Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

1983. június 9., csütörtök Ötszázezer palack üdítő naponta Ilyenkor nyáron megnő a kereslet a különféle üdítő italok, ásványvizek, szörpök iránt. Az. üzletek polcairól sűrűn emelik le a vevők a szomjat oltó nedűket. Mi­ként készült fel a nagyobb forgalomra a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat? Er­ről kérdeztük Jantyik Péter- nét, a kereskedelmi osztály vezetőjét. Tájékoztatása szerint a műszaki felújítás már a té­len elkezdődött, s ez garan­tálja a zökkenőmentes ter­melést. Korábban sok gondot okozott a víz tisztítása, ami mára teljesen megoldódott, hiszen új szűrőket szereltek a kutakra. A külföldi és a hazai alapanyagok folyama­tosan érkeznek. Az Extra-termékek piaca jó, a kereslet állandóan emelkedik. Jelenleg naponta 500 ezer palack üdítő kerül le a gépsorokról. Ez azon­ban nem elegendő. Ezért úgy tervezik, hogy július közepé­től újabb műszakot szervez­nek, így mintegy 80—100 ezer üveggel több kerül a fogyasztók asztalára. Valamikor a szállítás is akadozott Most a saját gép­kocsijaikon kívül a terme­lőszövetkezetek és a magán­fuvarosok is segítenek a te­rítésben. Természetesen el­sősorban Békés megyét, a Ti­szántúlt igyekeznek ellátni a 13 fajta üdítő itallal, az ötfé­le szörppel, az Arolát pedig a dunántúliak is megvásá­rolhatják. Ebben az évben 20 száza­lékkal bővítik a termelést. Ugyanakkor a laboratóriu­mokban sem tétlenkednek: új diabetikus üdítő előállítá­sán kísérleteznek. (Seres) A gépsorról naponta fél millió palack különféle üdítő ital kerül le Fotó: Fazekas László Kiváló pedagógus és társadalmi munkás Jókedélyű, elégedett em­bernek ismeri környezete Gellai Bélát, a dévaványai általános iskola igazgatóját, a Hazafias Népfront megyei alelnökét. Határtalan opti­mizmus, magas fokú köte­lességtudat és őszinte lelke­sedés érződik szavain, ami­kor a tanulóifjúság oktatá­sáról és neveléséről, vala­mint a közéleti tevékenység szépségéről beszél. Minden kétséget kizáróan — kollé­gáin kívül — az ő eredmé­nyes munkájának is köszön­hető, hogy a diákok az utób­bi tíz évben oroszból és biológiából rangos helyezé­seket értek el az országos ta­nulmányi versenyeken. Pél­dául most is az egyik tanuló matematikából országos dön­tőn vesz részt. Jövőre lesz 40 éve an­nak, hogy Gellai Béla a pe­dagóguspályára lépett. Jász­berényben tanítói, Szegeden pedig magyar-történelem- szakos tanári oklevelet szer­zett. Az Endrődtől 12 kilo­méterre levő Varjas-tanyán kezdett tanítani, majd öt év elteltével kinevezték az endrőd-öregszőlői iskola igazgatójává. Az MSZBT- tagcsoport megbízásából szervezési feladatokat látott el a tanyasi emberek között. Ugyanakkor közreműködött a termelőszövetkezet létre­hozásában. Időközben a já­ráshoz került, ahol általános tanulmányi felügyelőként, azután pedig osztályvezető­ként tevékenykedett, s 1957- től áll a dévaványai oktatási intézmény élén. Amikor három évtizeddel ezelőtt párttag lett, agitációs munkával bízták meg. Ugyanezeket a teendőket végzi ma is, csak most már végrehajtó bizottsági szinten. Jó néhány éven keresztül népfrontelnök is volt, és ed­dig négy HNF-kongresszuson vett részt Budapesten. A mozgalomban kifejtett ered­ményes munkásságáért ki­tüntető jelvényt kapott. A közösségek boldogulásáért vállalt felelőssége, fáradtsá­got nem ismerő erőfeszíté­se más területen is megmu­tatkozott. Rátermettségének, szakmai tudásának elismeré­sét bizonyítja az is, hogy 1958-ban Kiváló pedagógus címmel tüntették ki, az idén pedig átvette az úttörőveze­tői érdemérmet. Hivatásával és közéleti teendőinek ellátásával járó feladatok sok időt vesznek el szabad idejéből. Ennek ellenére különös gondot for­dít a testedzésre. Minden­nap 15 kilométert kerékpá­rozik. S amikor ráér, elő­szeretettel olvassa a II. vi­lágháborúról és a munkás- mozgalomról szóló kiadvá­nyokat. Egy másik kedvenc „hobbija” a baromfitenyész­tés. Beszélgetés közben szóba került a településfejlesztés helyzete is. Mint a népfront tisztésgviselője nehezmé­nyezte, hogy elég alacsony az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke Dévaványán. Megemlítette, nagy szükség lesz a különböző akciók szervezésére. Ugyanis 1984- ben a költségvetési üzem hozzáfog az új 8 tantermes általános iskola építéséhez. Megvan a feltétel ahhoz, hogy a szülők, szocialista brigádok és más munkahelyi kollektívák is részt vegye­nek majd egy-egy jelentő­sebb feladat elvégzésében. —y—n Jut-e mindenkinek SZOT-beutaló? flz állatorvosok autóznak legtöbbet A közvélemény egy részé­nél minden olyan társadal­mi juttatással összefüggés­ben felmerül az esetleges protekció gondolata, ahol az igénylők száma jóval meg­haladja a lehetőségeket. Ez minden hiánygazdálkodás sajátos velejárója. A SZOT- üdültetéssel kapcsolatban is néhányan mindig tudni vé­lik: egyesek csak azért kap­tak beutalót, mert a szak- szervezeti bizottság kedven­cei. Különösen azok köréből hallani ilyen, vagy hasonló megjegyzéseket, akiknek igé­nyét nem tudták kielégíteni. Nagyon fontos a jegyelosz­tás demokratizmusa — töb­bek között a szakszervezeti bizalmiak előzetes vélemé­nyének figyelembevétele —, valamint a nyilvánosság. Így még a gyanú árnyékát is el lehet- kerülni. Sajnos a főidényi beutalást igénylők közül még mindig azok van­nak többségben, akik szá­mára a döntés kedvezőtlen. Részükre különösen lényeges a kiválasztás indoklása. Amióta a szakszervezeti bizalmiak joga és hatáskö­re jelentősen megnöveke­dett, javult a kiválasztás módszere is. Ezt igazolja pél­dául a tavalyi beutalási sta­tisztika, amely szerint min­den négy SZOT-üdülőjegy- ből három a fizikai dolgo­zóknak, műszaki munkatár­saknak és a nyugdíjasoknak jufott. A háromszázezer fel­nőtt beutalt 75 százaléka kö­zülük került ki. Ha az adatokat részletei­ben is elemezzük, még ked­vezőbb a kép. A munkáso­kat nagyobb arányban fog­lalkoztató ipari szakszerve­zetek — bányász, bőrös, ÉDOSZ, építők, MEDOSZ, nyomdász, ruhás, textiles, vasas, vegyész — beutaltjai között már nagyobb arány­ban, 83 százalékban találjuk meg az említett rétegeket. Az élen a bőripari szakszer­vezet áll: 95 százalékkal, de még a tizedik helyen szerep­lő építőiparban is 76 száza­lék ez -az arány. A szolgáltatási ágazatok dolgozóit foglalkoztató szak- szervezeteknél — HVDSZ, KPVDSZ, közlekedési, pos­tás, vasutas — már valami­vel kevesebb, összességében 75 százalék volt a munká­sok, műszakiak és a nyug­díjasok beutalási aránya. A nagyobb számban értel­miségieket tömörítő szak- szervezetekben — egészség- ügyi, közalkalmazott, mű­vész, pedagógus — már ter­mészetesen kisebb volt a munkások, műszakiak és nyugdíjasok beutalási része­sedése, átlagosan 46 száza­lék. A nyugdíjas szakszervezeti tagok beutalási arányáról külön is érdemes tájékozta­tást adni. Indokolt ez annál is inkább, mivel alkalmat ad néhány félreértés tisztázásá­ra. A közfelfogás szerint a nyugdíjasok beutalási ará­nya nem megfelelő. A té­nyek az ellenkezőjét bizo­nyítják. Tavaly minden ha­todik SZOT-üdülővendég a nyugdíjasok közül került ki. / Az elmúlt évben a 4,4 millió szakszervezeti tagból 13 százalék volt nyugállomány­ban, azaz 586 ezer személy. Ezzel szemben 16 százalék vehette igénybe a SZOT-be- utalás jelentős kedvezmé­nyét. Több szakszervezetben még ennél is jóval nagyobb arány­ban üdültek a nyugdíjasok, így például a ruházatiparból 24, a vasiparból 20,5, a tex­tiliparból 19, a közlekedési ágazatból 18,3, a vasutasok­tól 18,2 százalékos arányban. A nyugdíjasok csak a fő- szezoni családos üdülésben nem vehetnek részt, mivel ilyenkor az aktív dolgozók igényét sem lehet kielégíte­ni. A többi üdülési formá­ban a beutalásuk nincs kor­látozva. A döntés joga min­den esetben a szakszerveze­ti bizottságoké. örvendetes, hogy a szak- szervezeti központok többsé­gében a SZOT-beutaláson kívül saját szervezésű nyug­díjas üdülést is szerveztek. Bányai János A Központi Statisztikai Hi­vatal felmérést készített a magánképkocsik számának növekedéséről, az autózási szokásokról, az üzemeltetési költségek alakulásáról. A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent kiadványból megállapít­ható, hogy a magántulajdon­ban levő személygépkocsik száma tíz év alatt több mint ötszörösére növekedett, 1981- ben meghaladta az 1 069 000- et. A múlt év végén, amikor már minden harmadik ma­gyar család rendelkezett gép­kocsival, az új autóra várók száma — bár csökkent az előző év végi 240 000-hez vi­szonyítva — még mindig megközelítette a 200 ezret. Az elmúlt tíz évben a sze­mélygépkocsik száma vidé­ken négy és félszeresére, Bu­dapesten 3,2-szeresére növe­kedett. Győr-Sopron megyé­ben csaknem hatszorosára, Energiatakarékos olajkályhák Hazánkban néhány éve kezdődött az úgynevezett energiaracionalizálási prog­ram. Ez az iparra és a ke­reskedelemre is nagy felada­tokat ró. Egyrészt elegendő szilárd tüzelésű tűzhelyet, kályhát, kazánt kell gyárta­ni, másrészt a rossz hatás­fokú olajkályhákat korszerű­re, energiatakarékosra szük­séges cserélni. Ez a folyamat sajnos nem mindig zökkenő- mentes. Szezonban nincs ele­gendő széntüzelésű kályha, kevés a kazán, a radiátor. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az érdekelt tár­cák ösztönzésére a Mechani­kai Művek négy típusban megkezdte az energiatakaré­kos olajkályhák gyártását, amely 10—12 százalékkal ke­vesebbet fogyaszt, mint az előzőek. Ezért hirdetett ak­ciót június 6-tól 30-ig a Ví- dia Kereskedelmi Vállalat a régi, rossz hatásfokkal mű­ködő olajkályhák kedvezmé­nyes cseréjére. Azokban a kiskereskedelmi szaküzletek­ben, áruházakban, ahol ké­szek együttműködni a nagy­kereskedelemmel, a vevők — ha beviszik a régi kály­hát — 1500 forinttal olcsób­ban vásárolhatnak új, kor­szerű készüléket. s s Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- már, Vas és Zala megyék­ben több mint ötszörösére nőtt tíz év alatt a magántu­lajdonban levő személygép­kocsik száma. A fizikai és szellemi fog­lalkozású autótulajdonosok közötti arány a fizikaiak ja­vára jelentősen javult az utóbbi években. Ugyancsak növekedett az üzemeltetők között a nyugdíjasok ará­nya. 1981-ben az autótulaj­donosok 42,6 százaléka fizi­kai, 47 százaléka szellemi dolgozó, 10,4 százalékuk pe­dig nyugdíjas, illetve eltar­tott volt. A statisztika szerint a vi­déki gépkocsik átlagosan 12 029 kilométert tettek meg 1981-ben, a budapestiek pe­dig 11 734-et. Vidéken 9,1, Budapesten 14,1 százalékkal csökkent tíz év alatt az egy személygépkocsira jutó kilo­méterteljesítmény. Legtöbbet a szellemi fog­lalkozásúak autóznak, közü­lük is az állatorvosok: évi átlagban 22 100 kilométert. A fizikai foglalkozású autósok közül a vendéglátóiparban és a szolgáltatásban dolgo­zók az átlagosnál jóval töb­bet használják személygép­kocsijukat. Foglalkozástól függetlenül megnövekedett azoknak az autótulajdono­soknak a száma, akik egy év­ben 10 000 kilométernél ke­vesebbet tesznek meg. Munkába járásra a fizikai dolgozók 27, a szellemi fog­lalkozásúak 23 százaléka használja kocsiját, kirándu­lásra, szórakozásra foglal­kozástól függetlenül valami­vel több mint 30 százalékuk. A statisztika képet ad a javítás és karbantartás gya­koriságáról, időtartamáról, a javító-szervizek igénybevéte­léről is. A felmérés évében az autókat átlagosan négy­szer-ötször kellett szervizbe vinni, eggyel több alkalom­mal, mint tíz évvel koráb­ban. A javításra adott autók mintegy 30 százaléka 15 nap­nál rövidebb, csaknem 3 százaléka két hónapnál is hosszabb idő alatt készült el. Az egyes gyártmányok közül a Moszkvics, a Skoda régebbi típusai, a Volga, a Warszawa és a Zaporozsec gépkocsik javítása vett az átlagosnál jóval hosszabb időt igénybe. A javítások 23,4 százalékát a vállalatok és szövetkezetek, 15 százalé­kát a kisiparosok végezték, csaknem 60 százalékát vi­szont maguk a tulajdonosok, vagy alkalmi segítők. Buda­pesten az átlagosnál maga­sabb a vállalatoknál és szö­vetkezeteknél végeztetett ja­vítások aránya. A kisebb te­lepülések nagy részében nincs javítóüzem, így vagy kisiparoshoz viszik a kocsit megcsináltatni, vagy a tulaj­donos saját maga végzi a javítást. Békéscsabán, a forgácsolószerszám-gyárban kétnapos egészségügyi szűrővizsgálatot rendez­tek június 7-én és 8-án. A szűrővizsgálat során az üzemorvos és asszisztense munkáját a gyár vöröskeresztes alapszervezete és a Radnóti Miklós Szocialista Brigád segítetté. A Vö­röskereszt helyi alapszervezete Annus Vince irányításával rendszeresen szervez a gyárban egészségügyi felvilágosító előadásokat, rákszűréseket, és nagyon eredményes véradónapokat. A mostani vizsgálat célja, hogy szakrendelésre irányíthassák a keringési, vesebetegségben szenvedőket, és megtanítsák a helyes életmódra a túlsúllyal küzdő embereket. Képünkön a szűrővizsgálaton részt vevők csoportja, (b. zs.) Fotó. veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom