Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
Iparvállalati vezetők tanácskozása r'' Tavaly kezdődött meg a Gyulai Vasipari Szövetkezetben az úgynevezett fél köbméteres napbojler gyártása. Tavaly 50 készült el, az idén pedig százat gyártanak a különösen kiskertekben, hétvégi házakban nagyszerűen felhasználható zuhanyozóbojlerekből Fotó: Béla Ottó BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÜLIUS 16., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Körkép aratás végén Elutazott a lengyel mezőgazdasági küldöttség Elutazott hazánkból a lengyel földművesek, mezőgazdasági körök és szervezetek országos tanácsának küldöttsége, amely a szervezet' elnöke, Norbert Alekszievoicz vezetésével a TOT vendégeként tartózkodott Magyarországon.- A küldöttség több szövetkezetét, háztáji gazdaságot keresett fel Tolna és Bács-Kiskun megyében. A delegációt fogadta Szabó István, a TOT elnöke. A két szervezet együttműködéséről jegyzőkönyvet írtak alá. A tárcsáké a terep aratás után a gádorosi November 7. Tsz-ben Fotó: Fazekas László Fülledt meleg a csütörtök délután. Esőfelhők mögött bujkál a nap. de eső egyelőre nem esik. Legalábbis itt nem, a körút első állomásán, a gyulai Köröstáj Tsz- ben. Hájas Géza főagronómus elárulja, hogy a szövetkezetben nagyon jó hangulat uralkodik most. Egy-két óra, és már be is takarították a több mint 1400 hektár őszi búzát, méghozzá olyan eredménnyel, amire példa a Köröstáj Tsz-ben eddig még nem volt. Gazdaságaink többségében természetes módon panaszkodnak a szárazságra, itt a gyulai közös gazdaságban viszont örültek neki. Végre vízmentes esztendővel dicsekedhetnek. Jól sikerült a háromszáz hektár őszi árpa is. A kalászosok a szántónak jó felét foglalták el ebben az esztendőben, betakarításukhoz még két kombájnt is kölcsön kellett kérni Csaba- csüdről. A kétegyházi Béke Tsz elnökének, Lempert Lászlónak valamivel borúsabb az arca, mint a gyulai „szomszédnak". Igaz ezen a csütörtökön a kétegyháziak is befejezték az aratást, de csak a 240 hektár árpa fizetett terv feletti átlaghozammal, az 1200 hektár búza már nem hozott ilyen jól. — Sajnos több mint háromszáz hektáron kiritkult az állomány, és alaposan el is gazosodott. Ezt bizony nem írhatjuk az időjárás számlájára, alaposabban körül kell néznünk emiatt a növényvédelem háza táján. Egyébként Kétegyházán is szervezetten, a legnagyobb rendben folyt a betakarítás, a hat E—516-os és egy John Deere kombájn, a tavalyihoz képest megjavult alkatrész- ellátásnak köszönhetően egymagában is megbirkózott a feladattal, most először nem volt szükség a dombegyháziak segítségére. Medgyesegyháza határában a Haladás Tsz nyolc kombájnja az utolsó hektárokat emésztette már ezen a délutánon. A szántónak itt is meghatározó hányadát vetették be kalászosokkal, sajnos a csapadékhiány a med- gyesegyháziaktól is elrabolt mintegy 3—400 kilogramm szemest hektáronként. A szárazságnak legfeljebb any- nyit köszönhettek, miként azt Harczi István főagronómus és Simó Sándor elnök elmondta, hogy nem kellett a termést annyit szárítani. Az energiatakarékosságot az is növelte, hogy a Haladás Tsz átalakította szárítóját a nagyszénásiaktól átvett módszerrel. Alkatrészhiányról ők sem panaszkodtak, azt említették csak meg, hogy foszfor műtrágyából nem kapnak eleget. A késő délután sem csökkenő fülledtségben szinte jólesik a Végegyházát áztató eső. A tsz vezetői azonban ennek sem tudnak igazán örülni. (Folytatás az 5. oldalon) Közös utakon Három és fél évtized nem nagy idő két , nép történetében. Különösen nem, ha tudjuk, hogy a magyar—bolgár kapcsolatok ezer évre tekintenek vissza. Mégis történelmi napnak tekinthetjük 1948. július 16- át, amikor hazánk és Bulgária aláírta a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Két szocializmust építő baráti nép pecsételte meg ezzel a kézfogással: egymást segítve küzd á közös célok megvalósításáért, hajtja végre társadalom- és gazdaságátalakító programját. Azóta együttműködésünk az élet úgyszólván valamennyi területére kiterjed. Barátságunk ereje a közös ideológiában, közös érdekeinkben és céljainkban rejlik. Ezen a szilárd alapon újították meg 1969- ben a két ország párt- és- állami vezetői újabb húsz évre barátsági szerződésünket. A két ország gazdasági kapcsolataira jellemző, hogy áruforgalmunk bővülése tavaly lényegesen meghaladta a tervezett húsz százalékot, értéke megközelítette az 1 milliárd rubelt. A termékek között növekvő szerephez jutottak a szakosítási, és kooperációs szerződések alapján gyártott áruk. Lendületesen fejlődő termelési és kereskedelmi kapcsolatainkat gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság koordinálja. Hasznos feladatot lát el a kulturális vegyes bizottság is: munkája eredményeként egyre szélesebb körben ismerheti meg a két nép egymás szellemi kincseit. Bulgáriában a magyar kultúra terjesztésének kiemelkedő eseményeivé váltak a Bartók- és Kodály-ünnepségek, csakúgy, mint ahogy hazánkban nagy érdeklődés kísérte az 1300 éves bolgár államiság évfordulójának rendezvényeit. Szófiában 35, Budapesten 30 éve működik a másik szocialista testvérország kul- túrintézete, amely tevékenyen előmozdítja a két nép kulturális értékeinek cseréjét, szervezi tudósok, művészek előadássorozatát. Egymás megismerésének hathatós eszköze a kölcsönös turizmus. Évről évre több magyar család tölti szabadságát a bolgár tengerparton, a magyar városok utcáin pedig mind gyakrabban bukkannak fel a BG országjelzésű buszok, személyautók. A két ország kapcsolataiban fordulópontot jelentő egyezmény 35. évfordulóján barátságunk további mélyülését, együttműködésünk gazdagodását várjuk, és eredményes munkát, sok sikert kívánunk a testvéri bolgár népnek. (gáti) Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén az ipar helyzetéről és feladatairól hozott határozatot ismertette tegnap a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában tartott tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter a vállalatok vezetőivel. Az értekezleten jelen volt több mint 400 igazgató, ágazati és vállalati szakszervezeti vezető, a szövetkezeti ipar, a társminisztériumok, főhatóságok számos képviselője. Méhes Lajos bevezetőben kiemelte az iparnak népgazdaságunkban betöltött szerepét, azt, hogy nemzeti jövedelmünk 45 százalékát termeli meg, és teljes kivitelünk háromnegyedét adja. Az ipar legfontosabb feladata a belföldi igények kielégítése, termékeinek 80 százaléka itthon kerül piacra. A gépexport négyötöde, a fogyasztási cikkekének fele, s általában az exportált ipari termékeknek mintegy fele a szocialista országokban talál gazdára, míg a másik fele a konvertibilis elszámolású piacokon. Az ipar tehát meghatározó szerepet tölt be az ország gazdaságában, s most különösen az egyensúlyi helyzet javításában. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a párt vezető testületé első ízben átfogó elemzést adott a magyar ipar helyzetéről, és hosszabb távra is kijelölte a legfontosabb ipar- politikai feladatokat — hangoztatta a miniszter. A következő időszak teendőiről szólva elmondta, hogy azok meghatározásakor mindig a piaci lehetőségekből kell kiindulni. A világpiacon egyelőre nem várható nagyobb változás, ninds más lehetőségünk, mint alkalmazkodni a körülményekhez. Célul tűztük ki, hogy természeti kincseinket minél gazdaságosabban hasznosítsuk, átalakítjuk az energiaszerkezetet, például a villamos- energia-termelésben csökkenni fog az olaj és a földgáz felhasználása, s előtérbe körül a szén, illetve az atomenergia hasznosítása. Rendkívül fontos a feldolgozó- ipar versenyképességének növelése. Ez utóbbiban nagy szerepet játszik a mikroelektronikai fejlesztés, és a biotechnológia alkalmazása. Az iparban azok az ágazatok, amelyek eddig is állták a versenyt a világpiacon — mint például a járművek, részegységek, vízgépek, energetikai berendezések, vákuumtechnikai eszközök, orvosi műszerek és egyes ruházat: "ik^ek gyártása —, továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartoznak majd. Jobban ki kell használni — részben a nemzetközi munkamegosztásba vaió bekapcsolódással — a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártást az élelmiszertermelés növelésére. Javítani kell a szerszám- és készülékellátást is. A jövőben jobban ki kell használnunk a komplett rendszerexportban rejlő lehetőségeket, főleg a villamosener- gia-iparban, az egészségügyben, az oktatás terén és az élelmiszer-gazdaságban. Mindennek érdekében egyenletes színvonalú, minőségi termelésre van szükség, ami a dolgozók alkotókészségének kiteljesedését igényli. ■ Méhes Lajos röviden szólt az ipar 1983 első félévi munkájáról, elmondta, hogy az ágazat termelése a tavalyi fél évhez képest 99,6 százalék volt. Mivel az idei terv 1,7 százalékos növekedést ír elő, az elmaradás nem jelentéktelen. Az utóbbi hetekben azonban sok vállalat intézkedéseket tett az elmaradások behozására. A következő fél évre megfelelő a rendelésállomány, tehát az iparvállalatok és a szövetkezetek előtt kedvezőbbek a feltételek a terv teljesítésére. * * * Az igazgatói értekezlet után az Ipari Minisztérium vezetői élükön a miniszterrel, az államtitkárokkal és a miniszterhelyettesekkel, sajtótájékoztatót tartottak az ipar időszerű kérdéseiről. Az MTI munkatársának válaszolva Rabi Béla államtitkár arróf szólt, hogy a tárca sorra megvizsgálja majd az alacsony hatékonyságú nagy-, közép- és kisvállalatok helyzetét, de azt ma még nem lehet megmondani, hogy a csepelihez hasonló szervezeti változást más . vállalatoknál is kezdeményeznek-e. A nehéz pénzügyi helyzetben levő vállalatok gondjainak megoldására nem lehet sémát felállítani, minden egyes esetet külön kell megvizsgálni. Az azonban biztos, hogy mindenekelőtt maguknak a vállalatoknak kell erőfeszítéseket tenniük, akár szervezeti, akár szervezési intézkedésekkel, hogy kilábaljanak rossz helyzetükből. Az MTI tudósítójának egy másik kérdésére válaszolva elmondta: igaz, hogy a legfejlettebb ipari országokban a világpiaci recesszió idején is intenzív volt a technikai fejlesztés, de elsősorban a szellemi tőkét hasznosították. A mi erőforrásaink az utóbbi időben szűkösek, legalábbis ami a beruházási lehetőségeket illeti, de szellemi tartalékaink szinte korlátlanok. Azt is el kell mondani — hangoztatta —, hogy a recessziós időszak ellenére határoztuk el például az elektronikai, vagy a gyógyszer- és növényvédőszer- gyártási programokat. Az energiaprogram és az anyaggazdálkodási program is a megvalósulás útján van, ami szintén növelheti majd termékeink versenyképességét. Szabó Imre miniszterhelyettes itt megjegyezte; a könnyűiparban átprogramozzák a fejlesztéseket. az anyagmozgatás gépesítése, vagy a szervezés kevesebb költséggel és kisebb importtal jár. tehát ezeket előnyben részesítik. Súlyponti kérdés lett a szakoktatás színvonalának emelése, főleg a nyomdaiparban és a textiliparban. Gábor András miniszterhelyettes hozzáfűzte, hogy a tárca éppen most dolgozza ki a biotechnika fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, amit viszonylag nem túl drágán és gyorsan meg lehet valósítani, ha a vegyipar, a gépipar és az elektronikai ipar együttműködik. A sajtótájékoztatón szóba került az elektronikai fejlesztési program helyzete is. Lelkes Ivánná miniszteri főtanácsos arról tájékoztatott, hogy a mikroelektronikai alkatrészek gyártásának fejlesztése jó ütemben halad, de az egyéb alkatrészek, (Folytatás a 3. oldalon)
