal, a KB tagjával, a minisztertanács elnökhelyettesével. Áttekintették az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresz- szusán hozott határozatok teljesítésének menetét, méltatták a két országban folyó gazdasági építőmunka eredményeit és számba vették a napirenden levő legfontosabb feladatokat. Behatóan értékelték a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatokat, kölcsönösen szóltak azok napirenden levő, időszerű problémáiról. Kijelölték az 1986—1990-es évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetésének előkészítésével összefüggő legfontosabb alapelveket, vázolták országaink tervező és ágazati irányító szerveinek, gazdálkodó szervezeteinek legfontosabb teendőit. A tárgyalások során a két fél kiemelte a gazdasági együttműködés szerepét és fontosságát a két népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításában, a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésére, a tervkoordináció korszerűsítésére, az áruforgalom élénkítésére, az árucsere kölcsönös bővítésére. A két küldöttség megbeszélése a testvéri barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt, amely tükrözte pártjaink és kormányaink őszinte törekvését a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésére, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére. A kormányközi tárgyalásokkal párhuzamosan a magyar és a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai között az időszerű nemzetközi kérdésekről is tárgyalások kezdődtek. Magyar részről a tárgyalásokon részt vesz Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Vár- konyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, á Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Központi Bizottság tagjai. A szovjet tárgyaló csoportot Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter vezeti, tagjai: Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, az SZKP KB tagjai. A megbeszéléseken áttekintik a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a két párt és a két kormány nemzetközi téren megvalósuló együttműködését, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom mai témáit. A délelőtti tárgyalásokat követően a Kremlben Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese jegyzőkönyvet írt alá Magyarország és a Szovjetunió között a timföld- és alumíniumtermelés terén 1990-ig szóló együttműködésről. A jegyzőkönyv aláírásánál magyar részről jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Szovjet részről ott volt Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökének első helyettese és Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára találkozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, á KB titkárával. A szívélyes, baráti megbeszélésen megtárgyalták az MSZMP és az SZKP mezőgazdasági politikája megvalósításának, az agráripari komplexum fejlesztésében megvalósuló magyar— szovjet együttműködés szélesítésének néhány kérdését. Délután a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai Kádár János vezetésével megtekintették a Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató kiállítást. Ugyancsak tegnap délután került sor a moszkvai magyar külkereskedelmi kirendeltség épületében kétoldalú gazdasági megállapodások aláírására. A Gyulai Várszínház igazgatósága kerékasztal-beszélgetést szervezett tegnap a várszínház húszéves jubileuma alkalmából. A meghívottak megvitatták a magyar dráma húsz évét, a várszínház műhelytevékenységét, a tájegység hagyományainak ápolását és általában a szabadtéri színpadok helyzetét, a nyári időszak közművelődési problémáit. Képünk a gyulai művelődési központban készült a tegnapi tanácskozáson: dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke Köszöntötte a megjelenteket Fotó: Gál Edit Kihelyezett ülést tartott Mezőberényben a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága július 19-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — kihelyezett ülést tartott Mezőberényben. A napirendek a következők voltak. — Jelentés vb-határozatok végrehajtásáról; — beszámoló a Mezőberény nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága munkájáról; — tájékoztató a szövetkezeti ipar helyzetéről, exporttevékenységéről és a szolgáltatásban betöltött szerepéről; — a megyei tanács vb szakigazgatási szerveinek együttműködése, különös tekintettel a testületi munka előkészítésére, a felügyeleti vizsgálatokra és az össztanácsi feladatok végrehajtására; — bejelentések. A mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról szóló előterjesztés megvitatásában — amelynek előadója Sziics Lajos tanácselnök volt — részt vett Zolnai László, a nagyközségi pártbizottság titkára, valamint a nagyközségi tanács tisztségviselői. Legutóbb csaknem 10 esztendővel ezelőtt tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága a mezőberényiek tevékenységét. Azóta számos változás történt. Ezek közül az egyik, hogy 1975. január 1-vel megalakult Mezőberény nagyközség és Csárdaszállás község közös tanácsa. Megszűnt a békési járás, és a nagyközség Békéscsaba irányítása alá került. A lakosság száma 1980 óta nem csökken. Ebben döntő szerepe van az élet- és munkakörülmények javulásának, a korszerűbb lakásállománynak. Emelkedett a lakosság műveltségi színvonala, nőtt a közép- és felsőfokú iskolát végzettek száma. Mezőberényre a nemzetiségiek közötti teljes egyenjogúság és egyetértés jellemző. Az 1980. évi választások során a két településen a lakosság képviseletére alkalmasabb összetételű testület jött létre, 65 fős létszámmal. A 65 tagú tanácsban a csárdaszállásiakat 10, a 11 tagú végrehajtó bizottságban 2 fő képviseli. Az egyik társadalmi tanácselnök-helyettes a társközségi tanácstagi csoport vezetője. A testületek munkájára a tervszerűség a jellemző, figyelembe veszik mind a város környéki helyzetből adódó, mind pedig a társközség problémáit. Amint ezt a kiegészítő jelentés megállapítja, a társközség, Csárdaszállás érdekképviselete mind mennyiségi, mind minőségi szempontból megoldott, a két község kapcsolata országosan is mintája a közös tanáccsá szervezésnek. Következetesen és tervszerűen fejlődnek a lakossági kapcsolatok, és a nyitott községpolitika eredményeként számos jelentős létesítménnyel gazdagodtak a települések. Mindezt azért érdemes nyomatékosan hangsúlyozni, mert találkozni olyan véleménnyel, hogy a társközségi kapcsolatok nem életképesek. A Mezőberény— Csárdaszállás példa épp az ellenkezőjéről tanúskodik, s mindenképpen követésre ajánlott. Az előterjesztés részletesen foglalkozott a községpolitikával, amelynek fő célja a két településen élő emberek alapellátásának biztosítása, illetve javítása. Ennek jegyében számos létesítmény, intézmény készült el, illetve kezdte meg működését. Felépült az 1- es számú általános iskola, megvalósult a csárdaszállási iskolával az integráció, bővült az óvodai férőhelyek száma, a művelődési központ felépítésével fellendült a két település kulturális élete. A következő évek feladatai között az intézményhálózat további korszerűsítése, a napközi otthonos ellátás színvonalának javítása, a kollégiumi férőhelyek számának növelése szerepel. Előbbre lépésre számítanak a lakásépítésben, a VI. ötéves tervben 211 OTP-lakás építését tervezik, a magánerős kezdeményezésre pedig 100 telket alakítanak ki. (Folytatás a 3. oldalon)
