Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ; - • . ; ‘V- - : ■ - • ■ fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚNIUS 11., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Jj jfm Dr. Hanga Mária ünnepi beszédet mond Kitüntetési ünnepség Államélet, szocialista demokrácia Ülésezett a Békés megyei képviselőcsoport Az építők székházában tar­tották pénteken az építők napjának központi ünnepsé­gét, amelyen megjelent Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke és Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter méltatva az építők munkáját, elmondotta, hogy a nehéz körülmények között is jó eredményeket ért el az ágazat. Az építésügy dolgo­zói ismét bebizonyították, hogy képesek megfelelni a változó követelményeknek. Köszönetét mondott eredmé­nyeikért, amelyet az ország for*os beruházásain, a la­kásépítésben, a műszaki szervezésben és az építő­anyagok termelésében értek el. A miniszter ezután kitün­tetéseket adott át. A Mun­ka Érdemrend arany foko­zatát kapta Csáki János, az Országos Szakipari Vállalat igazgatója, dr. Gerö István, az Építésgazdasági és Szer­vezési Intézet tudományos tanácsadója, Horváth Ká- rolyné, az Ajkai Üveggyár csiszolója, Mónok Imre. az építők szakszervezete Zala megyei bizottságának tit­kára, Sülé János, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat főosz­tályvezetője és dr. Szemere Mátyás, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 36-an, bronz fokozatát 21- en kapták meg, nyolcvanan részesültek a Kiváló Dolgo­zó miniszteri kitüntetésben. Június 10-én Gyomaend- rődön, a tanácsházán tartot­ta soron következő ülését a Békés megyei képviselőcso­port. Az országgyűlési kép­viselőket, a szarvasi járási­városi pártbizottság, a járá­si hivatal, a nagyközség párt- és tanácsi vezetőit, munkatársait Szikszói Fe­renc, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára üdvözölte, majd Var­ga Zsigmond, a képviselő­csoport vezetője tájékoztatta a résztvevőket a parlamenti csoportvezetői értekezletről, a miniszterelnök beszámoló­járól, valamint az állami költségvetés végrehajtásáról. Ezután dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának titká­ra beszélt az államélet, az államigazgatás, a szocialista demokrácia megyei felada­tairól, a tanácsi igazgatás korszerűsítéséről. Elmondot­ta többek között, hogy az utóbbi három évben a kor­mánynak, a megyei pártbi­zottságnak is beszámoltak erről a fontos kérdésről. Egyöntetű volt a megálla­pítás: a tanácsi munka, a törvényesség, a szocialista demokrácia sokat fejlődött. Ehhez jó alapot adtak az 1980-as választások, hiszen a megyei tanácstagok fele ki­cserélődött, sok fiatal ke­rült a testületekbe. Javult az információ, megszűntek a formalitások, az előterjesz­tések tartalmasak, közérthe­tők. Ugyancsak eredmény­ként említette, hogy keve­sebb bizottságot hoztak lét­re és a személyi feltételek is javultak. Az előadó hangsúlyozta: a határozatok végrehajtásának az ellenőrzése jól szervezett és jótékonyan hatnak a ta­nácsok munkájára a társa­dalmi szervezetekkel kötött megállapodások. Az önkor­mányzati tevékenység erősö­dését jelzi, hogy a testületi ülések látogatottsága átlago­san 80—85 százalékos. De el­sősorban nem ez dönti el a jó munkát, hanem a tartal­mi jegyek színvonala, a szakszerűen megválasztott napirendek, a helyes dönté­sek és a demokratizmus. Részletesen elemezte a ta­nácsi ügyintézés korszerűsí­tésének jelenét és távlatait, szólt az államigazgatás idő­szerű feladatairól. Az ülésen Jenei Bálint, Gyomaendrőd nagyközség Tanácsának elnöke ismertet­te Gyoma és Endrőd egyesí­tésének körülményeit, a csaknem másfél esztendő ta­pasztalatait. A vitában fel­szólalt dr. Szentkereszty Ta­más, Sebesi Lászlóné, Varga Zsigmond, Mészáros István országgyűlési képviselő és Kőris György, a szarvasi já­rási-városi pártbizottság tit­kára. Végül Csorna Antal, a he­lyi Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet elnöke ismertette a téesz munkáját és megtekintették a halfel­dolgozó üzemet. Délután pe­dig meglátogatták a képvi­selők a Győzelem Termelő­szövetkezetet. S. S. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Bolgár Mű­vészeti Alap szervezésében bemutatott kerámiák, fafaragá­sok, ezüstékszerck, bőrtárgyak június 23-ig tekinthetők meg a budapesti Derkovits Teremben (Hauer Lajos — KS) A legtöbb vállalat növelte termelését A múlt évben az ipar tel­jesítménye megfelelt az alapkövetelményeknek: a vállalatok döntő többsége — a külpiaci gondok, a ha­zai kereslet mérséklődése, az importellátási nehézségek el­lenére is — növelni tudta termelését. Egyebek közt ezt állapítja meg az ipari és a Pénzügyminisztérium tájé­koztatója, amelyet az or­szággyűlés ipari bizottságá­nak tagjai pénteki, a Par­lamentben tartott tanácsko­zásukon vitattak meg. Az elemzés részletesen taglalja: az ipar miként haj­totta végre 1982. évi költ­ségvetését. A beszámoló sze­rint az ipar konvertibilis passzívuma csökkent, és ez az eredmény még akkor is hozzájárult a külgazdasági egyensúly javításához, ha el­érését elsősorban az import mérséklése tette lehetővé. Gazdaságunk helyzetének változása tavaly évközi sza­bályozó módosításokat tett szükségessé, és bár ezek ösz- szességükben bizonyos nye­reségcsökkenéssel jártak, az ipar mégis képes volt az 1981. évihez hasonló ered­ményt felmutatni. ■ ....................i. "" ...... K öszöntjük az építőket Épül, szépül városunk, országunk. Nap­ról napra újabb beruházások átadását kí­sérhetjük figyelemmel. Ma lakást, tegnap kórházat, azelőtt iskolát, holnap új üze­met adnak át az építők. Az átadást köve­tően benépesedik a létesítmény. Néhány vélemény, kifogás, észrevétel és a tegnap átadott létesítmény holnapra megszokottá, természetessé válik. Néhány hónap múlva már csak a távolról jövők veszik észre a változást, később azok sem. A mai nap jó alkalom arra, hogy em­lékezzünk mindazokra, akik az egész épí­tési folyamat eredményeként produkálják a létesítményeket. Az építők napján kö­szöntjük a tervezőket, beruházókat, téglá­sokat, üvegeseket, kivitelezőket, asztaloso­kat, villanyszerelőket, darusokat, blokko- zókat, lakatosokat, vasszerelőket, betono- zókat, kőműveseket, útépítőket, csatorná- zókat — a több száz féle szakma képvi­selőit, akiket az iparág foglalkoztat. Kö­szöntjük mindazokat, akik munkájuk eredményével egyre szebbé, boldogabbá teszik valamennyiünk életét, jövőjét. Ez az ünnep jó alkalom, hogy emlékezzünk a régmúlt idők építőire is, akiknek tevé­kenysége ma is hirdeti a munkásságukat. Csodálja a világ az alkotásaikat. Olyan mesterműveket hoztak létre, amelyek az emberiség javát szolgálták és szolgálják évszázadokon át. Az építőipar a békét szimbolizálja, az építés és a béke összetartozó fogalom. A háború, az elemi csapások után az élet első jeleként az építőipari munkások je­lennek meg, biztatást adva a jövőbeni bi­zalomra. Nagyon sok veríték kísérte ezt az utat, amely elvezetett odáig, hogy az építőmunka elnyerje megbecsülését, való­di értelmét, hogy az építőmunkások alko­tásuk fényében érezzék tettük maradan- dóságát. Az építőmunkások mindig a társadalmi haladás, a mozgalmi munka élvonalában küzdöttek. Immár 80 éve annak, hogy megalakult a Magyar Építőmunkások Szö­vetsége, a szervezett építőmunkások első választott testületé. A megalakulás 80. év­fordulójára is emlékezünk most. Jelenleg 80 év távlatából tekintünk azokra az ese­ményekre, a sok ezer építőmunkás harcá­ra, amelyet nehéz küzdelem, verejték árán, a csendőrszuronyoktól sem rettegve a társadalmi fejlődésért tettek. Az építő­munkások szövetségének megalakulásá­ban nagy jelentőségű munkát fejtett ki Bokányi Dezső, Garbai Sándor, akik pél­dája, küzdelme erőt adott a végső kibon­takozáshoz. Tisztelettel emlékezünk mind­azokra, akik a szocializmus eszméjéért küzdöttek, életüket áldozták. Ma nekünk is küzdeni, harcolni kell. Ez a harc azonban egészen más jellegű. Né­pünk feladata, hogy a szocializmus által elért eredményeinket stabilizáljuk, tovább fejlesszük. A mi mai küzdelmünknek a béke megőrzésére, a gazdasági, tudati fej­lődés fokozására kell irányulnia. Ebben a munkában — az elődökhöz hasonlóan — sokat tettek és tesznek az építőmunkások. Az építők napja országos ünnep. Ebből az alkalomból az egész ország köszönti az építőket. Ebben a köszöntésben kifejező­dik népünk elismerése, megbecsülése azok iránt, akik munkájukkal országunkat épí­tik, gyarapítják. Kneifel Antal, az építők szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára Százéves a gyulai szakmunkásképzés A szokottnál is nagyobb volt a forgalom, szebb a de­koráció tegnap, pénteken Gyulán, a 613. számú Mun­kácsy Mihály Ipari Szak­munkásképző Szakközépisko­la és Kollégiumaiban, mint az előző években ilyenkor, ballagás idején. A ballagást még ünnepélyesebbé tette, hogy az iskola most ünne­pelte fennállásának 100. év­fordulóját. Az intézet fiútanulói lát­ványos tornabemutatóval kedveskedtek a nézőknek, a szülőknek és a meghívott vendégeknek. Ezután a le­ánytanulók mutattak be disz­kótáncokból egyveleget, majd a Himnusz hangjai után megnyitót mondott dr. Takács Lőrinc, Gyula város Tanácsának elnöke, és köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Hanga Má­riát, művelődési miniszter­helyettest, Nagy Imre nyu­galmazott munkaügyi mi­niszterhelyettest, Várai Mi- hálynét, az MSZMP Békés megyei bizottságának osz­tályvezetőjét, Pataki Istvánt, a KISZ Békés megyei bi­zottságának első titkárát és dr. Marsi Gyulát, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkárát. Ünnepi beszédet dr. Hanga Mária mondott, történelmi visszapillantást adva a szak­munkásképzésről. Az évforduló alkalmából több pedagógus és oktató ka­pott kitüntetést. Az elballa­gó harmadéves tanulókat Banadics Márton igazgató üdvözölte. Ezután látogatták végig az érdeklődők az is­kolai tantermekben beren­dezett centenáriumi kiállí­tást, amelyen minden szak­ma bemutatta termékeit. Béla Ottó Utoljára együtt az osztály Fotó: Fazekas László Dz aratásról tárgyalt a szervezési bizottság Évek óta az aratás lebo­nyolításának szervezési mun­káiban operatív bizottság vesz részt, segítve a mező- gazdasági munkák dandár­jában. Az első — június 10-i — szervezési bizottsági ülés résztvevőit — az állami és érdekképviseleti szervek, a termelési rendszerek, a ga­bonafelvásárlók és a gép­forgalmazó vállalatok kép­viselőit — Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetője köszöntötte. A ta­nácskozás munkájában részt vett Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titká­ra is. A tavaszi vetések néhány hónapja még rekordtermés­sel kecsegtettek. A jelenben kevésbé optimisták a mező- gazdasági szakemberek. A pillanatnyi megítélés alapján jó, vagy közepes hozamot ígérnek a földek. A talaj- és növényvédelmi munkák dicsérik a mezőgazdasági üzemek tevékenységét, s kedvező volt a tavaszi idő­járás is. Azonban a jól el­végzett növényápolási és nö­vényvédelmi munkák sem pótolhatják az őszi búza ve­tésétől számított 150 milli­méter és a tavaszi vetések óta hiányzó 60 milliméter csapadékot. A növényi vege­tációban tapasztalható két­hetes előny az őszi árpa ara­tásának korábbi kezdését — egyes gazdaságoknak már befejezését — jelenti. Ez a korai betakarítás fel­gyorsította — a komolyabb próbatételre — a búza ara­tására való felkészülést. Foly­nak a gép- és határszemlék, a gépjavítás. A következő hét végére ugyanis több gaz-' daság a búza aratását jelzi. Ez adja a feladatokat, töb­bek között az ügyeletek, a tárolás és az átvétel meg­szervezését. Az üzemek gond­ját nehezítheti, hogy nem nőtt a megyében a kombáj­nok száma, s a műszaki ál­lapotuk is romlott. örvendetes, hogy a téesz­ek, gazdaságok rövid te­nyészidejű kukoricát és más növényeket vetnek a lekerü­lő termés után. Szükség is van erre a megyében, mert néhány fővetésű zöldségben és takarmányban hozamki­esés várható. Az így pótol­ható tömegtakarmány és szemes termény segítséget je­lenthet a lakossági és a ta­karmányellátásban, az ex­portfeladatok teljesítésében. Az üzemek jó része már je­lezte is a termelési rendsze­rek és vetőmagellátó válla­latok felé a másodvetések alapanyagigényét. —számadó—

Next

/
Oldalképek
Tartalom