Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
1983. július 14., csütörtök Mesejáték a „strandszínházban” Illyés Gyula: Szélkötő Kalamona Eljön majd a szabadítunk — a királylány (Szabó Zsuzsa) cs a király (Csiszár Nándor) Fotó: Béla Vali Szkíta tőr, ismeretlen bankjegytervek Mese, mese, mátka ... Hol is kereshetnénk másutt egy épkézláb mesejáték alapjait, mint a népmesékben. Ki lehetne leleményesebb író, aki annyi láttató erővel, nyelvi tisztasággal, furfanggal, igazságszolgáltató hittel lenne felvértezve, mint a nép. Nemzedékek végtelen során, szájról szájra száll a dal, a mese, mindenki hozzáadja saját lelkét, vágyait, s együtt termi a nagy közösség az igazgyöngyöt. Mint amikor egy kődarabot évmilliók sokaságán görget, formál a víz, és soha meg nem mondható, melyik csepp mennyit tett azért, hogy sima formájúra csiszolódjék a kavics. Külön szerencse, ha egy népnek vannak nagy fiai, akik tudós alázattal fordulnak a közös kincs felé. Nem véletlen, hogy a magyarság e századi géniuszai közül Bartók és Kodály a nép zenéjében. Illyés Gyula pedig' a népmesékben talált ihlető megújulásra. Hetvenhét magyar népmese című művéről Illyés Gyula így vall: „Ahogy a zenész a népdalhoz, amelyet feldolgoz, olyasféleképp nyúltam én ezekhez a népmesékhez. Nem megváltoztatni — ellenkezőleg, lényegükben megerősíteni akartam őket. A magam képzelete, s ízlése szerint nem tettem többet hozzájuk, mint amennyihez a magyar nép egy tagjaként jogom van.” A szélkötő Kalamona e mesegyűjtemény egyik darabja, s az ebből készült játékot a gyulai strandon a Békés megyei Jókai Színház mutatta be. Távoli múltban, talán még az Ural-vidéki őshaza tájain gyökereznek a Kalamona vérerei. Medvék. táltosok, kőszáli sas — mind-mind olyan figura, amelyek megtalálhatók a rokon népek meséiben. Maga a Kalamona pedig „olyan ocsmány szerzet volt, hogy senki sem tudta, ember-e vagy állat. Akkora szája volt, hogy amikor ásított, egy szénásszekér könnyen megfordulhatott volna benne”. Hát ez a Kalamona — bosszúból, mert nem kapta meg a jóságos király- szépséges lányát — megkötözte a szelet. Nem • volt többé eső, szomjazott a föld, szomorkodtak az emberek. Ám jött a nagyszerű fiú — Rontó Palkó —, aki égi, földi és pokoli erők segítségével megküzdött a Kalamoná- val, eloldotta a szelet, s elnyerte a királylány kezét és talán a fele királyságot is. Még most is élnek, ha meg nem haltak. Giricz Mátyás érdemes művész rendezte a mesejátékot. A bemutató napján vibráló napsütés volt, s a hatalmas fák árnyékában megszámlálhatatlan gyerekhad nyüzsgő közreműködésével „ment a darab”. Ettől a játéktól az ifjú nézőknek csak jó álmai lehettek, hiszen csupa szín, ragyogás, mosoly volt minden. Igaz, talán egy kicsit jobban lehetett volna hangsúlyozni, hogy a mesében — tehát a valóságban is! — keményen, életre-ha- lálra megy a küzdelem. A rendezés szándéka és érdeme is, hogy bevonta a játékba a közönséget. A füvön ülő, guggoló, kucorgó gyerekek közt zajlottak az események, Ám az efféle szándék könnyen a visszájára fordul. Hiszen ha túl sok a néző, mozdulni sem lehet köztük, nem versenyt futni, kardcsatát vívni. Néha fölöslegesnek tűnt az apró nézők mesterkélt „aktivizálása". Segítsetek gyerekek, tapsoljatok gyerekek, szurkoljatok gyerekek. Együtt élnek ők a játékkal maguktól is, hiszen a közreműködő színészek mind olyanok, mintha éppen a meséből keltek volna életre. Hisz milyen lehet a jóságos király és a kedves felesége? Pont olyan, mint amilyen Csiszár Nándor és Felkai Eszter. A királylány pedig legyen szép, hogy a napba lehessen nézni, de rá nem. Szabó Zsuzsa szakasztott ilyen. Rontó Palkó csalafinta, helyre legény. Mint Hodu József. Rontó mamája földhözragadt, tiszta szívű asszony. Akár Szentirmay Éva. Kalamona pedig? Nos, Dariday Róbertnál erőteljesebb „rabló bácsit” a legfantáziadúsabb gyerekbuksik se nagyon képzelhettek. És mind a többiek: az ördögök, a szél, a megelevenedett állatsereglet. Kalamona feleségei, a falubeli emberek — valameny- nyien színes elemei voltak e strandbeli kavalkádnak. Meg ne feledkezzünk természetesen Hídvégi Máriáról, a groteszk, mókás majom életre keltőjéről és Farkas Tamásról sem, aki érző, csupa szív táltosként száguldozott. A Munkácsy-díjas Gyar- mathy Ágnes jelmezei és a díszlete egyrészt a mesék képzeletünkben élő világához, másrészt a természeti környezethez, a strand hangulatához igazodtak. Remeklés például a szél jelmeze, kár, hogy „megkötözve” egy létrán csücsültetik a megszemélyesítőjét egész idő alatt. ötletes, hogy a „strandszínházban” felfújható gumipárnák jelzik a virágokat, matracból van a királyi palota is. összességében mégis sok a műanyag: a fehér fóliahurka és főleg az ördögöket „díszítő” kacsák, úszóövek. Illyés Gyula írta, hogy a népmeséket mindenkor legjobban a gyerekek élvezték, így történt most is, a Szél- kötő Kalamona előadásakor. És ez a legszebb elismerés! Andódy Tibor A közelmúltban több különleges tárgyhoz jutott a magyar Nemzeti Múzeum. Hazánkban egyedülálló az időszámításunk előtti 6. századból származó szkíta vastőr. A 40 centiméter hosszúságú tör markolatát — a jellegzetes szkíta állatstílusú művészetnek megfelelően — sasfejekkel díszítették. Hasonló tőrök eddig csak a Szovjetunió déli sztyeppvidékén voltak ismeretesek. Az első hazai szkíta tőrt a restaurátorok vették munkába. Sarkadon, földmunkák közben került napvilágra egy 10 centimáteres bronzszobor, amelyet a felfedező Sokan tolongtak már a gyulai könyvesboltban kedden délután, amikor a rádióban felhangzott a Könyvről könyvért népszerű irodalmi vetélkedő szignálja. A játékvezető, Sediánszky János jólesően állapította meg: a játéknak Gyulán is sikere van. Aztán megkezdődött a műsor. Közeleg a franciák nemzeti ünnepe, a nagy forradalom évfordulója. Az első kérdés ehhez kapcsolódott. Kubik Anna színművész" egy verset tolmácsolt, a feladat, mi a vers címe, és ki a magyar fordítója. Többen is jelentkeztek, és Bondár Katalin, az Erkel Gimnázium 3. osztályos tanulója válaszolt — mégpedig hibátlanul. Aztán a második kérdésre Zám Teréz, a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Az emberalakú szobor az időszámításunk előtti 5. században készült, itthoni megtalálása arra enged következtetni, hogy már akkor is szoros kereskedelmi kapcsolat alakult ki Észak- Itáliával. mivel hasonló bronzszobrokra elsősorban ott bukkantak. A numizmatikai gyűjtemény legújabbkori __pénzt örténeti anyagát gazdagítja néhány bank j egy tervezet. A 15 dokumentum 1926-ban készült, s azok a pengőrendszer bankjegyeinek a szakemberek előtt eddig ismeretlen tervpéldányai. a gyulai csecsemőotthon gondozója adott választ, majd egy másik gimnazista. Kovács Klára mondta meg Victor Hugó nevét, ami természetesen szintén helyes volt. A még két hátralevő kérdésre Szabadfalvi Ágnes és dr. Legeza László válaszolt hibátlanul. Valameny- nyi helyes választ nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség. Természetesen valameny- nyi játékosnak kijárt a 100 forintos könyvutalvány, amelyet a vetélkedő után azonnal be is váltottak a könyvesboltban. A résztvevők egy tanulságos játékkal, a versenyzők pedig néhány szép könyvvel gazdagodtak ezen a délutánon. Kép, szöveg: Béla Ottó HONGSZÓRÚ Kedd, 9—11-ig Elképzelem, hogy nyaralok valahol, és ezen a szép, napfényes kedd délelőttön kifekszem napozni egy tópartra vagy hegyi tisztásra, és bekapcsolom a rádiót. Kilenc óra: a Kossuthon zenekari muzsika. Az I Musici di Roma kamarazenekar játssza Rossini C-dúr szonátáját. A zene, a napfény, a kellemes semmittevés varázsa kifejezetten jó hangulatra ösztökél. Aztán hirtelen ötlettel fellapozom a rádióújságot, és látom, hogy a Petőfin éppen most megy a Társalgó, a másfél óra irodalomkedvelőknek. Átkapcsoljam, vagy -mégis a zene? A zene győz, és gon- dolattalanul pihenek tovább. Kilenc óra negyvenkettő: Találkozás a Hang-villában. A Gyermekrádió műsora, Szőnyi Erzsébet kalauzolásával. Ez is zene, és én, a felnőtt szívesen hallgatom. A magyarázat egyszerű: A Hang-villa „zenei titkok” feliratú szobájába is bekukkantunk, és megtudjuk, miért térnek vissza ősi horvát népdalok Beethoven és Haydn muzsikájában? „Hej, Ilona, Ilona Hajlott almafácska”, énekli egy kórus, és rábólintanak mellettem az elképzelt parti fák, és amott, túl, az erdő. Tizennyolc percig sétálok a Hang-villában, aztán jön a pontos idő, és a Hírek. „Szíriában letartóztatták Arafat személyi titkárát” ... „Kínába készül az amerikai hadügyminiszter” . .. Időjárás: nyár, meleg, harminc fok. Indokolatlan-e. hogy a hírek után valami könnyűre, feledtetőre vágyom? Ügy látszik, nem elég a napfény és a jó illatú erdő. Máris itt van az MR 10—14! Oda kell figyelni rá: központi témája az egri őrsvezetőtalálkozó. Habár régen voltam úttörő (vagyis: sose voltam, mert akkor még nem volt), át is kapcsolnék a Petőfire, de ott „csörömpölde” a műsor 10 órától fél 1-ig. Maradok tehát a gyerekeknél: halljuk, mi történt az egri találkozón? Sajnos, sosem tudom rheg, mert elnyom az álom, és csak arra riadok fel, hogy várvédőset játszanak a gyerekek. Egy kislány éppen azt mondja: „Én Vicuska szerepét választottam, mert ő is szerette a hazáját.” No, ritka szép mondat, egészen megható! És elképzelem, miféle jó csatát játszhattam volna én is annak idején, ha egyáltalán eljuthattam volna Egerbe. Ne tessék csodálkozni: bizony, mi nem nagyon utaztunk sehová. Mert olyan volt az élet. Tovább hallgatom a rádiót: Gustáv Leonhardt csemballózik Bach-műve- ket. Nyugalmas, áradó, különös muzsika ... Visszarepül velem a tizenhetedik századba, és újból és újból beavat a nagy titokba: a zene a legérthetőbb kommunikáció ember és ember között. Néha a leírt szónál is többet elmesél. Sass Ervin A/ igazság pillanata — Rontó Palkó (Ilodu József) és a Kalamona (Dariday Róbert) A részleteket Kubik Anna színművésznő olvasta fel Dr. Ecgeza László Danton halála című drámájának részletére adott helyes választ Könyvről könyvért — Gyulán Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Fúvóskeringők. 8.44: örökzöld dallamok. 9.42: Nefelejcs. 10.05: Gyermekeknek. 10.35: Balogh Albert népi zenekara játszik. Chrenkó Anna nótákat énekel. 11.20: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 11.40: Kháron ladikján avagy az öregedés tünetei. 12.45: Miből utazunk? 13.00: Mendelssohn: A-dúr vonósötös. 13.30: Vadölő. 14.31: Kóruspódium. 15.05: Réti József operaáriákat énekel. 15.36: Most jelent meg. 16.06: Szimfonikus zene. 16.48: Iszlai Zoltán: A valóság közelében. 17.05: Házról házra. 17.34: Csurka István hangjátékaiból. 19.23: Monteverdi-madrigálok. 19.53: Nehéz homok. 20.50: Századok zenéjéből. 21.40: Miért írta meg? 22.20: Portrémüsof és interjú- alany. I. rész. 22.30: Régi híres énekesek műsorából. 22.55: Mieczyslaw Horszowski. 0.10: Koncz Tibor táncdalaiból. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.20: Schumann négykezes zongoradarabjaiból. 13.35: Szokolay Sándor: Magyar gyermekdalok. 14.00: Lelátó. 15.00: ..A munkám az életem . . .” 15.30: Arcok mikrofonközeiben 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádióexpréssz. 18.35: Mindig szép idő van. 19.00: Népdalcsokor. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.0$: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.21: A tegnap slágereiből. 23.20: Zeller és Ziehrer operettjeiből. III. MŰSOR 9.00: Aurélé Nicolet fuvolázik. 9.36: Rimszkij-Korszakov ciklus, X/4. rész. 12.19: Zenekari muzsika. 13.07: Zenés játékokból. 14.20: A Holland Rádió Filharmonikus zenekarának hangversenye a Hilversu- mi Rádióban. 15.10: Töltsön egy órát kedvenceivel. 16.10: Zenei lexikon. 16.30: A több szólamú grúz népzene. 16.55: Popzene sztereóban. 18.11: Dietrich Fischer-Dieskau és a Schumann-dalok, 5. rész. 19.05: Szimfonikus táncok. 19.35: Francia költők versei. 19.55: Operaest Joseph Haydn müveiből. 21.10: Debreceni dzsessznapok. 22.24: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. Pege Aladár együttese játszik. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. 17.30: Melina Mercuri énekel. 17.40: Üdülés belföldön. Braun Ágoston jegyzete. 17.45: A citerabarátok klubja Mezőtúron. Közben a klub célkitűzéseiről beszélget Pribojszki Mátyás citera- müvésszel Kutas János. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.00: Hírek. 16.05: Galambocska. IV 3. 17.05: Utazz velünk! (ism.) 17.40: Reklám. 17.45: Kertünk, udvarunk. 18.05: Kikapcsoló. 18.15: Képújság. 18.20: Telesport. 18.45: Tv-tükör. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Aláírás: A Te Claudiád. III/2. 21.20: Panoráma.. 22.20: A szobrász: Makrisz Agamemnon. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Gólyavári esték. XII/12. 20.45: Kikapcsoló, (ism.) 21.15: Gathy Bérberian énekeskönyve. 22.00: Óriáskerék. XIII/2. 22.15: Képújság. BUKAREST 12.35: Szünidei matiné. 16.05: Szünidei matiné. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.40: Franciaország. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Fiatalok egy fiatal városból. 20.30: A valóság képei. 21.10: Egy régi kép. Francia film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Egy Branimir bajai — tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: YU-rock arckép — köny- nyüzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: A nagy város — dráma- sorozat. ismétlés. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Lépések — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: iTv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Arany — lengyel tv-drá- ma. 21.10: Reklám. 21.15: Találkozások — adás a kultúra köréből. 21.45: Hírek. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Flep, a róka, 6 és 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8- kor: Örizetbevétel, 4-kor Matyi, miért nem szeretnek a lányok? Békéscsabai Terv: A lator. Gyulai Erkel: Egy szoknya, egy nadrág. Gyulai Petőfi: Jézus Krisztus Szupersztár. Orosházi Béke: Guernica. Orosházi Partizán: A szénbányász lánya. Szarvasi Táncsics: A hatodik halálraítélt.
